Új Baby a láthatáron, s egy kis politika

 

Este elkezdtem nézni a 2012-t, jó film. Nem tudtam befejezni mert már rám hajnalodott, s egyre jobban fáradtam, szo ma este majd szerintem befejezem.

Délig aludtam aztán neteztem egy kicsit, s elkezdtem csinálgatni a címlistám, ami több, mint 1000 nevet tartalmaz. Sikerült eljutnom a 500. névhez. 100 db név listázása, elkészítése kb 50 percet vesz igénybe. :S

Ez a szakmai gyak helyemre kell. :S Cégnév, igazgató, email cím... -.-"

Aztán cseverésztem a barátokkal, s rám írt "Spanyol". Legyen a beceneve "Spanyol", mert édesanyja spanyol. Komoly kapcsolatot keres. 19 éves. Komoly, BOROSTÁÁÁÁS, helyes, értelmes, kommunikatív srác. :)

Még nem is beszéltem ilyen értelmes korombeli sráccal. (Dávidom leszámítva!) Vele kivételt tettem, s megadtam msn címem. Jót beszélgettünk. A végén telszámot is cseréltünk. Kíváncsi vagyok, h hív-e majd, s h milyen a hangja?

Ő is úgy van, mint én, h volt már egy jó pár fiúval, kiélte most magát, de jelenleg komolyabbat keres. Örültünk egymásnak. Aztán jött a döntő pont, ami meghatározó egy kapcsolatban, h kinek mi a szerepe? Féltem, h itt ütközés lesz, de nem volt semmi gond. Pont egymásnak valóak vagyunk. :)

Uni Ő is. Igaz mondta, h az aktívkodást jobban szereti, ami számomra egyáltalán nem gond. Sőt!.... ;)

Kíváncsi vagyok, h mi lesz velünk, mert úgy érzem már most megmozgatott. Megfogott. Nem tudom megmagyarázni, h mivel. Soha senkinél nem tudom megmondatni, de érzem nála a szikrát. El is nevezett Mancinak és meg Bözsinek. :) Szeretem amúgy is az ilyen becézgetéseket. :)

Hívot Kisaranyos is, h nem-e gondoltam meg magam. Mondom nem, s gyorsan abba is maradt a beszélgetésünk. Jaj Babám! - mondom! Annyira egyértelmű nálad, h mit is akarsz!.... :/

Délután elhívtak volt haverjaim egy Jobbikos gyűlésre. Mivel régen sokat lógtam velük, s aktívan politizáltam én is, így elmentem. Anno nagyon közel állt hozzám a Jobbik. Akkor még harcoltam magam ellen, s direkt ilyen társaságot kerestem magamnak, h majd ők helyrehoznak. Legelőször csak a haverok miatt kezdtem el politizálni. Aztán erre az "eszmére" is úgy néztem, ami majd segít kikúrálni, s letudom győzni magamban ezt a "ferde hajlamot", ahogy akkor mondtam. :/

Régen nagyon belemerültem, de mióta rájöttem, h nem lehet másságom ellen harcolni, s nagy nehezen elfogadtam magam, egyre inkább alábbhagytam a politizálással, s eltávolodtam tőlük. Ma olyan kényelmetlenül éreztem magam, a régi haveri társaságomban, h legszívesebben már az első fél órában hazamentem volna.

De nem akartam feltűnősködni, s h gyanút fogjanak, h mi bajom van velük, inkább türelmesen kivártam a 2 és fél óra hosszát! -.-' Gondolhatjátok! Olyan ideg voltam! Szidtam magam, mint a bokrot! Millió, meg egy dolgom van, s itt ülök ezek közt, ahelyett, h csinálnám a névjegyzéket, s írnám a szakdogám!

Ketyegett az idő, osztották az észt, s Rion Úr csendben ült magában és hallgatott szinte 2 órán keresztül, mikor ugyanis már elfogyott a türelme, s kiborult nála a bili, h miket zagyválnak ezek össze?!

Szót kértem, s elmondtam mindent! Kezdve azzal, h megértem őket, h mit akarnak, s h milyen helyzetben van az ország, s így a gazdasági és közbiztonsági kérdésekben egyetértek velük. (Csendőrséget leszámítva.)

Aztán mondtam, h mernek szidni annyi mindenkit, mikor nem is ismerik őket?! Nem tudnak róluk semmit! Elítélnek más embereket, nézeteket, pártokat, stb, stb, stb csak azért mert másképp gondolkodnak! Papoltok itt keresztényi dolgokról is, meg magyarkodtok, holott ezekkel a acsarkodással pont, h ellentmondtok az annyira hangoztatott keresztényi mivoltotoknak!

Megmondtam nekik, h undorító, s gyomorforgató az, ahogy beszéltek, s egyesek milyen soviniszták, s tudatlanok!  Felhoztam, h a zsidók, cigányok, melegek, s más nemzetiségűek közt is vannak értékes emberek, s a nagy magyarjaitok közt is van ugyan olyan, semmirekellő, ahogy ti azt hangoztatjátok a kissebségekre!

Felhoztam a Jobbik szóvivőt is, s még sok mást is, de nem akarok megint annyit írni. Mindent higgadtan, lassan, s kimérten mondtam  el, s mikor 1-2 heves vérmérsékletű közbevágott, akkor én elhallgattam, s mélyen leszegeztem fejem, mire a többiek csendre intették a közbeszólókat.

Voltak fiatalok, középkorúak és idősek egyaránt.

Kedvesen meg is jegyeztem, h milyen jó, h "a nagy nemzet testvéreim" közt is vannak, olyan kulturált emberek, akik tudják, h kell viselkedni, s végigtudnak hallgatni. Adtam az illetőnek egy kis fricskát, s az idősebbek mosolyogtak is ezen, s szimpátiát éreztem felőlük. Persze a közbeszólók részéről meg olyan utálatot éreztem, h tudtam; Ellenségeket szereztem magamnak. De minden kép megérte, h sárba tiportam őket, s megaláztam a többiek előtt őket. Az idősebbektől is kaptak egy kis kioktatást, e érezhetőem, én voltam számukra a fő utálandó.

Felhoztam az LMP-t is, s bevallottam végre nekik is, mit már annyira, s annyian kérdezgetnek tőlem itt a Kertvárosban, h mi lett velem?

Szo megmondtam, h eltávolodtam a Jobbiktól, mert nem értek már velük egyet mindenben, s egyre agresszívebbek az emberek, s a tagok közt egyre nagyobb a tudatlanok, kis látókörűek száma, s nem érzem jól magam már köztük, s az LMP-re fogok szavazni, nekik köszönhetően. Mármint a Jobbikosoknak, s a sok szélsőséges megnyilvánulásairól híres Jobbikos ismerőseimnek! Persze nem bújtam elő, de ez a másik fő okom.

Majd nagy megkönnyebbüléssel, s nyugalommal ültem le, gondolván, h na most lesz, ami lesz. Nekem ugranak, s elhordanak mindenféle hazaárulónak, cionosta buzinak. Lebaszásra, s megvetésre számítottam, de nem az lett. Egyetértettek velem, megértették helyzetem, s azt mondták számomra teljesen meglepő módon, h örömmel látják, h milyen szépen fejlődök, s igen. Más az én végzettségem, más társaságba, környezetbe járok már én is, s másabbak Ők is. Utaltak ezzel azon kijelentésemre, miben burkoltam és finoman leparasztoztam az embereket. Azaz vidéki munkások, vs városi értelmiségiek, polgárok. Fura is, h nem tudom magam egyikbe se helyzeni, vagy pedig pont, h mindkettőbe tartozom. Mind1.

Szo ez történt velem ma.

Holnap este jelentkezem.

Csók!

Rion ;)

(K)