Idézet mára:
"Évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához."
Október 19. Péntek:
Meglepődtem, mikor kora hajnalban arra ébredtem, h Norbi hozzám jött, s nem haza
ment. Egész éjszaka fent voltunk reggel 6-ig. Beszélgettünk sokat, s volt egy nagy szeretkezés is, s végül újra elkezdtük nézni ismét a trónok harcát. 
Majd ismét egy szex és reggel 6 körül elaludtunk.
Délután fél kettőkor magamhoz tértem, s egyből keltem is, mert menni kellett az új laptopomért. Összeszedte magát Norbi is és a lakótársam Popov is, s megindultunk. Kb.: 1 óra alatt elintéztük a maradék papírokat, s végre megkaptam az új gépem.
Szerencsére nem kellett sokat rajta csinálni semmit, mert a windows 7 és az alap programok rajta vannak, s csak 1-2 bővítést tett rá Popov nekem, s a régi gépemről evakuált dolgaim kezdtem el visszamásolgatni. Ezúton is köszönet még egyszer Popovnak a segítségéért.
Aztán elmentünk a Bakáts térre ettünk gyros-t, majd otthon nekiestünk a gépnek. Norbi sajnos 6-ra ment dolgozni, aztán Popov is ment este 8 körül melózni, s egyedül maradtam, mert a 3. lakótársam is elment a párjához. Nagyon rossz volt egyedül itthon lenni…. :/
Norbi is nagyon hiányzott, s rossz volt a közérzetem is. Végül is elvoltam, mert végig kockultam, s csak kétszer álltam fel a géptől, mikor ettem s jóval később, mikor kimentem egy cigire, s érezni akartam a valós életet, a hideg levegőt, mert már nehéz volt a fejem.
Cigizés közben el is gondolkoztam, h kb.: 4 világban élek egyszerre.
Egyszer élem ugye a valós életem.
Aztán ott vannak az álmok.
Harmadik, mikor olvasok,
s végül most a digitális és játékvilág. 
Mikor átmásoltam Popv gépéről mindet, elkezdtem feltelepíteni a játékokat, s késő estig toltam a COD Modern Warfare 3-t. Ha kijátszottam, nekiesek a Battlefield 3-nak is.
Végül, mikor már végképp lezsibbadtam elkezdtem írni. Szo már ezen bejegyzésem az új hófehér Toshiba laptopomról írom. Nagyon jó! Örül a fejem.
Holnap megyek melózni. Már várom. Örülök, h végre kimozdulok a lakásból a mai egész napi itthonlét után.
Október 20 Szombat:
Este, ahogy hazaértem, Norbi kitalálta, h jó lenne bulizni. Meló után “nagyon sok kedvem” volt hozzá. Szóltunk a csajoknak, h jönne e valaki, de persze nem jött össze. Zsuzsi, akit a blogom által ismertem meg (olvasó) ő amúgy is tervezte, h jön, de végül kiesett a játékból, olyan jól sikerült az otthoni alapozgatás neki, pedig nagyban vártuk az Alterben, h majd talizunk. A telót nem vette fel, s az egyik alapozós barátja jött egyszer csak oda hozzánk, mikor kint cigiztünk Norbival az utcán az Alter előtt, s közölte, h mizu Zsuzsival. Meglepődtünk, h csak úgy felismert a srác, kiről mint az kiderült, szintén olvasóm.
Am meglepően jól telt el az esténk. Ketten alapoztunk otthon, ami elég döcögősen indult, de aztán a rumos, kókuszlikőrös, citromlés, ásványvizes koktél meghozta a hatását, oly annyira, h később még felturbóztuk, vodkával és a maradék pezsivel is, amik múltkorról megmaradtak.
Lent is minden okés volt. Jól éreztem magam, s különösen jó volt, ahogy Norbi viszonyult hozzám. Kb.: úgy voltunk lent, mint anno az elején.
Lent megittunk még közösen egy korsó sört és két pohár barackos abszintot. Mindkettőnket úgy megütött az abszint, h nagyon. 
Jó volt. 4 körül leléceltünk. Átsétáltunk a király utcába, ettünk pizzát, majd hazamentünk, de még fel se értünk a lakásba, mikor Norbinak estem.
Jól megszeretgettem. Eddig érdekes módon részegen, mindig tök jókat szeretkeztünk. Am is jó, de ilyenkor másabbak is vagyunk. Hevesebbek.
Úgy kifáradtam, h mikor Norbi kiment utána a mosdóba és szinte már el is aludtam. Olyan jókat tudok minden szeretkezés után aludni, h nocsak!
Október 21. Vasárnap:
Hazautaztam vidékre. Itthon voltak bátyámék is. Jól esett a friss levegő, szépen sütött a nap, s jól elbeszélgettem mindenkivel. Veszekedés nem volt. Taliztam végre Hugival is immár kb.: 1-2 hónap után…
Úgy volt, h Kedden térek vissza Pestre, de valamiért visszahúzott a szívem Pestre, s Hétfő estére vissza is tértem.
Október 23. Kedd:
Hétfő este, ahogy visszatértem Pestre, elmentem Norbiékhoz.
Dél körül felkeltünk, felköszöntöttük anyukáját, kinek ma van a születésnapja.
Kávéztunk, reggeliztünk, s bejöttünk a belvárosba. Úgy volt, h elmegyünk a terror házába, de olyan sor volt, h kb.: 2 óra kellett volna a bejutásra, így inkább sztornóztuk ezt a progit, s kisétáltunk a szigetre. Jó volt csak úgy bolyongani.
Kora esti órákban hazaértünk, s megnéztünk egy részt a trónok harcából, 2 Terápiás részt, (amit a HBO GO-n ingyen meglehet nézni az első 5 részt.) majd megnéztünk a testvérekből is egy részt. Szeretek filmezni. Most a kanapén feküdtünk, mert Norbi megcsinálta az 5.1-es hangfalakat, s a nagy képernyőjű monitoron jobb volt most a filmnézés, mint a régin.
Nah! Mennem kell melóba, szo most ennyire futotta.
Csók!
Rion 
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése