Idézet mára:
"Szeretjük rásütni a másik emberre ítéletünk bélyegét, de amikor az ítélkező ujjunk a másikra mutat, a többi négy ujjunk éppen felénk néz." Karen Berg
Emlékeztek, h még régebben, s lehet h már többször is írtam, h furcsa mód, több forrásból, kisebb-nagyobb időeltérésekkel, de mindig, újra találkozok azokkal az energiákkal, spirituális témákkal, amik érdekelnek? Sokan rávághatják, h persze, hiszen érdekel, ezért olvasok pont ilyen oldalakat, könyveket, de nem csak ennyi az egész! Olyan cikkekben és könyvekben is fel felbukkannak ezek a témák – más-más megfogalmazásban, más névvel – amiknek teljesen más a témájuk, címük, de 1-1 fejezet v mondat erejéig mégis csak ott vannak, utalnak rá, beleszövődik a storyba, vagy olyan emberektől hallok ezekről mondjuk pl; melóban, akik tőlem függetlenül, maguktól beszélnek ezekről!
H mikre, milyen témákra gondolok?
Elég sok témakör. Olyan mint pl.: az egészséges életmód, táplálkozás, növények vs húsok fogyasztása, emberi energia, életenergia, energiamezők, környezetünk, helyiségek “hangulata”, aura, megérzések, “véletlenek”, ok-okozati összefüggések stb…
…
Szabadnapjaimon szeretek egyedül, csendben lenni itthon magamban. Ilyenkor még több érdekes, s jó gondolataim születnek. Am alapból fontosnak tartom azt, h az ember napi szinten gondolkozzon el magán és az életén, pergesse vissza legalább az aznap vele történteket. Kikkel találkozott, mik történtek vele, stb…
Ilyen alkalmakkor jutnak eszembe szép, boldog, örömteli dolgok is. Pl.: visszanézek az elmúlt fél évemre. Mennyire boldogságos és örömteli hónapok voltak ezek, s miben és mennyire megformáltak.
Ugye én a változás híve vagyok. Konkrétan 22-23 éves koromig óckodtam a változásoktól, de már ez már megváltozott. Na nem a nagy és hirtelen, radikális változásoké, hanem a reális, apránkénti fokozatos, folyamatos változásokért. Step by step. 
Ilyen téren (is) örülök annak, h szűz az aszcendensem, mert am a bikára nem igazán jellemző a változás szeretete, s igaz nem is megy nekem könnyen, gyorsan és egyszerűen, de megyeget így legalább.
Szo! ( Hú de szófosós állapotomban vagyok! 
)
Hálát adok a fentieknek, v mondhatnám akár földhöz ragadt módon is, h a “véltetlennek”, h olyan helyen és olyan emberekkel dolgozhatok amilyen(ek).
Örülök és köszönöm, h nyitottabbá és toleránsabbá tett a környezetem az elmúlt fél év alatt.
Am erről már korábban többször is írtam, h ez az egyik fő feladatom, amit tanulnom kell ezen életemben. Nem volt egyszerű és több hónapig tartott, h változzak, elfogadjak egyes kollégákat, teljesen más és más látás és gondolkodásmódokat, de sikerült.
Az egyik egyedül töltött itthonlétem alkalmával csak úgy felmerült bennem a kérdés, h vajon én mit adtam a kollégáknak, általában véve mit érzenek/gondolnak mikor velem vannak?
El is kezdtem ennek utána kutakodni, ami még folyamatosan most is tart, s érdekes, váratlan, meglepő válaszokat kaptam.
Olyan válaszokat mint pl; örömet, megnyugvást, szeretetet, boldogságot, biztonság érzetet(?!). Persze jó páran azt is elmondták, h feltudom baszni az agyukat, de tudjuk mindannyian, h ezeket direkt kreálom, poénból a magam szórakoztatására.
…
…Véletlenek…
Amelyek nincsenek! Ahogy nem véletlen az se, h én anno a Keletibe, annyival előbb értem be, h volt időm könyveket nézelődni, s pont ezt a könyvet vettem meg, ami még +-ban segít az ébredésben. (Mennyei prófécia). Ahogy az se véletlen, h erre a munkahelyre kerültem, ilyen emberek közé. Milyen zárkózottan és negatívan álltam a meleg kollégáimhoz?!
De megváltoztam, s mint korábban is írtam a változások jó és fontos dolgok minden ember életében.
Az se véletlen, h 1 hétbe tellett h kiolvassam a könyvet. Sokat dolgoztam, de ezek a kényszerű szünetek segítettek abba, h feldolgozzam, megemésszem, s megértsem a dolgokat. Lehet nem jött volna át úgy a teljes igazság, ha az egészet egy szusszra kiolvasom.
A könyv végén olyan csattanó ért, ami még soha egyik könyvnél sem. Ilyen döbbenetes érzést könyv még nem váltott ki belőlem!
Hasonló érzés, mint amikor a kirakó darabjait összerakod, s összeáll a kép. Hátralépsz, s belátod az egész rohadt nagy kirakót, s elönt a… … ahogy én hívom; a “ba.d meg!!!” érzés!
Nem is tudom részleteiben elmagyarázni, de a lényege az…. … mint maga az élet.
Rakod, rakod, s közben tök nehéznek tűnik, meg bonyolultnak, néha meg könnyen megtalálod a passzentos részeket, néha úgy eltévedsz, h az értelmét nem találod, szo átélsz minden emberi érzést, jót és rosszat, s a végén meg azzal szembesülsz, h valójában mindennek megvan a maga oka, a maga helye, s mennyire egyszerű és természetes minden és h ez tök szép és jó… …tökkkkéééletes!
Aztán ahogy szembesülsz a gyöngyőrűen kirakott kirakóval, az az érzés jár át, h ezt legszívesebben megmutatnád az egész világnak, s elkeseredsz, h de kár, h sokan nem tudják, h ők is kirakós játékot játszanak, s (még) nem látnak túl a puzzle darabkákon túl.
Ha pedig megjegyzed valakinek, h mit is csinál, mi is van valójában, akkor meg elküld a fenében, h hagyjál már a hülyeségeiddel!
Rossz érzés, de te tudod, h még nem érett meg rá, s neki még több darabot kell összeraknia ahhoz, h eljusson oda, ahol én voltam kb; 1 éve, amikor is kezdtem látni a nagyobb kirakott részeket, s hónapról hónapra egy nagyobb, több és több kép/részlet állt össze, s elkezdtem sejteni, h itt valami még nagyobb dolog van, s nem csak azok a kis puzzle darabkák, amiket te rakosgatsz és foglalatoskodsz egyesével nap mint nap.
Persze, kell foglalatoskodni azokkal a darabkákkal is, hisz az mindennek az alapja, s az feltétlenül fontos, h meglásd az egészet, csak kérdés, h olykor-olykor felnézel e a munkából, h h haladsz, meglátod e nagyobb részleteket?
Hiszem és bízom benne, h előbb v utóbb, de fokozatosan elérjük felébredt emberek kritikus tömeg mennyiséget, ahonnan aztán végképp nem lesz megállás a felfelé ívelésben.
Épp úgy, ahogy az a történelemben – amely az élet tanítómestere – már számtalanszor megtörtént…
…
Am vettem közben még egy könyvet: Lorna Byrne; Angyalok nyelvén című könyvét.
Ezt hétvégére ki is olvastam. Ennek is az eleje döcögősen indult, aztán csak benyaltam az egészet. Az ebben leírtak természetesek a számomra, de ez a könyv is tudott adni új infókat, mélyebb betekintést engedett a világiunkba.
Ez is formálta a világomat. Többet gondolok azokra és olyanokra, akikre korábban szinte soha.
Csók!
Rion 
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése