Szűrés, hazautazás, álom, fényképek, ZARA

 

Idézet mára:

"Az úton végig kell menni, jóllehet nagyon keserves. És sem erővel, sem bölcsességgel nem jutunk messze rajta. Az utat éppoly reménnyel keresheti a gyönge, mint az erős. Nem ritkaság, hogy ez a tettek sora, amelyek a világ kerekét igazgatják: kis kezek hajtják végre, mert közben a nagyok szeme másfelé tekint."

 

Április 17. Kedd:

Norbival délután elmentünk szűrésre. Úgy volt, h csak elkísér az Én szokásos negyedévi szűrésemre, de aztán végül beült Ő is a csapolásra. Mivel 6 körül értünk be így csak a gondozónő jóindulatának volt köszönhető, h még lecsapolt minket. Kicsit már ingerült és fáradt volt. Mesélte, h elég sokan voltak aznap, s volt olyan szövege, h csak röhögtünk.

Április 18. Szerda:

Délután hazautaztam. Anyuval sétáltunk egy nagyot. Tök jó volt. Igazi kikapcsolódás. Norbira is sokat gondoltam, mert hiányzott, s azt kívántam, h bárcsak egy olyan világban élnénk, ahol teljesen elfogadott lenne a homoszexualitás. Nem kellene titkolni, anyumnak szégyellni, s Norbi is itt lehetne velünk.

Április 19. Csütörtök:

Elég rosszul aludtam az este. Már megint a gyermekkoromról álmodtam. Nem emlékszem már pontosan mikről, de azt tudom, h még olyanokról is álmodtam, amikre nem is emlékeztem, s most az álmomban felszínre kerültek.

Kicsit már kezd idegesíteni ez is, h oly gyakran álmodom a gyermekkoromról…

Reggel korán fel is ébredtem, s már fél 10-kor főztem, magamnak lent a konyhán a coffe-t.

Elővettem a  2 nagy cipős doboznyi családi fényképeket, s elkezdtem nézegetni. 2 meglepő dolog is ért. Az egyik, h előttem voltak azok a képek, amikről álmodtam. A kb.: 3-4-5. éves születésnapomon készült képek. A lényeg, h a ‘90-es évek első felében készültek. Mikor még összejárt a rokonság, s a keresztszülők is részt vettek a születésnapomon. Most meg csoda, ha évente egyszer, húsvétkor találkozunk…

A másik, amin ledöbbentem, az Apumról egy kép. Olyan fress, üde, s helyes volt, h kajak azt mondtam, h ha 40 évesen Én is ilyen helyes maradok, akkor baj nem lesz! Egyedül a bajusz, ami kicsit lehúzós, de abba a korban az menő volt. Nincs olyan férfi, kinek ne lenne bajusza. Furi az akkori és a jelenlegi kinézete közti különbség. Családi, rokonsági összejöveteles udvaron készült, nyári képek. Kicsit “The American dream” feelingje van.

Aztán most Apum is leült mellém, s csatlakozott a fényképek nézegetéséhez. Eleinte kicsit zavart, de aztán jól elnosztalgiázgattunk. Am szerencsére tök jó napos idő van. Néha beborul s akkor eléggé hűvös van, viszont ha kisüt a nap, akkor rendesen égeti az arcom.

Estére visszautaztam Pestre. ZARA-tól még mindig semmi visszajelzés!  Ma délutánra már eljutottam arra a szintre, h kevésbé görcsölök ezen az egészen. Ha annyira jó lettem volna, akkor hívtak volna már azóta! Pont ma voltam egy hete nálunk… Ha jövő héten se hívnak akkor pénteken felhívom a HR-esünk s megkérdezem, h mi van, de egyre inkább elvagyok keseredve, s gondolom azt, h erről is lemondhatok…:/ Fasz kiva’!

Csók!

Rion