Interjún, városban, hülyeségek, szülinap

 

Idézet mára:

Az évek örömmel jönnek, ha jót hoznak, és mord kegyetlenséggel szórják el romlott terhüket, ha az van rájuk bízva. Az évek utak, melyeket végig kell játszani.

Fekete István

 

Május 20. Péntek:

Reggel fél nyolckor indult a napom. 9-re csapódtam a UPC-hez, a csoportos interjúra. Főiskolás vizsga feelingek megvoltak megint.  Maga ez a interjú 3 körös volt. ( Lett volna. ) Az első körben voltunk 15-en. Mindenkinek húzni kellett egy cetlit, s érvelni kellett az adott téma mellett a többiek előtt. Én azt húztam, h ismét legyen korlátozva a külföldre való utazás épp úgy, mint a szocializmusban. Először megijedtem, de gyorsan átgondoltam, s tök jó érveket lehetett felhozni mellette. 3 percet kellett csak beszélni, s úgy állítottak le, s nem volt időm befejeznem, pedig tudtam volna még beszélni.

Aztán értékeltek. 50%-os szűrés volt  az első körben s maradtunk 7-en. A 2. kör nehéz volt. Háttal kellett lenni a 3 fős “vizsgabizottság” előtt, s úgy kellett eladni 1 terméket, amit egy táskából húztam ki. Én egy bicskatartót húztam. 
–.-‘ A csaj persze kötözködött. Nincs bicskája, se neki se a férjének, se más közeli ismerősének. Ütöttem tovább a vasat. Tovább léptem, h nem csak bicska tok értékesítésével, de szemüveg tokok értékesítését is végzünk. Reakció “szokásos”. nem szemüveges stb… Sőt még megfűszerezte a beszélgetést, h honnan van meg a telefonszáma?! Mivel van telefonos múltam, így szerencsére ezt letudtam reagálni, h a számítógépes rendszerünkben van ön regisztrálva, mivel korábban vásárolt már tőlünk terméket… Persze ez az egész csak “illusztráció volt”, úgymond eljátszottuk. Levizsgáztattak ebből is mindenkit, majd behívtak, s közölték, s sajnos csak 1 ember jutott tovább. Ezen nagyon ledöbbentünk, főleg én, mert voltak még ott azért olyan erős, talpraesett ügyes emberek, h nem akartam elhinni, h nem jutott tovább! Am geci jó volt a társaság! Mintha kollégák, vagy csoporttársak lennénk. Tök jó elbeszélgettünk, s nevetgéltünk kint a folyosón, még várakoztunk. Pedig persze megint csak én voltam ott a legfiatalabb, s minden korosztály volt ott. Mind1. Azért jó volt.

 Am még kint beszélgettünk, s várakoztunk, 1 ott dolgozónál jelzett a radarom, 1 másiknál meg üvöltött! Am 14 órára értem haza! …. –.-‘ :/

Hazafelé pedig annyi helyes srácot láttam délután még utazgattam! Az Andrássyn meg Nicolas mögött lépdeltem! Szép fiú! Tetszik az alakja is. Dugiznám nagyon!

Akkor nehéz megállni, h ne egyek 1 nutellás kenyérnél többet. Eddig átlagosan napi 3-4-et simán bevágtam. Hol azért mert nem volt más kaja, hol azért mert kellett az édesség. De ha egyszer fogyókúrázom, akkor fogyó kúrázom! Menni fog!  

3 napig enyém a lakás. A lakótársaim kimentek Londonba, s majd csak Hétfő este jönnek vissza! ORGIA PARTYYYYYYYYYYYY! ;)

Na jó nem igaz. Meg amúgy is, így pont, h 2 fővel kevesebben lennénk! XD Na jó! Sok a hülyeségből, bár ma különösen megtehetem! Már csak jó bekellene baszni, de szerintem majd csak köv. hét szombaton tudom bepótolni, mert akkor lesz a big partyyyy! De várom már! Szééét tombolom a fejem!

Am délután elmentem még egy ügynökséghez regisztrálni. Kerülő úton menjtem, s sokat sétáltam, nézelődtem és olyan szép helyeken jártam, ahol eddig még nem sikerült eljutnom. Jó volt!

Am ma egész nap full egyedül voltam. Senkivel sem taliztam. Igaz időm se nagyon volt, csak 17-től de akkor meg senki  sem ért rá… :/

Ez van!

Ja! És ma van a születésnapom! Hajnal fél 1-ig szinte percenként írtak az üzi falamra, – aztán persze a nap folyamán végig - és jöttek a privát levelek, köszöntők. Annyira jó volt, s örült a fejem. Így már nem bántam, h szülinapom van. Nagy lelki fröccs ez az ember számár az biztos. :) Még olyan ok is felköszöntöttek, h csak pislogtam.

Akkor éjfél után bejöttek a szobámba a lakótársaim s felköszöntöttek. Jól esett, de ők már most Londonban vannak.

Nah! Mára szerintem ennyi! Húzom a görkorim, s kigördülök olvasni a Gödörhöz.

Csók!

Rion