Idézet mára:
A kellemetlen emlékekben volt valami jó: meggyőzték az embert, hogy boldog, noha egy másodperccel előbb még azt hitte, hogy nem az. A boldogság fokozatok kérdése. Aki ezt tudja, ritkán boldogtalan egészen.
Hétfőn felborult az egész heti munkabeosztásom. Ma szabadnapos lettem volna, de a változások miatt majd csak péntek s szombaton leszek szabad, ami végül is nem is oly baj, mert legalább így hazatudok menni. Egész héten délutános vagyok. Tegnap este már oly fáradt voltam, h erőm nem volt nektek írni, szo most pótolom be.
Pedig a levelekre is igazán válaszolnom kellene már, mert hétvégén, mikor utaztam haza, akkor szoktam válaszolgattam, de a blogírás miatt nem maradt mindegyikre időm. 
Így most délelőtt egyre gyorsan válaszolok, megírom a blogom, gyúrok egy kicsit, tusolok, eszek, bepakolok, s mehetek is ismét melóba.
Szokásomhoz híven 10:30-kor keltem, s persze sajnos fáradtan. Én konkrétan szerintem kitudnám aludni a világból magam. :/
Tegnap voltam fodrásznál. Jó volt. Szeretem a fodrászom is, meg a környéket is ahol lakik, meg a lakásást is (ahol lakik)
Megnyugtatott, bár nem tudom miért, holott semmi kül nem volt, de szerintem konkrétan tényleg maga a környezet volt nyugtató hatással. Jó lenne már a belvárosban lakni. Ahogy húzódik az abli keresés, úgy változik bennem az albiról való kép, elképzelésem.
Már ott tartok, h többet adnék ki érte, mint 1 hónappal ezelőtt gondoltam, s a berendezés, kialakítás iránti igényem is növekedett. Jó lenne, egy modern, új stílusú albiban lakni.
Meg szinte minden nap eszembe jut az álmom, h egy modern, szépen berendezett saját lakásban lakom, de ahhoz kell jó pár év, meg jobb fizetés. :/
Jaj. Így korán reggelről kicsit lassan fog az agyam. Tompa wok még. Ja! Tegnap olyan dolgok történtek, h tök izgis volt, s feldobott! Nem akarok még konkrétan írni róla, de egyik barátnőmmel nagy pletyitéma lett, s mindketten tök izgatottak lettünk. Kajakra, mint az ovisok.
A shopban is láttam egy jó pár ismerős arcot. Voltak olyanok is, kiket most láttam élőben. 
Akkor este meló után várt rám a fogadott Bratyóm, s együtt mentünk haza egy darabon, bár ő tovább utazott, de végig beszélgettünk, s tök jó volt. Meg furi is egy kicsit, mert szinte soha nem volt még így, h mással jöttem haza. Jó! Mancival egyszer volt így, de Manci a Manci, s vele is csak egyszer volt…
Na tessék! Megfogadtam, h soha többé nem fogom leírni a nevét, erre itt van-e! 
Mind1!
Jaj! Kivagyok akadva! Facebook-on olyan emberek jelölnek be, h nonszensz! Fogggalmam sincs, h kik azok, s már beleuntam abba, is, h megkérdezgessem, h; “Szia! Minek köszönhetem bejelölésed?” Ők nem írnak, akkor baszok én írni nekik! Na meg visszaigazolni is! Nonszensz! –.-‘
Na! Jó van má! Menek, mert nem érek be akkor időben, s a fentebb említett dolgok is várnak még rám! Mára lényegében ennyi! Holnap jelentkezem!
Csók!
Rion 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése