Szarul…

 

Idézet mára:

Mindnyájan vágyunk arra, hogy felfigyeljenek ránk, megértsenek és dédelgessenek bennünket. Mindannyian különlegesnek és egyedinek érezzük magunkat, és sóvárgunk, hogy legyen valaki, aki hozzánk hasonlóan különleges, akivel kölcsönösen megbecsülhetjük egymást. Azt akarjuk, hogy legyen valaki, aki kiválaszt bennünket, és a maga világának közepébe helyez. Romantikát akarunk, hogy elevennek, szükségesnek és pótolhatatlannak érezhessük magunkat.

Shmuley Boteach

 

Ma elbeszélgettem az egyik visuelesünkkkel. ( A másik jövő héttel felmond, s annyira szar, mert nagyon szeretem őt is, nagyon szimpi csaj, s hiányozni fog. :/ ) Szo, az volt a téma, h egyedül lakik egy egyszobás lakásban a belvárosban, s a fizujával kitud jönni, s fenn tudja tartani egyedül. Már korábban is eszembe jutott ez a gondolat, h milyen jó lenne, egy saját kis lakást bérelnem, s nem kellene másokkal osztozkodnom, s bosszankodnom mások dolgai miatt, s minden ott és úgy lenne, ahogy én hagyom, akarom.

Persze valószínű, h én is, - mint oly sokan mások is -  előbb, v utóbb így fogok majd élni, de már tényleg nagyon szeretnék a belvárosba költözni. Az biztos, h nem most lesz ez sem, mert előbb megkellene kapnom az “előléptetést”, s visuelesnek kellene lennem, ami leghamarabb szerintem majd csak jövőre valósulhat meg. Hm… Majd alakul…

Reményeim szerint holnap kapok visueles tréninget. Nagyon szeretném, ha rám s szánnának időt, s én is részt vehetnék a tréningen.

Akkor a vidéki kolléganőm, ma felfigyelt a nő ellenességemre, s meg is kérdezte, h mi bajom van a nőkkel? Annyira benne voltam a hülyülésben – mert ilyenkor osztom a nőket – h majdnem elszóltam neki magam, h; buzi wok ba.d meeeeg! Mi bajom lenne?! XD

Szeretem a csajszit. Kis aranyos. Hétvégén már mennek vissza szegedre. Hiányozni fog még annak ellenére is, h nem adtam magam mellette 100%-ban.

Tegnap és tegnapelőtt egész nap a kasszában voltunk egymás mellett, s ennek tudható be a nagy haverság.

Am mindezek ellenére szar napom volt. A meló most is úgy-ahogy eltelt, sőt! Fél órával előbb mehettünk haza, mert gyorsan összepakoltunk, de az nagyon betette nálam a kaput, h este az én kasszámban 14 rugós hiány volt. Ma délután majd megtudom, h végül is, meglett-e a pénz, v h mi volt a baj. De nagyon reménykedem, h nem kapok fegyelmit. Pedig tegnap előtt meg, pont h csak az én kasszám volt pontosan nullás, azaz jó. Erre tessék! :(

Akkor a magánéletemben is ugye tartanak még a gondok, s ez miatt konkrétan egész nap a sírás keringetett. Szerencsére nem tört el a mécses, mert a melóhelyen ugye mosolyogni kell, s nem szabad hagyni, h látszódjon rajtam, mert egyik vevő se szereti, h fapofás, bús-komor eladó szolgálja ki, de hazaérvén, s meghallván egy számot, egyből eltört a mécses…

Akkor farmert, se tudtam venni magamnak. Pedig ugye direkt elcaflattam a Vörösmarty téri Pull&Bear-be. Meg is volt az a farmer, amit kinéztem magamnak. Csak a fülkébe most fel is próbáltam, s nem tetszett magamon, mert ez nagyon szűkülős, mondhatni cső gatya volt. A H&M-nél meg már véget ért a farmer kampányunk, s nincsen akció, szo megtudtam, h; “Tudod, h mi az, h szopol?!”… –.-‘

De no para. Gondolkodj pozitívan story van, s így úgymond, spóroltam. :) :/ Bár ez a tudat nem nagyon vigasztalt, mer már nagyon az a tudat volt bennem, h na ma gazdagabb leszek egy új farmerral, s ennek a hiánya hatalmas űrt hagyott bennem. :S

Hiába! Buzi vagyok! Majdnem olyan, mint egy nő! A vásárlás engem is kielégít ( úgy, ahogy ), s most a “NEM TUDTÁL KI ELÉGÍTENI!” című rész volt… :/ EZ VAAAAN!

Akkor ma beírtam a google keresőbe, h meleg blog, hátha találok új blogger társakat, s meglepő módon az én blogom dobta ki második helyen. Tök cool! :)

S mivel zárok? Szokásos kis szövegemmel. :)

NA! Mára lényegében ennyi! Holnap jelentkezeeem!

Csók!

Rion ;)

(K)