2010. március 21., vasárnap

Szüleim=cirkusz

 

Már 3 napja, h lázas vagyok. Nem tom what a fuck van?! Általában csak egy estét szoktam lázasan eltölteni. A torkom meg úgy megvan dagadva! A 2 mandulám meg vér vörös! :S Nyelni alig tudok, s mindig olyan, mintha kést nyelnék! Kegyetlen Shit!

Ma reggel 38 fokos lázam volt, de délután már csak hőemelkedésem volt. Remélem estére elmúlik. Holnap húzok a dokihoz.

Nem akartam menni, de Bátyám felhívott, h hogy vagyok, s mondta, h úgy próbáljak visszamenni Egerbe, h felpofoz, ha személyesen találkozunk :) Kicsit erőszakosan beszélt, de jól esett, s erősen lehetett érezni felőle, h komolyan érdeklődik, h mi van velem, s h törődik, aggódik értem a szüleimmel ellentétben...

Most a szüleim leosztása következik, szo aki szülő párti, az kérem ne is olvassa tovább! :)

Szo!boy7_0-1[5]

A hétvégén szinte óránként eszembe jutott IGU. Ilyen téren is hasonlóak vagyunk. A szüleim annyira semmibe vesznek, h már alig várom, h megöregedjenek, s a segítségemre támaszkodjanak!

Még most leszögezem, h tudom! Sok mindent köszönhetek nekik, s köszönök is. Még rendesek, emberiek voltak velem, ismétlem EMBERIEK, addig én velem sem volt baj, s én is tisztelettudóan, normálisan viselkedtem velük.

Mióta anyumnak előbújtam azóta egyre kevésbé tudom őt emberszámba venni sajnos. Apummal meg soha sem volt még csak beszélő viszonyban sem!

A hétvégén állat módjára viselkedtek velem! Olyan bunkók velem, h követ lehetne velük fejteni a kőbányában! Egy kutyába több emberség szorul, mint beléjük!

Apum ma reggel kibaszott nagy robajjal rám rúgta az ajtót, s elkezdett ordítani 10-kor. " NA KELJÉ FEL, S VILLÁMGYORSAN SZEDD ÖSSZE MAGAD, OSZT HÚZZÁ KIFELÉ SEGÍTENI! MIT GONDOLSZ TE?! ITTHON DÖGLESZ FÉL NAPOT, S NEM SEGÍTESZ SEMMIT! A KU.VA ÉLETBE!"

Mondom magamba, h a ku.va életbe! Befogod a pofád, s villámgyorsan kitakarodsz a szobámból, te vadparaszt!!! Nem írom le, h miket mondtam még magamban, mert szerintem egyesek ezen is kilesznek akadva.... De én az elején figyelmeztettelek!

male-model110[2] Anyumra meg a szokásos durci és pukkadás jött rá. Egyszer nem kérdezte, hogy érzem magam, mit hozzon, vagy szóljak ha kell valami! Neeeeem! Mineeeeeeeeeeeek? Elvégre csak az anyám! Érted?!....

Ma reggel azzal jött nekem, mikor lekóvályogtam a konyhára, h de bevannak esve a szemeim! Mondom magamban; "Elvégre beteg vagyok Drágám!" Aztán jött azzal, h minek kellett nekem kontaklencsét vennem?! A szemüveg az jó állt. Erre se szóltam semmit. Ismét nyeltem, s megint csak magamban válaszoltam, h bezzeg mikor szemüveges lettem akkor meg azt mondtad, szemüveg nélkül jobban néztem ki!

Szo itt már kezdett hányingerem lenni. Aztán megkérdezte, h mondjam meg, minek vettem lencsét. Erre csak mosolyogva azt válaszoltam neki, h; "Neked nem fogom elmondani!"

Am ezt poénnak szántam. Olyan hülye kérdésre, hülye válasz félének. Olyan hülye kérdést tett fel, mintha azt kérdezte volna, h minek vagyok szemüveges?!

NA! Itt borult a bili, s szörnyella de frász módjára elkapta az idegbaj, s elkezdett ordibálni, h bezzeg másoknak elmondom, mondjak el mindent, mindenkinek csak neki nem! Hogy gondolom én ezt?! Csak élem a külön életem, s elvárom, h eltartsanak! Mi lesz, ha Pestre megyek, v ha önálló leszek!

Én közben végig mosolyogtam, melegítettem egy bögre teát, leültem az asztalhoz, 2 tenyerem közé helyeztem a fejem, s csak néztem mélyen a szemébe mosolyogva! Erre még jobban felment benne a pumpa, h ne röhögjek a pofájába, mert mindjárt lekever egy pofont.

Na mondom! Akkor egy nagy nem mondom ki, h mi vagy, h még különbséget se tudsz tenni, mosolygás és röhögés közt! Aztán megmelegedett a teám, s feljöttem a szobámba.jesse_blum_201003_1

Nem elég a magam baja, h beteg vagyok, de vannak olyan kedves szüleim, h ők is ott és akkor rúgnak belém, mikor padlón wok! Olyan igazi köcsög módra! Nem nagyon voltak ellenségeim eddig, de akik voltak, azoktól nem kaptam ilyen pofont, mint a saját szüleimtől!

De nem baj! Hiszen, mint már írtam anno; THIS IS SPARTAAAA! :)

Leszünk mi még fordított helyzetben is....

Ma 24 órából kb 15 órát csak feküdtem, s abból is vagy 10 órát aludtam. Még mindig nagyon gyengének érzem magam, s fáradékony vagyok. Bementem mamámékhoz. Kértem pálinkát, mert azt is sokan javasolták. Hát bazz! Olyan erős házi pálesz, h azt hittem egyből visszajön! Na mondom jó van! Inkább maradok beteg! :/

Írni akartam még, de azt inkább holnapra hagyom, mert így is hosszúra sikeredtem. :S

Csók!

Rion ;)

(K)

Ui.: Lebaszós bejegyzéseket ne írjatok pls, mert az elején megmondtam, amit megmondtam...

2873117377_e7a2c22e44_o-733446[3]

 

2 megjegyzés:

Dalarann írta...

Először is jobbulást neked, gyógyulj meg mihamarabb.
Másodszor: hát te hogy beszélsz a szüleidről akik az életet adták neked, na jó nem ezt akarom mondani, de nem hagyhattam ki.
Szóval, teljesen megértem a dolgot a te részedről, amit apud csinált az kritikán aluli, én sem sokat beszélek apámmal, szinte csak köszönünk és ezzel el van intézve minden, de ilyet még ő sem merne megtenni.
Anyud meg kész rejtély számomra, néha illogikus dolgokat tesz és mond. Mondjuk néha azon gondolkozom mi lenne ha tényleg őszintén válaszolnál a kérdéseire, mindenféle irónia nélkül, talán az sem tetszene neki, lehet még jobban felhúznád vele.

Rion írta...

Jaaaaaj! :)
Ari vagy a 2. mondatoddal.
Erre az a válaszom, h számomra az a fontos, h milyen szüleim vannak, s h viszonyulnak hozzám! Ha pedig ilyen szülők mellett kellene leélnem az életem, akkor azt mondom, h inkább akkor meg se szültek volna. Ne csodálkozzanak, h a nyáron lépek innen a p-be!

Anyum meg már a számomra is kész rejtély! Próbálkoztam már az őszintéséggel többször is, mint pl.: a coming out is, de az lett, amit írtál.