2016. augusztus 27., szombat

Helyzetjelentés;

Július 31.

Ma egy éve, h bezárt az Il Bacio, életem eddigi legjobb munkahelye. Majdnem hogy minden nap eszembe jut, mivel kicsit hasonlít a jelenlegi munkám a Bacios létre. Lehet naiv vagyok, de én nem szégyellem azt kimondani, h én abbam reménykedem, h lesz még folytatás. Ha nem is Magyarországon, de valahol a világban még összehívják azt a remek csapatot, amely alapja volt az Il Bacio működésének.


Augusztus 1, Zadar:

Délelőtt nem tudtunk leszállni a hajóról, mert olyan vihar volt, h még a híd is leszakadt, amin keresztül elhagyjuk a hajót. Szerencsére nem sérült meg senki.

Zadarban egyedül voltam. Szép és jó volt. Mondjuk az nem tetszett, h sok a szocreál, kommunizmusból visszamaradt épület. Leginkább Székesfehérvárra emlékeztetett.

Most nyugodt volt az állapotom, s nem kavart fel semmi. Voltam egy szép parkban, s volt ott egy olyan kiülős hely, mint nálunk az Akvárium. Nagyon hangulatos volt.

Kb csak 2-3 órát voltam kint. 17 órától meg meló volt 23ig…

A hajóval kapcsolatos érzelmeim elég gyakran változnak. Mármint a második szerződést illetően. De nagy kérdés még az is, h sikerül e megkapnunk az első helyen kért hajót, s megtudjak e tényleg oldani, h egy hajóra kerüljünk a Norbival. Ha nem, akkor én tuti nem megyek második szerződésre, világjáró körút ide v oda. (2. Szerződésen bejárnánk a világot, mert télen ez a szokás a hajótársaságoknál, s Norbival ez volt az egyik fő célunk... )

Am anyum egyik beszélgetésünk alkalmával megkérdezte, hogy jobbra v rosszabbra számítottam a hajózást illetően? Jó kérdés volt, ezért is írom le ide is. Összességében erre számítottam, ami van. Az első egy hónap pokol volt. S most a 2. Hónapot taposom, s erősebb valamelyest a lelki világom.

A legnehezebb az egészben, h nincs olyan jó életem a hajón, mint Norbinak. Tudtuk h az nyitott kapcsolattal fennáll annak az esélye, hogy valamelyikünk sérülhet, s ezt vállaltuk. Pontosabban vállaltam… S most nagyon haloványan, finoman fogalmaztam,  de legyen ennyi elég, mert nehéz erről beszélnem, s bő egy hónap elteltével se tudom kezelni a helyzetet, s sajnos egyfajta strucc politikát folytatok, ami nem jó…
De erröl majd talán később, máskor írok majd, de most se időm, se türelmem a kifejtegetésekhez.


Augusztus 5, Solerno;

Ez az olasz kisváros lett az új első helyezett a listámon.  Második a montenegrói Kotor, harmadik pedig a francia Cannes.

Csak két órám volt itt szétnézni, mert tender duty feladatom volt, ami azt jelenti, h a hajó nem megy a kikötőbe, hanem lehorgonyoz közel a parthoz, s csónakokkal visszük ki az utasokat a partra, s nekem segédkeznem kell a csónakban a beszálláskor.  Leültetni őket, helyet csinálni, felügyeleni, hogy minden rendben legyen a csónakban.

Am nagyon nem vártam ezt a melót, de csak két órás szolgálatot kellett csak teljesíteni, s sikerült gyorsan megszeretni.
Kifejezetten szeretem, ahogy ringatózik a boat a vízen.



Augusztus 6, Civitaveccia

Bebasztam jól a tengerparton egy hatalmas koktéllal köszönhetően. Aztán rohantunk vissza a hajóra, amire utolsóként szálltunk fel. Az volt a szerencsénk, h az egyik manager asszisztens is velünk volt, aki felhívta az egyik securitys ismerősét, h várjanak meg minket, a közelben vagyunk, s rohanunk. De tényleg futottunk végig. Vicces volt, s végigröhögtük az egész utat. :D Visszaemlékezve olyan idióta felkenje volt az egésznek, mint mikor általános iskolában osztálykirándulásra mentünk, s a busz hátuljában végigökörködtük az utat. :)


Augusztus 7, Sea day;

Salsa táncóra. Életem első táncórájára került sor a hajón.
Jó volt. Sokat nevettünk, s nagyon élveztem. :)


Augusztus 8, Barcelona;

Rengeteg a meleg és a helyes fiú.
Sokat eszembe volt az Il Bacio, mert elég sokszor éreztem a ház illatára hajazó illatot az utcákon.

Néha úgy éreztem, mintha úgy imbolyognék, mintha a hajón lennék. Megkérdeztem később a többieket is, h tapasztaltak e már ők is hasonlókat, s szerencsére mindenki igennel válaszolt,szo nincs semmi bajom. ^.^

Ebben a városban am nincs privát, intim szféra. Akkora a tömeg, h konkrétan nincs helye azintimszférának!

Végre sikerült rátalálnom a várva várt újtelómra!
2 plázában s 2 telefon üzletben voltam, mire a harmadik plázában sikerült rátalálnom a utolsó modellre! :)
Huawei Mate 8. Szép nagy 6” tepsi telefon. Erős akkuval, s lovely kamerával felszerelve. Pont amire szükségem volt. :)


Augusztus 9, Korzika; Ajaccio;

A szokásos esti meetingen bejelentették, hogy áthelyezik egy másik hajóra az indiai lakótársam. Történetesen arra a hajóra megy, amin Norbi is dolgozik… Annyira nem örülök, h elmegy, mert attól még h a saját korlátságom miatt kiakadtam rá néha  (hogy olyan undorító ocsmány módon csámcsog, mint egy utolsó disznó) de viszonylag figyelmes, csendes, nyugodt személy.

1,5 hónapos ittlétem alatt most fogom kapni a 3. lakótársam. … :/ :S Lehet megint lutrizni, h miféle lesz a kövi… De am az a sejtésem, h a kövi is egy indiai lesz…. :(


Party est a tengerparton. Nagyon jó volt! Mint az amcsi filmekben! Csak a tűzrakás hiányzott. Kint volt vagy 60 személyzet a hajóról.
Jó páran hülyéskedtek a vízben, a többség, köztük én is a parton iszogattunk és beszélgettünk.

Am nem tom, h mondtam e már, de nem szeretem a homokos tengerpartot napozó ágy nélkül… :( :/


Am mikor fogalmam sincs, h hol vagyunk, akkor megszoktam kérni Bori barinőmet,  h küldjön egy általános ismertetőt a városról, h betudjam lőni magunk térképen, meg tudják 1-2 dolgot a helyről. Szo ezúton is köszönet Borinak az infókért. :) :*<3  

Augusztus 10, Ajaccio;

Ugyan ott. Korzika.Felháborító, pofátlan, flegma kiszolgálás. Mások is panaszkodtak, s tapasztaltak hasonlókat, Szo szép véleményt alkottak magukról a francia felszolgálók...


Augusztus 11, Monaco; Monte Carlo;

Szép és jo volt. Egy gyönyörű parkban pincéztünk sokáig a magyar csajokkal, de mindannyian többre számítottunk Monacótól.

3000 Ft értékben sikerült öltönynadrágot venni a Zarában...

(Am a bakancsilástomon egy újjabb pipa.)


Augusztus 12, Italy; Livorno;

Getto szegény város. Next time majd kimegyek innen busszal Pisába.


Augusztus 18;

Beteg vagyok. Megfáztam.

Kirúgtak egy másik skót kolléganőt is. Nagyon nem beszélgettem vele, mert elég nehezen értettük meg egymást. Ők az igazi vidéki angolt beszélik. Sokszor még az angol angol kollégák se értik meg, h mit mond. Ha meg részegek, akkor meg kb minden tizedik mondat után veszekednek egymással, h normálisan beszéljen már!

Am azért rúgták ki, mert reggel késett a munkból. A manager megszondáztatta. + lett az eredmény, szo s haza is küldték.

...

Megfigyeltem, h egyfajta belső feszültség lesz bennem úrrá ha 2 napnál tovább maradok távol a konditól. Úgy tűnik, h eléggé hozzászoktam már h ha még csak fél órára is, de 1-2 naponta felmegyek a kondiba.

...

Többször találkoztam már magyar vendégekkel a hajón. Ritkán, s kevesen, de azért vannak.

...

Luxus a köszönés a briteknél. Ezt a legújabb argentin kolléganő is megjegyezte, de mondtam neki, h majd megszokod.

...

Az egyik manager asosakról tudnotok kell, h eléggé nem kedvelem, mert egy beadatlan magányos farkas. Hatalmas nagydarab termet, s alig van haja. Am a magyar kolléganőmmel csak hajtatlannak hívjuk. Am mindenkinek van beazonosító neve. Kód név, h ne értsék a többiek, h kiről beszélünk. Léteznek ilyenek mint pl; A néni, a játékgépes, hegyomlás, karma 1-2-3, büdike 1-2, vadállat, anyuka, terrorista, 19 éves, nagy seggű, stb., stb., stb….
Na de! A hajtatlannál tartottam!
Egyik kolléganőm mesélte, h lement az üzletbe a hajtatlan, s elkezdte pakolgatni a kasszához a csokikat, h ezt megveszi, meg ezt s, meg azt is, mert neki csak a csokik a barátai!
Hát mondom what a surpriseeee!

Am nem azért nem szeretjük, mert baszatlan antiszoc, hanem mert ebből kifolyólag mindenkit baszogat, s szigorú kötözködő kis geci!

...

Are you Italian?

Az első hónapban majd agyvérzést kaptam ettől a kérdésétől, mert annyian megkérdezték, de mára már ezt is elengedtem, mint oly sok mindent...

Sokszor a nevem is rátesz, mert amikor próbáljak felolvasni a névtáblámról, szinte  mindenki arra a következtetésre jut valamiért, h olasz vagyok…

De már a szárazföldön is többször előfordult, h megkérdezték az étteremben mellettünk ülők, h olaszok vagyunk e. :)

...

Nekemvaló nyugis jazz zenék szólnak a hajón.

...

Kellemes érzés a nyílt fedélzeten az assassins creed black flag játék zenéit hallgatni. :)

Jókat mosolygok, s jó érzés visszaemlékezni arra a játékra. Mondhatom, h a kedvencem. :)

Ennél már csak az lesz a jobb, mikor majd novemberben a karib térségben fogom őket hallgatni, ahol játszódik a sztori. :)

...

Ezt a hajós életet én egy kalandnak fogom fel, kalandként élem meg, s nem úgy, h dolgozni jöttem ki.
Ez az egész számomra olyasmi, mint amikor szépen lefekszel alukálni, s vadul összevissza álmodsz mindenféle faszságot, majd felébredsz, s azt mondod, h hu bazdmeg!

...

Az uj szobatársammal felmentem egyik este vacsorázni. Első és utolsó alkalommal. Ez is olyan csámcsongva eszik, h kajakra elment az étvágyam, s nagy tágranyilt szemekkel nézett mikor a nem kevés maradék kajával a tálcámon feláltam s távoztam, mondván, h nem is vagyok annyira éhes...


Az open relationshipet illetően;

Nehéz nekem erről beszélni, mivel magát a szitut is nehezen viselem.

Száraz, tömör összefoglalással annyit mondok, h Norbinak van “embere" a hajón, nekem nincs. Így, ezzel a tudattal elég nehéz elviselni a szitut…

Nem mondom, h nincsennek olyan pillanatok, mikor azt gondolom, h nem éli túl a kapcsolatunk ezt az egészet.

Számomra tovább neheziti ezt az egész ügyet, h Norbi 0 empátiával rendelkezik, s ő az eszét használja a párkapcsolatban, még engem az érzelmeim irányítanak.

Norbi az ész én a szív.

Olykor úgy gondolom, h szív nélkül nem működik egy kapcsolat… Norbi nagyon jól és reálisan megtud magyarázni mindent, s igaza is van sok mindenben, csak az a baj, h eddig ér a tudása/képessége, ami egy kapcsolat üzemeltetéséhez nem elég. Gyakran érzem is lelketlennek.

Mostanában többször vitatkoztunk, mert 2 képet is láttam felkerülni az fbjére, amin azzal a sráccal van…

Részletesebben nem akarok belemenni, mert kurva hosszú lenne, de az a lényeg, h úgy érzem, h folyamatos… … h is mondjam… … egyfajta lecsapoláson vagyok… Ezek, h lassacskán ugyan, de akarva akaratlanul is elérnek hozzám az infók, eléggé gyilkolnak. Nem akartam/akarom tudni, h h éli a nyitott párkapcsolatát, de sajnos mégis tudomást szerzek róluk, ami ugye eléggé fájó…

Norbi szerint (természetesen) az én hibám, mert minek kérdeztem rá a képre, ha nem akarok tudni a dolgiról…
...Köszönjük...

Továbbá érzem, h folyamatosan változom, formálódom belül ezek hatására is, de még nem látom, h mi lesz ennek a vége. Abban biztos vagyok, s segítenek megerősödni. Az fix, de néha vannak olyan félelmeim, h egyben az érzéseket is lassacskán öli ki belőlem ez az egész.

Na már most én meg nem szeretnék olyan érzéketlen buzi lenni, mint amilyenekről oly sok ismerősöm panaszkodik, s akikről oly sokat hallani szerte a meleg világban. (Bár zárójelben megjegyzem, h tudom, h nem csak a meleg világban van ez.)

Am mindezek ellenére szeretem a Norbit, csak amikor vannak ezek a veszekedések, akkor azért merülnek fel bennem kérdések kettőnket illetően.

Persze biztos merülnek fel benne is, csak…. … Ah! Hagyjuk!...

...

Ami még határozottan, jól érezhetően változott bennem az a bika énem. Ami egyben pozitív és negatív is. Lehetne hívni konkoságnak, de ez túl negatív jelző. Nem adja át a pozitív oldalát. Szóval, már nem félek másik véleményétől. Nem félek leírni és kimondani dolgokat. Nem érdekelnek mások véleménye. Egyfajta stabilitási növekedés, fejlődés megy végbe bennem.
Biztos a korral is jár of course, de a hajón ezt intenzívében érzem. Mármint a belső változást. Nem félek attól, h úristen megsértődik valaki a véleményemtől. Ha nem képes megemészteni, elfogadni az őszinte véleményem, s ezen megsértődik a kis egója az az ő baja… az az illető nem az én baráti körömbe való. S én ugyan ezt elviselem, szeretem kapni a barátaimtól is. Őszinteséget, egyenességet.
Pl ezt nagyon szeretem a Norbiban, s hiszem h ez (is) az egyik alapja/tartó oszlopa a kapcsolatunknak.

Azok a kollégák, akik jobban ismernek, azt mondták h nagyra becsülik az őszinteségemet, s h kimerem mondani azt amit érzek, s gondolok, még akkor is ha tudom, h nem szabad, nem etikus, esetleg megsérthetek vele másokat.

Pl: megmondtam az indiai kolléganőmnek, h használjon dezodort, s egyen csukott szájjal!
Persze ezt nem ilyen durván és egyszerűnek kell elképzelni.
Mondtam neki, h mivel a barátomnak tartom, s tudom h más kultúrából jött, ezért szeretném megóvni őt a (további) kellemetlen szitiktól.

A dezodorra és a fürdésre az volt a válasza, h szokott, mire én szépen mosolyogva megmondtam.neki, h akkor alkalmazza őket gyakrabban, mivel olyan büdös, fűszeres indai kajákat eszel bazdmeg, amitől a tested kipárolgásától felfordulnak az emberek!

Továbbá azért nem szeretnek hozzád ülni a kajálásában, mert úgy csámcsogsz, mint egy utolsó disznó! Persze mindezt szépen körülirva, s becsomagolva. :)

Örült, s megköszönte, h elmondtam neki annak ellenére, h tudja, h nem lehetett könnyű és egyszerű erre az elhatározásra jutnom. :)

Az más téma, h a csámcsogás olyan elemi ösztönük ezeknek az ázsiaiaknak, h észre sem veszik h undorítóan esznek.

Ezért, ha esetleg az indai kolléganőmmel eszek, s megfeledkezve vadul tolja befelé a kaját, akkor elég csak a képzeletbeli cipzárt elhúznom a szám előtt, s máris tudja, hogyan kell szépen enni. :)

Nap már most! Eddig tartott a türelmem, mert az újdonsült indiai szobatársamhoz már kurvára nincs türelmem tanítgatni, ezért amikor a második alkalommal akart feljönni velem kajálni a meds be, megmondtam neki, h jobb szeretek egyedül étkezni, s szépen hátra hagytam a cabinban.

Tudom rude vagyok, nem szép, de kurvára nem érdekel!


Augusztus 26, Santorini;

Az előző témánál maradva; Telnek szépen a napok ugye, s az egyik szeretett kolléganőm megkérdezte, h nem akarom megmondani a James kollégámnak, h gyakran bűzlik?!

(Nem fürdik napi rendszerességgel azt beszélik a csajok.)

A nem válaszomra, megkérdezte h miért, mire megmondtam neki, h mert ő nem jelent a számomra semmit...


Az új indiai lakótársammal leültem beszélgetni, s felsoroltam neki azokat a dolgokat, amiket nem szeretnék az elkövetkezendő hónapokban tapasztalni a cabinban.

Szerintem tart tőlem, mert mindig riadt fejjel néz rám és hallgat, mikor hozzá beszélek…
… Bár így utólag belegondolva, nem valami szépen és kedvesen szoktam hozzá beszélni, hanem a rideg hivatalos formámban…
Na mindegy! Szo egyetértett mindennel.
A szabások szerintem nem voltak olyan szigorúak, csak olyan dolgok mint, h nem ehet főt ételt a kabinban, mivel kicsi kabinunk van ezért kettőnél több ember ne tartózkodjon a canonban. Ezáltal kabin partiban se gondolkodjon még véletlenül se! A kabin számomra a csend és a nyugalom helye, tehát zenét headsettel hallgasson, illetve ha tvt akar nézni, akkor azt lehetőleg halkan. Továbbá a telefonhívásokat, korlátozza le 12PM és 10AM közé (mert az indiaiak imádják használni a vezetékes telefont, amitől és kivagyok!)
Továbbá a végén kedvesen megnyugtattam, h ne aggódj, ha bármit is elfelejtenél, v rosszul csinálnál emlékeztetni foglak és remélem, h jól megleszünk, s nem kell majd a mangernél panaszt tennem miatta. :)

...

A görög vizeket járva valamiért mindig felerősödik bennem az Izrael utáni vágyam. Olyan jó lenne, ha elmenne oda a hajó törökország helyett! *.* ^.^

Sose voltam még, de valamiért úgy érzem, h szívesen élnék ott.

...

Augusztus 27;

A magánéletemet leszámítva stabilnak mondható a lelki állapotom. Már nem szenvedek mindennek és mindenkinek a hiányától, sikerült elengednem sokmindent, továbbléptem, s szeretem ezt a létet. Jelenleg azt mondom, h tökéletes élet lenne, ha egyrészt nem lenne adómentes meló, s beleszámítana a nyugdíjba, másrészt pedig ha mondjuk 2 havonta hazamehetnénk egy hétre, v pár napra, úgy h a cég fizet mindent.

Hamarosan megpróbálom feltölteni a képeket. Helyesebbe. Megosztani egy linken.
Remélem sikerül majd kitalálnom, h kell. :)


Csók!

Rion :*

;)

<3

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Köszi az őszinte beszámolót, nem lehet most könnyű Neked!

Te miért nem keresel magadnak valakit a hajón???

Rion írta...

Azért nem kell sajnálni. :D
Engem sem kell félteni.
Csak nem számolok be róla, mert ahogy irtam a bejegyzésben is, nem akarunk tudni a másik ugyeiröl, s nem akartam kiírni, ezért nem számoltam be.

Névtelen írta...

Hm, kár, szívesen olvastam volna róla legalább picit.

Ez nem sajnálat, sokkal inkább empátia a részemről.