2011. szeptember 17., szombat

Pull-os buli, Romkert, cigányok-atrocitás-ügyelet

A nagy részével nem értek egyet, s vannak benne hajmeresztő kijelentések, de vannak benne igaz dolgok is…

 

Idézet mára:

Erőszakos világban élünk, ahol csak az erősek maradnak fenn.

Scott Sigler

 

Szeptember 16. Péntek:

Hát nem gondoltam volna, h írni fogok ma. Azt meg pláne nem, h ágyban fogom tölteni ezt a szép napos szombatot… :/Bums-2097[2]

Este bulizni voltam a Pull-os kolégákkal, mivel ugye átment az Arénába a szeretett managerünk, s így búcsú bulija volt. Volt házibuli, aztán átmentünk a Romkertbe. Tavaly nyáron voltam ott utoljára, s jó volt nosztalgiázni egy kicsit. Bár most is találkoztam ismeretlen buzikkal. Konkrétan egy csaj kérdezte meg először a kollégám, aztán engem, h meleg vagyok e? A kérdésre, h miért azt válaszolta, h mert bejövünk a barátjának… Mosolygó arc

Hajnal 3 körül lemerültünk, s elmentünk haza. A többiek budaiak, így egyedül indultam át Pestre, mikor az Erzsébet hídon belém kötöttek a cigányok. Konkrétan jöttek velem szembe, s hiába húzódtam le félre, h kikerüljem őket, jöttek ugyan úgy velem félre, s az egyik nagyon megakart vállalni, csak hát mivel az ütközést én se tudtam már hol, hogy kikerülni, így felkészültem én is, s tartottam a vállam, mikor nekem jött. Nah. Gondoltam olt egy jó napja ennek a fasznak is, h volt kibe belekötnie. Mentem tovább. Zene szólt a fülembe, nem hallottam semmit, csak azt éreztem egyszer hirtelen, h egy kibaszott nagyot a 2 vállam magasságában a gerincemre ütöttek izomból.

Bums-2102[3]Kicsit megrogytam, de gyorsan egyből elő is kaptam a kezemből a gazsprayt, s ráfogtam a srácra, h vagy mész tovább, vagy megvakulsz a gecibe mindjárt, bár pontosan már nem emlékszem, h mit mondtam olyan idegállapotba kerültem. :) :S :/

De aztán elhúzták őt a testvírei, s én is mentem tovább utamra.

Haza felé menet éreztem, h sajog a hátam, de a sok pia hatására nem fájt annyira mint kora reggel, mikor ara ébredtem, h beszakad a hátam. Aztán délelőtt se múlt el, így hívtam Rosszfiút. Elmondtam, h mi volt. Kiakadt, lebaszott, h miért nem szóltam azonnal, meg h ezentúl sehová nem megyek egyedül, + készülődjek, s megyünk az ügyeletre.

Elmentünk a közelben a Csengery utcában lévő intézethez, ami zárva volt, de kivolt írva, h ügyelet van a Dob utcában. Onnan átküldtek a Fiumei út 17-es kórházba, ahol megröntgeneztek. Fél óra vándorlás, s fél óra kórházban töltött idő után meglett az eredmény. Szerencsére nincs semmi komolyabb bajom. Kis zúzódás, s duzzanat. Jegelni, s pihentetni kell a hátam. Am az a szar, h pont oda baszott, s úgy fáj az a rész, h így érzem, h mennyi izom van a hátamon. Mármint, ha mozgok megfájdul, s néha tök meglepődöm, h ebben meg abban a mozdulathoz is kell az ott lévő izom. Nem is gondoltam volna, h ennyi minden összefut ott. Úgy érzem kb.: h ha ott elvágnák az izmokat, akkor se fordulni, se hajolni, se a karjaim mozgatni nem tudnám. Bár még amúgy is úgy nézek ki, mint aki karót nyert, s hajolni képtelen vagyok… :/Bums-2105[3]

Természetesen megfordult a fejemben, h feljelentést teszek a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, de nem akarok ilyenekkel foglalkozni, meg úgy se vezetne eredményre…

Am amikor a gázsprayt a srácra fogtam, a köcsögje mondta a magáét. Nagyon ott voltam, h megnyomjam a gombot, s lefújjam. De nekem olyan erős gazspray-m van, h simán elvisz 5 méterig is. A gyerek meg előttem kb.: 2-3 méterre volt, s ezen a távolságon belül a spray vakságot okozhat. Bármennyire is fáj, s van bennem a múlt emlékei, s volt ott előttem az elő példa, aki előttem állt, s emlékeztetett ezekre, s felkavart, akkor se tudtam “meghúzni a ravaszt”. Gyűlölöm az ilyen fajta cigányokat, akik ilyen provokatívak, s kötözködő, nagyképű, flegma alja, de nem tudok már bántani. Egyszer a közép suliban volt, h az öltözőben nagyon durván összeverekedtem egy ugyan ilyen fajta cigánnyal. Szerencsétlenségére, valahogy úgy dulakodtunk, h megcsúszott, vagy fellöktem, nem tom, s a fejét pont a vaspad szélébe vágta. Vérzett, de szerencsére komolyabb baja nem lett. Jó, h szét nem nyílt a feje. Onnantól kezdve béke volt. Úgy megijedtem, h akkor megfogadtam, h soha többet ilyet. Azóta egy embert nem tudok már bántatni, s nemhiába lettem a “béke embere”, s mondogatom a szlogenem, h:


”Az erőszak nem megoldás.”

Csók!

Rion

Piros ajkak

David Fair-093[2]

4 megjegyzés:

Ehn írta...

Jobbulást...:(

Rion írta...

Köszönöm. :)

Ronan írta...

Most olvastam,hogy mi volt....Borzalom!Remélem hamar elmúlik a fájdalom!Puszi.Ronan.

Rion írta...

Köszi. Azon vagyok. :)