2017. április 7., péntek

Hazafelé a világ végéről"

1;

Gondolat;

"Az élet célja az önfejlesztés. Hiánytalanul megvalósítani a természetünket - ezért vagyunk itt mindannyian." - Oscar Wide

"The aim of life is a self-development. Fully realize our nature - therefore we are all here."


Március 16: Új-Zéland; Dunedin;

Akkora volt a köd, h nem tudtunk kikötni.
Egy méterig nem lehetett ellátni, s habár délután kettőig álltunk a semmi középen, közel a porthoz, remélve, h feloszlik a köd, de ennek hiányában elindultunk utunkra korábban.
Mondjuk én nem is bántam. Vidéki kisváros csak. Úgyis csak netezni mentem volna ki.
Így legalább voltam a gymben, írtam, olvastam, elrohant pik-pakk az a fél nap szabadidő.


Március 17; Új-Zéland; Akaroa;

Hűvös, szeles idő volt, bár késő délutánra kisütött a nap, de én addigra szarrá voltam már fagyva. Nincs semmi meleg holmim, mert hát "nyaralni jöttem", szo a két pulcsival elvoltam az elején, de mivel végig a szabadban neteztem, így néhány óra után már elkezdtem átfagyni.

Új-Zéland már csak a dimbes-dombos tájai miatt is szimpatikus.
Erről az jutott eszembe, h valamikor tavasszal, v az ősszel majd elkellene látogatnom Írországba is. Nem voltam még ott, de európai országok közül szerintem írország i leginkébb hasonlatos zélandhoz.


Március 18; Új-Zéland; Wellington;

Utolsó állomásunk új zélandon nem egy nagy durranás ez a főváros.
Viszont végre érzem, hogy egyenesbe jöttem, megvan az összhang megvan a balansz, értékelem azt hogy itt vagyok. Megélem a jelent és azon vagyok hogy élvezzem minden egyes pillanatát a hajós életnek, ami valószínűleg az utolsó.

Kellemes szeptemberi illetve a májusi idő van. Árnyékban kissé hűvös, a napom pont jó. Egyedül barangolok egész nap a városban.
Élvezem hogy egyedül vagyok nincsen rohanás, olyan tempóban haladok ahogy én akarom, azt nézem meg, amit én akarok, annyi időt töltök el egyes helyeken, amennyit csak én akarok.
Nagyon sokat gondolok Gee-re... Gondolatban velem van, s elképzelem, ahogy nézelődne ő is itt mellettem, s élvezné az ittlétet. :)
Most épp a főváros központjában vagyok, ami olyan mint Budapesten a gödör/akvárium.

...

Gee-vel való egyik beszélgetésünk alkalmával feljött a változás témaköre. Ő csak megemlítette, h olyannal foglalkozik mostanában, ami nagy örömöt okoz neki (sütés, főzés), s eddig nem igazán volt így vele.
Nah ezzel "megihletett", csak úgy elkezdtek száguldani a fejemben a gondolatok, h velem ez hányszor történt, mennyi változáson mentem már át, s milyen érdekes, h szinte minden évben történt velem valami komolyabb "sorsfordító" változás életemben. Konkrétan azóta, h betöltöttem a 18-at.

18-19 éves korom között a főiskola, új, szabadosabb világ hatására elkezdődött bennem az életem egyik alappilérjének változása. Az h nagyon lassan, de elkezdtem belátni, h én meleg vagyok, s ez nem csak egy ideiglenes dolog, ami majd elmúlik, s nem csak azért érdekesebbek számomra a fiúk, mert jól öltözködnek meg ilyenek... :D

19-20 éves koromra felkerült az i-re a pont. Elfogadtam másságom, ami nagggyon nem volt könnyű.

20-21; felkerültem Pestre. Az álláskeresés viszontagságai. Szakmában (Intézményi kommunikátor - irodai asszisztens) nem sikerült elehelyezkednem és az első munkahelyem (H&M) áltla okozott sokk és öröm, h mennyi meleg van, s h ez tök normális és elfogadott, s felvállalható! :D + Itt jött az első szerelmem, (Ricsi - a "spanyol" fiú) akivel kb 6 hónapot töltöttünk együtt. Illetve az első zuglói albérletemből beköltöztem a hatodik kerületi Ó utcába. Ezen korom egyik felét Ricsivel töltöttem, a másik felét pedig "szabadúszóként" éltem - "rendesen" - az életem. :)

21-22; Munka, albérlet és párkapcsolati változások. Átmentem a Pull&Bear-hez dolgozni, valamint  jött a második szerelmem; Bálint, kivel szintén hat hónapot töltöttem együtt,  de annyira erős köztünk a kapocs, h a mai napig tartjuk a kapcsolatot, s számíthatunk egymásra, ha valami történik valamelyikünkkel. Aztán jött Norbi.

Majd;

22-23; Melóváltás. Szintet léptem. Bekerültem a luxus márkák világába az Empirio Armanihoz. Nagy volt az öröm és a büszkeség.

23-25; a magyar tulajdonú Armani bezárt sajnos, de felvételt nyertem a nyitás előtt álló Il Baciohoz. Nagy volt itt is az öröm. Életem legjobb munkahelyének tartom számon, ahol sok jó embert megismertem, s többükkel a mai napig tartom a kapcsolatot, s néhányukkal pedig szoros baráti kötelék alakult ki köztünk.

25-26; Bezárt sajnos a Bacio, viszont voltam.olyan szerencsés, h engem szemeltek kik a Monclernél az elmenő kollégájuk pótlására. Kellemes egy évet töltöttem itt el.
26-27; 2016 júniusában elkezdtem a hajós életem, ami teljesen megváltoztatott...
27-28; 2016 Novemberében szétmentünk a Norbival. Végetért az eljegyzett öt éves kapcsolatunk. Egy korszak vége.
Karácsony után elkezdek ismerkedni Gee-vel. 2017 január másodikán tisztázzuk, h akkor mi most együtt vagyunk, s negyedikén jön két üzenet - egy a head offictól, s egy a manageremtől - h visszamehetek a Queen Victóriára... Kibaszott nehéz, és fájó döntést hozván nekivágtam a második hajózásomnak ami egy (fél) világ körüli utazás.

28 - Májusban befejezem a hajózásom, aztán vágyim, reményeim szerint összejön majd az Aldis üzletvezetői pozi, s elkezdthetem a vega/vegán életmódom, s 28 évesen már egy teljesen új életet, korszakot kezdhetek meg otthon.

...

Korábbi bejegyzésemben említettem, h minden nap felsorolom, a háláim, s s kivánságáim. Nah ez a kívánság lista bővült a Momentum sikerének, céljainak elérésével. Kívánom h ne csak nálam következzen be a változás, de legkésőbb 2018-ban Magyarországon is.

...

Még csak Március 20 van, de kiszámoltam előre már két napja, h sajnos Los Angelesben IPM (hajó szolgálatos) lennék, azaz nem hagyhatnám el a hajót!

Na hát ebben nem akartam belenyugodni, így bepróbálkoztam mindenkinél, akinél lehet, h cseréljenek velem, s végül az utolsó esélyesemnél összejött!
Egy mexiki lány. Ő Honolulu-n lett volna IPM, de így én leszek.
Nem bánom, mert másnap egy másik hawaii szigeten kötünk ki (Hilo) szo így Hawaii-t se fogom kihagyni. :D
Mondtam neki, h te a szomszédban laksz. Bármikor átugorhatsz oda, de én meg a világ másik felén lakom s valszeg most leszek ott elöször és utoljára! :D

Kért gondolkodási időt, de másnapra, azaz ma igent mondooott!!! :D

Úgyhogy bódottág van! :)

...

Egyik reggel, miközben majszoltam az angol reggelim, s pont a sült beacont ropogtattam, egyszer csak belém hasított a gondolat, h holnaptól nem eszek többé reggelire húst!
Ha májustól átakarok állni a vega/vegán életmódra, akkor nem árt egy ilyen apró lépessel megtámogatni.
Mondjuk azt már eddig is csináltam, h nem minden nap ettem húst.

...

Az egyik fülöp (filippínói) fodrászom - mert, h kettő is van - bejött az üzletembe (book shop) merthogy olvasó lámpát szeretne. Miközben megmutattam neki a választékokat, cseverésztünk, ahogy minden vendéggel szokás; h vagy, mizujs, milyen az idő, h telik a napod, mikor csatlakoztál, meddig utazol velünk bla-bla-bla.
Aztán mikor megtaláltam számára a legmegfelelőbbet amit kereset, s átnyújtottam neki, mondta, h szuper, jó lesz. Kell neki, mert esténként bibliát olvas!
Na, akik ismernek, elképzelhetik a szitut...

A szememim kimeredtek, s kiült az arcomra a;  "Jééééézus" döbbenet.
A srác persze ezt látta, s ismer, s tudja h mizu, s elkezdett nevetni, s megveregetett a felkaromnál, h ne aggódjak, ő nem az az elvetemült fajta...

Hát nekem csak egy béna erőltetett visszanevetés sikeredett csak, ami egyfajata; "Aha! Oké!" válasz volt.

Elgondolkoztam, h ezek után nem megyek hozzá, de ő jobb fodrász, mint a másik, ráadásul ugyan azért a pénzért nyak és váll masszázst is ad a hajvágás végén, ami kurva jó, főleg nekem, mert mindig pont azokon a területeken szoktam fájni, s szorulnék masszírozásra.

Továbbá elgondolkoztatott, h csak azért, mert bibliát olvas, nem kellene így elítélnem, s beskatujáznom... ...öööö... aha... igen... ...Hát ilyen téren még fejlődésre szorulok...

...

Az egyik lakótársam elköltözik a lakásomból, ami nagy váratlanul ért, s eléggé felborzolt lelkileg. Nagyon nem jól jött.

Egy stabil pont volt nekem legalább a lakás. Nagy megnyugvás volt, h barátaim élnek a lakásomba, akiket ismerek. S így most egy eléggé nagy roggyanás történt.... Egy újabb elválás, egy újabb változás....
Meló előtt reggel ért az üzi, s eléggé zaklatott állapotban dolgoztam le a délelőttöt. Szünetemben végre alig vártam h egyedül lehessek a kabinomba s rendezzem soraim. Elöntöttek az érzések, jól kibőgtem magam. Naggyon meglepett ez az egész, h egy ilyen általános semmis kis dolog milyen mély érzéseket tud felszínre hozni...
Szembefordultam hát az érzéseimmel s elkeztdem feltérképezni, h konkrétan mi a fasz bajom van?!

A lényeg, h ez a szitu emlékeztetett a novemberben bekövetkezett változásra, s ugyan úgy a bizonytalanságba, a kétségbe "lökött", mint egy kényes, taknyos kiskölyköt, aki egyből elkezd sírni, h; "már megint miérééért?!"

Megint kurvára egyedül vagyok, az otthoniak közül nincs senki körülöttem akire számíthatnék, nincs kihez mennem, nincs aki mellett megnyugodhassak. (Akik meg vannak, azok a világ másik felén.) Haragudtam, h retkes faszé jötttem vissza?! Ezé, h kikészítsen megint?! Nem volt elég múltkor?!

Meg, h ó de jóóó! Ezaz! Mi a faszom jön még?! Nagggggyon hiányzott, s jókor jött ez is!

Haragudtam magamra, h egy ilyen dolog ennyire tacsra tud vágni, s h mennyire szánalmas vagyok!

Aztán meg, h na ez kurva szar hozzáállás, s pont h ezen kellene változtatnom, s nem így érezni, nem így tekinteni magamra, mert lehet azért is kapom ezeket a szitukat, mert ilyen szarul kezelem, s meg kell végre tanulnom helyesen cselekedni!

Szo hagytam, h kisírjam magam, had jöjjön ki, aminek jönnie kell...
... Utána sokkal jobb is lett.

Aztán a érzelgősség után lelkileg ismét lábra álltam, s előre tekintettem. Majd lesz ami lesz, s majd jön aminek jönnie kell. Minden okkal történik..

S ezúton megosztanám egy szép idézetet, amit egyik kedves barátom küldött nekem;

"A múlt emlékei váratlanul törnek az emberre. Nem lehet felkészülni a támadásaikra, nem tudjuk, hová ragadnak bennünket, csak abban reménykedhetünk, olyan helyre, ahová szívesen megyünk."

"Gyermekkorban... akkor boldog az ember. Azt hiszi, elvarázsolt helyen él. Aztán felnövünk, és megszakad a szívünk."

...

Nem tudom h minek tudható be, de mióta elhagytuk zélandot, azóta szokásommá vált, h minden este tusolás után meghallgatom a kék duna keringőt! :D

Jóu va' Rionkám! Köszönjük! :D

...

Amikor passanger drill van - azaz beszállás után elmondja a hangosba a kapitány a fontos tudnivalókat mi pedig elmutatjuk az utasoknak, h vész esetén mi a teendő - akkor mi a kollégákkal minyonoknak hívjuk magunk, mikor mentőmellényben vagyunk.
Gyakran úgy is mozgunk, szaladgálunk, s hasonló halandzsa nyelven pofázunk. :D
Nagyon vicces.

...

Minden egyes alkalommal, mikor a kajákhoz érek a menzán, mindig felerösödik bennem a belső hamg, amely azt mondja, h; "Ne egyél húst! Ne egyél húúst!"
Csökkentettem ugyan a hús bevitelt mert pl reggelire s vacsorára egyáltalén nem fogyasztok már, de az a baj, h olyan itt a felhozatal, mint anno vidéken. Húst-hússal... :S :(

De am valami tuti van velem, de még nem tudom h mi, mert amikor eszem is a húst, mostanában v kaja közben, v után hányinger jön rám.
Ha közben jön rám, akkor pár rágás közben jön rám, s volt már olyan is felálltam, s elvonultam egy szalvétába kiköpni. (Undi tudom. Sorry.)

Szo nem tudom ezt hová tenni...

...

Március 23; Sea day - A semmi közepén;

Nem tehetem meg, h nem megyek el partyra! Nemet mertem mondani a csajok kérdésére, h megyek e a partyra, s szinte egyszerre "huuu"-ztek fel, s sorra támadtak nekem, h "Gee!!!" Mi az h nem jössz?! Gee!! Jönnöd kell!! Mindenki jön!

(Mindenki alatt azokat a kollégákat kell érteni, akik mindog mennek bulizni, s úgymond party teamet alkotunk. Tehát. A kollégák fele.)

Am jókat partizunk mindig. Szeretem, h ezek igazi partik,s nem.olyanokbmint az otthoniak.

Itt felhőtlen, felszabadult partik vannak, még otthon kissé merev, magamautogatós, öntelt páváskodás megy.

Tisztelet a kivételnek, de otthon egyszer nem buliztam ilyen jól az elmúlt 27 évem alatt, mint itt. Otthon a saját iszogatós esték szoktak hasonló jól sikerülni. :D

Immmádok pl a gödörnél a fűben gengelni a barátokkal a nyári csillagos ég alatt! 😊❤

...

A horvát kabintárasamat mostanában egyre kevésbé tolerálom.

Irritál az a barbár erőteljes, agresszív beszédstílusa! Folyton úgy beszél, mint aki felvan háborodva! Én meg csak közben nézem, nézem, s azt mondogatom magamban, h türelem, tolerancia, türelem, tolerancia, türelem, tolerancia...

Felesleges mondani neki, h nyugodjál le a picshába, mert nyugodt, s  nem tud(!) normál hangnemben beszélni!

...

A fidesz rendszer most olyan, mint a középkorban az egyház.
Sötét, elnyomó, korlátolt rendszer, de hiszem, h idővel levedli magáról a társadalom!

...

Basszus!
Hiányzik Magyarország!
Egyrészt h a lehető legtávolabb voltam otthontól, mikor ezzel szembesültem.
Másrészt láttam h milyen jólét és boldogság van Zélandon és Ausztráliában. Aztán rájöttem, h negatív a hangulat otthon ugyan, de jólétben s boldogságban éltem!
Meg olyan "faszságok" jöttek - s azóta is erős az érzelem - mint pl h szerrtnék elmenni néptánc folyamra! :D
Szép-szép kultúrája van dél-amerikának, de zélandnak meg ausztrálinak szinte lófasz!

Meg tökre tetszettek, h lépten nyomon demonstárciókba botlottunk Ausztráliába!

S otthon is most alakul a Momemntum ugye, amihez nagy reményeket fűzök, mert amiket nyilatkoznak, céljaik, stb egy az egyben én vagyok! :D
Szo szeretnék tevékenykedni is!
Nagyon megfogott h azt mondták, h több vezetőjük élt már külföldön, de végül hazamentek, mert rájöttek, h nem máshol akarnak élni, hanem a hazájukban!
Én is!  Vagyis én se! :D
Miiiih?! :D
Szo én is otthon akarok élni, s én se akarok külföldre menekülni csak mert otthon egyesek sötét, korlátolt középkort játszanak!

Bennem is volt mindig egy égészséges(!) hazaszeretet!
Aztán 2010 után egyre kiábrándultam az országból, még végül 2014-től már elkeztem tervezni az "emigrálásom".

De végül a halál faszán rájöttem, h F.U.C.K! Én otthon akarok boldogan élni!

...Azért rendesn átformálja az embert egy kis világkörüli utazás... 🤔

Érzed magadban folyamatosan a változást, h formálódsz. Kis apróságok.

Kicsit megmosolyogni való, de olyasmiként élem meg, mikor bebávozódott hernyóból pillangó lesz. Lassú folyamat, de folyamatosan alakul, formálódik.

Meg gondolom közrejátszik az is h mindjárt 28 leszek...
Hamarosan elérem a "krisztusi kort" amikor már kiforrja magát végre az ember. :)

"Az ember az, amibn hisz." - Anton Csehov


...

Am minél kevesebb napom van hátra, annál kevésbé bírom az ittlétet!
Sea dayek alkalmával rendszeresen hullámvasutazik a lelki állapotom.

Már naponta kétszer ülök neki elmondani a háláim s kéréseim, s gyakran vagyok az álomvilágomban, ahol elképzelem azt a világom, amiben szeretnék élni. Mondjuk ezt direkt csinálom, mert ez az állapot számomra egy eszköz, mellyel erősitem a bevonzást, a megvalsítást.

....

Március 28 - Honolulu - Hawaii;

Ipm vagyok. Azaz nem hagyhatom el a hajót. Szabad lettem volna, de cseréltem a kolléganőmmel, mint azt korábban említettem is.

Miközben írom ezt a bejegyzést, pont elhagyjuk a kikötőt. Szürkület van. 18:56. Azaz otthon reggel 6:56.
Nagyon tetszenek a Hawaii hegyek. Gyönyörűek!

Volt időm komolyabban medizni.

Megkérdeztem a vitiligom, h miért van, de nem kaptam választ.
Megkérdeztem h miért nem kívánom a húst, s az a válasz/gondolat/megérzés jött, (tök mindegy, h mi van oda ráííírvaaa!! :D ) h méregtelenítenem kell. Az elmúlt hónapokban nem éltem valami egészségesen... Ezért is hasogat az a terület ahol a vakbél, vese van.

Aztán utánna elolvastam a lelki eredetű betegségek könyvben ( telón mindig rajta van, mióta nadizom, s sokszor segített már) és hát kissé elérzékenyültem, mert most is nagggyon telibetalált a leírás...
A lényeg, h azt kell csinálnom, amit én már rég tervezek megvalósítani májustól, h hazaérek; kezembe kell végre vennem a saját életem irányítását, mert egy éve csak sodródom, s csak szenvedek, fele vagyok önmagamnak.

Újra a régi önmagam akarok lenni aki határozott, magabiztos, s két kézzel fogja azt a rohadt gyeplőt!

...

Március 29 - Hilo - Hawaii;

Semmi különös nem volt. Elmentünk a Walmartba shoppingolni, meg ettem ázsiai húsmentes kaját. Nem sok időnk volt kint.

...

Am kb miután elhagytuk Ausztráliát, azóta már összeállt bennem, h mit akarok!

Hazérek május ötödikén pénteken. Nyolcadikán hétfőn elküldöm az Aldinak a jelntkezésem, behívnak, sikeresen leinterjúzom, s náluk dolgozok több éven keresztül üzletvezetőként! :) 👏👏👏

Jólétben, boldogságban, egészségben, s harmóniában élem békés napjaim. Közben fejlődök, testileg, lelkileg, szellemileg. Nyár elejére már megveszem az új laptopom. Ősszel beépíttetem az erkélyem. És sokat kirándulok belföldön Geevel és a barátaimmal.

"Ennyi!" :D

Szép kerek, letisztult. :)
Aztán majd meglátjuk, h h alakul, de jelenleg(!) elképzelhetőnek tartom, h elkezdek majd tanulni németül, mert szemezgetek én a területi képviselő/értékesítő pozival, de ahhoz kell a német.
De ez még odébb van! Egyelőre jöjjön csak az ü.v-i pozi!
...

5 napig nem ettem húst. Elég erős hús undor válotta ki ezt belőlem. Ha jl emlékszem, korábban írtam erről. Szo jó hatással volt rám, mert s vese medence környéki enyhe fájások elmúltak, s az azóta nincs is semmi bajom.

...

Annnyira szomorú és csalódott vagyok! Hogy ne lennék az?! Járom a szép és jó világhírű városokat, vidáman telnek a napok, de esténként rosszabbnál rosszabb otthoni hírekkel kell szembesülnöm! Még azt látom, tapasztalom és érzem, h errefelé milyen szeretetben, lazaságban, jó légkörben élnek az emberek, addig az én szeretnivalóm kis hazámat meg vandálok dúlják! 😢

Mondják, h ne foglalkozzak velük! De foglalkozok velük, mert mindig is nagyon szerettem ezt az országot és nagyon szeretnék a hazámban élni, de egyre bizonytalanabb vagyok ahogy egyre jobban sodródunk vissza a diktatúrába!
Azok után meg, h megszavazták a CEU bezárását, egyenesen azt kell h mondjam;

"FÉLEK HAZAMENNI!"

Félek, mert nem tudom, h hogy fogom bírni az egyre növekvő gyűlöletet és korlátoltságot! Félelmetes, h mi folyik otthon?!
(Főleg a fél világ bejárása után. Olyan országok és világhírű városok után, ahol köztudottan alap dolog a szeret, az elfogadás, a tolerancia, a sokszínűség és ahol erős a demokrácia.)

Felteszem én is a kérdést, h mi a különbség a könyvégetés és az egyetem bezáratás között?!

Hát tényleg nem tanultok a történelemből???!!!

#IstandwithCEU!

Nincsenek megjegyzések: