Az előző részek tartalmából…

<3 <3 <3

 

Idézet mára:

"Sose haragudj meg arra,
Ki durva szóval megsebez.
Tudom jól, hogy fáj a sértés,
Valld be, a fontos mégsem ez.
Hidd el nekem, senki nem rossz,
Hidd el, jók az emberek,
Valakiért mindenki harcol,
Valakit mindenki szeret."

Victor Hugo

 

Március 18. Vasárnap:

Norbival, kifeküdtünk az Erzsébet térre napozni. Nagyon jó idő volt. Majd utána elsétáltunk a Vörösmarty térre, ahol felírtuk magunk a húsvéti tojás tetejére, ami a H&M-el szemben van.

A héten többször is kifeküdtünk. Hol az Erzsire, hol a Gödörhöz – Akváriumhoz. Nagyon szeretem azt a környéket. Belváros központja. Valamikor az Ír Szent Patrik ünnepbe is belebotlottunk. Tök jó ír nemzeti folk muzsika szólt. Pezsgett is a vérem rendesen.

Melóban valamelyik nap leesett az állam, mikor az egyik felnőtt vásárló megkérdezte, h: Melyik a kisebb? Az L v az M? -.-’” …

Nem akarom minősíteni, de Én ezt már nagyon kisgyerek koromba tudtam akarva, akaratlanul…

A másik nonszensz dolog, ha valaki nem tudja a méretét! Számomra ez olyan hihetetlen, mintha nem tudná, h mikor született, v h mi a neve!

Március 21. Szerda:

Papámnak volt egy kisebb gyors rutinműtéte. A homlokából kivágtak egy kis bőr darabot, ami kifakadt neki. Am jól van, nincs semmi baja. Remélem nem a leltek is ezt fogják majd mutatni.

Más!

Norbi olyanokat tud aludni mellettem, h dél körül is alig tud magához térni… Azt úgy szeretem, mikor a fejét kis kutyus módjára belém túrja, s körém gömbölyödik.

Március 23 Péntek.:

Megvolt az első komolyabb közös munkánk Szuzival.

Nagyon jó volt. Élveztem a munkát. Repült az idő! Amikor megérkezett, magához hívatott a managerünkkel, majd elém tette a kinézendő kirakati képeket, s elkezdte hadarni gyorsban a tört szláv-angoljával, h szedjem össze ezeket a ruhákat.

“Tartozna persze hozzá cikk számok is, amik segítik a keresést, de Te ezt gondolom úgy is tudod, h melyek ezek!”

( Mondom Ühüm! PERSZEEEE! Ismerem mind a több száz-ezer terméket…. A kép annyira jó minőségű nem volt, de összekapartam őket, ami meg nem volt, hoztam hasonlót! )

Aztán elmagyarázott töviről hegyire mindent, “step by step.”

Követtem el kisebb bakikat, de mondta, h legközelebb majd ügyesebb leszek, s könnyebb lesz.

Mielőtt elment, megkérdezett engem s az üzletvezetőt valamiről. Ildi azt mondta, h elmondta, Én meg ellent mertem mondani, h ez nem igaz, nem mondta el, nem tudtam arról, h azt úgy kell csinálni. Az üzletvez. szemei lángokat szórtak. Megtudott volna ölni! Hívta a managert, h ügye elmondta anno mindenkinek, h h kell csinálni?! Az is azt mondta, h nem emlékszik rá, nem tudja. Szuzi elment, mi meg egy igen komoly vitába kezdtünk az üzletvezetővel. Mi az, h lejáratom Szuzi előtt?! Azt látják fentről, h semmi tekintélye nincs! Máskor az ilyet intézzük el négyszemközt! Én meg a szemébe mondtam, h ne is haragudj, de ha tudom, h Én erről nem tudtam, nem mondtad nekem, akkor nem fogok hülyét csinálni magamból Szuzi előtt, hisz a manökenekre úgy figyelek, mint a hímes tojásokra… Mondta, h reméli nem akarom, h megint olyan szigorú legyen, mint 1-2 hónapja… S h akkor is azért volt, h tekintélye legyen... …Később jutott az eszembe, h a fősulin tanultak “Vállalatok és intézmények belső felépítése” című órán, h a tekintély elvű vezetési stílus egy igen rossz irány… :/ Én valahogy mindig kifogom az ilyeneket…. :/ –.-‘”

A többiek mondták, h bátor voltam, h ellent mertem állni/mondani Voldemortnak. Szinte biztos vagyok benne, h bosszút fog állni ezért, annak ellenére is, h az eset óta, viszonylag vissza vett az agyarával, s egészen elviselhető…

Am Szuzival munka közben jól elbeszélgettük, s csak egyszer fordult elő, h azt kellett mondanom neki, h; “Sorry, but I don’t understand your last sentence!”

A nyelvtani szabályokat egyikünk se tartsa be, nem alkalmazzuk, de mégis tök jól megértsük egymást. Mikor csak félig értettem a hadarását, akkor észrevette rajtam, h nem teljesen tiszta nálam a dolog, s elmondta step by step, s már csináltam is. :D

Utólag visszaemlékezvén este kaptam észbe, mikor meséltem a napomat Norbinak, h a beszélgetések közepette mondhatni, h egy laza interjú is volt, mert kérdezgette, h mióta dolgozom itt, h tetszik, mi érdekel, jövőbeli tervek, hol dolgoztam előtte stb. Mikor mondtam, h H&M-nél toltam előtte volt egy igen őszinte szívből jövő reakciója; “PFFFF ! WAAAH”

Aznap este mikor mentem Norbi elé a Deákra a kellemes langyos tavaszi estében tök pozitív színben láttam a világot. Most nem morogtam az Andrássyn hömpölygő tömeg miatt, h szlalomoznom kell, mosolyogtam az emberekre, s sokan vissza is mosolyogtak. Tök olyan “filmes feelingem” volt… Egyszerűen boldog voltam. Ritkán van ilyen “feelingem"", de péntek este az volt. Hallgattam Bob Sinclar-től a Far L’amore című egyik favorite számomat. Norbi mindig ezt kéri nekünk az Alterben a Dj-től, ha lent vagyunk. Imádom!

Március 24. Szombat:

A héten szinte minden nap voltam kasszában. Ma előfordult egy olyan eset, amit annyira nem szeretek. Kasszában többször is összeakadt a szemem az egyik lánnyal. Mindig szoktuk figyelni a vásárlókat ugye, s sokszor előfordul, h összeakad az emberekkel a szemünk. Nah. Ezzel a tini picshával többször is megtörtént, s már majdnem vokiztam a többieknek, h figyeljék a csajt, mert valami érezhetően nem smakkol vele. De aztán odajött hozzám fizetni a barátnőivel, (kis csipet-csapat –.-‘”) s a kis csajnál érezhető és látható volt, h zavarban van, a többiek sutyorogtak halkan körülötte, meg vihoráztak, az meg osztotta őket, h hagyják már abba. Mikor elmentek hangosan nevettek, s szekálták a csajt, s hangosan kiabálták, h bejön a Cuki fiú miiii? … –.-‘” Titta Óvoda…

Nah! Mára ennyi! Sok lettem!

Csók!

Rion