Idézet mára:
Az embereknek a nagy lakásokban, kényelemben, a nagy szavak és szép elméletek között fogalmuk sincs, hogy milyen gyötrelmek, milyen szörnyűségek léteznek.
Tegnap Voltunk Mancival fodrásznál. A belvárosban lakik. Nagyon szép helyen. Kibaszottul irigylem. Ügyes gyerek, s szép frizut csinált először Mancinak, aztán nekem. Nem volt hajlandó levágni középen a hajamat. Azt mondta, h szép, hajam van, s ezt meg kell növeszteni. Így csak hátul, s oldalt vágta le. Aztán a végeredmény tetszett a fodrásznak is és Mancinak is, s én is úgyhogy megbarátkoztam vele, de hasonló frizu van kialakulóban, mint a H&M-es reklám pasinknak van, vagy a Bershkás srácnak. ( Képeken szemléltetve. ) Ehhez persze még kicsi a hajam, de 1 hónap múlva reményeim szerint jobb lesz.
Am délelőtt jobb volt melózni. ( Ma 9:30-tól 18:30—ig toltam. ) Gyorsabban eltelt a nap. Szerencsére ha nem kasszában voltam, akkor a férfi részlegen pakoltam, meg drága vizsus kolléganőmmel alakítgattuk át a részleget.
Akkor 2 kollégával is jobban összehaverkodtam ma, s jól éreztem magam velük.
Ebédelni is jó kis csoporttal mentem. Szóba került a politika. Ahogy hallgattam őket, úgy csapongtak a gondolataim. Furi volt. Régebben sokat politizáltam. Szerettem. Most meg már lassan utálom. Leginkább azért, mert szinte mindenki fanatikus, s csak a sajátját fújja. Nem látok semmi kompromisszumkészséget a másikban. Ez miatt határolódok el egyre jobban a politikától. Én nem vagyok fanatikus, s mindegyik pártban látok előnyöket és hátrányokat egyáltalán. A pártok is olyanok szerintem, mint az emberek. Egyik sem tökéletes.
Elgondolkodtam azon is, h miért van ez a fanatizmus? Kérdésemre meg is kaptam rövid időn belül a választ, ahogy hallgattam őket tovább.
A válasz: szociológia. Politikai nézetei az embernek nem csak magától alakul ki. Nem csak önálló véleménye. Formálódásában nagy szerepe van a lakókörnyezetének, ismerősi körének, tapasztalati, gazdasági helyzete stb…
Másképp szavaznak, gondolkodnak, élnek a vidékiek és a városiak. Másképp szavaznak. Egy pesti jómódú polgár nem érti, h h lehet a Fideszre, a jobbikra szavazni, s a vidékiek nem értik, h lehet az mszp-re szavazni. Ezt nagyon felszínesen írtam le tudom, de nem akarok most részleteiben belemenni.
Inkább témát is váltok.
Volt nálunk tegnap Győzike. Pont kasszában voltam, mikor felpillantottam és megláttam. Magasabb és kövérebb, mint gondoltam volna. Ugyan ekkor, Manci is meglátogatott. Meglepett Ő is. Örültem neki, de sajnos nem tudtam vele beszélni, csak annyit, h jön hozzám este, s vcsaizunk, s nálam alszik.
Akkor Gábor szerit nagy mellem van! Nagyobb mint neki! XD Először nem értettem, h most what a fuck van, aztán mondta, h a pólóm kiemeli a mellkasom. Megállított, a tükör előtt oldalra fordított, rám parancsolt, húzzam ki magam, s tadááá! Tényleg! XD Ugyan ezt megcsinálta ő is , mikor kiderült, h neki nincs olyan nagy duzzogva elment. XD
Imádom. Annyit nevettem. Tök hülyeség az egész szerintem, mert kibaszottul csoffat vagyok – mondhatni nyunyó - de akkor is furi, h milyen figyelmes, s miket észre nem vesz…
Akkor este utaztam haza ugye. Metró után felültem a vilcsire, elkezdtem olvasni, mire egy agresszív, érces, erős hangú férfi hang kezdett el üvölteni. Mire észbe kaptam, szinte pofonként ért a “Sieg heil!” felkiáltás. Kajakra lefagytam, s ledöbbentem. Szerencsére csak egy szélsőséges férfi csengőhangja volt. Elgondolkoztam, h felállok, s elmegyek, de aztán feltettem a kérdést, h minek? Nincs okom félni. Nem vagyok bűnös, h meneküljek. Nem látszik rajtam, nincs okom félni.
S ugye megint eszembe jutott a fantizmus…. :(
Zárásként pedig egy gondolattal búcsúznék:
“A gyűlöletet, s az idegenkedést semmi sem állíthatja meg, csak a megismerés és a megértés.”
Csók!
Rion ;)
(k)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése