Norbi, évforduló, dohány, mozi, Mi, új albi 2/2

 

Idézet mára:

"A barátság egy aranykötél, amely ha elszakad, össze lehet ugyan kötni, de a csomó megmarad!"

Május 30:

Norbi születésnapja.

Éjfél után fel is köszöntöttem s átadtam neki az áhítatott könyvét, amit már oly régóta szeretett volna. Isten éltessen ezúton is Cica!

Június 1. Péntek:

Ma vagyok 1 éve a Pull and Bear-nél. Gyorsan elrepült az idő, de úgy érzem, nem lesz újabb egy év. Ha szerencsém lesz, akkor feljebb és egyben átkerülök egy másik kismárkához, ha nem, akkor elhagyom ezt a céget is.

Június 2. Szombat:

Hazautaztam. Vettem a Keletiben dohányt és hüvelyt. Este mikor visszajöttem, csináltam magamnak egy szálat, s elszívtam. Finom, kellemes illata volt, viszont úgy beszédültem tőle, h úgy éreztem magam, mint aki keményen bebaszott.

A többi persze már nem volt ilyen erős, mármint nem okozott ilyen hatást, de szeretem. Jó érezni az állandó kellemes, vaníliás illatát. Mikor a kollégákkal is kimegyek néha meló után cigizni, mindig elkezdenek szaglászni a levegőben, mint a kutyák, h mi ez a kellemes illat.

Június 3. Vasárnap:

Este hétkor meló után találkoztam Norbival, Zsófival és Izával, s beültünk a moziba, s megnéztük a Hófehér és a vadászt. Hát nem ajánlom senkinek! 5-ből kettesre értékelném. Unalmas hülye pénzkidobás volt az a film, pedig jónak tűnt. Konkrétan küszködtem az elalvás ellen. Egyedül a társaság volt jó, h együtt kikapcsolódtunk. Volt hova és miért, mert Norbival eléggé zűrös időszakunk volt, de “szokásunkhoz híven” megbeszéltük ezt is, de ez volt együttlétünk legkomolyabb válsága. Eléggé megvisel, s szarul érzem magam a melója miatt, de kitartok mellettem mert szeretem.

Viszont az elkövetkező pár napot együtt töltöttünk minden este, és hát.. … eléggé jó volt vele.

Bár most neki is nehéz időszaka van, mert a melója mellett vizsgái is vannak a sulijában, aztán van agyfasz… :/

…Egyszer lent, egyszer fent…

Nem tudom, h írtam e már vagy sem, de azért gyorsban elmesélem, h a lakótársakkal keresgéltünk még albérletet, mert ez a Corvinos albi drága volt. Szo keresgéltünk, de vagy kritikán aluli volt, v ugyan annyiért, s fele ilyen jó se, mint ez.

Végül felhívtam a közvetítőt, h szeretnénk, tárgyalni, de szokásához híven, nem ért rá. Alig lehet ezt a nőt elérni. Végül felhívtuk másnap, s 130 ról sikeresen lealkudtam 115-re. Volt ideg közben rendesen. Utoljára a vizsgákon idegeskedtem így…  

Szo ilyen téren megnyugodtunk, bár még internetünk nincs, s nem is tudom, h mikorra sikerül megoldanunk ezt a problémát, bár ez netes story is megérne egy külön bejegyzést…

Így mostanában csak a telón fb-zek, s ha van időm, ülök fel a Corvinba plázába netezni.

Az első napokban nehezen és keveset aludtam, de már így 1 hét elteltével már nyugodtan alszok, bár egyik fülembe továbbra is használom a füldugót, mert nyitott ablaknál szeretek aludni, s szinte negyedóránként szirénáznak a mentők, rendőrök, tűzoltók, hajnalban meg a madarak zaklatnak. Viszont jó, mert egyszerre van otthoni, vidéki meg big city life fellingem.

Viszont alapjáraton annyira csend van az albiban, h szinte bassza a fülem. A Nagymező környéki zaj után elég fura…

Jah! Azt nem mondtam még, h nem a valódi szobámban lakom, mert ott még az előző lakó van, aki szintén meleg blogger, bár nem tudom, h melyik blog szerzője. Szo majd az ő szobájába költözök be, ha kiköltözik, s végre már berendezkedhetek, s kipakolhatok rendesen, s nem fognak halomba állni a dobozok, zsákok, zacsik. Eléggé rossz, s zavaró, h szinte nem tudom, h mi hol van, s alig férek el.

De bő 1 hét, s megoldódik ez a problémám is.

Nah! Egyelőre ennyi!

Csók!

Rion

Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!