Gyermeki énem és Én

Olvasok egy spirituális könyvet, amiben válasz kaptam arra, h miért is álmodok szinte 2 naponta a gyermekkoromról. Az olvasottak megnyugtatott, s gondoltam megosztom veletek ezt az olvasmányt, hátha segíthetek vele, s egyesek magukra ismernek, mert hiszem, h sokan vannak úgy, mint én… …Kicsit bonyolult, amit megakarok fogalmazni, de a lényege az, h én úgy érzem, h a gyermeki énem engem keresett meg, s én tudomásul vettem, felfigyeltem rá, s biztos vagyok abban is, h vannak olyanok, akiket ugyan úgy “hív”, szólít, csak nem hallják meg, nem veszik észre, v gyakori eset az is, h elnyomják, pedig nem kellene…;

 

“Személyiségünk egyik legfontosabb része, a bennünk rejlő gyermek, aki függetlenül attól, milyen értelmesek, erősek és öntudatosak vagyunk, félénk, érzékeny és játékos. Ez a belső gyermek, örökösen rácsodálkozik a világra. Spontán és gyerekes, s csak arra vágyódik, h figyelembe vegyük, és megvédjük a sérülésektől. Nem bírja az egyedüllétet. Azt szeretné, ha elismernék, figyelnének rá és elfogadnánk.

A belső gyermekkel való találkozás mindig fordulópontot jelent az ember személyes fejlődésének útján. Gyakran a belső gyermek az, aki az álmainkat álmodja és tele van belső vágyakkal és kívánságokkal, anélkül hogy tudná, pontosan mire is vágyik.

A bennünk rejlő gyermek, gyakran egészen váratlanul jelentkezik: például egy fontos megbeszélésen, egy nyomasztó szituációban vagy egy szakításnál. Ilyenkor csak annyit veszünk észre, hogy egészen szokatlanul reagálunk. Kis idő múlva azonban visszazökkenünk az eredeti, felnőtt állapotba, és újra magára hagyjuk belső gyermekünket.

Belső gyermekünk tele van aggodalommal és félelemmel, és bár ezeket az érzéseket személyiségünk egyáltalán nem ismeri, szerves részét képzik lényünknek. Személyiségünk határozottsága gyakran ellentmondásba kerül a belső gyermek sebezhetőségével. Fogjuk meg a kezét és magyarázzuk el neki a világot, h megszűnjön a félelme. Egy egészséges, erős személyiség belső gyermeke bízik a “felnőttben”, ezért biztonságban érzi magát. Csak a belső gyermek biztonsága adhat szilárd belső tartást a felnőtt személyiségnek.”

Kurt Tepperwein: Kapcsolataink önmagunkkal, a párunkkal, a világgal és az univerzális energiákkal.