Idézet mára:
Ez a mi otthonunk, hogy legyen honnan elfutni, és legyen hova visszatérni.
Ismét vonatról jelentkezem! 
Robogok haza, s ismét tök jó idő van! Like!
Tegnap volt nálunk a shopban Heller Marianna! Tök édi! Szép, s zabálnivaló a hangja is! Nadon cinosz nő! Kedves, közvetlen, s neki is 1000 wattos vigyora van! 
Ja! Már rég írni akartam, h ilyen üzletekben egész összegeket aprókkal ne fizessetek máááááááá!
Szinte minden nap kikapok vagy 2-3 embert, kik több ezer forintot basszus kiborít nekem, s kiaprózza! Nem a piacon vagyunk basszus! Megy vele csak az idő, meg alapból tök cink szerintem! Nem igaz, h nem veszik észre magukat! Nemegyszer láttam már, h mikor elém tették a millió fémpénzt, a többi sorba állónak majd kiugrott a szeme, s összesúgtak. 21 századan élünk! Bankkártya, papír pénz stb… Az oks, h kisebb összegeket apróval fizetik, v pár fémpénzt adtok, mert van, mikor még én kérek. De ne az egész összeget már! Ez tényleg annyira Nonszensz! –.-‘
De szerencsére pont, h szinte már minden második-harmadik vevő bankkártyával fizet, amivel nem kell bajlódni, egyszerű, elegáns, s inkább már ezt részesítik előnyben.
Megjelent az új ELLE MAN! Nagyon tetszenek az új divat kollekciók. Főleg a kötött, s a bőr szerkók. Szo ajánlom figyelmetekbe!
Találhatóak benne H&M-es ruhák is. Igaz, azokkal a darabokkal konkrétan nem találkoztam a mi üzletünkben, de azok is tetszenek. Am sok jó cucc található már nálunk is. Szinte minden második ruha tetszik. Nagyon afelé hajlok, h veszek egy garbót, v egy fasza kis divatos, kötött, meleg fölsőt, de ha tényleg beakarok költözni a belvárosba, akkor inkább spórolnom kellene. :/
Am tizedike óta nagyjából írogatom össze, magamnak, h mire mennyi megy el, s úgy számolom, h szerencsére sikerült félretennem ebben a hónapban magamnak pár rugót. Nem sok, de jobb, mint a semmi. Igaz, még hajvasalót szeretnék magamnak venni már a múlthét óta, de 1-2 héten belül szerintem az is beérik. :/
Az új hullámos, göndörös frizumat vannak, akik likeolják, s vannak akik nem, ezért akarok hajvasalót, mert azzal másik frizut formázhatok magamnak.
Furi, s kicsit még nehéz is így az elején h én látom, tartom el magam. Ügyelni kell a pénzre, mire mennyit költök. Takarékoskodni, s megállni, h ne költsem el. Haj-jaj! Tényleg nem könnyű… :/ S akkor még szerencsésnek mondhatom magam, h hazatudok utazgatni, s 1 heti kajával megpakolva térhetek vissza szeretett fővárosunkba, s a kajára nem is nagyon kell költenem!
Bár, ha többet keresnék, akkor nem lenne állandóan ez a haza rohangálás, hanem nyugodtan maradhatnék Pesten, normálisan pihenhetnék, s a barátokra, ismerősökre is több időm jutna. Na meg bulizni is tudnák menni!
Mikor meg fősulis voltam, tök természetesnek vettem, h anyum meg mamám fizetik az albit meg mindnet, adták a költő pénzt stb… nem volt gondom semmire, csak a tanulásra. :/
Jó volt az is, de ez se rossz, mert új, s jó s én gazdálkodom, és irányítom életem. 
Itthon minden oks. Anyum számolgatott egy halom köteg pénzt, s mikor felé álltam közölte, h ez az enyém. Kikellett vennie a takarékból a pénzt, mert lejárt valamilyen szerződés, de viszi is vissza.
Én meg elkezdtem, hülyéskedni, h Áááá! Nem kell azt visszavinni, jó lesz az most is nekem! Erre meg tök komolyan elkezdett beszélni, h ha lesz 1 éves munkaviszonyod, akkor megkapod, s vagy kocsit veszel magadnak, v lakást, s nem tudom mit mondott már, ill. h mondta pontosan, de valami olyasmit, h csak akkor vehetek lakást, ha a felét kézpénzzel kifizetem majd, a maradékot pedig az otp-nél kell törlesztenem majd a keresetemnek megfelelően valahogy. Én meg kinevettem, h tök drágák pesten a lakások, de erre meg azt felelte, h most kellene lakást venni, mert tök olcsók, s reméli, h 1 év múlva is hasonlóak maradnak a lakás árak.
Szo eléggé érdekes volt. Örült a fejem, h van hátsó tartalék, csak hát nem nyúlhatok hozzá! :/ Hivatalosan az enyém, és mégse! :/
Akkor lényegében szar most itthon lenni. Nem is volt kedvem eljönni Pestről. Most, h ősz van vidéken sok a munka. Főleg az olyan kertes lakásoknál, mint a miénk is! –.-‘
Akkor az öregek is újítgatják a házuk, s nekik is segíteni kellett, Rion úrfinak meg ugye nem fűlik a fogához a fizikai munka. Főleg nem ezek a piszkos vidéki munkák. Meg itt a szüleim, s az emberek is mások na! Ők így, s itt nőttek fel, így élték le az életük, h állandóan kemény fizikai munkát végeztek stb, s ha nem tudok valamit arrébb mozdítani, s minden kisebb művelet után rohanok kezet mosni, akkor én vagyok a bűnös. Ah! Nekem tökéletesen jó Pesten. Nem jó nekem már itthon. Ha tényleg nem lennék még annyira rászorulva anyum sütési-főzési segítségére, akkor csak havonta egyszer jönnék haza. De előbb v utóbb biztos eljön majd az az idő is.
Így már annyiban módosult a munkavégzésem már itthon is, h a fizikai munkákat inkább már apám végezte én meg a méréseket, vágásokat, meg előre gondoskodtam mindenről, h legyen, s h hamarabb végezzünk, mert anyum is csak ott ácsorgott, s nézte a melót, s csak civódtak apummal, ahelyett, h haladtak volna! –.-‘
A csapatszellem/munka mindig is erősebb volt bennem, mint az önálló tevékenység. …Hm… Most eszembe jutott, h közép suliban tesin mindig én voltam a floorbaal team csapatkapitánya, s nagyon jó kis csapatunk volt. Az első 3 hónapban jól összerázódott a csapat. Aztán állandóan nyertünk az osztályon belül, s mikor más osztállyal együtt volt tesink, akkor mindig nagy, s izgis meccsek voltak. Imádtam az új ellenfeleket. Kiismerni őket, észrevenni, felismerni taktikájuk, szokásaik, ki, mit, melyik emberük, h csinál, s aképp játszani. Jaj de jó volt!
NA! Megyek aludni, mert fáradt wok. Mára lényegében ennyi! Holnap délután utazom vissza, s majd akkor írok.
Csók!
Rion 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése