Idézet mára:
"A tökéletes semmi is túl sok lenne, ahhoz képest, ami most a birtokunkban van. (...) Kötődünk, valami senki számára nem látható szálakon. Ránt valami misztikus erő hozzád, és irányíthatatlan vagyok, meg végtelenül kiszolgáltatott." :)
Március 25. Vasárnap:
A kellemes tavaszias időben hazaugrottam néhány órára. Jó volt otthon lenni. Kitettük a kerti hintaágyat. bementem az öregekhez, anyummal beszélgettem, meg elüldögéltem, s olvasgattam a hintaágyban, úgy mint régen csináltam minden nap, mikor otthon voltam. 
Az nekem olyan terület, ahol kellemesen lehet relaxálni, töltődni. Mint pesten az akvárium – Erzsébet tér. :)
Estére visszajöttem, s kimentem a Deákra Norbi elé. Az Akvárium előtt megálltam a zebránál, mert piros volt az átkelő lámpa, s közben odajött hozzám 2 25-35 év körüli csaj.
Buli helyek után kérdezősködtek, amivel meg is fogtak együtt, mert hitelen nem is tudtam nekik hetero helyet mondani. 
Végül kinyögtem az Instantot, ami szinte itt van mellettünk, de mondom vasárnap minden zárva van. Beszélgettünk még egyéb hülyeségekről, s elkérte a nevem, h bejelöl fb-n, s megkérdezték h merre tartok, s mondom, megyek a barátom elé. “ÓÓÓÓ Akkor este szex lesz! De jó 
neked!” 
Kicsit meglepődtem, de jót nevettem lányos zavaromban. Norbi is csak nevetett, mikor meséltem neki. Belgiumból jöttek haza a csajok, s mondták, h ez szinte természetes nekik, s nincs bene semmi durr, mint itthon…
Am utólag rájöttem, h fölöslegesen adtam meg neki nevem, nem tud bejelölni, ha nincs 1 közös ismink…
Am Norbi mondta este, h mikor otthon alszik, akkor forog össze-vissza, nehezebben alszik el. Gondoltam magamban, h; “ Egen. Azt észrevettem, h nálam meg úgy alszol akár a bunda! –.-‘” “
+ Olyan lassan eszik, h az valami elképesztő! Még Én megeszek egy tányér kaját, addig Ő kb.: a negyedénél, jobbik esetben a felénél tart.
Olyan lassan majszol, s annyit rág, mint egy kisegér! Egy darabig
próbáltam arra figyelni, h egyszerre fejezzük be az étkezést, mert Ő mindig előbb leül az asztalhoz enni, mint Én, s hiába van ott előtte a meleg főt étel, addig nem kezd el enni, még le nem ülök hozzá Én is. Szo próbáltam lassan enni, de nem menet, mert Én csak akkor ezek, ha éhes vagyok, s a éhes vagyok eszek, s az Én tempóm alatt 5 perc alatt bekajálok, míg Norbinál ez majd 25-30 perces procedúra! Tittára, mintha étteremben enne állandóan, úri nyugalommal és lasússággal
Március 28. Szerda:
Unalmas, pangásos hétköznapnak ígérkezett a nap, de szerencsére csak 1-2 órát kellett szenvednem. Egész nap kasszázta – már, amikor kellett – de a napom javarészt koordinálással telt, hála a meleg manageremnek. Mióta Ő nálunk van, annyit fejlődtem, tanultam, h nocsak. A kasszázásban is mennek már azok a vissza áruk, mikkel eddig szenvedtem. Így hamarosan már kasszát is fogok zárni, aztán majd idővel mehetek a HR irodába egy csoportos traingre, de az még odébb 
van.
Szo először koordináltam. Am előbb átöltöztettem megint vagy 2 bábut,m amik nagyon tetszetősek lettek – hetente kétszer kapunk árukat, s így szerencsére gyakran kell bábukat öltöztetnem – s mivel panaszkodtam a manageremnek, h unatkozom, így előkészülvén a holnapi áruszállításra, s az új kollekciók ki koordinálására, helyezésére, kezembe nyomta a papírt, h akkor tessék, építsd át azt a 2 falat, s Ő elment szünetre. Lelkesen bele is kezdtem, de a közepén úgy belezavarodtam, h egyszer dühömben majdnem elsírtam magam, mert a sok ruha összekavart, de összeszedtem a gondolataim, Szuzira gondoltam, h “step by step” és megcsináltam. Mikor visszajött a meleg managerem a falak szerkezete jók voltak, csak a ruhákat rakosgattuk át. Izgis, érdekes nap volt, s gyorsan el is repült az idő.
Am mostanában kiszúrom, h amiket feladok a bábukra, azokat szépen veszik is a vásárlók, s tök jó sikerélményem van olyankor.
Nah! Mára ennyi!
Csók!
Rion 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése