Idézet mára:
Szükségleteink, vágyaink és álmaink irányítanak. Ha ezek eltűnnek, nekünk is végünk. Életünk sikerességének mércéje nemcsak az, amit hátrahagyunk, hanem az is, amit magunkkal viszünk.
Hétfő:
Délig alukáltam, aztán elmentem több könyvesboltba is, h megvegyek egy meleg témájú tudományos könyvet, mit kiszemeltem magamnak az interneten, de nem találtam egyik ismertebb, nagyobb könyvesboltban sem.
Már úton voltam hazafelé, mikor közel az Oktogonhoz, a Jókai térnél megláttam az Írók boltja nevű könyvesbolt, de nem akartam oda bemenni, mert olyan Keresztényes vallásos könyvesbolt feelingje volt, mert azok szoktak így kinézni, s ódzkodtam, h bemenjek, de mivel nagyon érdekel a könyv ezért betértem, h 1 próbát megér. Kellemeset csalódtam. Fiatal szimpatikus csajszi volt ott. Segítőkész volt, még akkor is, mikor megmondtam, h mit keresek, s szerencsére, és egyben meglepő módon volt náluk kapható meleg témájú könyv.
Am a nap többi részében informálódtam, beszélgettem pár új sráccal, s olyan emberek is felkerestek, akik igencsak megleptek személyükkel.
Kedd:
Reggel mikor már úton voltam a melóba, hívtak, h ne a Campiban menjek, hanem az Allee-ba. Okkkééé mondom. 
Szo a héten (péntekig) ott dolgozom. Az első munkanapom ott eléggé lassan telt, s nagyon fáradt lettem a nap végére, pedig egész nap csak kasszáztam.
Este itthon, jókat hülyültünk a lakótársakkal. Ugye mindig az az első nálam, h hazaérek, s tusolok, kajolok, s net, majd tete. Tusolás után egy szál boxerban voltam, s felvettem a most vásárolt fehér pólóm ( múltkor írtam is, h valszeg megfogom venni, s mivel az Alleeban volt S-es méret, így hát nem tudtam megállni, h ne vegyem meg. ), s felpróbáltam hozzá hózentróget, mit rácsatoltam a boxerra, s tök jól állt. 
Balázs meg kijött, s mivel most nem tudta azt a szokásos játékot játszani velem, h lehúzza rólam a pizsi nacit, – mert mindig azt próbáljuk elérni, h a másikról sikeresen elhúzzuk a nacit, de eddig még senkinek se jött (teljesen) össze - ezért most azt találta ki, h törölközővel megcsapkodott. 
Na több sem kellett. Fogtam én is, s durr neki! Ütjük, vágtuk egymást! Aztán odáig fajult a dolog, h Balázs már be is nedvesítette, s azzal jött rám, s egyszer úgy eltalálta a bal oldali combom, h leszakította róla a bőrt, s tök vörös lett! Úgy nézek ki, mint akit megbélyegeztek! Úgy fájt, h egyből le is roskadtam a földre, s kajak megszédültem a csípés fájdalmától.
Nagyon tud fájni, ha vizes törcsivel megsuhintanak! Mondtam is neki, h na ne haragudjááá, de ennyire mazoista nem vagyok! Ez márr too much! 
Szerda:
Kezdem megismerni az Alleeban dolgozó kollégákat. Nehezen nyitok feléjük, s alig ismerek önmagamra, mert negyed annyit se mutatok, mint amilyen valójában vagyok. ( Kívülről nézvén magam, kis unalmas, semmilyenes, hülye fasznak nézném magam, s kurvára de nem lennék szimpatikus. )
A fogadott apummal beszéltem este telefonon, s sikerült rávezetnie arra, h még tart a “lelki válságom”, addig kössem le magam valamivel, ami érdekel. Ezért szinte minden szabadidőm ( mi nem valami sok ) olvasással töltöm, s szeretnék az angol tudásom is felfrissíteni. Köszönet a biztatásért, s a lelki fröccsért!
Továbbá este egyik kedves barátom segítségével átírtuk az angol önéletrajzom. Bő 1 órás meló volt, még skype-on átbeszéltük. Neki is köszönet érte neki ezúton is.
Viszont ismét csalódtam megint csak ugyan abban az emberben, ami olyan hatalmas utálat, magány, átverés, s megalázás érzetét keltette bennem, h az valami elképesztő!
Mivel minden energiám arra fordítom, h tavaszra megvalósítsam, a kitűzött célom, ezért sajnos a magánéleti téren “halott gyerek” vagyok. Nőnek én sem kellek, de férfinak sem, szo hello szia puszi van. :/
Itt is jó lenne már alkotni valamit, mert már nem állapot…
No! Majd meglátjuk! ( A vak is ezt mondta. )
Csók!
Rion
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése