2013. július 28., vasárnap

Napi gondolat:

"Nemrég olvastam egy tanulmányt, amelynek során három csoportra osztották az embereket. Az első csoport tagjai megbeszélték a személyes problémáikat, azután azonnal hazamentek. A második csoportban lévők megbeszélték a problémáikat, aztán végignézték a hibáikat és a problémák kialakulásához vezető rossz döntéseket. A harmadik csoport ahelyett, hogy a múlttal törődött volna, inkább a jövővel foglalkozott és arra vonatkozó fogadalmakat tettek, hogy a jövőben mit fognak másképp csinálni. Mindegyik csoportot megkérték, hogy ugyanezt ismételje meg napi 5 percben.
Szóval az egyik csoport nem rendelkezett semmilyen eszközzel, a másik visszatekintett, a harmadik pedig előre. Mit gondolsz, melyik ért el jobb eredményeket?
Legtöbben azt gondolhatjuk, hogy az, aki csak előre nézett, de meg fogunk lepődni, mert a legjelentősebb fejlődésen az a csoport ment át, akik visszanéztek és végigvezették a hibáikat.
Az, hogy az egyik lábunkat a másik elé tesszük lépegetünk, nem feltétlenül jelenti azt, hogy így mindenben előrébb jutunk, főleg ha olyan úton haladunk, amely nem is igazán érdekes számunkra. Ez a tanulmány egy fontos spirituális alapelvet mutat be nekünk: ha szeretnénk, hogy a dolgaink jobban menjenek, akkor nagyon fontos, hogy ne csak azzal foglalkozzunk, hogy mik a hibáink, de azt is derítsük ki, hogy miért követtük el őket. Csak ez után tudunk dolgozni azon, amin változtatnunk kell.
Mindannyian rendelkezünk bizonyos önpusztító tulajdonságokkal, amik a rossz döntések meghozásához vezetnek minket. Egyikünk sem teljesen mentes az önzéstől, azonnali kielégülés iránti vágytól, vagy a lustaságtól... mindazoktól a dolgoktól, amelyek elválasztanak bennünket attól, hogy megtapasztaljunk egy sokkal nagyobb sikert és beteljesülést.
De ha egy picit mélyebbre ásunk, talán eljutunk a probléma gyökeréig és jobban megértjük a saját belső folyamatainkat. Talán azért szabotáljuk saját magunkat, mert félünk, hogy túlragyogjuk majd valaki, hozzánk közel álló fényét. Vagy azért bukunk el, mert igazából nem hiszünk abban, hogy képesek vagyunk a változásra. A hibáinknak az is lehet az oka, hogy nem hisszük el, hogy megérdemlünk egy sokkal jobb életet - egy olyat, amiben mindent elérnünk, ami a sikert és a gazdagságot jelenti a számunkra.
Ez nem jelenti azt, hogy minden nap órákat kell töltenünk önelemzéssel, de azt igen, hogy le kell állnunk azokkal a szokásainkkal, amik visszafognak minket, és fontos rájönnünk, hogy ezek honnan származnak.
Néha mielőtt továbblépünk érdemes először visszanézni.
Ha már felfedeztük a negatív viselkedésünk okát, akkor sokkal könnyebb megváltoztatni azt." Yehuda Berg

Nincsenek megjegyzések: