Hálás köszönet ezért a cikkért az írónak! Nagyon jó! Ajánlom mindenki figyelmébe!
100%-ban egyetértek vele!
Ez lenne az alap létszükséglet, nem pedig a rajta v ellene való részvétel!
…
“
A felvonulással nem az a legnagyobb baj, hogy a többségi társadalmat vizuális sokkolja. Igazi bűne, hogy egyszerre kriminalizálja a szexuális érintettség tekintetében többségi és kisebbségi társadalmat.
Itt van ez a Budapest Pride nevű akármi, amely cirka másfél évtizede kerülget bennünket, mint valami nyári kórság, amely a bőrünk alá furakszik, viszket és nem találjuk az ellenszerét. Két szélsőséges csoport kereszttüzében állunk mi, normális hetero- és homoszexuálisok. Az egyik a kamionon vonaglik, kezében rózsaszínű bibliát tart és a farkát markolássza, a másik a kordon túloldaláról szatyrot lóbálva mocskosbuzizik. Egyikhez sem tartozunk, mi több, mind a kettőtől viszolygunk.
Mit tegyünk, amikor körülöttünk mindenki azt várja, hogy besoroljunk valahová. Legyünklelkes támogatói a nyitottságnak, vagy éppen ellenkezőleg, tüntessünk az aberráltak magamutogatása ellen? És ez a nyomás évről évre nagyobb.
Az már régen kiderült, hogy a Budapest Pride (amelyet az általa felkorbácsolt indulatok nyomán teljes nyugodtsággal hívhatnánk Budapest Hate-nek) lényegét tekintve egyetlen dologról szól: a provokációról. Ezt bizonyítja a rendezvénysorozat évről évre igénytelenebb programsorozata, és az a teljes szellemi-erkölcsi nihil, amely az intoleranciával nehezen vádolható Bajnai Gordont is szemforgatásra késztette. Ennek a ballib mércével mérve is szélsőséges alakulatnak az egyetlen reménye, hogy jól szétverik őket, és aztán telesírhatják a világot, hogy ebben ez a balkáni ország milyen messze van Európától, és itt üldözik a melegeket.
És ennek a szélsőbalos provokációnak néhány idióta – nem csak a szélsőjobbról – évről évre felül. (Soha nem felejtem el, amikor pár éve egy barátom ismerőse homoszexuálisként ment el megdobálni a vonulókat, mondván őt ne azonosítsák ezekkel. A srác előzetesbe került, és a rendőrök azt hitték, a kandi kamera forgat, amikor az őrsön látogatóba megjelent a fiú barátja. Hát ennyire nem fekete és fehér a világunk.)
Örvendetes fejlemény e téren, hogy három évvel parlamentbe kerülése utána a Jobbik is belátta, hogy provokációra provokációval válaszolni értelmetlen, és felszólította budapesti tagjait, hogy az eseményen csak magánemberként vehetnek részt. Ez egyébként rendben is van így, aki kordonborogatás árán is ki akarja fejezni nemtetszését a magamutogatóknak, az akkor is legyen nagyfiú, ha nem tud egy párt zászlója mögé bújni. Egy politikai párt logójával fémjelzett agresszió csak kivételes esetben vált ki szimpátiát, és a mostani felvonulás biztosan nem tartozik közéjük.
Visszakanyarodva az eredeti problémafelvetéshez: az LMBTQ felvonulással nem az a legnagyobb baj, hogy a többségi társadalmat vizuális sokkolja. Igazi bűne, hogy egyszerre kriminalizálja a szexuális érintettség tekintetében többségi és kisebbségi társadalmat.
A kisebbséget azért, mert álságos módon azt próbálja elhitetni, hogy ilyenek a melegek. Ez pedig ordas nagy hazugság, mivel egy normális értékrendű, saját neméhez vonzódó fiatalnak vagy idősnek esze ágában sincs a Budapest Pride-hoz hasonló gusztustalan tangarázáshoz asszisztálni. A másik oldalról, a heteroszexuális többséget azzal bombázza, hogy ha nem fogadja el a szexuális exhibicionizmusnak ezt a szélsőséges fajtáját, akkor jó esetben homofób, de valószínűbb, hogy rasszista is. Így uszítanak minket szépen egymás ellen, normális gondolkozású heterókat és homókat. (Érdemes erre a linkre kattintva elolvasni annak a lánynak az írását, aki a tavalyi Pride szervezőjeként leírja, a többi rendező hogyan közösítette ki az egyenlőség nevében heteroszexuálissága miatt.)
Végül felmerül a kérdés, mi a helyes hozzáállás akkor, ha egyik szélsőség sem csábító számunkra? Ha csak egyszerűen egy olyan országban szeretnénk élni, amely elfogadja, de nem ajnározza a szexuális különbözőséget? Ha úgy gondoljuk, bárkinek joga van utcára vonulni, amíg nem sérti a közízlést? Ha azt akarjuk, hogy meleg ismerőseink görcsök, elfojtás, ugyanakkor exhibicionizmus nélkül tudják megélni nemiségüket?
A vonulások toleráns leszarásán kívül a hosszú távú megoldás elsősorban a magyarországi szexuális kisebbségek kezében van. Nekik kell időben kicsavarni a szivárványszínű zászlót aberrált társaik kezéből, és végre értelmes párbeszédet kezdeni ezekről a kérdésekről. Vagy ez lesz, vagy még pár évtizednyi farokmarkolászás és tojásdobálás. Ez pedig csak az aberráltak érdeke – homóké és heteróké.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése