Albi, cicám, shit

 

Idézet mára:

A munka a robottól abban különbözik, hogy személyes értelme van. Akkor is örülök, hogy megcsinálhatom, amikor fáradsággal jár. Nem tudják megparancsolni; megteszi az ember, ha nem parancsolják is. Belső parancs. Nevezzük a nevén: játék.

Kornis Mihály

 

Tegnap Csabi lakótársunk este megint hangosan hallgatta a zenét, de nem bírtam már tovább s átmentem hozzá, h szíveskedjen halkabbra  venni. Válaszkánt mindenre, felvoltam készülve, de meglepő módon kötözködés nélkül halkabbra vette a zenét.

Akkor állandóan a keresetéről beszél mindenkivel, h Ő milyen sokat keres, s kő bunkó módon mindenkinél rákérdez, h mennyit keres… Akarva akaratlanul is hallom mindig, h; “Na de most tényleg! Mennyit keresel? Mondd már meg!”

… –.-‘ …

De ma normális volt mikor hazajöttem este, s nem bömböltette a zenét. Bár lehet h csak azért, mert jött lakásnézőbe az egyik hetero kollégája… :) Mind1. Láttam, h meghirdette a lakást a pride.hu-n. Bár nem tudom,h minek ilyen sürgősen, mikor tudja, h csak novemberben költözünk, s ő meg azt hajtogatta a múltkor, h az albérletet egyedül is simán kitudja fizetni…

Na mindeeegy! :)

Melóhelyen én és Gábor segítettünk az újonc csajoknak.

Az egyikkel tegnap komolyabban összehaverkodtam, mivel Ő van szinte mindig velem a kasszában. Annyira közel kerültünk egymáshoz, h már Cicám-nak hív. Mikor először mondta, kicsit leblokkoltam. Nekem erős ez a kifejezés, mert ilyet olyannak mond az ember, kivel kapcsolatban él. Szerintem…

Lehet túl közel engedtem magamhoz? :S Azt érzem, h nagyon kedvel, mert egyértelmű a meta kommunikációjából, s ma már konkrétan meg is mondta, h olyan rossz, ha elmegyek onnan, meg szeret velem kasszázni, meg minden. Hát jaj mondom. Miket hallok?!…. Rem nem…

Aztán ma is Cicámnak nevezett pedig azt hittem, h csak a kassza sokk miatt hívott múltkor is Cicámnak. Kassza sokk pedig nem más, mikor pörögsz ezerrel, s már lassan azt se tod hol vagy, s örül a fejed, ha nem kapsz szívrepedést MÓUNIIII!!!!

Én hülye meg konkrétan kassza sokkban voltam, mikor megkérdezte tőlem, h fent vagyok-e a facebook-on, s egyből rávágtam, h perszeee! –.-‘ Minek Ő nagyon örült, s megkért, h vegyem fel.  Jaj mondom. Szidtam magam, mert Ő még szerintem nem tudja rólam, s nekem csak ezért olyan kellemetlen ez az egész közelség. Mert, ha tudná rólam, s akkor viselkedne így velem, akkor az nem lenne gond, mert akkor már buzi boszi lenne, de (még) nem az, s nem tudom, h majd h fog reagálni, ha megtudja, de rem, h nem negatívan. :)

A csütörtöki napom nagyon lassan telt. Egész nap zombi voltam. Nem szeretek délutánra menni dolgozni. Gáborom se dolgozott ma, pedig Ő felszokott dobni. Brigusz drága barátnőmmel is ma találkoztam utoljára, mert elmegy tőlünk. Pedig annyira szerettem Őt is! :( Szo egész nap lefelé görbült a szám. Igaz a magánéleti, s albérlet keresési gondok miatt is nyűgös, s szomorú wok, de majd csak túlélem ezeket is valahogy. :/

Hiányzik kertváros is. Különösen most, h ilyen jó idők vannak. Haza vágyódom ebben a  jó időben. Ilyenkor otthon mindig kiszoktam ülni relaxálni a hintaágyunkba. Úgy szeretek ott lenni.

Valszeg majd csak vasárnap ugrok haza 1 napra. Az elmúlt hetekben alig wok otthon. Múlt héten, s most se fogok otthon aludni.

Na mind1.

Mára lényegében ennyi.

Csók!

Rion ;)

(K)