Idézet mára:
Kellő idő alatt még a közönséges erőfeszítés is hozhat különleges eredményt.
A fotózás elég hosszúra sikeredett. Mos értünk haza. Fáradt vagyok. Majd holnap mesélek. Sorry.
Csók!
Rion ;)
(K)
Ma 2 interjúm volt. Érdekes módon mindkettőn angolul zajlott le az interjú. Az első host meló. 3 interjúztató volt. 2 magyar, s 1 angol, helyesebben izraeli. Én untik, h a izraeli sráchoz kerültem, pedig nagyon nem akartam, mert nem olyan jó az angolom, de aztán nem bántam meg. Nem volt vészes. Erős akcentussal beszélt, s nagyon hegyeztem a fülem, h mit is mond, de értettem, s ez nem volt olyan vészes, mint a 2. interjú. Am helyes volt az izraelita, s vicces volt, ahogy a nevem mondta.
Ha kellek, akkor a köv. héten visszaívnak. Sok csaj volt ott am, s mindenki beszélgetett, s én eleinte “elhatárolódtam”, de aztán én is közéjük csapódtam, s elbeszélgettünk és az egyik csaj különösen szimpatikussá vált, mikor mondta, h van egy aranyos meleg barátja. Egyből bevillant, h ugye ilyen barátnőket keresek én itt Pesten is, s egyből megkérdeztem, h h hívják. Facebook, s be is jelöltem a “jányt”. :) Hátha idővel haveri, baráti viszonyba kerülünk majd… :)
Aztán elkísértem Mancit mert Ő is ment egy helyre állás ügyben, s holnap lesz az első napja. Örülök neki. Igaz, elvoltam egy picit keseredve is, h akkor nem jön velem a holnap fotózásra, de a meló fontosabb. Ha fordított helyzetben lettünk volan én is a melóba mentem volna.
Majd épp, h hazaértem, s öltözhettem is át és már mentem is a másik interjúra, ami itt volt hozzánk közel pár utcányira. Még jó, mert így is, épp, h odaértem. :) :/
Ez a meló úgy gondolom, h nagyon tetszene. Pergős meló. Ezt szeretem. Bár itt is angolul zajlott az interjú, de nem éreztem jónak. Itt is nagyon gyorsan, s erős angollal beszélt. Hasonlóan úgy, mint a CNN-en szoktak. OH my god! –gondoltam magamban. Olyanokat is kérdeztek, h pl.: Ki az USA elnöke? Ezt tudtam. Aztán ki Egyiptom(!) elnöke? :) OKÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉ! Hát mondom I don’t now. Mert még ha Izrael, brit, olasz, német, v franciát kérdeztek volna… De Egyiptom?!… NONSZEEEENSZ!!!
Aztán magyarul is beszélgettünk. Elmondták, h miről lenne szó, mit kellene csinálni stb. Ez rendezvények szervezése, lebonyolítása stb… Likeolom. Jövő hét szerdáig értesítenek, ha okés a dolog. Örülnék neki nagyon, ha összejönne. Bizakodok, mert tegnap este beszélgettem egy jót telón “G”-vel, s jól esett biztatása, s eldöntöttem a segítségével, h tényleg másképp kellene hozzáállnom ehhez az egészhez. Nehéz lesz, de azon leszek. :) :/ Ezúton is köszönöm, s ölelem. :)
Szo mára lényegében ennyi.
Holnap fotózás, aztán este utazom haza. Majd jelentkezem.
Csók!
Rion ;)
(K)
Összejönnek a dolgok. Mint mindig. Vagy egyszerre történik minden, vagy semmi sem történik. Ti is így vagytok ezzel, v csak én vagyok ilyen szerencsétlen?
Ma voltam egy “meghallgatáson”. Egy konyhai melóra jelentkeztem. Tök jól, s közvetlenül elbeszélgettem az étterem vezetőjével. Fiatal nő volt. Teljesen nyíltan beszélgettünk. Megértő volt. Abban maradtunk, h ha kell helyettesíteni, akkor beugrok.
Aranyos volt, mert dicsért. :) H nagyon határozott a fellépésem, jól, szépen fejezem ki magam. Ez elgondolkoztatott, mikor eljöttem. Változtam. Már határozottabb személy vagyok, mint mikor felköltöztem. De Pest erre nevel. Manci is mindig azt mondta, h határozott, s magabiztos legyek, s a gyengeség, bizonytalanság legkisebb jelét sem mutassam ki. Írhatnék erről sokat, de nem akarok most.
Úton az étterem felé a földalattin fiatal turista lányok utaztak. Velem egyidősek lehettek. Vidámak voltak. Felszabadultak. Hülyéskedtek. Csüngtek a kapaszkodón. Azt kívántam, h bárcsak velük lehetnék. Vagy nekem is lennének itt Pesten is ilyen barátnőim. Bárcsak én is vidám, s felszabadult lehetnék ismét. Bármilyen könnyen is feltudnak húzni a nők, azért mégis hiányoznak az életemből.
Anyummal is ma sokat beszéltem telón. Mondta, h este majdnem kikellett hozzá hívni az ügyeletet olyan rosszul volt. Szegénykém már nagyon kivan merülve idegileg. Amikor beszéltünk telón nyugodt volt. Mondta, h a szobámban ül. Nem mondta de egyértelmű volt, h hiányzom neki, s rossz, h nem vagyok otthon.
Szar érzés nekem is ez az egész, de el kell fogadnia, s fell kell tudnia dolgoznia ezt az egészet bármilyen nehéz is. Persze mondani könnyű… Meg neki is a annyi baj van a nyakában. Nagyon megbántam, h akkor mérgemben meggondolatlanul előbújtam neki. Ilyenkor meg mindig azzal védem magam, h bezzeg mindenki más elfogad, szeret, sőt jobban megszerettük egymást, csak a saját anyámmal van ez másként. De továbbra is bizakodom, s remélem, h idővel tényleg megváltozik a véleménye, ahogy oly sokan mondták már ezt nekem…
Akkor mi volt még velem ma?…
Találkoztam A Westendnél Mylordommal. Kértem tőle, s most megkaptam a szombati fotózásra szükséges maszkokat. Aztán lementünk a Duna partra sörözni, sétáltunk egy nagyot, s közben beszélgettünk egy kellemeset.
Holnap 10-re megyek egy host melóra, aztán délutánra meg egy másikra. Örülnék, ha a host meló jó lenne, s össze is jönne, de már inkább nem is írok semmit… :/
Holnap este jelentkezem.
Csók!
Rion ;)
(K)
Idézet mára:
Hajlamosak vagyunk a sikert jövedelmünk vagy autónk nagyságával meghatározni, nem pedig segítőkészségünk fokával vagy emberségünk érettségével.
Tegnap és a mai napom rohanással telt. “WOW!” – mi? :)
Vagy 10 helyen voltam, s ahol csak lehetett leadtam önéletrajzom. Este pedig kimentem a belvárosba pihizni, s levegőzni egy kicsit. Kiültem egyedül a Duna partra a Gellért heggyel szemben. Jó volt. Megnyugtatott egy kicsit. Sokat gondolkodtam. Másabb Pest. Más szemmel tekintek rá így, h fent vagyok nap, mint nap, s másabb volt, mikor anno feljárogattam.
Eldöntöttem, h ha szeptemberben sem lesz már melóm, akkor hazamegyek a picsába. Gondolkoztam a barátaimon is, s a magánéletemen. Aztán találkoztam Mancival a Blahán, s elsétáltunk az Andrásyra. Sokat beszélgettünk… …Majd hazajöttünk hozzám. :)
Tegnap mikor úton voltam. Megállított egy Indonéz lány. Segítséget kért, s mutatta a térképen, h a Hősök terére szeretne eljutni. A 3-as metrómegállóban volt, s átkísértem az 1-es metróhoz, s közben tök jól elbeszélgettünk. Mikor elbúcsúztunk esett le, h tök jól éreztem vele magam, s ahhoz képest, h nem használom az angolt, simán, gond nélkül kommunikáltunk egymással. Oly annyira közvetlenek voltunk egymással, mintha egy jó barátommal futottam volna össze!
Hiányoznak a lányok! Tudom! Múltkor meg szidtam a nőket, de az leginkább az agresszív szélsőséges öregek miatt írtam, kik tolakodnak, durvák, s erőszakosak, s ezért szélsőségeseknek is titulállom őket. :) Nem telik el nap, h ne löknének fel a buszon… –.-‘
Komolyan az összes ilyen rasszista vénembert bekellene utaltatni egy amerikai focis meccsre, s ott lökdösődhetnének ahogy akarnak!
Mind1. Ha minden igaz holnap találkozok Mylordommal. Megkapom a velencei kalmár maszkokat, s szombaton fotózás lesz. Csinálunk portfóliónkhoz újabb képeket. Broafka, fogadott bátyám lesz a fotós, s jön Manci is és csinálunk mindenféle fotókat. (Annyira mindenféléket azért nem, de ha 2 buzi a lencse elé kerül, lehet h lesz egy pár hot kép is… ;) :P )
Na! Lényegében ennyi!
Holnap este jelentkezem!
Csók!
Rion ;)
(K)