Idézet mára:
"Embernek lenni annyit tesz, h vannak kétségeink, s ennek ellenére is folytatjuk az utunkat." - Paulo Coelho - Brida
November 7. Hétfő:
Ma este nem voltam megint valami jó passzban. Konkrétan a lelki erőm ismét stuka módjára zuhanórepülést végzett… :/
Elsétáltam egyedül a Deákra, át a Vörösre, le a Duna korzón, s az Erzsébet hídon, merengtem egy kicsit.
Hazafelé menet a Nagymező utcában megakart állítani egy szakállas fiatal magyar srác, de én nyugodtan csak botorkáltam tovább, de ő jött mellettem kitartóan s kérdezte, h magyarul, english, deutsch, semmi?
Megálltam, s annyit mondtam neki angolul, h ; “Pleaseeee!!! Leave me alone!!!”
Szerintem eléggé rám lehetett írva, h szarul vagyok hagyjál ma.d meg, mert kicsit hátrahőkölt, ééééééés azt mondta: “Sorry! Bye!”
Továbbmentem, s csak pislogtam, h eeeez mivolt???
Semmi; akkor a kurva anyád, fordulj föl, menj a francba, hülye köcsög és társai??? Még meg is fordultam, h nem e támad hátba ez is, mint múltkor a cigány, de nem. Bár mint írtam Ő magyar volt, s csak volt benne valami értelem is, ha megtudott több nyelven is szólítani, szo nem is értem, miért vártam támadást tőle, mikor magyar még nem támadott hátba soha, de mind1...
Ez a kulturált megértése, s távozása annyira megdöbbentett, h most nem is morogtam, mint általában szoktam, h; Nem telik el olyan nap ba.d meg, h ne állítana meg valaki valamiért az utcán aztán meg küld el a kurva anyádba alpári módon, ha nemet intek a fejemmel! Bár az is a jobbik eset, ha megérti a kis mozdulatokból, h nem. Valakinek meg kell állni, mélyen a szemébe nézni, s határozottan belemondani, h; N-E-M!!!
Ahhhhh! Ez is csak tovább növeli a még bentebb való költözés gondolatát bennem, mert éééééérdekesssss módon az V. kerben a kutya nem szól hozzám soha senki, pedig ott is szinte napi szinten megfordulok!
Csók!
Rion
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése