November 15 - Szerda;
Történelmi pillant az életemben; Én hívtam fel állásinterjú ügyben a hozzánk jelentkezőket. Érdekes, de jó érzés volt.
November 16 - Csütörtök;
Történelmi nap az életemben 2.0 🤗
Először interjúztattam.
IMÁDTAAAM!!! ✌️😃😁😉
November 17 - Péntek;
1 éve ilyenkor már nagyon romokban hevert az életem. (Ekkor tudtam egy, h Norbi egy (nyári) szerelme esett valaki mással.
Még mindig erősen fájó, kellemetlen emlék...
November 18 - 19, Szombat - Vasárnap;
Szokásos menetrend. Pihi és gym.
Vasárnap este lefekvés előtt folytattam Lorna Bryan angyali érintés című könyvét, s volt egy olyan rész benne, amitől azonnal kirázott a hideg és libabőrös lettem miután elolvastam;
Pont aznap a kondiban kattogott nagggyon erősen ez az egész a fejemben.
Emlékszem azon mérgelődtem 2 húzóckodás közti pihenőben, h fájt a fejem. (Ami ritka dolog nálam. ) Morogtam h nem jó ez így, gyorsan elfáradok, sok a pihenő, nem jól haladok. S a haladás szóról egyből "eszembe jutott" a konyvírás is...
Elkezdtek ömleni a gondolatok, h hogyan képzelem el a könyvet, tematikájában. Egy újabb pihenés alkalmával elővettem a telefonom s elkezdtem leírni őket. Folyamatosan újabb és újabb gondolat jött és minden pihi alkalmával pötyögtem, jegyzeteltem. A 2,5 órás kondi végére lett egy kisebb előszó belőle.... 😀
Örömmel és megelégedettséggel mentem tusolni mondván h nah most már lelehet nyugodni! Végre megint csináltam valamit!😊✌️
Erre este jön ez... 😁👌
(Alias ne legyek ezzel megelégedve. Most az, h írtam egy laza, hézagos egy oldalt, s elkezdett körvonalazódni, h h képzelem el a könyvem, ez az egészhez képest nem sok...)
Jóu van mondom köszi... 😓😇🤓
Nov 20 - Hétfő;
Melóban csináltuk a karácsonyi dekort és a az egyik tulajjal eléggé olaszosan beszéltük. Meg is kérdezte a dekor csaj, miközben én egy magas létráról ordibáltam hadonászva lefelé, h nem rendelkezek olasz gyökerekkel?
Nov 22 - Szerda;
Reggelente mindig a Class FM-et hallgatom. Ma reggel bekapcsoltam, s miről ment a téma?! Nah miről! Az interjú alany épp arról mesélt, h mennyire nehezen kezdte el a könyvírást, s mennyi évébe telt neki elkészülni, s h került kapcsolatba a kiadóval stb...
Nah mondom az lesz még egy szép menet majd! 😏😐
Nov 23 - Csütörtök;
A héten először és utoljára vagyok a gymben. Annyira sűrű volt a hetem, h egyszerűen semmi időm, energiám, erőm nem volt eljönni kedden, amikor szoktam.
Am vicces ez az érzés ami bennem van, de szinte majdnemhogy egyenlő azzal az érzéssel, amikor nagyon kívánós vagy. Gyakran gondolsz rá, h de jó lenne már! S amikor megvan, megkapod amit oly annyira hiányoltál már és ott vagy s csinálod, akkor élvezed, h jaj de jó, h hiányzott már!
😂🤣😉
Hihetetlen h mennyire megszoktam és megszerettem ezt a helyet!🙄
Nov 24 - Péntek;
Utazás Norbihoz Londonba. Elég feszkós voltam hajnalban. Elöntött a sok kellemetlen emlék. Szembesültem azzal a ténnyel, h utálok egyedül utazni.
Ráadásul geci nagy sor volt a reptéren! 5:20kor még sorban álltam várva a biztonsági átvilágításra, tudván, h 5:50kor kapuzárás van...
Szerintetek?! Mennyire baszott az ideg? 😀😏
De elértem. A repülőn a 3 ülés közül, középre szólt a jegyem, de az ablaknál üres maradt a hely, úgyhogy szépen át is ültem oda, miközben elmondtam magamban egy hála mantrát. 😊
Aztán fura érzés volt ismét a National Express buszon utazni. (Ezzel a társasággal mentem mindig a kikötőbe, v onnan a reptérre.)
Nem gondoltam volna, h valaha is fogok még Angliában buszozni. Pláne nem még az idén!
A buszon el is merültem a gondolatimban, ahogy ez általában lenni is szokott velem az utazások során;
Egy jó ideje már ismét szokásommá vált a hála adás. Szerintem azért is van, mert egyre több kérést intézek az angyalokhoz, s ahogy szépen teljesülnek, úgy automatikusan mondok értük hálát, köszönetet.
Amúgy... Sokat... Az lenne a legegyszerűbb leírni, h imádkozom, de az annyira kisajátították maguknak a vallások, h irtózom attól a szótól! (Eléggé egyház ellenes vagyok.)
Szóval sokat akalmazom a vonzás törvényét, v sokat "mantrázok" (valamivel elfogadhatóbb ez a szó a számomra), sokat gondolok, s egyben kérem az állatok, s a szegények megesegítését.
Tudjátok én nagyon hiszek a fejlődésben. Az idő és a fejlődés fogalma nálam eléggé... H is mondjam... "szoros kapcsolatban állnak".
Hiszek abban, h fejlődünk és ami nem jó, nem működik, rossz, azt idővel a "rendszer" úgy is kijavítja.
Hitem egyik alapja, h a történelem az élet tanítómestere.
Sokat fejlődött az emberiség, az emberi, állati és gyermek jogok az elmúlt években, évtizedekben.
Persze rossz dolgok mindig is voltak, vannak, és lesznek, de mivelhogy nekem alapból egy erősen pozitív világom van, én így globálisan a dolgokat összességében pozitív fejlődésnek látom.
És hiszem, remélem és kérem h az idő haladtával, a dolgok felgyorsulásával, a fejlődésre szoruló(k) is mihamarabb jólétben (jobb létben) éljenek.
A rosszak meg (Orbán, Donald, Putyin) mihamarabb bukjanak meg, tűnjenek el a történelm szégyen süllyesztőjébe, ahová valók.
...
Norbival eléggé kellemes volt a találkozás. Én kicsit feszengtem, h h kösznjek majd neki, de ahogy leszálltam a buszról, szinte egyből megláttuk egymást. Nagy mosollyal az arcán odaszaladt hozzám megölelt és szájon csókolt. Jól esett. 😊
Elsétálltunk hozzájuk, majd egy kis pihikézés közben átbeszéltük a hogyan továbbot.
Ott fogjuk folytatni, ahol abbahagytuk. Nyitottak vagyunk mások felé, de emellett nem keresgélünk aktívan.
Fent van a társkeresőkön, de van, h több hét is eltelik úgy, h fel se néz.
Ilyen téren tudom, h sokaknak megoszlik a véleménye, de mint anno 1,5-2 éve is írtam, ezt a szitut leginkább azok érthetik meg, akik több éve vannak együtt.
Mindannyiunknak törekedni kell arra, h megtanuljunk nem ítélkezni. Főleg azért, mert sok mindent nem tudunk megérteni, még nem kerülünk abba a helyzetbe.
Nekem legalább is többször volt már ilyen tanulásban részem, s ha elsőre negatív véleménnyel is vagyok valamiről, szerencsére mindig emlékezetet a felsőbb énem, h nem tudhatom mi van adott személy, szitu hátterében és gyorsan töröl, töröl, töröl gondolattal törlöm a negatív gondolataim.
...
Norbit még hetekkel korábabn megkértem, h rendeljen nekem ingtartót. Ma, h megérkeztem hozzá Londonba, át is vehettem. Ez egy olyan hósentróger, amit a combodra kell felhúzni, s rácsatolni az ingedre, így a hósentróger lehúzza az inget és nincs az, h kijött az ing a nadrágból. Segít h mindig szépen, stílusosan betűrve maradjon az ing.
Mivel általában smart casuelben dolgozom, így számomra ez nagyon lovely egy dolog ez.
November 26 - Vasárnap;
Nagyjából angolul beszélgettünk Norbival. Otthon kevésbé használom s többnyire csak ugyan azt, s jó volt a hétköznapi társalgás. Eléggé kiestem az angol nyelv használatából, s túl magyarosan gondolkodom. Azaz túl összetetten akartam magam mindig kifejezni a végtelenül leegyszerűsített angolhoz képest.
Délután találkoztunk Norbi 2 kolléganőjével, s elmentünk Winter Wonderlandba. Jó volt, csak nagyon hűvös volt.
November 27 - Hétfő;
Dimenzió ugrás. Irány haza.
Am nagyon jó volt minden este kis kifli - nagy kifliben alukálni. Ha én fordultam jobbra, ő fordult utánam, ha ő fordult, én fordultam utána s öleltem át. 😊❤️
Am büszke vagyok Norbira, h jó helyen lakik (1.zóna), szép környezetben, jó melója van, szeretik, megállja a helyét. (Mondjuk attól sose féltem, mert mindig is egy talpra esett gyerek volt Ő is.)
