2010. április 5., hétfő

Vasárnapi kirándulás, szülők, balhé, költözés, betegség, Spanyol.

 

Vasárnap reggel 6:30-kor(!) kelni kellett, mert mentünk Bátyámékhoz. Anyum is és Apum  is egész úton basztattak, piszkáltak. Én voltam megint a fő bűnös, csak azért, mert nem néztem meg a neten a menetrendet, mert menetközben kiderült, h nincs az gyorsvonat, ami végig vinne Fehérvárra, így a Keletiben le kellett szállnunk, s átkellett menünk a Délibe.

A Déliben pedig már betelt nálam a pohár, s mondtam anyumnak, h szeretnék majd vele nyugodt körülmények közt, higgadtan, s kulturáltan beszélgetni. Csak nézett rám hideg szemekkel, de mikor felültünk egy fülkés vonatra, s apum elment újságot venni, akkor mondta, h mondjam, mit akarok.

Elmondtam neki, h elgondolkoztam a szombati dührohamában elhangzottakon, s mivel már végleg megromlott köztünk is a kapcsolat - mert ugye eddig apummal alapból is szarban voltunk - így egy olyan alternatívát kínáltam fel neki, ami jó és megoldás lehet mindannyiunk számára.6a00d83451d8ee69e20133ec672d69970b-500wi

Nagyon sokat beszéltem, s Ő meglepő módon végighallgatott, s persze sírt. Egy rakat papír zsebkendőt elhasznált. A mondandóm lényege röviden és tömören, pedig az volt, h elköltözök otthonról, hiszen, ha nem vagyok otthon, akkor nem idegesítjük egymást, s nincsenek marakodások, s anya se fogsz úgy tudni a dolgaimról, s amiről nem tud, az nem fáj ugye...

Megmondtam neki azt is, amiről még eddig nem tudott, azaz, hogy már Júliusban felköltözök Pestre, de ha tehetném, már májusban felköltöznék. Azt mondta, h ha eddig kibírtuk, akkor azt a pár hónapot is kibírja már valahogy, mire azt válaszoltam, h attól tartok, nem nagyon tartunk már ki, hisz annyira eldurvult a helyzet itthon.

Erre az volt a reakciója, h; "Jó!  Menjél! De nem fogunk támogatni, segíteni!" Azaz, anyagi, s egyéb segítségre ( mosás, főzés ) ne is számítsak. Meg kinevetett, h mit akarok én, mikor egy tükörtojást nem tudok megcsinálni?! ( Pedig azt pont tudok! XD :P )

Valahogy nem lepett ez meg, hisz ez is csak egy pofon volt már a sok közül, amit mondhatni meg se éreztem már... A bökkenő ott van, h nagyon sok pénz van az én nevemre íratva, aminek egyik feléből kocsit vennénk, a másik része meg a lagzimra lett volna. :)

30144088001234278796667[2] Nem mondtam anyumnak, mert nem volt már olyan állapotban, de én ehhez a pénzhez akarok hozzájutni, amiből megtudnák élni Pesten. Nem tudom, h hol van ez a takarék papír vagy nem is tudom mi ez már, de ha megtalálnám, lépnék a fenébe!

Aztán visszajött apum, s ugye egyből meglátta, h anyum sír, mire félelmetesen szúrós, szemekkel rám nézett, s nekem esett verbálisan, h mit csináltam már megint anyummal?! Anyum leültette, s mondta, neki, h higgadjon le, s elkezdtünk 3-an beszélgetni. Legalább is próbáltunk, de apummal képtelenség olyan egy vadparaszt, h Ő még egy középkori barbáron is túltesz. Nem ismeri azt, h mi a higgadt, csendes, kulturált viselkedés!

Nagyon durvákat mondott nekem, mire felálltam s kimentem a mosdóba, ahol jól kibőgtem magam. A zaftok itt ilyenek voltak, mint pl.: Minek járok haza?! Húzzak innen a picsába! Semmi eredménye, s értelme nincs annak, amit eddig csináltam, s mentem volna inkább kőművesnek, s egy hülye senkiházi kis semmi vagyok!

Anyum meglepő módon folyamatosan védett, s összeveszett apummal, h inkább menjen át másik fülkébe, mert vele is csak a baj van.

Szo szép, s kellemes családi harmóniában telt el az utazásunk. :) Bátyáméknál jó volt lenni. Érződött felőlük, h szeretnek. Kaptam tőlük pénzt, ajándékot, s ingyen odaadták nekem, amit rendeltem a nyomtatómba patronokat, holott több ezer forintról volt szó...

Viszont megint lebetegedtem náluk bazz! Megvagyok fázva, s tegnap este hőemelkedésem is volt. Úton hazafelé viszont minden okés volt, s anyum tök emberhez méltóan beszélt velem, s beadagoltam neki, h szerdán megyek Pestre, s szombaton meg bulizni, s nem volt ellenvetése. Am rendesen megszoptuk! A Keletibe késve érkeztünk, így a vonatunk is lekéstük, így várni kellett másfél órát. Nem kis ideg kapott el, h most bazz simán találkozhatnék Spanyolommal, de Ő meg hazautazott. Fel is hívtam, s Ő is kiakadt, de olyan édi volt! :) Tegnap felhívtam vagy 3-szor. Mikor először hívtam nem vette fel, s olyan feszült lettem, h a többiek is észrevették rajtam. De aztán visszahívott, egy telefonfülkéből, v honnan. Olyan jó volt hallani a hangját. :)APRChrisLeBeau_GregVaughn3

Megbeszéltük, h 21 és 22 közt msnen beszélünk. Úgy is lett, s mikor elbúcsúztunk, megittam egy forró coldrex-et, s el is aludtam. Sokszor felébredtem. Nagyon szar volt! :S Úgy izzadtam, mint kurva a templomban bazz! Úúúúúútálok izzadni! De kibírtam, mert tudtam, h ez így jó, s nem lesz lázam. Ma (hétfő reggel) meg is mértem, s tényleg nincs szerencsére. Csak az orrom fújom, s a hangom van még elváltozva, de szerdára, mikor megyek a Spanyolomhoz, remélem helyrejövök. Ha kell mentővel vitetem fel magam, de akkor is elmegyek hozzá! :)

Szo tegnap este ezért nem írtam, s ezért most bepótolom. :)

Na! Este majd jelentkezem!

JA! Bazz! Húsvét van! XD Szo:

KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET MINDENKINEK! :)

Csók!

Rion ;)

(K)

banjamin-3

4 megjegyzés:

dnsd írta...

Hjajj, te! fel a fejjel, Budapesten tuti megtalálod a számításaidat, és így egy sokkal jobb élet vár majd rád;)

angel.o írta...

Jó döntés ... csak ez a hozzáállás a szülők részéről, ez ... nem tetszetős, hogy úgy modjam! Nammindegy!
Tessék most már meggyógyulni és Neked is kellemes Húsvétot!


"Bazz!" :o)

Rion írta...

dnsd:
Remélem valóban sikerül mindent megvalósítani, ahogy tervezem.
De spontaneitás! Majd alakul. ;)

angel.o:
Hát a szülőket most nem kommentálnám. :) Am mi volt a jó döntés? H költzök, v mi?
Értettem főnök! Gyógyulás folyamatban! Viszont kívánok neked kellemes Húsvétot. :)

angel.o írta...

Jah, hát igen ... sajnos be kell látni, hogy így mellettük nem fog menni! Nem örömteli dolog, én tudom, de ahhoz, hogy helyre álljon a leki béke ... talán ez kell! Hátha akkor, ha nem leszel ott, ha csak néha mész és nem töltessz sok időt otthon, rájönnek, hogy "így" is lehet élni (sőt)! Nem beszélve arról, hog ynem jó se' Neked, sem nekik (és itt első sorban édesanyádra gondolok) ez az állanó feszkó, hiába, ha nem meg a feldolgozás, akkor ... sajnos ... ez tűnik a leghelyesebb megoldásnak! :o(