Az előző részek tartalmából:

 

Idézet mára:

“Ha szereted magad, és nem azon jár az eszed, hogy keress valakit, aki szeret, képes leszel elfogadni azt, amit felajánlanak. Fontos, hogy értékesnek tartsd magadat, és ne érd be álcázott szeretettel. Ha úgy döntesz, hogy keresel egy partnert, vagy együtt vibrálsz valaki mással, de nem kapod meg azt, amit akarsz, ne nyafogj, ne siránkozz, ne duzzogj, hogy az illetőt megváltoztasd a saját igényeid szerint. Ha a magaddal szemben felállított érték nem valósul meg, egyszerűen változtasd meg a valóságodat, és menj tovább egyedül, amíg meg nem találod azt, aki visszatükrözi azt az értéket. Addig is őrizd éned szeretetének, tiszteletének vibrációját, és tanuld meg, hogy ennek az utazásnak a célja önmagad felfedezése a többi emberhez fűződő kapcsolataidban. Nemcsak férjekről és feleségekről szól. Az utazás célja az, hogy sok más életet megérintve megtanuld tisztelni saját fizikai testedet, és az éned páratlan mivoltát. Mindig legyen időd az énre figyelni, és engedd fejlődni.”

 

Az előző részek tartalmából:

Előbb meglett az új telefonom, mint gondoltam volna ugyanis, miután megírtam a legutóbbi bejegyzésem, azután másnap este, kutyasétáltatás közben el is hagytam a régi telóm. Egy szövet rövidnadrágban voltam kint, aminek vágott volt a zsebe, s valószínűleg akkor csúszott ki a zsebemből, mikor ültem a padon. Itthon vettem már csak észre, de mire visszamentem már persze nem volt ott.

Másnap meg megvettem az új HTC one telót. Nagyon jó. Szép, okos, s a zenei hangzása is kitűnő a többi telefonhoz képest, mivel elől vannak a hangszórói.

Csak ajánlani tudom!

…

Scottynak lett játszótársa! Szintén egy harci kutya. Ha jól tudom terrier féle. Jellegzetes hosszú orrú/arcú, közepes termetű.

Scotty nagyon aktív, játékos, s ugrálós, a másikat néha unszolnia kell, de kis idő után mindig felenged s nagyot futkároznak.

Mesélte a gazdija, h örül nekünk nagyon, mert a mi kutyáink kicsit erősebben játszanak. Magas a fájdalom küszöbük a többi kutyához képest, s gyakran hisztiznek a kutyák, ha hozzájuk engedik, mert egy kicsit a nyakába harap s már felordítanak. Scottyval meg úgy játszottak, h vér is folyt, de nem volt vészes. Valószínűleg, valamelyikük ínye v valami ilyesmi. De hát észre se vették, csak mi a végén, h a másik fehér kutya oldalán egy tenyérnyi vérfolt virított. Ilyenek ezek a harci kutyák…

…

Vasárnap hazaugrottam néhány órára vidékre.

Jó volt otthon lenni. Feltöltődtem. Anyum betegeskedik, mindig nyomást érez a mellkasán. Mondtam neki, meg tudja ő is, h a sok lelki problémája miatt, de nem tudja, nem képes megoldani őket. Beszélgetésünk közben, megöleltem, s kimondtam h szeretem. Nálunk nagyon ritka az ilyen. Éreztem, h ezt kell tennem. Szeretetet kell adnom, mert szüksége van rá. A szeretet pedig pozitív, gyógyító erő, s támogatást akartam neki ezáltal is adni, mert láttam, h a szavakkal, tanácsokkal nem megyek semmire.

Olyan jól esett neki, h vissza ölelt, s azt mondta, h ő is szeret, s elkezdett pityeregni. Na meg persze én is, de gyorsan összeszedtem magam.

…

Melóban ismét kaptam bókot  egy másik kolléganőmtől is.

Nagyban beszélgetünk, mikor egyszer csak közli velem, h;  “Irigylem a barátod!”

Nem is hallottam még ilyen formában közölni, s első pár másodpercben csak pislogtam rá, h mi ez a hirtelen témaváltás, v ez most valami oltás volt, v mi?! Aztán ahogy elpirult és szépen kedvesen, pislogott vissza rám ő is, úgy leesett végül a tantusz. Nem is tudtam rá mit mondani hirtelen. Aztán nagy nehezen, lányos zavaromban kinyögtem egy köszönömöt és megöleltem.

+ Esett az eső, begöndörödött a hajam, s sokan dicsérték és csodálták, h “Jééé! Neked ilyen göndör a hajaaad?!” Ami szerintem nem göndör, hanem csak hullámos, de mindegy. Am én is szeretem, csak Norbi nem, s így teljesen hozzászoktam, h vasalgatom.

Jah! Meg a szemüvegem! Egyik nap begyulladt a jobb szemem, s nagyon fájt, meg könnyezett így nem tettem be a kontaktlencsém, s helyette a szemüvegembe mentem be. Nagyon sokan megdicsértek, h nagyon jól áll! Jól esett. Rég kaptam már dicséreteket, bókokat. (Hát mondjuk így már magam sem csodálkozom, h imádok bejárni dolgozni!    )

Norbival egyik este kiültünk s megittunk egy üveg Tokajit az Erzsébet híd lábánál. Jó volt egy kicsit relaxálni.

Am ma (Hétfőn) indult el Norbi és a kolléganője Montenegróba….

Szar érzés. Reggel sokáig néztem még aludt, meg leültem mellé megsimogattam a kis buksi fejét. Fel is ébredt, s hozzám bújt. Olyan jólesett. Beszélgettünk egy kicsit, s szépen elbúcsúztam.

Vasárnap délutánra érnek haza, mert vonattal mennek, s így 1-1 nap az oda-vissza út.… :/

Én meg elütöm addig is itthon melóval az időt, mert nagy események előtt állunk, s már tűkön ülök izgatottan!

Jah! Popov lakótársam is a cég tagja lett, mert beprotezsáltam, s a raktári részen fogja erősíteni a csapatunk! Szo már nem csak lakótársak, de kollégák is vagyunk.

TÖK IZGIIIII!

Csók!

Rion

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)