Idézet mára:
Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi.
Amilyen rossz, s uncsi volt a tegnapom, olyan jól telt a mai napom. 
Jó! A reggel az nem, mert fél 9-kor keltem (volna), de mivel full kóma, voltam, ezért még visszaaludtam egy fél órára, majd nagy nehezen kierőszakoltam magam az ágyból.
Összekapartam magam, h “nézzek már úgy ki, mint te ba.d meg!” 
Belenéztem a tükörbe, de ha az nem is, de a fejem nézett már úgy ki, mint akit összetörtek. 
Nagyon elvagyok szokva a reggeli korán kelésektől. Megszoktam már a 11 órai keléseket.
Szo! Összekapartam magam, s elmentem a Rókus kórházba kivizsgálásra. Eléggé szarul indult a dolog, mert bolyongtam vagy fél órán át, s megkérdetem vagy 3-4 embert mire végre eltaláltam a keresett célhoz. Ott viszont szerencsém volt, mert alig vártam pár percet, s már hívtak is. Pedig elég sokan voltak kint, s mikor megláttam a nagy tömeget, egyből feltettem a költői kérdést, h: “Tudod, mi az, h szopol?” De mivel telefonon 10-re kértem időpontot ezért 10 perces késéssel már bent is voltam. Fostam rendesen. Titta ideg voltam. Bár már akkor rám jött a para, mikor betettem a kórházba az ágyam. Feszéjeztet a kórház, s mindig egy alap 
feszültég jön rám, ha kórházba megyek. Mondhatni kórház fóbiám van. Szo! Az orvos kedves, emberséges, s kulturált volt, amin meg is lepődtem. Személye egy kicsit megtudott nyugtatni, mert a zárt terembe duplájára nőtt a feszültségem, ami biztos meglátszódott rajtam, mert nyugtatgatott is.
Majd miután szabadultam, elmentem egy másik osztályra, h csináltatok akkor HIV szűrést is, de már nem tudtak fogadni.
Jó! Fogtam magam, s felkerestem a Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat Bőr- és Nemibeteg Gondozó Intézetét.
Itt nyugodtabb voltam, mert voltam itt már többször is szűrésen anno Mancival, s ismertem a helyet. beregisztráltam, s 10 perc múlva már csapoltak is. Most nem az a néni volt, aki anno mindig fogadott minket Mancival. Egy másik aranyos asszisztens néni volt, de megszerettem őt is. tetszettek a szókifejezései, mikre pontosan nem emlékszem már, csak arra, pl.: Nyomikáljad, nyomcsizd – a vattát a karomhoz.
Magas, szemüveges, bolondos egy néni volt. Ahogy ott ültem bent, s lökte a vicces sódert, arra gondoltam, h én szerintem már mindig ide fogok járni, mert szeretem őket. Kedvesek, segítőkészek, közvetlenek, viccesek.
JA! Fontos dolog is történt, s mivel megkért, h mondjam a barátoknak is, ezért felhívásban – egy külön bejegyzésben - ki is tettem, h milyen “kedvezményben” részesülhettek, ha most elmentek szűrésre.
Szo tök okés volt minden. 2 hatalmas kapszulával vett vért, de nem lettem rosszul, s mikor émelyegtem egyből bevettem a cukorkámat, mit készenlétbe eltettem a zsebembe, s az émelygésem is elmúlt.
A
ztán, ahogy kitöltöttük a kérdőívet gratulált, s örömmel közölte, h én vagyok az első, akin ezt az új dolgot elvégezték.
Délután simán mehettem volna haza, de mivel semmi kedvem nem volt ezért csak este indultam meg. Igaz, épp h hazaértem, hívott is az egyik kollégám, h nem-e lenne kedvem találkozni, aztán 1-6-ig meg is volt a programom.
Jelen pillanatban pedig vonaton ülök, de lelkileg a béka segge alatt vagyok, annyira lehúz ez a hazajövetel. A szürke, komor, visszamaradott heterok világába, s hallgathatom anyum papolását, és… …ah! Hadjuk! :/
No! Holnap este majd jelentkezem!
Csók!
Rion 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése