2011. június 19., vasárnap
Fiúk, karaoke, Fluor, ez-az-amaz
Idézet mára:
“Innen a félelem. Ha a kisebbség láthatatlan, annál nagyobb a félelem. A félelem miatt üldözik a kisebbségeket. Ezért van mindig ok. Az ok a félelem. A kisebbség is emberek. Mint mi.“
- A Single man című filmből
Június 17. Péntek:
Gyerekek! Na neharguuudaj!!! Pénteken annyi minden történt velem! Móuni(ka)! Mire ezt leírom, felkel a nap, vagy lemegy. Mit tudom én! Azt se tom mennyi az idő, úgy összefolynak a napok!
Pénteken szabadnapos voltam. Délután találkoztam Mancival. Sokat beszélgettünk, sétáltunk a belvárosban, s csináltunk jó képeket is, miket feltettem fb-re.
Este pedig egy új, s már most mondhatom, h nagyon kedves ismerőssel ismerkedtem meg. Legyen a neve Rosszfiú! Kiültünk a Duna partra a szokásos helyemre. ( Erzsébet híd lába. ) Majd elsétáltunk a Baross utcához egyik haverjához, akiről az mondható, - ahogy észrevettem kettejük kapcsolatát - h ő a mentora. A mentort/barátot nevezzük Andrénak. Szintén nagyon szimpatikus srác. El is nevezett engem Pelyhesnek, ami nagyon megtetszett. ( Pelyhes… … Az olyan cuki neeem? ) Aztán úgy volt, h akkor én hazamegyek. Eljönnek velem egy darabon, még elmennek a kocsihoz. Okkééé! Kocsinál: Menjek velük bulizni. Ah nem! Fáradt wok. Hazavisznek! Oké! Aztán végül is csak meggyőztek, h nem leszünk sokáig, s így kerültünk ki Zuglóba, a Bosnyák térre, egy melegbarát hetero kocsmába!!! Karaoke party. Életemben először voltam ilyen partin! Nagyon jóu vooolt! Rosszfiúval meghívtuk egymást boros kólára, amit a főiskolás, vidéki életem óta nem ittam! Szo a nosztalgia feeling megint befigyelt. Aztán a fáradságtól szerintem, de gyorsan hatott a pia. Az első döbbenet akkor ért, mikor meghallottam Andrét énekelni! Gyerekek!!! ( MÓUNI!!! ) Az AVE MARIA-t adta elő, s olyan szépen énekelt mint Vásáry André!!! (Ha nem szebben!) Kajak leblokkoltam! Ahogy élőben ott állt, s énekelt, olykor csukott szemekkel, s AHOGY énekelt!! Kicsit be is könnyeztem. Nagyon szép és jó érzés volt. Aztán énekelt Rosszfiú is; Jég dupla viszkivel.
Végül én is sorra kerültem, de csak Rosszfiúval együtt mertem elvállalni. Fluor Tomi: Mizu-t akartam, de már volt. Lelőtték. Így Fenyő Miki: Csókirályt énekeltük el. Első “fellépésem” volt, de ahhoz képest nem volt rossz szerintem. A lányok nagyon őrjöngtek, s örült a fejem, h a háttérben együtt, közösen, hangosan: “subiui”-ztak!
Aztán André fáradt lett, így hazakocsikázott minket. S hajnal 5 után végre már sikerült álomba merülnöm…
Felejthetetlen egy nap volt az biztos! Am André idősebb, mint mi. Mikor megmondta, h mennyi, azt hittem, h lemegyek hídba! Egy tízest simán letagadhat, s nagyon irigylem ez miatt, is. Nem ismerem még sajnos, de úgy éreztem, h sokat lehetne tőle tanulni. Valamiért úgy gondolom, h szellemileg, spirituálisan, erős egy jellem Ő. + Tagja is a Máltai lovagrendnek! Bejony! Szo örülnék, ha megmaradnánk, de ez függ 1-2 dologtól, ami majd idővel eldől, s meglátjuk, h-h alakul. Azt megtanultam, h nem szabad nagyon előre tervezni, beleélni magad dolgokba! Fölösleges! Légy nyitott, de ne légy előítéletes! Jár nyitott szemmel, s élj az adott helyzetekkel.
Június 18. Szombat:
Melóban épp szünetről mentem vissza be az üzletbe. Mivel kint jó idő volt, így sapiban, s napszemcsibe megindultam vissza az üzletbe, ahol leszólítottak, h; “Héééé! Te nem Fluor Tomi vagy?!” :D Levettem a napszemüvegem, s nevetve mondtam, h neeeem, de azért aranyosnak tetszik lenni! “ÓÓÓÓ!!!” Jött a válasz! Lendített egyet a karjával, h a francba, s mosolyogva távozott! A kollégáim ott álltak a kasszánál, s jót nevettek ezen. Ennek a zöld, szinte már jellegzetesnek mondható sapinak köszönhetően, sokan Sp-nek, meg Fluor Tominak néz. De élvezem! Este meg taláiztam Csigusszal. Itthon a lakótársak töltős bulit tartottak, mert mentek a szomszédba ( Alter ) így kimentünk sétálni, de éjfél után haza is jöttünk, mert hideg volt, s fújt nagyon a szél, s am is úgy volt, h filmet nézünk. Mikor befordultunk a Nagymezőbe, a sarkon beleütköztünk egy bandába, s ott is megkérdezte fél részegen a srác, h te nem az SP vagy? Ádám ezen kicsit kiakadt! H ha ő meg szoknyát vesz fel, akkor nő lesz? Vesz fel szoknyát, vagy valamit, s nézzék XY-nak!
Akkor felkínáltak ismét egy korrekt lehetőséget, amivel lehet élni fogok. H mi is ez pontosan, nem szeretném leírni, mert Magyarországon azért ez még megossza a meleg társadalom véleményét. Még soha nem csináltam, próbáltam, de vonz a kíváncsiság nagyon, s rég kiakarom már próbálni.
Áprilisban is lett volna lehetőségem, de azt szexuálisan kellett volna megfizetnem, amibe nem mentem bele. Lehet ez se fog összejönni most az időhiány miatt, s a pénz miatt, de hosszútávon érzem, h közeledek a cél felé.
Nem tudom minek tudható be, de úgy veszem észre magamon, h szilveszter óta egyre jobban extrovertált személy vagyok és egyre jobban is érzem magam, valamint a magabiztosságom, fellépésem is határozottabb, erősebb lett valamivel.
Nah, de mára ennyi elég legyen, mert kezdek megint sok lenni, pedig lenne még mesélni valóm!
Csók!
Rion
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Az ember azonban csak akkor dönthet a saját útja mellett, ha azt tartja a legjobbnak a maga számára. Ha valamilyen más utat jobbnak tartana, akkor azt élné és fejlesztené a saját útja helyett. A többi út erkölcsi, társadalmi, politikai, filozófiai és vallási természetű konvenció. Az a tény, hogy a konvenciók mindig virágoznak valamilyen formában, azt bizonyítja, hogy az emberek elsöprő többsége nem a saját útját, hanem a konvenciót választja, s ennek következtében nem önmagát fejleszti, hanem egy módszert, s vele a saját teljességének rovására egy kollektívumot.
Szia!
Huh! Ne haragudj, de nekem ez most nem jött át! :S
Lehet h alapból too much, azért is lehet, h most keltem, de nem értem, h ezt mire írtad válaszul? :S
"Légy nyitott, de ne légy előítéletes! Jár nyitott szemmel, s élj az adott helyzetekkel." - Erre lett volna reakció? :S
Szia,
“Innen a félelem. Ha a kisebbség láthatatlan, annál nagyobb a félelem. A félelem miatt üldözik a kisebbségeket. Ezért van mindig ok. Az ok a félelem. A kisebbség is emberek. Mint mi.“
"Nem tudom minek tudható be, de úgy veszem észre magamon, h szilveszter óta egyre jobban extrovertált személy vagyok és egyre jobban is érzem magam, valamint a magabiztosságom, fellépésem is határozottabb, erősebb lett valamivel."
ezek juttattak eszembe a fenti iromanyt. pontosabban a nem tudom minek tudhato be...
most átmegy?
üdv.
Megjegyzés küldése