Február utolsó hetében közölte a tanárom, hogy elkezdett egy sulit, s mellette nem fogja tudni tartani a heti 3x60 perces óránkat, max csak heti egyszer, s azt is csak kb áprilisig.
Eléggé elvoltam keserdve, de szerencsére csak néhány óráig tartott a letargikus állapot amibe kerültem, mert írtam az "Együtt Németül" nyelviskolának, hogy novemberben azt mondták, hogy februárrban indul B1 kurzus, s mikor várható, s hát gyorsan válaszoltak is, h pont felszabadult 1 hely, ahová mehetek, s ami másnap indull. :D
Eléggé örült a fejem, hogy ilyen szerencsés vagyok, hogy jókor írtam rájuk.
A magántanárom is jó fej volt, mert szólt előre, így az a helyzet alakut ki, hogy a tanárral a heti 3 óra lecsökkent 1-re, ellenben a kurzus heti 2x1,5 órás, 8 héten át.
Szóval nem hogy csökkent, de még nőtt is a német óráim össz száma heti 3ról 4re. :D
...
Kivégeztem a Hometown Cha-Cha-Cha-t is. Hát az a helyzet, hogy ez még jobban tetszett, mint az előző kettő sorozat, amit néztem. (Run On és a Extraordinary Attorney Woo)
Ez áll az első helyen, aztán a különleges ügyvéd, s végül a Run On.
Ennek a Cha-Cha-Cha-nak jobbak a zenéi, a színészei, karakterek, az egyszerű emberek, a táj. Színesebb, ízesebb, mint a másik két sorozat, holott azok is elég jók.
Nagyon megszerettem Lee Bong-ryun színésznőt is, aki mind a 3 sorozatban szerepel. 😊 ❤️
A 10 rész után volt még 6 rész, de én mind a hatot végigpityeregtem! Főleg az utolsó 16 részét. Ott vagy 3 zsepit is elbőgtem, annyira (számomra) érzékeny a téma . 🥲
(Kész vége! Megállíthatatlanul öregszem! 😅 ✌️)
Nah de! Természetesen a főszereplő srác ebben a sorozatban is bejövős. Ellenben volt benne egy olyan mellékszereplő, akinek (nagyon) szőrös lába volt. 🫣🤢😵
Nem tudom miért van ez bennem, de számomra az sokkoló tud lenni, ha szőrt látok egy koreain! Az engem legalább olyan negatív érzéssel tölt el, mint egy kopasz macska, v kutya. 😱😖
Minden más etnikumból is a szőrtelent szeretem, de ha szőrös a lába, az még nem probléma, de egy koreainál már erősen zavaró tényező.
Szerintem azért is alakult ki nálam ez a koreai = szőrtelen szemlélet, mert amikor először néztem korai filmet/sorozatot/insta posztokat, akkor azokban szőrtelenek voltak, s nem csak az tűnt fel, hogy milyen gyönyörű és sima az arcbőrük, de ha megvillantották az atléta alkatú, hófehér, szálkás testük, ott sehol se volt szőr, s hát nekem az olyan gyönyörűség, mint egy David szobor. 😃😍🤤
Mondjuk instán sajnos elég sok a gyúrós koreai. Azokat se szeretem, mert az ilyenekről nekem az ordít, hogy súlyos kisebbségi kompelxusa, vagy valami olyan negatív tulajdonsága van, olyan rossz hatás érte az élete során, vagy valamiféle hiányt akár ezzel pótolni, hogy ezzel a jó kibaszom magam hozzáállásal akarja kompenzálni és "megmutatni a világának".
Az ilyen emberektől mindig is tartózkodom. Anno Gáborral is voltak fenntartásaim, ő is ilyesmi volt, s azért is volt eleinte olyan a kapcsolatunk amilyen, mert tartottam tőle, s féltem h vajon mik lehetnek nála ezek a lelki problémák, s így ahogy egyere többet találkoztunk, úgy nála is gyorsan kiderült, hogy komoly önértékelési problémái voltak.
De örülök, hogy kitartottam mellette, s ő is mellettem, annak ellenére, hogy olykor elég keményen szembesítettem a dolgokkal. De így 3,5 év után (Úristen hogy repül az idő! Mintha csak tegnap lett volna!) már elég szépen helyrejött. 😊 🤗❤️
Na de! Visszatérve a koreai testvéreinkehz, tudom, h ők genetikailag nem szőrös típusok (ami nálam nagy előny) de attól még nől nekik is szőr, meg tisztában vagyok vele, h full pinky cloudy ez a világ amit nézek, s a valóság nem ilyen, s hogy valójában dúl náluk az egoizmus, a magamutogatás, meg a megjátszott/beállított bullshit mű insta világ, de a sorozat erejéig olyan jó belemenekülni abba a szerethető, ártatlan, egyszerű cuki világba, s olyan rossz amikor végére érek egy sorozatnak! 😔😢
Ilyenkor azért örülök, hogy anno gyermekkorban kialakult nekem a napló írás, s általános iskola negyedik osztálya óta működik ez a jó bevált terápia nálam, hogy kitudom írni magamból érzéseim. Hálás vagyok, hogy anno a "tanítónéni" feladata nekünk háziként, hogy írjunk egy napló bejegyzést érzéseinkről, gondolatainkról, vagy bármiről, ami foglalkoztat, amit szeretnénk.
Hát én azóta írom! (Ha jól számolom, akkor az azt jelenti, hogy már cirka 23 éve... 🙈🙉🙊)A több füzetnyi naplóm itt nyugszik nálam. Őrzöm őket rendületlenül. 😊
Majd ha megadatik a lehetőség, hogy megöregedjek, akkor visszaolvasom őket, a blogbejegyzéseimmel együtt, amire talán 2009 környékén tértem át.
Na de visszatérve Gáborra és Koreára, ilyen finom koreai reggeliket is szokott nekem csinálni, hogy pfff! IMÁDOOOOM!
Olyan kis ügyeeeessss! 😍❤️
Aki szeret főzni, s kipróbálni újakat, akkor annak erősen ajánlott. 😊👌
Havi 1-2x elmegyünk valamilyen étterembe is hamikázni, amiből kb minden második valamilyen ázsiai étterem. (Érdekes hogy 33,5 éves koromra érett meg, hogy nekem az ázsiai a kedvenc konyhám. 😅)
...
Április 2 - Vasárnap;
Gyorsan eltelt a március. Sok meló volt munkahelyen. Nagy volt a pörgés, amit amúgy szeretek. A pangást utálom.
Ahogy bejött a jóidő, úgy leálltam a koreai sorozatokkal. Már vagy 2-3 hete nem nézek. Időm se nagyon van rá, mert inkább többet németezek meg a Chat GPT-vel beszélgetek, ha felmerül bármi kérdés, de többnyire inkább német nyelvtanozok vele. Eleinte a Chat GPT-vel társalogtam, de mostanság már a bing keresőbe beépítettet használom.
Gábor nem szereti, de én annál inkább. Tény h nem tökéletes, de hát semmi se az az életben. Mond néha faszsagokat, de több a jó, hasznos válasza, mint a rossz.
A német kurzus nagyon jó. Szeretem. Többnyire várom a kedd és a csütörtök 18 órát, h kezdődjön. 😊 Szerencsére egy kezemen megtudom számolni, hogy hányszor fordult elő az, h nem kívántam németezni.
4en vagyunk a csoportban s hol beszélünk, hol nyelvtanozunk. Van amikor szövegértés van, van h videót nézünk, barkóbát játszunk, szóval változatos.
Szokás szerint zajlanak a folyamatos változások, ami azt jelenti, hogy a német magántanárommal már csak kb 1-2 órám lesz, aztán finish vele, mert készülnie kell majd a vizsgaidőszakára. A német kurzus pedig hó végén végetér s ki tudja mikor fog folytatódni. Szerintem a napokban írni fogok a szervezőknek, h érdekelne magán oktatás is, ha van rá lehetőség.
Nem szeretném ha még csak pár hét erejéig is leállna a tanulásom. Minden egyes hét sokat számít.
Fejlődök ugyan, de lassan. Ezért nem szabad leállnom. A nyelvtanom a szintemhez képest elég jó, mert ott már inkább B2-es vagyok, (már most jobb mint az angol nyelvtanom ) de a beszédben valamiért tényleg csak tyúklépésnyiket fejlődök hétről hétre. (Beszédben meg az angolom erősebb. )
Júniusban megyünk Bécsbe 4 napra a pridera, s akkor szeretném majd pár üzletbe beadni az önéletrajzom.
Nagyvonalakban ennyike. Melóval, meg tanulással telnek a napjaim. Remélem meg is lesz majd az eredménye! 🙄😒💁
Csók!
Rion
😘
❤️
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
