Norbizás, utazás, látenség, otthon, szülinap

 

Idézet mára:

“Szemedbe nézve látom
A szivárványt az égbolton,
Baby, ha itt vagy mellettem,
Tudom, hogy Te vagy a kedvesem!

Együtt táncolunk majd a tengerben,
Hidd el, csak Rád vágyom kedvesem!”

<3

Dj Antonie; Ma Chérie

Május 19. Szombat:

Hajnalban meló után jött hozzám Norbi. 13-ig pihentünk. Kaptam egy meglepő hívást is egy olyan személytől, kivel már lassan egy éve nem tartom a kapcsolatot. Érdeklődött, h mizujs velem, h vagyok, ahogy Ő fogalmazott; “Élek-e még?”. Norbi természetesen nem örült neki, de megtudom érteni, mert fordított esetben Én is agyfaszt kaptam volna.

Délután, ahogy Norbi magához tért, neki estem, mert már nagyon “éhes” voltam, s 22. életévem utolsó szeretkezését vittük végbe… Uh,de furin fogalmaztam. Aztán egy tipikus buzis bő fél órás készülődés vette kezdetét. Elmentünk a Nyugatinál lévő török  étterembe ebédelni, majd a Westendben az Apacsban vett két színes fülbevalót nekem szülinapomra. Egy ál fültágítót. Feketét és fehéret. Én szerettem volna egy olyan fekete alapon lévő fülbevalót, amin fehérrel két hím jel van rajzolva és egymásba kapcsolva, de Norbi azt nem engedte megvenni. Vasárnap, a szülinapomon is kapok még tőle ajándékot, de az meglepi lesz.

Kicsit izgatott vagyok, h mi lehet az, bár volt 1-2 elszólása, s vannak sejtéseim, de majd vasárnap kiderül.

A Westend után hazamentünk, kicsit pihentünk, aztán Ő ment éjszakára dolgozni én meg haza. Jó volt otthon lenni. Kb 2 v 3 hete nem voltam otthon.

Am útközben láttam látenseket, s azon kezdtem el gondolkozni, h a látensek vajon a következő életükben kiteljesednek, elfogadják maguk és melegek lesznek, vagy heterókká válnak? De ami biztos, h ez a köztes állapot nem jó állapot, hisz nem vagy Önmagad"! S még nem találtad meg Önmagad, addig nem is fejlődhetsz. Az életeket, pedig azért kapjuk, h fejlődjünk és tanuljunk. Azért is merem leírni, h nem jó állapot a “látensség”, mivel 20 éven keresztül Én is így éltem.

…

Otthon megkajáltam, aztán sétáltunk egy nagyot anyummal a hegy lábánál. Most nem volt morgás. Kérdezgetett Norbiról, melóról, a barátaimról, Csiguszról, Balázsról, az albiról, jelenlegi, s leendő lakótársaimról.

Az új albi tetszik neki a képek alapján, de úgy is csak ha majd élőben látja fog megeredni a nyelve…

Május 20. Vasárnap:

Ma van a születésnapom! Örülök is meg nem is. Örülök, mert jól esik, h ilyenkor sokan rám gondolnak, s felköszöntenek. Szeretetéhes vagyok, s ilyenkor, mondhatni jóllakatnak.

Viszont nem örülök, mert már 23 lettem. A huszadik életévem volt a legszebb, legfényesebb, mikor is Önmagamra találtam, s végre tudatosult bennem, h meleg vagyok. :)

Reggel már 9 után felébredtem, mert szinte állandóan pittyogott a telóm, jelezvén h sms-t kaptam, írtak fb-n, posztoltak a falamra. Lebattyogtam a konyhára. Anyum templomba volt, Apum az ország másik felében Bátyáméknál, így egyedül indult a reggel. Szeretem az ilyen reggeleket. Csend béke és nyugalom. Főztem le kávét, s finom kaláccsal kint a hintaágyban elmajszolgattam, a kb.: hatmillió féle madárcsicsergéses zenebona közepette.

Aztán Anyum hazajött, sütött főzött, s mindaddig nem köszöntött fel, még meg nem ebédeltünk, s csak a szülinapi tortánál kívánt boldogat.  Még vagy ötvenet kívánt! Ah! Mondom! Ne akarj nekem rosszat! Elég lesz a 35-40-is! 55, max 60 évesen Én szeretnék elköszönni ezen életemtől, hacsak nem találnak fel addig valami fiatalítós csodaszert, de kötve hiszem…  

Am kint ebédeltünk az udvari teraszunkon. Jó volt. Imádok kint lenni. Olyan szép zöld minden. *.*

A családból Bátyám köszöntött először és a felesége. Tőlük azt az ajándékot kaptam, h az utolsó havi telefontörlesztésem nem kell feléjük visszafizetnem!

Am a vártánál nagyobb összeget kaptam Anyumtól.  Aztán Mamáméktól is kaptam, majd Apám is felhívott telón, s elkalauzolt a szobámban egy helyre ahol megtaláltam az általa eldugott pénzt. Jól jön most így az új drágább albihoz. Egy részükkel a még drágább kaukciót fizetem majd ki, a maradék pedig majd a havi albidíjjal fog elmenni… :/

+ Vennék is magamnak valami ruhát, de fukar vagyok így inkáb   elrakom, mert tudom h sajnos olyan világban élünk, ahol akarva akaratlanul is elfog fogyni az is, mert mindig jön valami… :/

Délután Hugi is felköszöntött, kaptam kis jelképes ajándékot. Sétáltunk egyet a hegy lábánál vele is, aztán hazamentünk, elkészülődtem s jöttem vissza Pestre.

Csók!

Rion

 

Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!