Idézet mára:
"Csak az kedves nekünk igazán, amit féltünk elveszíteni.”
Ma fél 1-ig aludtam. De nem aludtam ki magam, mert mikor kaptam egy sms-t ( mint utóbb kiderült csak a 2. smsre ébredtem) leeset az állam, h mennyi az idő. keltem is egyből, mert 1-re meg Csucsival – kollégámmal – beszéltük meg h talizunk, s buzulunk egy sort, s lövünk pár képet, de sajnos nem jött össze a tali, mert nem jött el, mivel elaludt Ő is… :/ –.-‘
Peppet hariztam rá, mert még soha nem csinált velem soha ilyet senki, s ez egy nagy pofon volt személyemnek, de mikor felébredt keresett egyből. Mivel szeretem azt a buzi fejét, ezért nem haragszom rá, de bennem maradt a tüske az bizti…
Elfelejtettem a múltkor megírni, h tegnap Manóval vettem aranyhalat! 
Tanakodtunk rajta, h mi legyen a neve, s elneveztük Vámpír Ágnes Móunikának. Ez a hivatalos neve. 
Amúgy meg csak Halucikának hívom. Haluci! Haluci! Haluciiii!
Ma délután taliztam ismét Atival. Jó volt ismét látni. Manapság aggódtam érte, mert kórházban volt, de szerencsére már kiengedték.
Voltunk a Westendben, majd elmentünk az Arénába is. Aztán menetközben hívott anyum kivel jó összevesztem, mivel “2 napig szabin voltál, s még mindig nem vetted meg az ajándékokat! Nagyon szép vagy!”, s puff! Lebaszta! Erre olyan allergiás vagyok, h azt hittem megtépek valakit! :S Szóltam Atinak, h gyerünk már még el 1-2 helyre. Vettem magamnak megint egy rakat gyertyát, s gyertya tartókat. Vettem unokaöcsémnek játékot, meg bátyámnak is megvettem a karácsonyi ajándékot. Költöttem annyit, h mikor fizettem azt hittem, h szívrepedést kapok! 
De nem kaptam. Így hazajöttünk, lepakoltunk, elmentünk kajálni ide a sarki gyrososhoz, ahol megállapítottuk, h ide se jövünk többet, s megindultunk a Keletihez, mert ment haza Ati. Ahogy sétáltunk az Andrássyn olyan hideg, volt h belékaroltam, h ne fázzak annyira. Úgy gyalogoltunk az Oktogonig a kombiig. A kutya nem foglalkozott velünk, pedig azért jó páran voltak az utcán…
Se megbotránkozás, se utánunk fordulás, v kibeszélés semmi! Még csak meg se bámultak, minket, h “E!” …
Am ne értsétek félre a szitut. Nálam ez nem olyan “intim”, bizalmas egy dolog, szo akivel jól érzem magam, s kit szimplán barátként szeretek azzal simán buzulok! Bár nem mintha ez nagy buzulás lett volna de mind1!…
Szo ez vaaaaaaaaan! Feltettem a vonatra, s go home.
A kombin meg egy olyan helyes sráccal szemezteeem! Móuni! Tök szolid volt. Először csak a radarom jelzett. Szétnézek s megláttam. Akkor nem is nézett. Aztán szerintem észlelt ő is, mert összeakadt a szemünk. Persze az elején nem mentem bele a szemezésbe, mert nem voltam benne 100%-ig biztos. De aztán akárhányszor ránéztem, minidig talizott a szemünk, s kedvesen nézett rám, s aztán egyre többször, s hosszabb időt töltött el a másikon a szemünk. Nem tudtam mit lépni, meg a kezdeményezés terén még am is amatőr wok, de már tanulgatok…
No jó van! Mára ennyit lényegében!
Holnap ismét édzs end em! Várom már! Kaptunk egy negyedik kasszát, minek én nagyon örülök, mert a leárazás óta tömegnyomor van nálunk, s mindhárom kassza előtt 3-5 méteres sor szokott átlagosan állni.
Meg most pörgős szezon van, amit nagyon szeressük. Imádom! Éltetőm a tömeg, s a pergés(Januárban meg majd haldoklom a pangás miatt… )
No! Menek, mert nyitok holnap.
Csók!
Rion 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése