Idézet mára:
"Megvan Minden Fegyverünk a Harchoz az ÉLETBEN .......... hát Küzdj !!!"
Március 31. Csütörtök:
A nagy mesélésben, s a rohanásban azt elfelejtettem megírni tegnap, h Kristóffal még Zuglóba is elmentünk, ahol megvettem magamnak az áhítatott görkorit. Most már végképp éhezés van fizuig!
De kellett. Szabadnapos voltam, jó idő volt. Nem fogok otthon ülni, s már am is rég akartam görkorit. Kristóffal hazafelé jövet elváltunk az Oktgonnál. Hazajöttem, megírtam a bejegyzésem ugye, aztán inkább fogtam magam, s kimentem egyedül görizni. 10 perc alatt eljutottam innen a Hősök terére. Pont akkor szállították a fejeseket a nem tudom melyik múzeumba. Egész nap ez ment. -.-‘
Szirénázás, rendőr autó, s két fekete furgon. Ma vagy 6-7 szer hallottam. A végére már a tököm televolt velük… –.-‘
Aztán a Hősökről végigdzsaltam az Andrássyn le a Gödörhöz, Deák, Vörösmarty tér majd go home, s go vissza A gödörhöz, ahol taliztam Bratyóval. Furi volt. Lehet h szimplán csak fáradt volt ő is, de tök komolyan beszélgttünk. Olyan más volt, mint szokott lenni. Kaptam tőle Attitude magazint is. Örült a fejem. Szeressük a buzi magazinokat Hagy gyűljék! Mindegy mikori csak legyen. A szép fiúk, mindig szépek!
Ja! Azt is akartam írni szerda tájékában, h amikor este kint sétáltunk a belvárosban Cigusszal, akkor először éreztem meg a Deák téren a virágzó fák illatát. Nagyon kellemes érzés volt S most pont ilyen hangulatos számot hallgatok. Titta melankólikus állapotba estem! Másnap Kristóffal meg pillangókat láttunk. Titta jó vóóóót!
Április 1. Péntek:
Ma ugye az Arénában “tótam a biciglit”. Jó volt. Igaz a nap végére úgy lefáradtam, h már úgy éreztem magam, mint aki ittas, de akkor is jó volt. Egész nap kasszáztam, amit szeretek. Szombaton is ott leszek majd délutános.
Kiszolgáltam Tóth Gabit és Tóth Verát! Utólag már bánom, h nem kértem tőlük autógrammot. :/ A radarom is kilengett párszor, ismerősöket is láttam. Furi, h hiába pörögtem ezerrel, s voltam dög fáradt akkor sem bántam ezt az egészet, mert olyan Westendes feelingje volt az egésznek, s jó volt fiatalok közt dolgozni. Teljesen másak a vásárlók. Olyan emberek, akik közt szeretek lenni. S volt sok turista is, kiket nagyon-nagyon szeretek.
De am estére eléggé komorrá vált a hangulatom. Hazafelé kóvájogva azon gondolkoztam, h h költik őrültek módját az emberek a pénzük még hó végén is. Eszik a finom drága ételeket, isszák a drága bort az éttermekben az Andrássyn én meg, ha nem mennék haza, akkor éhen halhatnék tizedikéig, holott dolgozok ezerrel gürcölök mint egy hülye, s köv fizuig nem tudok kijönni…. :/ Semmi életkedvem ezek után… :/ Hazaérvén gyertyákat gyújtottam, Edit Piafot, Pink Martinit hallgattam, s bebasztam magam egy kád forró vízbe. Gondolkoztam minden félén. H azért azt is észre kell venni, h sok volt a nő, akiket ellát a férjük, kivan nyalva a picsájuk, s az a feladatuk, h költsék a pénzt, s nem ők látják el, tartsák fenn önmaguk, mint én. Engem nem tart el senki. Bár biztos vannak mások, is mint én, s jobban keresnek, de sokaknak meg munkájuk sincs.
Ja! Jut erről eszembe! A volt egri főiskola tanárom is fizetett nálam ma! Nagyon megdöbbentünk, mikor pont egyszerre egymásra néztünk. Ő volt a protokoll és etikett tanárom. Nagyon szerettem őt, s az óráit. ( Bár a nevére már nem emlékszem. ) …Jajjj Móuni! De szépek is voltak azok az idők is… Mondta, h megváltoztam, s h ez nagyon nem a végzetségemnek megfelelő munka, de hát e’ vvva’. Hát jah mondom!
+ Egy fiatalos anyuka nagyon nézte a hajam, s mikor összeakadt a szemünk, mondta, h jó a hajam, s tetszik neki, s jó áll. Szépen megköszöntem. Nagyon jól estek ez a kis dicséret egy vadidegen embertől. + Azt is hallottam, mikor 2 másik nő egymás közt beszéltek, h milyen divatos ez a haj és milyen jól áll egyeseknek, s a fiának is ilyen van, s neki is tök jól áll. + (!) Egy cigány srác is menőzött, h ő is ilyen hajat akart, de a fodrásza elbaszta. Aha mondom. Jó! Mondom tök jó, h vasárnap meg lecsapatom a felét, s nem leszek ilyen coffos… :/
Akkor a hangulatomat még az is rontotta, h a lakótársaim megkérdezték, h megyek e egyik srác házi bulijába. Mondtam, h engem nem hívott meg… :/ Szo szarul esett ez is. Igaz hívott Kristóf, mert neki most hétvégén lesz a szülinapja. De a szombatom még nagyon bizonytalan hisz Mancival akkor lennénk egy évesek, s ez miatt már 1 hete, h csak szenvedek, s döglődöm. Aludni is nehezen alszok el, meg ugye ahogy írtam is, sokat álmodok róla, s nagyon szar minden, s úgy isten igazából senkihez, s semmihez semmi kedvem… … Mindig arra a napra gondolok, mikor találkoztunk, ahol voltunk, s már törik is a mécses… De elkalandoztam… …Szo ott tartottam, h a nem meghívás is csak még jobban megerősítette azt a benyomásom, ami mostanság jár a fejemben, h szinte mindenkivel tényleg csak sekélyes, felszínes a… … “barátsági” szintünk. Ah! Barátsági?! Nevetséges! Nevezzük inkább csak ismerősnek…
A fogadott Bratyómon, s apumon kívül szerintem nem is támaszkodhatnék, nem tudok senkiben sem megbízni… :/
Barátok… ? Kik? Sokakkal alig ismerjük egymást… Túl sok ember fordult meg mostanság az életemben, s valamiért egyikkel sem sikerül komoly igazi baráti kapcsolatot kialakítani… De miért? Én hibám? S ha igen, akkor hol kúrtam el? V mi a baj velem?
Haaaaaj! Szar ez így… Nem tudom mi van…
Csók!
Rion
1 megjegyzés:
Na most nagyon meglepödtem én nagy Piaf rajongó vagyok, örülök h te is szereted!
És fel a fejjel mindig van a rosszbol kiút! :)
Megjegyzés küldése