2015. június 1., hétfő

Helyzetjelentés;

Kissé fura érzés újra írni ide. Már vagy kb fél éve nem "naplóztam"!

Bármily meglepő elég sokminden történt velem. Mondhatnám azt is, hogy a szokásos. :)

Jegyzeteket se írtam, szo a mostani hirtelen eszembe jutó spontán emlékeimről mesélek;

Szokásomhoz híven kronológiai sorrendben azt említenem meg elsőnek, h februárban elkeztem párnanadiból egy továbbképzést, ami május első feléig tartott. Nagyon intenzív volt. Minden napra(!) volt kb 3 órányi(!) házifeladat.
1 óra meditáció, 45 perc ... úgymond fizikai torna/gyakorlat (borulás) és 1 óra a vegyes feladatok elkészítése, kisebb meditációk, elmélyülések.

Szo a kb 11 óras alvásidőm le is csökkent kb 6 órásra!

Ezekkel keltem és feküdtem. 

Közben egy tanfolyamot is elvégeztem, s eggyel nagyobb szintre léptem  (3ról 4/a-ra), illetve masszázstanfolyamra is jártam.

Április óta 4 közelebbi ismerősömhöz járok havi rendszerességgel masszni.

Szeretem, s jól esnek a pozitív visszajelzések, megerősítések is. :)

A továbbképzés május elején véget ért, minek örülök, mert elég kemény volt.
Hetente egyszer jártunk a kezelőbe, ahol tanulni szoktunk, s ott kaptuk mindig a lelkifröcsiket, a kitartásra, s h ne adjuk fel.

Kb 60-70en indultunk s 30-40en végeztünk.

Az eredményéről nem szeretnék beszélni.
Mi nadisok illetve a közelebbi ismerőseim tudják, érzik s látják a változást, ha látják, de ezt elsősorban magamért csináltam, s nem azért, hogy legyen mit kitenni az ablakba.

Melóról majd a következő bejegyzésemben mesélek. :)
Annyit azért elmondok, hogy hárman dolgoztunk egy csapatban, egyik kollégánk elment tőlünk, ami nem túl jó, mert fájó dolog volt elvállni tőle. (is) ....

Itthon minden rendben.
Az erkélyem nagyon szépen kipofoztam, bezöldesítettem szép virágokkal és eprekkel. ^_^

Papám márciusban strokeot kapott. 1 hónapig kórházban volt, aztán hazakerült.
A fél oldala lebénult, nagyon lefogyott, fel sem tud kelni az ágyból...

81 éves. Ha nagyon akarna feltudna épülni, de szellemileg örlődik. Hol fél a haláltól és élni akar, hol meg megakar halni. ...

Keresztapum is meghalt májusban. Ahhoz képest, h egyáltalán nem tartottuk a kapcsolatot, mégis erősen megérintett a dolog....

Norbinak jogsija lett.

Készülődünk nyaralni.
Hó végén megyünk Korfura 10 napra, a barátokkal és haverjaikkal.

Lakótársunktól szuletesnapunkra kaptunk Norbival egy meglepetést.
Elvitt minket a Blahánál található felső kategóriás Boscolo hotel kávéházba reggelizni. Norbi kolléganője is csatlakozott meglepetésvendégként. Egész nap iszogttunk. Innen elmentunk a Liszt Ferenc térre a trattoria étterembe iszogatni, aztán a Margitszigetre az egyik dunaparti teraszra.
Este jött a volt lakótársnőnk és a párja, s itthon ünnepeltünk, iszogattunk tovább hajnalig. Közben este bő egy órára visszamentem a belvárosba, mert pont ekkor volt a kolléganőm búcsúbulija is.

Am itthon este 11 után már olyan laza állapotba kerültünk, h a lakótársnőnk valahogy elkezdett kerdezgetni minket a szexről, aztán egyszer csak puszta erdeklodesbol azon kaptuk magunk, hogy mind a hatan meleg pornót nézünk!
Mindezt kutyasétálltatás közben, spices állapotban. :D

Számomra az volt a legvicesebb, amikor a Noncsi párja azt mondta hangosan, h;
"Na bazd meg! Ezt is megéltem!" :D

Részben megértem, de nagyobb részben furcsa az a számomra, h mennyire nem tudják, h mi is ugyanúgy tudunk szeretkezni, mint a heterók! :)

De most kaptak egy kis "velős" agytágítást! :D ;)

Szo jól éreztük magunkat.

Köszönjük szépen! ^_^


Idén nyáron ismét jelentősebb esemény fog bekövetkezni, amiről majd a következő bejegyzésemben mesélek. ;)

Csók!

;)

:*

Rion



(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)

Nincsenek megjegyzések: