A következő címkéjű bejegyzések mutatása: WOLT. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: WOLT. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. február 28., vasárnap

Az előző részek tartalmából;


Február 7 - Vasárnap;

Némettel most sajnos nem nagyon van fejlődés, mivel január közepén véget ért a heti 2x60 perces kezdő német tanfolyam, s a kurzus folytatása majd csak február végén várható. Így jelenleg csak a heti 1x45 perces német órám van a magán tanárral. 

Fb-n, instán már elég sok német tartalom jön velem szemben. Ha találok érdekes tanító oldalakat, csoportokat, akkor azokat mindig bekövetem, s már ott tartok, h kb minden hetedik poszt a némethez köthető. 

Szerencsére már vannak köztük olyan mondatok, viccek, amiket érték is. Ilyenkor tök boldog vagyok! 😅✌️ 

Még több az olyan poszt, amiket nem értek teljesen, de ismerősek a szavak, v sejtem h mi lehet, s így csak nagyjából értem a szitut. 

És hát sok az olyan poszt, amiből semmit sem értek. 😅🙄😑😔

Egyik olvasóm ajánlott egy német fiúk a klubból sorozatot. Kicsit lassan indul be, de második évadtól már egy jobb. Legalább is ott már végre láttam is 2 helyes srácot. 

(Philip, aki megtanította az izraeli srácot úszni, a másik meg a britis fejű, aki pénzt ad a szemüveges nyunyónak.)

...

Ezen bejegyzésem már az új tabletemről írom. Nagyon szuper. Szeretem. Szép,  gyors, kiváló a multitasking!😊👌❤ 


Február 9 - Kedd;

Szörnyű egy nap volt! 13.30ra volt egy interjúm. 11.50kor hívott Gábor sírva,  kétségbeesetten, h már 40 perce, h hívta a mentőket,  de még mindig nincsenek ott, s nagyon rosszul van és szeret! 

Szerintetek?! 

Ez hanyas?! 

Kiderült, h nagyon hevesen ver a szíve és fáj is neki, és teljesen lezsibbadt a bal karja.

Meglepő módon, higgadt maradtam, mondtam, h nyisson ablakot,  üljön le lélegezzen mélyeket, s próbáljon lenyugodni. 

Mikor  az mondta, h csak rosszabbul van, akkor hívtam én is a mentőket. Életemben először kellett hívni őket, s beletelt v 1-2 percbe, mire felvették. 

Elmondtam, h xy címre kaptak bejelentést kb 50 perce s hol van már a mentő?! Pont akkor értek oda.

Aztán visszahívtam Gábort,  h ott vannak, tartson ki, indulok hozzá én is.

Gyorsan magamra kaptam a már előre kikészített interjús ruháim, s elindultam hozzá. 

A mentők pont elindultak a ház elől,  mire odaértem. Rohanok fel, s Gábor nyitott ajtót.  Már jobban volt. 

Megvizsgálták, EKG-t is csináltak v mi. Mondta, h milyen magas adatokat mérték, de nem fogtam fel. Zacskóba kellett lélegeznie, mert túl sok széndioxidot lélegzett ki, s azt így kellett visszapótolnia. 

Valszeg az volt a baj, h mostanság keveset aludt, s energiaitalt ivott reggel....

KB 30 percet voltam nála.  Mivel szerencsére normalizálódott a helyzet, így taxit rendeltem s mentem interjúra.

Gondoltam rá, h lemondom, de először pár nappal korábban volt angol interjúm telefonon, aztán emailben küldték a címet, de közvetlen elérhetőséget nem adtak, így körülményes lett volna a lemondás, meg Gábor is már jól és nyugodt volt.

Egy 40es Cowboyos kinézetű sráccal volt csak magyarul interjú. Jól elbeszélgettünk, a cégről, feladatokról, meséltem magamról én is, minden okés volt, de a végén a fizu igenynél jól érezhetően megfagyott a légkör, s elég komoly fejet vágott.

Mondta, h kb 2 héten belül jeleznek vissza, de a végén a fizu igényem miatt nem sok esélyt látok rá. .... 🙄😒

Aztán a héten volt 2 másik interjúm is egy cégnél. IT Helpdesk Specialist pozíció. Külföldi cég, így angolul voltak az interjúk, de szájé lett annak is,  mert nincs elég IT, technikai tapasztalatom.


Február 15 - Hétfő;

2 hét kihagyás után ismét Woltoztam. Múlt héten interjúkra való készüléssel ment el az idő, 2 hete meg a legyengült szervezetem ápolgattam otthon.

Szép napos idő volt. 11:30-tól dolgoztam 14.30ig, ami jó pörgős volt. De mondhatnám azt is, PEREG A KAJA! PEREG! 😁

Ez volt az első nap, h elkezdtem dolgozni a saját bicajommal. Elég kényelmes elektromossal ssssuhanni, a hagyományos bérelt Donkey bicajok után. Főleg a szelesebb napokon különösen jólesik nem kidögleni a szembeszélben. 😊✌🚴‍♂️

Eléggé egyedi a bicajom. Fekete, piros színű és a kerékben csak 3 db vastag, lapszerű küllő van, ami olyan kb, mint egy machete/bozótvágó.

Vettem rá riasztót is, a lakatok mellé, mert féltem a kicsikét.

Múltkor meséltem,  h miken tudok kiakadni, s azokhoz hozzátenném még a galambokat.

Azok is mindenhol ottvannak,  de leginkább útban, láb alatt! Nem egyszer volt már,  h majdnem átmentem 1-2n mert basznak megmozdulni az útból! A majdnem gázolásból is az én lelki világom látta kárját,  mert hát aki ismer az tudja, h hitvilágom miatt én nem okozhatok senkinek se kárt, pláne nem ölhetek, szóval marcangoltam magam egy ideig, h te jóu Isten! Majdnem megöltem 1 (2-3) galambooooot! 😲😳😢😱🙈🙉🙊😀

Szóval inkább dudálok nekik már jól előre, miközben ordítom h TAKA VAAAAAAAN! (Persze csak akkor ha nincs a közelben ember) 😅✌ 

Am csoda h még nem szartak le, pedig már jó párszor hoztam rájuk a frászt s röppentek szét. (Gondolhatjátok, h hangtalanul nagy sebességgel ott termek a semmiből...)


Február 19 - Péntek;

Az elmúlt 3 hétben eléggé elhanyagoltam a németet. Kicsit a lelkesedésem is visszaesett a sok angol interjú után. Lehet inkább emeltszintű angolt kellett volna tanulnom ahelyett,  h egy teljesen új nyelvbe vágok bele.

Jó! Nem veszítettem ezzel se semmit, s nem baj ez se, csak elszomorít a tudat, h milyen messze vagyok még a középszintű némettől. Hiába, h a magántanárommal már középszintű mondatokat fordítunk le. Van, amikor egyszerűbb, rövidebb mondatokat letudok fordítani,  de az esetek többségében 1,2,3 szót értek csak a mondatból. A tanár biztat, h most ezzel bővítjük a szókincsünk. A írás, fordítás lehet h már van A2-B1, de hallás utáni szövegértésem és a beszédem az még mindig csak A1es szintű. 

Jövő héten folytatódik a heti 2 órás német tanfolyam is, amire már befizettem. Így összesen heti 3 németem lesz megint. Az a baj, h nincs időm németül gondolkodni.  Régebben legalább gondolati szinten próbálgattam németül elmondani dolgokat,  de az elmúlt hetek elég sűrűek voltak.

E héten is volt (szerencsére) minden nap interjú. A hétfői necces szerintem, mert Sales Support pozi, s mint kiderült ez egy eléggé pénzügyis vonalú, ami meg nem az én területem. 

Kedden és csütörtökön ugyanazon cégnél volt interjúm, valamint szerdán és pénteken is egy cégnél volt először telefonos, majd online interjúm.

Szerda este LinkedIn-en kaptam egy  nagy indiai multi cégtől egy megkeresést, amivel kapcsolatban csütörtök délután már meg is történt a szokásos első körös telefonos interjú. Szo csütörtökön 2 interjúm is volt.

Szimpi ez a nagy multi cég,  de ez is full angolos meló lenne, s nem tudom, h elégséges-e nekik az én szintem. Pénteken egy a multis cég által leszerződött nyelviskola kiküldött nekem egy szintfelmérőt, amit online ki kellett tölteni. Tavaly júniusban ugyan ezen suli szintfelmérőjét csináltam, csak egy másik cégnél. Tavaly jobb eredményt is értem el. Látszik, h kopik sajnos az angolom.

Aztán a pénteki interjúm a DHLnél szerintem jól sikerült. 1 héten belül értesítenek. Csak egy embert kersnek oda, szóval nem biztató az se, már csak a fizetési igényemből kiindulva sem....  Meg az interjúztatók nem voltak annyira szimpik. Kissé enerváltnak éreztem őket.

Péntek este azon kaptam magam, h csak ülök összegubózva a kanapén, s lesek ki a fejemből. Ezerrel száguldoztak a gondolatok a fejemben, s közben azon szomorkodtam, h jön a hétvége, s most 2 napot várhatok az interjúk folytatásával!

Mivel minden nap csörögtek a telefonok, s peregtek az interjúztatások, így eléggé felvoltam csigázva, s nem örültem neki, h most 2 nap teljes leállás.

Kb mint a jó kis fűszeres napok, amikor egymás után érnek az ingerek, izgalmak, aztán a kövi napokon meg a nagy semmi, üresség, kiégés.

Szóval gondoltam,  h itt az ideje, h kikapcsolódjak. Kb egy éve elkezdtük nézni Gáborral ezt a sorozatot, de neki nem jött be, így abbamaradt. 

Nagyon jól esett ezt nézni! Tökre kikapcsolt, s miután megnéztem egy részt, rájöttem,  h már rég nem kapcsolódtam ki! Kb január óta pl nem is PS-eztem! (Mondjuk nem is vágyom rá.)

De a lényeg,  h az elmúlt 3 hónapom elég húzós volt. Sok időm elment a megfelelő elektromos bicikli kereséssel, aztán a hozzá szükséges alkatrészek keresésével, beszerzésével. Majd ugyan ez a tablettel. Közben német tanulás, majd jöttek az interjúk, az interjúkra való felkészülés, angol nyelvfrissítés...

Közben meg úgy érzem, h valójában nem is akarok visszatérni az unalmas irodai melóba! Ez a napi 2-3 órányi Woltozgatás nagyon kényelmes,  szép és jó ugyan, de nem lehet belőle megélni. Az ebéd időn kívül még pangás van. Vacsora időben meg még sötét van, és sötétben biztonsági okokból inkább nem dolgozom. 

Úgy érzem,  h hiába leszek lassan 32, még mindig keresem az utam, és nem tudom, h mi lenne számomra az ideális! Az eddigi tapasztalataim alapján úgy érzem, h félig szellemi melós, félig pedig kis mozgást is igénylő meló kellene, mert az egész napos gép előtt üléstől meg lassan vánszorog az idő, bepunnyadok és enervált leszek!

Lehet, h valami pörgős üzletvezetői pozi kellene, (néztem nem igazán van szimpatikus), vagy valami kocsis jössz-mész, intézkedsz meló lenne nekem az ideális, de vezetési tapasztalatom meg nincs, és úgy meg nehéz bárhol is elhelyezkedni, ahová vezetési tapasztalat kell.


Február 22-26;

Hétfő nyugis nap volt. Csak a szóbeli telefonos nyelvteszt volt az indiai cég által felkért nyelviskola részéről. Jól ment. Nem volt semmi izzasztó nehézség. Kérdeztem, h lehet-e tudni, h milyen lett ennek a beszélgetésnek az eredménye, de azt mondta, h majd összegzik az írásbelivel, és h majd a cég fogja eldönteni, de az ő személyes véleménye, h nincs mitől tartanom, de végül csak nem jött össze... ...ez sem...

Az e heti interjú eredményeim ugyanis az, h 4ből 3 nem nyert.

Az egyiktől nem jelentkeztek. Ez volt az, ahová akkor mentem interjúzni, amikor Gáborhoz mentő ment, és ahol a fizu igenyemnél kissé lefogyott az interjúztató.

Az indiai TATA céghez kevés volt az angolom. C1 kell nekik, ami egy felsőfokú, s hiába beszélek folyékonyan, a nyekvtanom az nem valami fényes, szóval az sokat kopott az elmúlt években.

A DHLnél másra esett a választás.

MOLnál a harmadik körnél járok, de nagyon bizonytalan vagyok velük szemben. Nem túl szimpi a fizu meg a műszakok.

Itt továbbjutottam s most hétvégén kikellene töltenem egy másfél órás(!!!) tesztet és aztán lenne még egy negyedik körös interjú...

Vasárnap majd megerőszakolom magam, s kitöltöm azt a szart, de jelenleg 60-70%ban úgy érzem, h inkább nem vállalom el azt a melót,  mert nem motiváló a fizu. 

Múlthéten minden nap volt interjúm,  meg hívtak munka ügyben, addig ezen a héten sehonnan se hívtak. 

A legjobban az keserít el, h nem tudom mi lenne az ideális meló a számomra! 

Mindegyik melónál azt éreztem, h vajon tényleg jó lenne ez nekem? 

Az utolsó 2 munkahelyem irodai meló volt, de egyiknél se éreztem jól magam. 

Lehet h csak roasz helyen voltam, de az is lehet, h alapból nem nekem való az office munkakör? 🤨🤔💁‍♂️

Jelentkeztem kereskedelmbe vezetői pozikra is már 2 hete, de még csak fel se hívtak!

Pedig mindkét pozihoz tökéletesen passzolt az önéletrajzom!

Kereskedelembe is azért jelentkeztem, mert hiányzik a jó hangulatú baráti légkör, ami eddig minden salses munkahelyemen megvolt, nem úgy mint a szürke, unalmas, zombi, fapina irodai kollégák esetében....

Szóval fogalmam sincs, h mi lenne jó nekem, vagy merre tovább. 

Annak nagyon örülök, és hálás vagyok, h legalább van a WOLT, mert ha keveset is de, legalább keresek vele valamit, (igaz napi csak 2-3-4 órákat dolgozom) nagyon szeretem,  főleg mióta a saját elektromos bicajommal tolom.

De a helyzethez képest jól vagyok amúgy!😊✌ 2020ban 2x is elvesztettem az állásom, a régi énemhez képest tök jól kezelem szerintem a helyzetet. Régen szarrá stresszeltem, görcsöltem, feszülten magam, ha váltás szele lengett körül, most meg már majdnemhogy élvezem a helyzetet! 😅

Jó mondjuk tény, h anno ott lebegett a fejem felett a lakás hitel, ami meg már nincs, mert 2019 őszén előtörlesztettem, + nem szerettem az uccsó két munkahelyem sem így egyfajta megváltás is volt és könnyen ment az elválás. 

Március elsejétől viszont megfogom emelni a Woltozással töltött óraszámaim. Az eddig átlagos kb napi 3 órát, minimum 4re, de átlag inkább napi 5 órára

...

Újabb Wolt élménybeszámolók;

Mostanság (február utolsó hete) nagyon csókos jó idők voltak, s hát a jó idővel egyre szexibb futár fiúkákon tapad meg a szemem, ami igazi felüdülés a sok igénytelen tipik heteró után!  Már bocs, s tisztelet a kivételnek, de nap mint nap én annyi és olyan futárt látok, h hát az kritikán aluli, s azt mondom, h ha nekem olyan futár hozná ki, akkor lehet inkább nem rendelnék többet.... 🙄🤯😟😳

Amúgy tök szívesen lennék futár ellenőr, manager! Figyelmeztetések, megrovások kiosztása, (pl h az anyádba nézel ki?! Ülj le egyes!) újak betanítása, kísérete az első napoooon, meg hasonlóóók. 🙄😅🙊

Pl volt, h segítettem is egy srácnak, mert nem értette h mizu az appal, s kiderült h első napja, első címe. Nagyon cuki volt, s örömmel segítettem neki. (Mondjuk helyes is volt....😁)

Nah de! Elkalandoztam! Szóval egyre több szexuális szép fiúkán tapad meg a szemem! Tapadós futó naci, rövid nadrág, sportosss, feszülősss felső, ami kiemeli a karcsú, szálkásss mellét. Vagy ott vannak a gyönyörű combikák, meg fenekek! Nemelyiküknek olyan gyönyörű fenekük van, h már komolyan aggódom a testi épségemért, h nehogy elkalandozzak, v leragadjon a szemem az illetőn, aztán a nem az útra való figyeléstől meg balesetem legyen! 

Nagyjából napi szinten elmondom gondolatban azt, h óóó de helyes vagy! Rohadjá meg!(és ezt nem rosszból mondom, csak én így könyvelem el... 😁) MEGŐRÜLSZ MEGVADULSZ!!!

(Amúgy a szexuális étvágyam még mindig átlagon aluli. Más az, h futólag megnézek szexi srácokat, meg más dolog a szex. Van 1-2 srác, aki néha megkérdezi, h na mikor tali, de még nem normalizálódott az állapotom. Gábornak is mondom, h nyugodtan menjen,  mert tudom, h írogatnak neki is. Még tartja magát, de majd beadja a derekát. Az elmúlt évben/hónapokban annyi mindenen mentem keresztül, h most nem ez az elsődleges szempont nálam, és nem vágyom rá különösebben. 31-32 évesen sikerült ezt is megélnem! 😅✌😏)

Szóval vissza a  bicajhoz! Annyi inger ér, h ettől a héten a max 40mkm/h-s sebességem kb 25-re korlátoztam le. Az elektromos meghajtás 5 fokozatából  max a harmadik fokozatig engedem hajtani a gépet. Így is kapaszkodni kell rendesen 2 kézzel a kormányban, meg megtanultam, h az ujjaimnak mindig a féken kell lennie, mert az ördög sose alszik! Az gyalogosok is gyakran úgy lépnek le az úttestre, h szét se néznek! Kutya is szaladt már ki elém a parkoló kocsik közül! A futkorászó iskolatáskás gyerekekről meg ne is beszeljünk!

Nah! Meg a másik nagy kedvenc csoportom a nyugdíjasok!!!

Egy nénit majdnem elütöttem az Üllőin a Corvinnál, mert a 4 sávos úton futott az autók között/mögött én meg jöttem utolsóként nagy erővel, mert azt láttam,  már h az eleje megindult, s zöldre váltott a lámpa, s egyszer csak kiugrik a kocsik közül egy nő, s én meg akkorát fékeztem, h a hátsó kerekem kifarolt oldalra, s szerencsére nem dőltem fel, mert letudtam tenni a lábam,  s megtudtam tartani magam, de ezzel egyidőben akkorát,  s olyan hosszan dumáltam rá, s ő is annyira megijedt, h felsikoltott! Aztán persze kiszaladt a számon egy hangos dühös bazdmeg, mire ő szó nélkül csendben átért a túloldalra.

Ez is lelkileg kissé felkavart,  mert anyám korabeli nő volt, s picit hasonlított rá, s aztán el is szégyelltem magam, meg visszaszívtam a káromkodásom s arra gondoltam, h remélem anyám nem csinál ilyen hülyeségeket! 

De amúgy nagyon sokat káromkodok! Mocskos a szám, de nem baj! Nekem így jó! Így kiadom magamból, ami felbassza épp az agyam, s kész. De nem gondolom komolyan sose, amiket összehordok. Csak úgy átmegy rajtam, s volt agyfasz, nincs agyfasz, majd vígan tekerek tovább. 😊✌

De összességében jó befektetés volt ez az elektromos bicaj. Minél többet használom,  annál inkább szeretem.  😊

A főhadiszállásom a Kálvin-Astóriáról áttettem a Corvin sétányra. Ott mintha jobban peregne az étel business.

Már egyre inkább az autókkal közlekedem. Szépen hátra nézek, h melyik elé tudok bemenet, intek a karommal, besorolok, stb. Egyre több utcát ismerek és tanulok meg, h merre van a haladási irány,  és e szerint tervezem meg az útvonalamat is.

Nah kérem!

Nagyvonalakban ennyike!

Csók! 

😘

Rion

❤️


(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)



2021. január 24., vasárnap

Az előző részek tartalmából:

(Az Oktogonon tömörülő Woltosoknak. 😘😅) 

Jan 11-én átvettem a Woltos felszereléseket, s 12-én elkezdtem futárkodni. Mivel napos, szép tiszta idők voltak, így tekertem pár órát. Csak kicsibe tolom még. Heti kb 4x, napi kb 3-4 órát dolgozom csak. Akkor is leginkább 11 és 16 között. Egyrészt fokozatosan akarok hozzászokni, másrészt meg az elmúlt hónapokban csak itthon voltam, eltunyultam, s fizikálisan is hozzá kell szoknom az új szerephez. 😅

Január, februárban csak mini műszakokban tervezek dolgozni. Majd tavasztól gondolok többet vállalni. 

2 dolog nagyon tetszik! Az egyik, h akkor és annyit dolgozok, amennyit akarok! Csak bejelentkezek az appba, s ha van rendelés dobja is a címet! Ha meg meguntam, kijelentkezem és csá! 

A másik meg, h a hőn szeretett belvárosban lehetek! 😍❤️

A belváros nagyrészét ismerem. Névről persze nem mondanak sokat az utcák, de elég rápillantanom térképre, h hova kell mennem, s már tudom is, h h jussak el oda. Szo nem kell állandóan a térképet néznem, h akkor itt most merre is forduljak, s hol kell bekanyarodni és mikor és merre, s h jó-e az irány.... 

Az esetek 80%ban a Fővám tér, Astoria, Deák területén szoktam csavarogni. Ide tekerek, itt jelentkezek be, s az itt lévő éttermek rendeléseit szállítom ki. 

A körúton kívüli területeket nem szeretem. (Boráros téren túli 9 ker, 8 ker nagyja, blaha, keleti, nyugati, 13 ker) amint leadtam ezeken a környékeken a rendelést és nem dob rögtön másik címet, mindig azon vagyok, h visszacsorogjak a Kálvinra, Astoriára. 

Amit nem szeretek még, sőt kifejezetten utálok, s nap nem telik el, h ne káromkodjak miatta, az a kibaszott sok szájbavert autó!!! 

Mindenhol is ott vannak! Parkolnak zebrán, kanyarba, parkolni tilos helyeken, de lassan már a virág ágyásokba, játszotereken és a fákon is autók fognak parkolni! Sőt csodálom h a lépcsőházakban, folyosókon nincsennek azok a kurva autók! 10 méterenként a bicikli úton dekkolnak elakadás jelzővel és nem lehet normálisan haladni! 😡

Úgy várom már, h megszüntessék ezt a kibaszott szar ingyenes parkolást! Aztán remélem, h majd meg is emelik a parkolás díjat! 

Egy fejlődő okos városra lenne már illendő átállnunk, ahol a gyaloglás, tömeg közlekedés, és a bicajozás/rollerezés/egykerekűzés és társai a fő közlekedési eszköz nem pedig az autó. 

Szerencsére ez a folyamat végre már meg is indult, fejlesztik, összehangolják pl az elővárosi közlekedést is, de mint minden fejlődés, ez is egy hosszabb folyamat és ez is jár kezdeti nehézségekkel, (és most a vírus külön megnehezíti mindannyiunk életét) és sokan sajnos kevésbé nyitottak a haladás/fejlődés irányába. 

(Nyugatot, mit pl Bécs, Amszterdam, Koppenhága meg sorolhatnám, tudják sztárolni, h bezzeg ott milyen jó, de itthon már óóó nem kérjük! No-no! Inkább ülök a belvárosi dugóban s anyázok, meg szopom a faszt 1 óráig a parkolóhely kereséssel. Yessss-yessss! 😅🙄☠️) 

Na mind1! Mindig is azt mondtam, h szellemileg, technikailag egy visszamaradott, elbaszott világba születtem!

Szóval! 

Ha nincs cím, akkor dekkolok a napsütésben lehetőleg valami zöld övezetben, mint pl Károlyi kert, Nemzeti Múzeum kertje, nyomkodom a telefonom, pihenek ebédelek. 

Az ebédem általában diák csemege szokott lenni. Imádom a mogyoró, mandula, mazsola és egyéb aszalt gyümölcsök kombóját. ❤️

Ha van kp-s jatt, akkor a kedvenc csokim szokott lenni a desszert, ami a Kinder Bueno. 😍❤️🍫

Az első napom pl tök jó volt, kaptam online és kp-ban is jattot. Rögtön az első címem 500 online jatott adott. 🤑💰

Az egyetem térre az ELTE-re vittem kaját. Sose voltam ott. Szép épület. Már e pár nap alatt sok, szép érdekes helyen jártam. Pl ez is tetszik. Szeretem a régi századforduló környékén épült épületeket. 

A második nap meg például nem kaptam semmit, pedig volt a címek között 1-2 puccos hely. 

Az első hónapban Donkey bérelt biciklivel tolom. Felmérem a terepet a saját biciklim tárolási lehetőségeit illetően. 

Mivel nekem elektromos van, így a lopások miatt nem merek még azzal menni, s lelakatolni a címeknél, de valszeg később majd átállok a sajátomra.  Egyelőre csak sajt használatra van. Bejárok vele Gáborhoz, meg haza. 

Vezetem excelben, h mennyi a bruttó, nettó napi kerestem, hány órát dolgoztam, mennyi az órabérben, hány címem volt, hány km-t tekertem, milyen idő volt aznap, mennyi online és mennyi kp-s borravalót kaptam aznap, ha volt olyan. 

Érdekes adatok, szeretem ezeket követni. 😊

... 

Volt 2 irodai állás lehetőségem, de nem volt valami szimpi és jobban belegondoltam az egész helyzetembe, és inkább egy magasabb összegű fizetési igényt mondtam be nekik, amit tudtam, h nem fognak megadni.

Átgondoltam, h mi a helyes, a jobb döntés, de úgy érzem/gondolom, h a mérleg inkább a jelenlegi, laza, részmunkaidős/tanulás élet felé billen jobban, mintsem a megszokott monoton, unalmas szürke irodai élet mindennapjai felé. 

Elfogadom, tudom, s belátom, h testileg, lelkileg, szellemileg most inkább másra, újra vágyom, s h ez egy ilyen ideiglenes helyzet. 

Nem fogok így ezzel a heti 4 nap, napi 3-4 órával sokat keresni, de most inkább beérem azzal, h nullára jövök ki hó végén. Nem is az a célom, h + bevételt generáljak. 

Az újdonságnak, rugalmasságnak, szabadságnak, tanulásnak ez az ára. Vállalom. Majd ha megunom, vagy nem lesz jó, akkor változtatok. Így is úgy is állandóan történik valami!  😁

2010 óta dolgozom, s az elmúlt 11 évben ez a tizedik munkám. 😁 Főleg az utóbbi években gondolkodtam el az életemen, s már elfogadtam a karmám, sorsom, helyzetem, h nekem ilyen az életem. Állandóan történik valami, ami miatt lépnem, változtatnom kell. Gyakran fárasztó, de ugyanakkor ezekkel változok, tapasztalok, fejlődők, tanulok. Még ha a hétköznapi életben ez nem is nyilvánul meg, nem látszódik, akkor is belül ezek a változások akarva akaratlanul is formálnak. 

Persze nyitott vagyok az irodai melóba való visszatérésre, csak nem minden áron. Ha van jó helyen, jó ajánlatú meló, akkor élni fogok vele. 

... 

Mostanság már megint sokat álmodok a gyerekkoromról, nagyszüleimmel, a falu azon kedvenc helyeiről, ahol oly annyira szerettem csavarogni. 

Úgy érzem, h egy olyan folyamatban, ciklusban vagyok, amely során lelkileg, szellemileg most záródik le véglegesen a gyermekkorom. Ez kb 1,5 éve kezdődött. (Nagyjából 30,5 évesen kb) Éreztem már előtte is, de nem olyan rendszereséggel, mint mostanság. Leginkább akkor indult meg ez a folyamat, amikor Norbival bő 8 év után szétmentünk, s előtörlesztettem a lakás hitelem, s elkezdtem egy új kalandos életét élni, s kipróbálni sok olyat, amiben korábban még nem volt részem. Újra gyerek voltam, aki izgalmas, ismeretlen kalandokban, felfedezésekben vesz részt. Igaz ez erősen felnőtt kategóriás felfedezés volt. 😅🤭😈🙈🙉🙊🍆🍑

De akkor kezdett el bennem egyre csak növekedni ez az érzés, aminek napjainkban lehet a csúcspontja, mert kb minden este álmodok hosszabb-rövidebb ideig a fent említettekről. 

Úgy gondom, hogy ezekkel az álmokkal, háttérben mélyen megbújó, talán mondhatni, h tudat alatti érzésekkel megy végbe nálam a szellemileg/lelkileg felnőtté válás. Olyan, mint amikor a hernyó átvedlik pillangóvá, csak nálam ez nem fizikálisan megy végébe. 😊😅

Nagyon hiányzik a gyermekkorom, papám, és azok a felhőtlen, boldog idők. Ugyanakkor van úgy, h könnyes szemekkel kelek fel, s azt kívánom, h már igazán végetérhetne ez az egész, mert lelkileg amúgy igen fájó ez a gyász. Mert hiába élem újra, s álmodok a szép és jó időkről, mégis mindig felébredek, s itt vagyok s a gyász érzése önt el, h már nincsenek ezek. Mint valami öreg ember! "Bezzeg a régi jó dolgokból nem maradt már semmi!" meg "Régen minden jobb vót!" 🙄😅✌️👨‍🦳🧓

Amúgy döbbenetes, - és ez nem csak a gyerekkoromra igaz - de számomra azok a legkevesebb emlékek, pillanatok, amik a hétköznapokban jelentéktelen kis semmiségnek tűnnek, s azon belül is a csendesebb, néma, nyugodt pillanatok . Pl; mikor egyedül ültem kint egy fa tetején, s néztem a focizó fiúkat a salakpályán, v papámmal sétáltunk haza a pince sorról, vagy ültünk egymás mellett kint a hintaágyban, v pl csendben késsel majszoltuk a szalonnát, kolbászt, zsíros kenyeret paradicsommal, paprikával, a szép napsütésben, madárcsicsergésben. Ilyenkor érzem az illatukat is. Vagy mikor anyummal sétálunk a hegyoldalban, stb, stb, stb... 

...

A magán tanárral német órán már átvettük a legfontosabb alapvető német nyelvtani szabályokat, s most azzal telnek a heti 1x45 perces óráim, h izzadok, mint ku.va a templomban, mert most a beszédre gyúrunk.

Nagyon rossz és nehéz, h szavanként gondolkodok, és rakosgatom össze nyelvtanilag a mondatokat.... 😕 Mint valami kis alsó tagozatos általános iskolában, aki kb 1-2-3 másodpercenként betűzi ki és hangosan olvassa fel a szavakat. Nah én kb ugyanilyen gyorsasággal beszélek németül. Közben meg a tanárt sajnálom, h de szörnyű lehet ezt hallgatnia! 😅😆😇 De hát valahol el kell kezdeni gyakorolni a beszédet is, mert eddig csak írás volt!

Érdekes amúgy, hogy németről magyarra könnyebben fordítok, mint magyarról németre. A szótanulás is úgy jobban megy, ha a német szó magyar jelentését kell megmondanom.

Imádom hallgatni a németet, csak kár h alig értek belőle valamit. 😅 Mondjuk tény, h nem az én szintemnek valót hallgatok, hanem sima natúrt. Olyan gyorsan darálják, h gyakran egy idő után keresztbe áll a szemem! 😅😂

Most valahol A2(Alap, haladó) szinten tartok.

Amúgy Gábor szájából egyre többször hallom mostanság azt, h náci vagyok. 😅

Tény, amikor csak tehetem, németet hallgatok és ilyenkor van egy alap mosolygós fejem. 😁 Meg már több filmet, sorozatot is néztünk (és még fogunk is nézni!) Netflixen németül. 

Legutoljára igaz egy 17-18. században játszódó flamand filmet néztünk. Jan de Lichte, v mi. Nem is tudom mi a magyar címe, de jó film, és érdekes volt, h mennyire keveredik a hollandban az angol, a német, és a francia. 

Meg amúgy azt vettem észre a német filmekben, h tök szexi a német szinkron/színész hangok. Vagy ha hallgatok valamit, akkor is gyakran előfordul, h látatlanban is azt gondolom a beszélő (pasi) hangjáról, h hmmmm hello-szia, mint pl ebben is 3:40-től.😁😍❤️

Február második felétől pedig folytatódik egy kezdő tanfolyam, ami kb A2-és színről tanuljuk a németet heti 2 órában így majd heti 3 óra németem lesz. Már várom! 

... 

Tervezek venni majd tabletet. Beleszerettem a jelenlegi legjobb androidos tabletbe, ami már lényegében helyettesíteni is tudja a laptopot. Legalább is azon a szinten, amin én használom. A laptopom meg majd eladom, így mérsékelve a kiadásom, mert hát azért elég húzós az ára (300+).

Nem komfortos a tanulás a laptomommal, s már rég óta keresek a piacon olyan hibrid 2in1 tabletként használható laptopot, ami nekem megfelelő lenne, de nem volt egy olyan se, ami képi megjelenítésben, minőségben, gyorsaságban és teljesítményben megfelelne, s 400 alatt lenne. S így került a képbe a Samsung galaxy s7 plus tablet. 😊

Szóval remélhetőleg a kövi blog bejegyzésem már arról fogom írni. 😊

Nah! Egyelőre ennyike! 

Csók! 

😘❤️

Rion


(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)