2010. október 31., vasárnap
2010. október 29., péntek
Wááááá!!!
Idézet mára:
“Ha férfi vagy légy férfi, s ne hitvány gyönge báb, mit kény és kedv szerint lök a sors idébb-odább!”
Petőfi Sándor
Továbbra is zéró életkedv.
Hétvégén mennék bulizni, de nem lehet + nincs kivel. :/
“TUDOD MI AZ H SZOPOL???!!! MINT A KISMALAC!!!”
Jelen pillanatban rettenetesen feszült vagyok. Dúl bennem a düh, a harag és az útállat. Ez az egy dolog, amit kibaszottul útálok a meleg életben. Az, h ilyen intenzíven tudunk érezni, h oly érzékenyek vagyunk!
Annyira kihatással van rám, h reggelről kis híján elütött egy autó az Oktogonnál, ahogy mentem át a zebrán, merthogy nem vettem észre, h már piros van, csak mentem előre. Este kifelé jövet a Corvinból pedig szintúgy ugyan ez volt. Az utóbbinál dudált is a kocsi, én meg egy laza mozdulattal beintettem neki, mire őrült dudálással az aszfaltot kaparva megindult őrült módjára, mikor már mögöttem volt. A fasszopója! –.-‘
A munka az egyetlen ami segít. Meg a kollégák. Az új kollégák is nagyon jó fejek. Tök laza a légkör, s nem olyan drákói, mint nálunk volt az elmúlt hetekben. Szo itt csillapítani tudom magányom. Amint kilépek az utcára, már minden bajom van. Elkezd zakatolni az agyam, mindenféle hülyeségeken…
Rettenetesen szarul érzem magam jelen pillanatban. Igaz ez a “jelen pillanat” már lassan h 1 hete tart, de mindeeeeeeegy! Persze jól esett, h voltak kik felhívtak, h mi a baj, de nem is tudom h mi kellene már nekem, ahhoz h felrázódjak, s újra Önmagam legyek.
Dühít, ha feltűnően megnéznek, s rám mosolyognak a buzik, s dühít ha csak gyorsan végigfutnak rajtam! Dühít, h simán kiélhetném magam, de mégse tudok semmit tenni, mert akkora LOOSER vagyok mint egy hááááz!
Mára ennyi, mert ha tovább folytatom, olyat írok, h én is megbánom! De lehet, h ezt is megfogom már! :/
Csók!
Rion
2010. október 28., csütörtök
:(
Idézet mára:
Csak azt szeretném, ha valaki várna rám valahol... Ne mondja senki, hogy túlkomplikálom.
Pf! Pocsék egy napom volt! Annyira, h ismét felmerült bennem a kérdés, h mi a faszé élek?!
Nem tudom… De lehet nem is kellene tudnom… Mind1! Kurvára nincs kedvem semmihez!
Sajnos most ismét rendesen padlót fogtam. :/
Majd kijövök belőle valamikor…
2010. október 27., szerda
Nyitás
Idézet mára:
Minden... hatással van mindenre.
Huh! Hát vége van ennek a napnak is! Unalmas, zombi napként indul, s pörgősen ért véget. Konkrétan még most is élénknek érzem magam.
WÁH! SZO! Hol is kezdjem? Hmmmmmm…
Megvan! Hát mondjuk ahol szoktam!
Szo!
Reggel ismét megleptem saját magam, mert magamtól keltem. 10 perccel az ébresztő előtt. Kajakra valahogy jött a belső hang, h kelni kell, kinyitottam a szemem, megnéztem mennyi az idő s bingo!
Ma megnyitott ugye a Corvin bevásárlóközpont. Kis aranyos. Szó szerint. Szép és új. Most voltam először a Corvin sétányon, - Corvin közben, Corvin mozinál - nevezzük, ahogy akarjuk.Szo likeolom.
Az eleje valami terrible volt! Nonszensz! Azt hittem, h otthagyom a fogam! Unalom, pangás, semmi nem volt! Nincs rá szó, h mennyire shit egy állapot volt! Minden a helyén, szépen, rendben, nem volt tömeg, nem úszott a fülke, nem volt semmi baj, egyszerűen semmi!
Kajak hiányoztak azok, ami miatt mindig idegbe szoktunk lenni a kollégáimmal, s amik miatt mennek a marakodások. Na meg a kollégáim is! Kibaszottul hiányoznaaaak!
Jó! Az új kollégák némelyikével a nap végére elég jó összerázódtam, s vannak szimpi arcok, meg persze nem szimpik is.
Igaz, nincs baj, csak az, h van 1-2 zsír új, akik 1 hónapja dolgoznak itt, s elég nagy a homály náluk, s voltak galibák, de megoldottam.
Ez a nap jó volt arra, h elgondolkozzak munkahelyi dolgokon, s lejött az, h mik azok a hibáim, miket egyik menedzserem mondott nekem, mikor rákérdeztem nála, h mi a baj.
Meg furi volt az is, h mennyi különbség van az 1 és a 3 hónapos ( Én ) közt. Pl.: az újjak össze vissza álltak a kasszába, meg nem hívtak másik kasszást, nem tartották be az 5 basic-et, s ezekre nekem kellett felhívni a figyelmet. Az elején persze nem szóltam, mert mondom, nehogy már én… Aztán kedvesen, finoman utalgattam nekik, de mikor láttam, h marhára nem veszik a lapot, sőt még beszól egy ilyet, h beállhatnék én is mellé, ne hívjak mást, akkor azt hittem, h lehidalok! De erőt vettem magamon, s mosolyogva kedvesen elmondtam neki, h van beosztásunk melyben levagyon írva, h kinek, mit kell csinálni, s a meetingen is felhívták a figyelmünk, h azon legyünk! Aztán jött a döbbenetes reakció, h ő ezt nem is tudta!OKÉÉÉÉÉ – mondom! Nice! Most már tudod!
De ha valamit nem tudsz inkább kérdezz! Mire kedvesen megköszönte az egészet, holott én azt hittem, h szereztem magamnak ellenséget, de nem ez érződött felőle.
Szo furi volt ismét látni magam 2 hónappal ezelőtti “példányát”. Igaz most más bakikat követek el, de azért jó tudni azt is, h na… XD
De szerencsére délutánra már jöttek az emberek, sőt! 5 óra tájékában már özönlöttek, h alig lehetett mozdulni, s olyan készségesen, s örömmel hordtam a fülkét, h végre van már mit csinálni!
Bent volt drága Krisztinám is! Meg is ölelgettem, mert hiányzott már. JA! Kajakra Móuninak hív már! XD De szeretem, ha így hív, meg hallgatok is rá!
A nap legnagyobb élménye a kajaszünetemben volt, mikor is elmentem szétnézni, s bementem a New Yoker-be. Olyan ku.va jó dj volt, h ki se akartam menni a boltból, olyan fasza zenék szóltak! Vettem is magamnak egy jó kis inget, s egy boxert, amit este itthon felpróbáltam, s meglepődve vettem észre, h van neki egy külön kis “csomag” tartója, s tök szexiiisssss!
Aztán a shopban meglátogatott egy másik kedves kollégám is. Úúúúgy örültem neki! Tényleg nagyon hiányoznak a kollégim! Nem gondoltam volna, h ezt hozza belőlem.
Este meg az X factor-osokat lehetett nézni élőben, de nem nagyon érdekelt, s “gyüttem” haza.
Szo ez volt.
Most viszont menek facebook-ra meg szörfölök egy pepept, mert most egyből jöttem naplót írni, mert ha elkezdek szörfölni akkor nem írom meg holnap reggelre sem.
No! Csók Drágáim!
Rion