Mondtam neki, h készüljön fel, mert nehéz lesz. Tuti neki is hiányozni fognak azok, amik nekem. A sokszínűség, a multikurtularizmus, a légkör, a felszabadultság, lazaság, könynedség, mindeféleség. Ez tényleg egy dimenzió ugrás. Nekem is nehéz volt anno a fél világ bejárása után hazajönni. Egyszerre volt jó és rossz. Mondjuk én 2 hónapig szinte folyamatosan ittam és részeg voltam... 😂😏😕
Amúgy az elválás nagyon szar volt. Görcs volt a gyomromban, gombóc a torkomban. Pislogtam sokat, h ne könnyezzek meg.
Elválás. Már megint. H én ezt mennyire utálom! Meg se tudtam még egyszer utoljára ölelni. Hatalmas volt a tömeg a buszmegállóban. 1 gyors csókkal tudtunk csak elköszönni, mert sodort a tömeg, ahogy elkezdtek minket felengedni a buszra.
A buszon végül csak elpityeregtem. Írta, h 2 hét múlva jön utánnam. Én meg, h ez az egész most legalább annyira szar nekem, mint amikor anno elváltunk Southamptonban. Ő ment az egyik, én meg a másik hajóhoz. 😥😕😖
+ Egyszerre volt szar az elválás érzése, meg az h megint repülök... .... Egyedül... Faszom! Ezt is h utálom!
Aztán elkezdtem mantrázni, s használni a nadin tanultakat, s végül sikerült megnyugtatnom magam.
Am a reptéren a biztonsági átvilágításon kikelett pakolni, amit ilyenkor ki kell. Ugye hozom haza Norbi cuccait, h neki kevesebbet kelljen, s az egyik parfümöjét is betette. Be is fújtam vele magam. Valamelyest megnyugtatott az illata. Mintha velem lett volna.
...
Am kint a 4 nap alatt végig szép tiszta napos időnk volt. Mondta is Norbi, h ritka az ilyen.
Ide kattintva pedig az általam készített képeket láthatjátok.
December 1 - Péntek;
Egyre több ismerősöm tudja meg, h újrakezdjük a Norbival. Jó páran fenntartással fogadják ezt...
Sokan mondanak sokfélét. Sajnos van, h le is húznak.
Van aki azt mondta, h nem kellett volna engedni, h egyből hozzám költözzön vissza. Többen vannak, akik azt mondják h Norbi jobban is segíthetne a lakhatást illetően, mint amennyiben megállapodtunk.
+ Ebből adódóan azt is mondták, h hagyom magam kihasználni. Meg h lakótársnőm is szinte ingyen lakik nálam. Felújított, modern lakásban, 2 és fél szoba + amerikai konyha nappali + erkély. 5 percen belül a metró, 20-25 perc belváros. (Vonattal a nyugati 15 perc.)
Ami még elszomorít, h egymástól különálló/független emberek mondták már rám, h túl nagyszívű és naiv vagyok, s kihasználnak. Meg h nagyon nem vagyok tisztában még így se a lakás árakkal s nem jól kezelem, annak ellenére sem, h kisebb változtatásokat vezetek be Jan 1-től.
Am sokan azért is kezelik még fenntartásokkal a Norbit, - mert h ugye sose tartom magamban az érzéseim, s így többen tudják, h miken mentem keresztül 1 éve - s ezért nem értik s nehezen fogadják el, h ennek ellenére mégis folytatom vele...
Folytatásról jut eszembe. Kaptam olyan "tanácsokat" is, h úgy álljak ehhez az egészhez, h újra kezdjük, s nem folytatjuk.
Mondtam, h ez elméletben lehet h szépen és jól hangzik, de a gyakorlatban meg faszság! 5 évet éltünk együtt nap mint nap! A múltat nem lehet csak úgy kitörölni, s nem lehet a 0-ról "újra kezdeni", mert nem robotok vagyunk, akiknek csak úgy töröljük a memóriáját.
Megkaptam azt is, h mindig aztmondom, h engedd el, akkor most miért nem engedem el?! Ettől a megnyilvánulástól én annyira ledöbbentem, h szóhoz sem jutottam. Az engedd el, a negatív dolgokra szokott vonatkozni, v amit nem értünk, v mérgelődünk. Nem pedig az olyan dolgokra, amit szeretünk és akarunk.
Van aki szerint ez visszalépés, s így elveszítem az új, más megtapasztalásának lehetőségét.
Értem a gondolatmenetét, viszont hibásnak gondolom. Mert amit ő gondol, az csak egy kis terület.
Véleményem szerint fejlődni nem csak új dolgokkal, személyekkel lehet.
Hiszem és tudom, h Norbival is fogunk még fejlődni és új dolgokat megélni.
Már ha persze hosszabb távon együtt maradunk.
Ha meg nem fog működni és szétmegyünk, akkor meg legalább végleg szétmegyünk és kész. Legalább adtunk eséjt a dolognak.
Szo kissé felzaklattak az elmúlt hetekben kapott visszajelzések. Próbáltam medivel kezelni, de sírásba torkollott az ügy, szo még várok egy pár napot, h leülepedjenek a dolgok.
December 2 - Szombat:
Gee az exem bejött az üzletbe meglátogatni. Jó volt végre már újra látni s beszélgetni vele.
Sokat gondololk rá. Elmondása szerint Ő is rám. Attól még h szétmentünk, erős a kötelék.
Elmondtam neki, h sokat eszembe volt Londonban is, mert tudom, h szereti Londont. Meg h hálás vagyok mind a fentieknek, mind neki mindazokért, amiket megélhettem vele. Kellemes emlékek.
S azt is elmondtam neki, h attól még h nem vagyunk együtt, én ugyan úgy továbbra is tisztelem és szeretem, s fontos ember a számomra.
Mondjuk a reakcióján meglepődtem, mert egyáltalán nem lepődött meg, s talán azt is mondta, h igen tudja, s h ő is ugyan így van velem.
Mondom akkor jóu va'! 😀
Először mesélt ő, aztán én. Volt miről bőven. Örül neki , h folytatjuk a Norbival, mert boldog vagyok, s h nem leszek depis se karácsonykor.
...
Mi jött velem szembe Fb-n? 😃
Magyarán: Ha az életed egy könyv lenne, mi lenne a címe?...
Jóóóóó. Mondom okéééé. Akkor elkezdek gondolkodni könyv címén is...
Egyelőre azt tartom jónak, h minden ami eszembe jut, azt feljegyzetelem. Már amúgy is van külön könyvírásos jegyzetem.
Folytattam a bejegyzéseim wordbe való kimásolását. Némelyik bejegyzést el is olvastam. Köztük azt a 2011 év végi, 2012 év eleji bejegyzéseket is, amikben a Norbival való összejövetelről írok. Hálás vagyok, h olyan életem van/volt amilyen és h azokon mentem keresztül amiken. Beleértve minden jót és rosszat.
Dec 3 - Vasárnap:
Az adventi időszak alatt hoszabított nyitvatartással üzemel az üzlet, szo az eddigiekkel ellentétben én az elkövetkezendő 2 hétvégén dolgozni fogok.
Ma volt bent egy olyan csóka az üzletben, akinek nagggggyon erős stabil energiái voltak. Ahogy nyílt az ajtó már felbojdultak a receptoraim. S amikor elindultam felé, h köszöntsem, s elkezdjem a szokásos protokoll beszédem, egy pillanatra elakadtam, s megkésve keszdtem el a "fogadó mondókám", mert mélyen a szemembe nézett, s puff lefagytam.
Kis fáziskéséssel ugyan, de belekezdtem a "tárlatvezetésbe".
Miközben beszéltem 2 dolgra koncentráltam. Az egyik, h megnyugodjak, a másik pedig kellett egy kis idő, h eldöntsem magamban, h félek e az illetőtől v sem.
Ritkán, de szoktam ilyen emberekkel találkozi, akik mélyen a szemedbe néznek. "A lelkemig látnak."
Továbbá mint azt korábban is említettem, nagyon erős stabil energiája volt a csókának. Leginkább ahhoz hasonltanám, mikor állsz egy nagy tábor tűz mellett. Erősen érzed azt is. S persze nem a hőn, nem a melegség a léyneg hanem az érzékelés.
Aztán amikor végeztem a körbe "vezényléssel", elkezdődőtt a face-to-face kommunikáció, amely során ugye elkerülhetetlen, h a másik szemébe nézzünk.
Minden egyes alkalommal kissé kellemetlen volt ez az "aktus."
Magamban szinte kiabáli tudtam volna, h hadd már abba!!!!
Végül am nem féltem tőle, csak felkavarta az üzlethelyiség energiáját arra az időre még itt volt.
Vannak ilyen emberek, kik kissé másabbak mint a többiek.
...
Bevittem a melóba a laptopom, h majd azon baszom el az időt, de meglepő módon forgalamsabb nap volt, mint a szombat. Csak a késő délután órákban volt időm magam elé venni a gépet, s most pötyörészek is. Otthon majd tervezem folytatni, a bejegyzések kimásolását. Tegnap este eléggé belejöttem, s késő estig toltam rendsen.
Am tegnap este megint mediztem a barátok általi visszajelzések témáján.
Most már végre lélekben és érzelmi szinten is beértem azt, amit szellemileg tudtam; Ez az én dolgom, nekem kell tudni, h mit h irányítok. S most egyelőre ez lesz, így lesz amiket leírtam, s amiket megbeszéltünk a Norbival. Ha nem lesz jó, majd változtatok.
Csók 😘
R I O N
❤️
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése