2010. február 9., kedd

Gays


Ma jót aludtam. S nagyon szépet, s kellemeset álmodtam ébredés előtt. A Vonatos sráccal dream-eltem, csak félbeszakította a reggeli ébresztőm.
Szo jól indult a napom, s az óráim is jók voltak. Szinte az egész napot végignevettük a lányokkal! :) Szo nevető kúrán voltam, s sokat javultam. Bár nem épültem fel lelkileg teljesen, mert a nevető kúra nem elég! ;) :P XD
Tök jó a csoporttársaimmal a légkör. Jól érzem magam velük. Egyik Dear csoporttársam pedig felhívta a figyelmem, h érkezett a suliba egy sexy bitch. Meglepődve kérdeztem tőle, h honnan tudja, h gay, s a gunyoros arcjáték után már tudtam a választ, h "látszik az illetőn". Ah Drágám mondom, hát már itt se wok! Megyek, s megnézem!
Tényleg helyes volt. Olyan 4-es kategória. (Az 5 fokú  skálán.) Am ismerős is volt valahonnan, de még sajnos nem jöttem rá, h honnan, de majd eszembe jut, mikor majd nem lesz fontos.
Aztán egy másik csoport társam meg mondta, h volt egy meleg srác a tegnap esti szórakozóhelyen, ahol voltak bulizni. Ő is a nem verbális kommunikációjáról vágta le a srácról, h az. Aztán facebookon lecsekkoltuk a csajokkal, s egy mosollyal nyugtáztam, h ismerem az illetőt a netvilágból.
Viszont szomorúan vettem tudomásul, h sok meleg nincs fent facebook-on. Jó! Nagyon sokan vannak fent, de vannak olyan fiatal ismerőseim, kik nincsenek fent, amit furcsállok... :/
NA de mind1!
Krisztimmel és Timimmel voltunk plázázni, s beugrottunk a New Yorkerbe, s megevettem magamnak a napszemcsit. Úgy volt, ahogy tegnap megírtam. Kriszti az első sor próba után megmondta, h wich is the best! Szo nem a robotzsarus style-t vettem meg, hanem a divatosat.
Szo elhülyültünk ma is, de magányosnak érzem magam mindezektől függetlenül. Nem tudom miért tört ma rám ez az érzés. Bár sejtem...
Egy időben azt mondtam, h nem foglalkozok ezzel az üggyel, s nem fogok többet érezni, gondolni rá, de már azt mondom erre az egészre is, amit megtanultam a meleg világban, h; spontaneitás!
Lesz, ami lesz! Ha meg nem lesz.... ...akkor meg majd csak továbblépek rajta egy idő után...
Ilyenkor könnyen gondolja, azt az ember, h nem jó melegnek lenni, s milyen szar, de Én mindezek ellenére továbbra is határozottan állítom azt, h jól érzem így magam, s jó, izgalmasabb ez a fajta világ!
Sokat változtam, erősödtem, s egy bizonyos nap után már komolyabban is gondolkodok a mi világunkról.
Na! Mára ennyit! Lépek msn-re!
Csók!
Rion ;)
(K)

2010. február 8., hétfő

Hová megyünk? SHOPINGOLNIII!


Hát reggel nagyon nehezen tudtam csak felkelni. Konkrétan fel se keltem, mikor csörgött a telefon, csak 15 perccel később. Egyből irány a konyha, s egy frissen lefőtt fél bögre kávé meg is tette kellemes hatását. Már az illatától jól éreztem magam.
1 órám volt ma, s azon sem volt semmi különös. Óra után pedig Timikémmel elmentünk a plázába. Csak egy kis oldaltáskát akartam venni, aztán ahogy bejártuk a boltokat több lett belőle. Először a Springfield-et támadtuk be. Ott vettem meg a kis oldaltáskám (neszeszerem), meg egy nagyon jó fekte V nyakú pulóvert. Alatta egy fehér inggel nagyon dzsesszesen fog kinézni! :)
Aztán a Vögele-ben egy szürke, zöld csíkozású pulóvert, majd a C&A-ban egy jó kis sexy bitches- kék pulcsit vettem. Divatos, galléros, mit ha felhajtok, egy vagány napszemüveggel sexy csávót varázsolhatok magamból! ;)
A New Yorker-ben kb.: 10 percet tököltem 2 napszemüveg kiválasztásán, h melyiket vegyem, aztán egyik se lett belőle! XD Majd szerintem, ha holnap lesz időm, visszamegyek a csajokkal, mert Timinek mind a kettő tetszett Én meg nem tudtam dönteni, wich is the best. XD
Az egyik divatos nagy lencséjű szemcsi volt, a másik pedig vékony lencséjű, s kicsit olyan robot zsaru feelingje volt. Tényleg jó állt mind a kettő, de ha vesz az ember egyet, akkor a legjobbat vegye, s ezért holnap megpróbálom elrángatni magammal Krisztit, mert Ő fél perc alatt megmondja, h melyik áll jó, s melyiket vegyem meg. Ezt nagyon szeretem. Vas Lady tud lenni néha Ő is. Kemény, szókimondó, határozott, magabiztos.
Szo!
Shoppingolás után húztam Pestre. Útközben 3 másodpercre láttam a Vonatos srácot, s intettem neki a vonatból, Ő visszaintet, s kis fáziskéssel, ahogy felismert, egy nagy vigyor is kiült az arcára, s olyan jó volt látni, még ha csak 3 másodpercre is. Utána vagy 5 percig mosolyogva ültem a vonaton. Várom már a pénteket, h talizzunk!
Úton Pest felé nem volt semmi különös. Nem láttam említésre méltó srácot. Hatvantól kisütött a napocka, s olyan jó volt ilyen széééép napsütésben utazni!
A vonaton elkezdtem olvasni a  lementett, általam napi rendszerességgel meglátogatott blogok bejegyzéseit, s találtam egy egy szomorú bejegyzést. Mondhatnám úgy is, h magamra ismertem benne. Szo, h rólam írt az illető. Hát sajnálom, h így alakult, de nem tehetek róla, h így érzek! Továbbá kicsit sértő volt a számomra bejegyzésének 1-2 sora.
Inkább váltsunk témát!
Taliztam Mylordommal a Mylord-ban! :) Jó volt ismét ott lenni, az "ismerős arcokkal". Mikor bementem, Ő még nem volt, s a pult mellett egy szép arcú fiú ült. Mondom biztos Ő a pincér fiú. Odamentem hozzá, s hatalmas szemekkel és mosollyal fogadott.
Aranyos, s kedves volt. Jól érzem magam ott. Érkezésem után fél perccel befutott a kedves olvasóm is. Jót beszélgettünk. Végre kikapcsolódtam egy kicsit, s elfelejthettem gondom, bajom. Beszélgetésünk,s közben megérkezett váltás, azaz a másik pincérfiú is, ki múltkor is ott volt, s már puszival köszöntöttük egymást. Olyan jó volt! Meg nagyon ennivaló volt, h felőle is éreztem egy kis feszültséget, bizonytalanságot, s édien meg is kérdezte, h kezelünk, vagy puszizunk, v mi lesz? S adtam neki 2 puszit, válaszolván kérdésére. ;)
Szimpi srác. Mylordomnál követtem el olyan bakit, h kezet nyújtottam, de mikor a kesztyűjét vette le, azt hittem, h kezelni akar. De kezelés közben azért vele is volt puszi, puszi.
Gyorsan eltelt ez a röpke 2 óra! S olyan szép volt Pest is! Olyan nyüzsi volt, s forgalom. Még nem jöttem fel Pestre így délután, s össze se lehet hasonlítani a délelőtti hangulattal. Sütött a nap, jövés menés, forgalom, tömeg, jaj, de jól éreztem magam!
S annyi jó srác flangált az utcán! Este visszafelé elkísért az Astóriáig "Mylord", s útközben is volt egy két szép példány, mit meg is jegyeztem "Mylordnak", ki sunyi mosollyal nyugtázta reakcióim.
A metrón puszival búcsúztunk, hazafelé a vonaton pedig ismét rám törtek a gondok, a súlyos gondolatok. Annyi ügyintézésem lesz ezen a héten, h az élettől is elmegy a kedvem, de most nem fogok rinyálni!
Máról lényegében ennyit!
Csók!
Rion ;)
(K)

Színház az élet



Tegnap este óta új lakótárunk van.
Nő személyében. Mivel végül is nem is lenne különösebb gond, de nem akármilyen lányunk van!
Jaj! Azt se tom hol kezdjem hirtelen! Ő lett a szobatáram. Én nem zavartattam magam, s mikor beértem az albiba, rutinosan elkezdtem kipakolni, majd gatyára vetkőztem, s elkezdtem edzeni, bemelegíteni, majd szálkásítani.
A lány meg nem enyhén nézett! Aztán meg, mikor elkezdtem fekvőzni, akkor felpattant, s kiviharzott a szobából!
Egy mosollyal megjutalmaztam magam, s kényelmesen gyúrtam, csak most kicsivel tovább, mint szoktam... ;) XD Be sem jött egészen addig, még el nem mentem tusolni. :)
Tusolás után meg flangáltam egy sort, derékra kötött törcsivel, ami kék volt, s ezáltal is még inkább sexy bitch voltam, mert a kék jól áll nekem.
Nem tudom miért csináltam ezt, mikor marhára nem jön be a lány (milyen meglepő mi?!), de olyan jó volt játszani egy kicsit. Élveztem! ;)
Am még gyúrtam, addig azon filóztam, h a lakótársaim, h elfogják rontani szegénykémet, de pár óra elég volt, h rájöjjek, h nem kell félteni a "drágát"!
Egyszer be is szólt nekem, mikor együtt volt a csapat, s beszélgettünk, h "fogd már be!" Eh mondom! Tüntetésem jeléül felálltam, s otthagytam őket! Ó he Móuni! Ilyen bánatnőt megfogni!
Szar volt, mert ha fiú lenne, lazán visszakézből beszóltam volna neki. De egy lánynak ugye nem illő... Szerintem ez pont jó volt, h felálltam, s távoztam, mert egy darabig, feszült csend maradt a konyhán, ahol hagytam őket...
Van ugye a "lakótárs 3", kivel anno msn-en buzultunk, s anno fel is tettem a blogra. S mostanában, szinte minden nap igazi meleg módjára viszonyulunk egymáshoz. Már divatosan öltözködik Ő is, s tényleg kezd alakulni a Drága! Tegnap este kikezdtem vele. Megmutatta az új övét, amit viselt, én meg megfogtam h megnézzem, majd egyszer csak hirtelen magamhoz húztam, s egy hosszú"mmmmmmmmmm"-el elengedtem. Meglepett a reakciójával, mert Én azt vártam, h majd kiveri a balhét, h tényleg buzi wok, mire meglett volna a jó válaszom, de erre Ő a szemeivel kezdett el csábosan nézni. De buzultunk még, meg ma is, de most nincs kedvem leírni.
Most viszont indulok Pestre! Estére majd jövök, s karcolok! ;)
Vigyázzatok magatokra, s embertársaitokra! XD
Csók!
Rion ;)
(K)

2010. február 7., vasárnap

Sorry, de már foglalt vagyok! Van barátnőm! :S


Hát, mikor reggel 11 után leballagtam a konyhára, anyum kitörő örömmel fogadott. Mondom már ugyan minek örül a feje ennyire?!
Meg se kellett kérdezni, h mi van, már bevezető nélkül mondta is. Olyan csinos voltam, mindenki csak dicsért. Jól beszéltem, jó volt a megjelenésem is, s mindenki csak áradozott, s az emberek azt hiszik, h én együtt járok a konferens társnőmmel!
A ledöbbenés után egyből megkérdeztem, h ezt honnan tudja, s mondta, h reggelről visszament a bál helyszínére segíteni összepakolni, rendet rakni, s ott beszélték az asszonyok! Meg mikor volt tegnap este a buli, akkor is beszélték az emberek, meg ugye anyum figyelte, s hallgatózott az emberek közt, mert volt svéd asztal, s az remek helyszín a beszélgetésre, főleg a hallgatózásra, infó szerzésre. Már akkor is ezt beszélték, meg, h milyen jól mutattunk együtt, s feltűnő volt nem csak Ő, hanem mások számára is, ahogy a Konferens "barátnőm" mennyire nyomult rám!
Hát na gondolhatjátok! Nem elég, h ma se volt kávé reggelről, de még ez is! Kómásan, fáradtan leültem, felnyitottam egy doboz energia italt, s lassan elkezdtem szürcsölgetni. Ahogy lassan beindult az agyam, azon filóztam, h azért jó, h ott volt anyum, mert fülem volt a fülem helyett, s szemem volt a szemem helyett.
Ennek az egésznek kicsit olyan középkori regény feelingje van. A tapasztalt vén róka anya, ki vas kézzel felügyeli fia pályáját...
Kiveséztük az ott lévő meleg párt is, az embereket, reakciókat, pletyiket, visszacsatolásokat. Jó volt. Veszekedés nélkül tudtunk beszélgetni. Ez nagyon ritka dolog ám!
A legrosszabb az egészben, h konferens "barátnőm" úgy érezhette, h béna vagyok, h nem lépek, s nem veszem, a jeleket, holott nagyon is éreztem. Kezdve az elejétől a finom, szolid kis utalásokkal, üzenetivel. Csak hát na! Élhettem volna  nem egyszer a lehetőséggel, h lekapjam, de juuujjjj. Neeeeeeeeem!
Igen! Most riányál a kis buzi, de tényleg kellemetlen szitu volt! A lényeg, h már túl wok rajta!
A mai napom fele a továbbtanulásom intézésével telt. Számolgattam is egy kicsit, s azt az eredményt kaptam, h amilyen kiadásom lesz ezen hónapban, s amennyit keresni fogok az elkövetkező pár napban, azzal azt érem el, h gazdaságilag stagnálni fogok.
Szorul továbbá a hurok körülöttem, mert anyum sejti, h nem rendelkezem olyan vagyonnal, mint kellene. Főleg izgalmasabb most a helyzet, h adóbevallás van. Koppra nem értek hozzá, meg anyum intézi ezt az egészet, csak az a baj, h kénytelen vagyok odaadni neki azokat a papírokat, mit a melóhelyről kapok, s látja, h milyen szépen összekuporgatott pénzem van, de valahonnan azt is tudja, h nem rendelkezek ekkora vagyonnal! Csak honnan tudja?!
Féltem anyum, mert ha megtudja, h mennyi pénzt kiadtam a portfólió készítésére, akkor az neki felfog érni szerintem egy co-val! :S :(
Eddig ügyesen váltottam, tereltem a témát, de ez csak rövid távú megoldás. Már épülőben van a tervem, h mit fogok mondani, h már nem lesz hová hátrálnom. S ha nem lesz nyerő, mert anyum sem hülye, akkor megmondom neki a portfóliót, csak egy 20ast lekanyarítok belőle, de még így is baromi sok lesz! :/
Ma vissza utaztam Egerbe, s útközben annyi szépfiút láttam, h egy-kettő láttán rendesen izgalomba jöttem!
Holnap lépek ismét Pestre, de ma nem mek melózni, hanem plázázni megyek, mert egy kis válltáskát akarok magamnak venni. Jó lesz majd BMV-nek! ( Bele Minden Vackot! ) Szemüveg, pénztárca, teló, meg "egyebek" tárolónak! ;)
Szo ahonnan kilehet könnyen értékes dolgokat lopni! XD ;) :P
NA! Ennyit mára!
Holnap este csak 10-re érek haza! Ismét becsapódok du. majd a Mylordba! Már nagyon várom! Szeretem azt a helyet, s az ott lévőket is! A "Mylordom" barátom pedig ezúton is ölelem és puszilom! Meg a többieket is! Dávidom, Csabim, és másképp ölelvén és puszilván a Vonatos srácom! ;)
Most úúúúgy szeretek mindenkit! ( Bocs a többieknek, kik kimaradtak, de sorolhatnám itt sokáig, a laptopom meg mindjárt lemerül, mert jelenleg úton wok Egerbe, s úgy tolom! )
Csók!
Rion! ;)
(K)

Ganümédész nyomában Fiúszerelem, homoszexualitás az ókori Athénban 1.rész

 

Amikor Zeusz, az istenek királya beleszeretett Ganümédészbe, sas képében szállt a földre, hogy kielégítse vágyait. Zeusz ilyesféle földi kicsapongásai – felesége, Héra őszinte bosszúságára – mindennaposak voltak, ez az eset azonban különbözött a többitől: az elcsábított Ganümédész ugyanis fiú volt. A fiúszerelem tehát még az olümposzi istenek számára sem volt ismeretlen, noha kivételnek számított. Annál különösebb, hogy Athén történetében volt olyan időszak, amikor bizonyos társadalmi rétegek számára éppen ez a kivétel jelentett bevett gyakorlatot, s a nőkkel való érintkezést valamiféle szükséges rossznak tekintették: eszköznek, amelynek segítségével törvényes utódokat lehetett nemzeni.
Vajon miért alakult ki az a szemlélet, amely a homoszexualitást a heteroszexuális kapcsolatnál magasabbra értékelte?

Kr. e. 416 januárjában – ha hihetünk Platónnak – Agathón, a fiatal és jóképű drámaíró házában összegyűlt Athén szellemi életének színe-java, hogy megünnepelje a házigazda első győzelmét a tragédiák versenyén. A lakomán, szakítva az évszázados hagyományokkal, nem pusztán ettek-ittak, mulatoztak, énekeltek és fuvoláslányokkal szórakoztak a meghívottak, hanem elhatározták, hogy valamennyien tartanak egy-egy magasztaló szónoklatot a szerelemről. A platóni írásban megörökített hat szónoklat közül mindegyik foglalkozik a fiúszerelemmel, s ez annál is meglepőbb, mivel a férfiak és nők közötti szerelmet mindössze hárman említik. A komédiaíró Arisztophanész kis meséjében egyenrangúként ábrázolta a férfiak és nők, férfiak és férfiak, valamint nők és nők kapcsolatát. A többiek pedig, ha egyáltalán megemlékeztek a heteroszexualitásról, azt a Közönséges Aphrodité (Aphrodité Pandémosz) művének tartották, míg a fiúszerelmet az Égi Aphrodité (Aphrodité Urania) adományaként dicsérték. Érvelésükben az játszotta a legfontosabb szerepet, hogy a homoszexualitás nem pusztán a nemi vágy kiélésére szolgáló testi kapcsolat, hanem egy-egy felnőtt férfi (erasztész) és egy serdülő fiú (erómenosz) lelki vonzódása, összefonódása, amelynek révén az ifjú az általa csodált férfitól apránként megtanulja, mi a helyes viselkedés felnőtt férfiak társaságában, milyen erényeket kell elérnie, hogy az állam megbecsült polgára lehessen, s a műveltség megszerzésének útján is megteszi a legfontosabb lépéseket. A kérdés mármost az, hogy vajon ezek a szempontok milyen szerepet játszottak, ha játszottak egyáltalán, a férfiak és nők kapcsolatában?

Házasság, szerelem

Athénban nem ismerték az állami oktatást, minden polgár maga szervezte meg gyermekei neveltetését, amely a legtöbb esetben aligha jelentett többet, mint a betűvetés elsajátíttatását. Az írás-olvasás mégis sokkal elterjedtebb volt az athéniak körében, mint, mondjuk, a 19. századi Magyarországon. Az a polgár ugyanis, aki nem tudta elolvasni az Agorán vagy más nyilvános helyen fölállított kőtáblákon, sztéléken nyilvánosságra hozott törvényeket és népgyűlési határozatokat, önmagát rekesztette ki a politikai életből, s polgártársaitól megkapta a gúnyos idiotész, vagyis „magánéletbe visszahúzódó ember” minősítést. A szó későbbi fejlődéstörténete bizonyítja, hogy ez az ítélet nem lehetett különösebben hízelgő. A polgárok hajnaltól délig dolgoztak saját műhelyükben vagy birtokukon, délben szunyókáltak egy kicsit, majd délutántól a sötétség beálltáig nyilvános helyeken, az Agora oszlopcsarnokaiban vagy a tornacsarnokokban töltötték az időt, beszélgettek, politizáltak, s megismerték egymástól, valamint a távoli vidékekről Athénba sereglett idegenektől a világ dolgait. A népgyűlések, ünnepek, lakomák, színházi előadások és sportversenyek szintén seregnyi közös élménnyel, beszédtémával szolgáltak. A nők azonban a legtöbb ilyesféle eseményről ki voltak zárva, s tanulni is csak kevés lánynak volt lehetősége.

Az előkelőbb és gazdagabb családok leányai-asszonyai egész életüket apjuk, később pedig férjük házában töltötték rokon asszonyok és rabszolganők társaságában. A görög férfiak féltékenyen őrködtek asszonyuk erkölcsei fölött, mivel biztosítani akarták, hogy törvényes örökösük valóban tőlük, ne pedig a család valamelyik barátjától származzék. Ez a bezártság, információ- és élményszegény életmód alakította a nők életét, sajátos hagyományait és korlátozott ismeretanyagát. Elzárták őket a férfiak ünnepeitől? Lettek hát saját ünnepeik, mint például a Theszmophoria, ahová a férfiak nem tehették be a lábukat. A görög nők nevelésében a háztartási ismeretek, gyereknevelés, szövés-fonás elsajátíttatásán volt a hangsúly. A férfiak világának durvasága és erőszakossága csak a háborúk során vagy az esténként hazatérő, lakomákon elázott férj személyében hatolt be körükbe. Mit kezdhetett egymással egy ilyenformán nevelt férfi és asszony – a gyermekek létrehozásán kívül? Ami a férjnek fontos volt az életben, azt feleségével nemigen oszthatta meg, hiszen ehhez hiányoztak az asszony ismeretei. De a nők sajátos problémái – a gyermek betegsége, a házi rabszolgák viselt dolgai, az asszonyok civódásai – sem jelentettek férjük számára különösebben érdekes beszédtémát. Ha a szerelmet két ember testi és lelki kapcsolataként fogjuk föl – mint ahogy ezt maguk a görögök is tették –, úgy férj és feleség között ez nehezen alakulhatott ki. Még azokban az államokban is, ahol a lányok valamiféle szervezett nevelésben részesültek, mint például Spártában és a leszboszi Mütilénében, ezt a férfiak világától hermetikusan elzárt közegben kapták meg, s így nem csoda, hogy virágzott körükben a szerelemnek az a formája, amely – Szapphó működése folytán – éppen Leszboszról kapta a nevét. A házasság számukra a gondtalan leányélet végét jelentette, ezért búcsúztak a leendő asszonyok siratóénekekkel lányságuktól.

A két nem ilyesféle, intézményesített elszakítása a férfiak számára sem jelentett különösebb örömöt, noha éppen ők hozták létre generációk során ezt a természetellenes állapotot. A szerelmet annak lelki kiteljesedésével együtt saját feleségüktől nem kaphatták meg. Az olcsóbb prostituáltak (pornék) vagy rabszolganők „szolgáltatásai” sem jelenthettek kiutat, mivel ezeknek az asszonyoknak egy része még görögül sem tudott, műveltségük szintjéről nem is beszélve. Voltak természetesen magasan képzett örömlányok, hetairák is, akik a legjobb körökben forogtak, a város politikai és szellemi életének fontosabb szereplőit a lehető legközelebbről ismerték, s lakomákon akár vitába is szállhattak velük, ám egy velük töltött éjszakát csak nagyon kevesen engedhettek meg maguknak, a tartós kapcsolat megvásárlása pedig még ennél is borsosabb összegbe került. Az már más kérdés, hogy a vásárolt szerelem milyen mértékben pótolhatta az igazit. Ennek ellenére nem lehetett véletlen, hogy Periklész, miután megismerkedett a szép, művelt és szellemes Aszpasziával, elvált feleségétől, és elvette a milétoszi szépasszonyt, aki attól kezdve hűségben és szerelemben élt a nagy politikussal. Periklész szerencséje kivételesnek mondható. A legtöbb athéni férfi számára nem tűnt járható útnak feleségül venni egy volt hetairát, ami egyébként is seregnyi kockázattal járt, mivel éppen Periklész szavaztatta meg azt a polgárjogi törvényt, amelynek értelmében a nem athéni asszonytól származó gyerekek nem kaphatták meg az athéni polgárjogot. Ez alól természetesen saját fiai sem jelentettek kivételt. Az, hogy végül mégiscsak megkapták a polgárjogot, Periklész hatalmas tekintélyét bizonyítja. A többi művelt és a testi szerelemnél többre vágyó polgár számára azonban csak egyetlen út maradt: a homoszexualitás. A Lakoma szónokai az eltorzult társadalmi viszonyokból fakadó szükségből kovácsoltak erényt.

Folytatás köv. vasárnap!

2010. február 6., szombat

Az aku üres! Kérem töltse fel!

Ezt a számot a kedves, s sexy Vonatos srácnak küldöm. Ezúton is üzenem neki, h nagyon sokat eszembe volt ma (is), s puszilom!

Hát igen! Valaki igazán feltölthetne már! XD Bár most tuti nem tudna, mert ülni alig tok, olyan fáradt wok...
Hát a bálon ottmaradtam. Hangom nincs már! Meglepő módon még Hugi és a barátja is eljött. Jó volt látni mert kb már 2-3 hete nem beszéltünk.
Persze egyből arra gyanakodtam, h biztos azért nem keresett eddig, mert meleg wok, de nem az miatt. Megbeszéltünk mindent, s tök jó volt, h volt kivel kivesézni a pasikat.
Volt ott 2-3 meleg pasi, kikről tudom h az. Pontosan egy pasi volt ott, kiről köztudott, s vele volt egy másik pasi, szo....
Mikor megérkeztem a helyszínre nem sokan voltak, de ők már ott voltak, s egyből kiszúrtam Őket, s Ők is néztek.
Lehet furin fog hangzani, amit mondok, de az a tudat, h más melegek is vannak itt, nagyon jó volt, mert nem éreztem ilyen téren egyedül magam!
Aztán a műsor felénél meg jött egy nagyon helyes fiatal srác! Szép feszes, tiszta arcú, fekte felzselézett haj. Szép kék inge nadrágba betéve. Divatosan öltözve. Bejövős olt. Olyan 4-5-ös kategória.
De, hát 2 perc alatt szereztem is magamnak infót róla, s sajnos hetero a Drága! Falja a nőket.  Hát mondom what a pityyyyy! (Milyen káááár!)
A pláne az egészben, h anyám is ott volt, s hát természetes, sokszor engem figyelt, h mit csinálok, s mikor végigmértem a a szépfiút, s ahogy elment előttem, én úgy néztem utána, s mikor eltűnt a tömegben, akkor összeakadt a szemem anyuéval, kinek könnyes volt a szeme.
Hát mondom ez remek! De "örülök", h itt vagy! Nem örültem neki, h látta, de remélem ettől leesett a tantusz már végleg neki!
A másik szar meg, h a konferens társnőmmel voltam egész este szinte, aki egyedülálló... :/ Hát na gondolhatjátok!....
Dicsért Ő is, meg sok más ember, h milyen csinos, sexy, színes vagyok...
Pedig csak egy farmer, rózsaszínű ing, s egy zakó volt rajtam. Jó persze megnéztem magam én is indulás előtt a tükörben, s tényleg jó állt, de nem éreztem azt a... ...azt az érzést, h na ez igen! Ez sexy bitch!
Szo a társnőmről néha azt éreztem, h rám van kattanva! Menjek vele, kajálni, inni, ide oda, ha meg más lánnyal beszéltem, akkor féltékenykedve kérdezte utána, h ki volt az?! Meg, h miért nem viszem táncolni, bezzeg azzal táncolok!
Hát mondom magamban; basszus! Nem vagyok én a barátod! Meg annyira szar volt, mikor kettesben maradtunk, meg ahogy nézett, s dierkt úgy helyezkedett, h felhívja a testére a figyelmet, meg hányszor hozott olyan helyzetbe, h látszottak "véletlenül" a mellei, meg mikor táncoltunk is, állandóan nézett, hosszan mosolyogva, én meg; " Lá-lá" nézegettem minden felé!
Komolyan mondom lehet, h már... ...öhöm... ...h már nemzőképtelen lennék egy nőnél...  A legkisebb kis szikrát, bizsergést se érzem már irántuk. Anno előtte is csak kényszerből csajoztam, h ne legyen már cink, h nincs barátnőm! Brrr..... De rossz, még visszagondolni is rá!
Nem úgymint, pl.: a "Vonatos srácnál" is, h ha már beszélgetünk... ... bevagyok indulva mint az állat!... Jó persze ez nem mindig van így, de na!...
Bár gondolom, h ez a "természetes", szo ezzel mások is így vannak...
Visszatérve a bálra, nem volt semmi különös. Szerencsére egyszer sem bakiztam, s minden rendben lezajlott, kaptam a dicséreteket, h milyen ügyesek voltunk, helyesek és szépek. Csináltattunk a barátokkal egy közös party képet is. Kíváncsi leszek, h majd mikor fogok azzal is talizni. Am nem nagyon szeretem, az ilyen fotókat, mert soha nem úgy sikerül, ahogyan szeretném, s nem nézek ki rajta olyan jól. Szo kevés esetben tetszem magamnak.
Más!
Ma már lényegében eldőlt, h hová, s milyen sorrendben fogok jelentkezni. Kommunikáció, andragógia, info. könyvtáros. Nappalit s levelezőt is jelölök.
Ma 11-ig döglöttem, de rosszul indult a napom, h nincs kávéfőzőnk jelenleg. Szo ilyen hülye poros 3in1 kávét ittam, minek semmi hatása nincs nálam.
Na! Megyek tetélni. Ahhoz képest, h majd elalszok, írtam megint egy keveset. De jó leírni na!
Csók!
Rion ;)
(K)

2010. február 5., péntek

Vonatos srác


Reggel nehezen keltem. A kávéfőző meg elromlott, így kávé meg nem volt. Szo dupla adag energiaitalt vittem magammal munkába.
Anyummal beszélgettünk reggelről egy kicsit, a továbbtanulással kapcsolatban. Pityeregett megint egy sort, de már nem tud meghatni!Eldőlt, h jelentkezek továbbtanulásra, angol írásbeli nyelvvizsgára és emelt törire.
Úton Pest felé csak 2 valamire való srácot láttam, de egyiktől se voltam elcsöppenve. Csinálgattam pár képet megint, mert meglepő módon időben, pontosan érkezett be a vonatom, s nem kellett rohannom a melóba.
Olyan jó volt megint Pesten lenni. Csak az a shit, h haza is kell onnan jönni. :/ Melóhelyen kétszer is rám jött az idegbaj. Először az, h megláttam már megint a Metropolban az MSZP-s fizetett politikai hirdetését. Úton, útfélen MSZP!  De nem is az MSZP-n húztam fel magam igazán, hanem azon, h eddig a kampány másról sem szól csak a nyugdíjról! Mérgemben írtam is egy levelet, mit holnap majd el is küldök emailben a Metropolnak, s majd rem beteszik az olvasói levelek közé.
A lényege az, h nem csak nyugdíjasoké a világ! Vannak itthon még fiatalok is és középkorúak is!
A másik idegrobbanás pedig a meló végén jött rám, köszönhető az egyik telefonos ügyfélnek. Már a kb 5 perces interjú végén jártunk, 1-2 kérdés lehetett már csak hátra, mikor megelégelte magát az ügyfél, s megszakította az interjút! Olyan dühbe jöttem, h mérgemben felálltam, s kimentem elszívni egy szivarkát, mi basszus olyan erős, ha azt hittem leszakad a tüdőm, s még mindig érzem. Meg kibaszottul büdös! Most is érzem még magamon! Úgy, h megszületett a döntés,  valószínű, h lepasszolom inkább lakótársamnak.
Viszont a nap vége jó volt, mert a vonatos sráccal utaztam hazafelé. Bár kicsit haragszom rá, s ezúton is üzenem neki, h fososabb, mint egy 6 és fél éves, s tehet egy szívességet! XD ;) :P Mit majd be is hajtok rajta, ha legközelebb találkozunk! XD ;) :P
Jó volt vele lenni, de annyira parás egy srác! A vonat végében ültünk, s sajnos mellettünk untik, h ült egy hülye faszi, kire ismeretlenül is úgy haragudtam, h csoda, h nm érezte meg haragom. Egy rakat hely volt vonat szerte, s neki pont oda kellett beülnie!
Mind1! Izgis volt nagyon az utazás. Egy rövidke darabon még világítás se volt, de hát ugye a drága vonatos srácom parázott, h; "H jaj, mi lesz, ha meglát minket a melletünk ülő srác?!" Jaj mondom mi lenne?! Ránk hívja a zsarukat, kik majd jó megb.sznak gumibottal! Na mondom gyere már ide!
Aztán ahogy telt az idő egyre jobban feloldódott, s egyre többet smároltunk, csak ugye gyakran szétröppentünk, mert azért szét kellett nézni. Meg sokszor nyitva kellett tartani közbe a szemem, h szemmel tarthassam a mellettünk ülő manuszt. Hát gyerekek nagyon szar nyitott szemmel smárolni! Nem tudtam rendesen rá koncentrálni!
Most nem volt szúrós, mert nagyobb volt a borostája, s géppel szépen vágva volt. A haja is sexy bitch módjára be volt lőve, én meg vadulva, mint az állat! Nem tom mit csináltam volna ott vele, ha nincs ott az a  faszi a másik ülésen!
Olyan jó volt csak egyszerűen nézni is. Igazi szép fiú a vonatos srácom! :) Mikor néztem, vegyes érzelmek kavarogtak bennem, s jelenleg is kavarognak, ami jó is, meg nem is... :/
Viszont azt hiányoltam, h Ő kevesebbszer kezdeményezett, mint Én, s lehet, h ha Én nem lépek, akkor Ő se csinált volna semmit. Bevágtam ott is nála a durcit, de nem tartott sokáig, mert annyira helyes, h nem tudtam magam fékezni!
Hiányoltam, a kezdeményezését, a bátorságát, a simogatást. Jó csinálta, meg szép és jó volt, csak kevés! Gyenge, langyos, lagymatag volt Ő aktivitásban! Jó! Én se azt mondom, h tépjen szét oroszlán módjára, de hozzám képest, tényleg pipa füst volt...
A másik shit dolog meg, h már most hiányzik! :( Mikor leszünk már együtt nyugodtan, egy ágyban! Mármint úgy nyugodtan, h nem zavar meg minket semmi, nem szorít az idő, meg ilyenek...
De még nem, h egy nyugodalmas esténk nem tudjuk mikor lesz, hanem még csak azt sem, h legközelebb, mikor talizunk! :(
Olyan aranyos volt, mikor azt kérdezte, h mikor költözök Pestre, s meglátogathat-e majd?! Meg, h lehet addigra, már lesz valakim, s ezt olyan ártatlanul, picit szomorkásan mondta, h megtudtam volna zabálni! Jól állt neki ez a szerep.  :) Csináltam róla egy fotót, de úgy felizgult, h rögtön ki kellett törölni! Pedig tök jó kép lett róla. Azzal hülyítettem, h majd kiteszlek a blogra, s ország világ ismerni fog!
De aztán meggondoltam magam, h lássa milyen nagy szívem van. ;)Meg én se akarok rá féltékeny lenni, mert a kép láttán a fél gay ország őt akarná! XD :P
Hajjjjj....
Nem könnyű.... :( :/ Nem tom mit akarok, mit érzek, s mi lesz, s lesz-e valami?!
Megint azt mondom, h spontaneitás, de nem nyugtat ez se meg...
Holnap este meg egy bált kell lezavarnom, mert felkértek konferensnek. Tavaly is én voltam, de most nem szívesen vállaltam, s anyum biztatására mondtam csak igent. Semmi kedvem hozzá...
De majd túl leszek rajta.
Szo ez volt ma.
Majd jelentkezem!
Csók!
Rion ;)
(K)



2010. február 4., csütörtök

Hát nem egy good day...


Tegnap este felvettük egymást msn-re a "Mylord" pasival. Aztán meg felhívott telefonon, s bő fél órát beszélgettünk. Jó volt. A telefonos beszélgetést meg különösen élveztem, mert buzultunk is, s nagyon poénos volt.
"Mylord"-ról tudni kell, h számomra nagyon különös szava járása van. Meg poénos is. Komoly, heterós megjelenésű ember, de a mi társaságunkban meg... Kis aranyos megnyilvánulásai vannak mondjuk így! XD ;) :P
Na de térjünk át a mai napra.!
Shit egy nap volt! :) :/
Az élettől is elment ma a kedvem!
Minden átlagosan, mondhatni jól indult. Anyum meglepő módon felhívott s még meglepőbb módon egész kulturáltan, s higgadtan elbeszélgettünk. (Ironikusan meg is jegyeztem magamban, h azóta már biztos lediplomázott, h sikerül neki így beszélni!) De, h azért ne legyen annyira rózsaszín a világ, azért a végére csak sikerült összevesznünk! XD
A téma a továbbtanulásom volt, h segít, s támogat, s menjek. S mikor mondtam neki, h megjelölném a Pázmányt, s a Szent Istvánt is, közülte, h felejtsem el azt, h én Pesten fogok lakni albiba, s onnan fogok bejárni a vidéki egyetemre! Hát mondom köszi akkor a támogatást! XD
Szo ennyit anyumról. Továbbra se tudom, h mi legyen, na de inkább váltsunk témát, mert csak még jobban elkeserítenek ezek a gondok.
Reggelről sütött a napocka, feltudtam kelni, s betudtam menni az órára! De mienk?! Az ok, h én, mi betudtunk menni a csoporttal, de a tanárnak ez nem sikerült! :/ De, hát nem estünk kétségbe! Rion Úr fogta magát, s intézkedett! A tanszékről kölcsönkért egy projektort, h akkor, ha már bent vagyunk, akkor nézzünk meg egy filmet. Mikor a tanszéken megkérdezték, minek a projektor, mikor nincs tanár, akkor egyszerűen megmondtam, h mert filmet szeretnénk nézni!
Pár másodperc blokkolás után aztán megmozdult a nőcike, s készségesen odaadta a projektort.
Majdnem a Prayers for Bobby-t néztük meg! XD De aztán valami nyuszis filmet kezdtünk el nézni. Amerikai ribis vígjáték.
Aztán kezdődött a köv óránk a "Dear" tanárunkkal. "Valamiért" mindenki sápadt lett az órájának első 10 percében! Finoman fogalmazva, enyhén kétségbe estünk, mikor a nyakunkba öntötte a forró lecsót, h mire számítsunk az elkövetkező 3 hónapban.
Mondhatnám azt is, h mindjárt már Pesten fogok lakni, mert olyan kibaszottul gyorsan elfog telni ez a pár hónap, annyi a teendőnk!
Szo ezek után már a kutyának sem volt kedve élni! Hiába járkálgattam a folyosón a Dear lányaimmal, a helyes srácok látványa se tudott megnyugtatni, pedig máskor ők jó bevált nyugtatóként szoktak szolgálni a számomra.
Ma annyiszor láttam az anno említett "közismert helyes pasit", h már szinte meguntam. Igazából azért untam már rá, mert nem tudok vele kapcsolatba kerülni! Persze simán leszólíthatnám, felvehetném vele a kapcsolatot, de mindig olyan komoly...
Szo nincs meg nála az a bátor, merész énem, mint pl.: a Vonatos, vagy a "Habos" srácnál. Igaz ez utóbbi 2 személynek is nagy szerepük volt abban, h lépjek náluk.
Jaj! Aztán történt még egy olyan számomra teljesen váratlan dolog, h mikor álldogáltam egy helyen, akkor hirtelen odajött egy srác. Rám köszönt, s kezet fogtunk, holott soha nem láttam még, s azt se tom ki az!
Kicsit izgultam, h a blogom miatt köszönt rám, de nem mondott semmit, ami lehet nem is baj, mert vele volt 2 másik srác is, kik közül az egyiket ismertem, s nem is örültem volna, ha elkezdi előtte mondani ez az ismeretlen srác, h olvasom a blogod...
Szo rejtély, h ki Ő. Ha netalántán olvasná akkor megköszönném, ha bemutatkozna a riongay@gmail.com emil címen. ;)
Am tök jó, h a csoporttársaim tudják rólam, mert az egyik Dear odajött hozzám, félrehívott, s mondta, h neki az egyik barátja is gay. Megadta a nevét, s mondta, h Ő úgy szereti a melegeket, s Én úgy örültem neki, s olyan jólesett, h "kűttem" neki egy nagyölelést! :)
A srácot le is csekkoltam, kit mondott, de nálam csak olyan 3-as kategória. Egyszer lehet "megismerkednék" vele, de több nem.
A másik csoporttársamtól meg lecseklkoltam 1-2 srácot. Szo so good! XD
A suli most televolt helyes srácokkal, s a iPhone-os srácot is láttam egyszer, de már nem érdekel a provokatív "nem érdekelsz" viselkedése óta! A vonaton hazafelé pedig volt 2 helyes srác! Már kialakult bennem, h mikor tömeg van a vonatom, nem azt nézem, h legyen helyem, hanem azt, h hol van jó pasi, s hová tudok ülni, h "szemem a pályán legyen"?! ;)
Sajnos mindkét helyes srác heteró lehetett, mert se a "gay barométerem" nem jelzett, s a szemünk is ritkán szaladt össze. Az egyik srácnak olyan izmos válla volt, h rendesen izgalomba jöttem már a vállának látványától. Huj mondom de megtapogatnám, h milyen kemény neki!... ...Mármint a válla... ;) :P
Itthon nem volt semmi kül. Anyum délutános, apummal köszöntünk egymásnak egy sziát, én meg csináltam a napi rutinom.
Hazaértem, kipakoltam, szálkásítottam, letusoltam, kajoltam, s most ismét a neten csüngök.
Holnap reggel kelhetek 7:40-kor, s go Pest. A korán kelés ellenére is szeretek Pestre járni, mert csak ott tudok full kikapcsolódni, s elfelejteni gondjaim. Meg ugye, ha szerencsém van láthatok egy rakat jó pasit! ;)
Holnap d.u. majd együtt fogunk ismét utazni a vonatos sráccal. Várom már. Minden nap eszembe jut többször is. Tudom, h sajnos nincs rá sok esély, h komolyabban is együtt legyünk, mármint hosszabb távon, mert Ő is szabados életet él, de ettől függetlenül még is sokat gondolok rá. "Jé" is eszembe jut olykor, bár rá kicsit pikkelek, mert, ha Én nem hívom, akkor Ő sem hív.
Mindig azt mondom magamban, h nem fogom felhívni, de aztán csak felhívom, mert mégis csak érdekel, h mi van vele! Szerencsére már teljesen jól van, s ismét dolgozik. Bár nagyon ritkán beszélünk. Jobbik esetben, ha havonta kb.: egyszer, de azért jó hallani a hangját.
Komolyabb kapcsolatot már tuti nem tudnák elképzelni vele annyiszor megsértett már, de mint barát, haver számítanák rá, de még csak annak se mondhatom, mert rám se pipál!
Ahogy folyamatosan írok most, az a gondolat született meg bennem jelenleg, h hiába, h a tőlem idősebb pasik jönnek be, de nem szabad megbízni bennük sem, mert Ők ravasz rókák!
A saját korosztályomon lenne a nekem való, mert rajtuk átlátok, csak sokuk meg annyira... ... lányos, lagymatag, olyan sima, semmilyenes...
Nem látom bennük a férfiasságot, az erőt, a keménységet. Vagy beszélni, beszélgetni nem tudnak, vagy flörtölni, vagy "játszani", vagy szexelni! Szo valami mindig van velük! Néha meg a tököm van tele azzal, h minding csak én irányítsak, vezessek, kényeztessek! Engem ki irányít? Ki  kényeztet?! Mert, olyan fiatallal még sajnos nem voltam, aki tudja mi az, h romantika!... Az idősebbeknél nem volt soha ilyesmi gondom!
Bennük megvolt mindaz, mint a mai fiatalokból hiányolok!...
Na mindegy! Elkalandoztam, s már megint sokat írtam! :S
Sorry!
Na! Ennyit mára!
Csók!
Rion ;)
(K)

2010. február 3., szerda

Budapesten...


Nem mentem el tegnap este bulizni. Pedig úgy indultunk a lakótársakkal, h megyünk. Aztán ittunk forralt bort. Ők elkészítették én meg a bort szolgáltattam, mert én nem értek az elkészítéséhez. De aztán kiderült, h ők sem... XD

Pocsék volt. Ilyenkor hiányzik anya, mert ő jót, s finomat tud csinálni. De azért 3-an bevágtunk 2 üveg forralt bort, mitől koppra elálmosodtam. Meg éreztem is a hatását, mert nagyon nem vagyok piás, meg a forralt bort állítólag jobban is üt. Mind1, mert így is úgy is megütött! XD
Szo a borozás után leültem az ágyamra, s neteztem egy kicsit, de úgy elálmosodtam, h inkább nem mentem sehová, s maradtam otthon. Ketten elmentek bulizni, de ők is hazajöttek állítólag kettőkor, mert fáradtak voltak. Ügyesek voltak, mert úgy jöttek haza, h nem ébredtem fel rájuk.  :)
Én is fáradt voltam, szo akár az ágyat is kilophatnák alólam, ha én alszok.
Ma meg Pesten voltam.

Úton Pest felé csak 1 helyes srácot láttam. Nem nagyon voltak a vonaton. Nem is igazán szeretek ilyenkor utazni, mert társas lény vagyok, s inkább legyen tele a vonat, mint, h üres legyen.
A szerdai napom jó mert, egyáltalán nincs egy óránk sem, s Hétfőn is csak egy órám van reggel 8-tól 9:40-ig.

Szo a 4 napból csak 2 napot vagyok lényegében iskolában. ( Pénteken alapból nincs tanítás nálunk.)
Munkahelyen nem volt semmi kül. A mai nap összességében egy eléggé unalmas, átlagos, szürke napnak indult. De aztán a délután hirtelen irányt váltott...

Hívott az egyik ismerősöm. Észrevettem, h hétvége óta minden nap felhívott. Igaz nem beszéltünk csak 1-2 percet, s semmi komoly téma nem volt, csak általános felszínes beszélgetés. Ahogyan ma is az volt.

Aztán melóban csak telt az idő. Helyesebben csak vánszorogott. Én meg gondoltam egyet, s hívása után 30 perccel visszahívtam a kedveskét, kinek legyen az áll neve:... ööö... "Hab" :)
Felhívtam, h lenne e kedve találkozni ma, mire a persze válasz után 1 óra múlva már találkoztunk is. :)

Kijelentkeztem munkahelyemről egy órával előbb, mint ahogy feliratkoztam, összepakoltam, megigazítottam magam itt-ott, aztán go.

A Habrolóban találkoztunk. Most voltam ott először. Nem rossz hely. Hangulatos kis hely ez is, mint a Mylord. (Dávid gondolhatod, h megint hányszor eszembe jutottál, h Te is voltál itt!...)
A srác, "Hab", pedig nagyon aranyos, szimpatikus kis manó. Szó szerint, kis manó, bár odalent elég jó méretekkel rendelkezik, ha jól éreztem. Na, de ne rohanjunk így előre!...

...Szo beszélgettünk, ismét csak felszínes témákról. Kicsit hangos volt, s volt, olyan fura kellemetlen helyzetem, mikor kimondta, h meleg,  akkor összerezzentem, s egyből szétnéztem, mire észbe kaptam, h bazz, meleg helyen vagyok! XD Még ezt meg kell szoknom, h ilyen helyeken nyíltan kilehet mondani. :)

Olyan szép mosolya van, h egyből belézúgtam a mosolyába. Hát az valami ennivaló! Van egy pici akcentusa is, amitől még zabálni valóbb a Drága!

Fél órát voltunk ott, aztán mikor elfogyott az italunk, akkor tanakodtunk vagy 5 percet, h hová menjünk?... Az nem tetszett, h ismét végig csak én vezettem, irányítottam a beszélgetést, s ha én nem dobok fel témákat, akkor nincs téma. Továbbá, akárhányszor passzoltam neki a labdát, ő hárított, lepattant róla, h neki mindegy! Jaj, mondom...

Aztán megegyeztünk. Elindulunk valamerre, s majd útközben eldöntjük, h hová megyünk, s végül nála kötöttünk ki, mert meghívott magához "teázni". Hát mondom ez aranyos! Ez új volt, de nem rossz! Tetszett! :)

Aztán, mikor felértünk hozzá, akkor tényleg elkezdett teát főzni. Többször kerültünk testileg közel egymáshoz, de egyszer sem lépett. Nem tudtam mire véljem. Én azt vártam, h Ő lépjen, mert idősebb tőlem. Igaz csak kb.: 1-2-3 évvel, de nekem ez már elég ahhoz, h azt várjam tőle, h Ő kezdeményezzen. :)  Nem tudom, h miért alakult ki bennem ez a hülye szokásom, de most ez van! :S De tanultam ma is. Majd  megírom mit.

Szo! Mikor többször ment el mellettem, úgy, h hozzám se ért, s nem nézett a szemembe, egyszer csak megelégeltem, s mikor már vagy harmadjára, negyedjére került a közelembe, akkor léptem, mert szorított az idő, s elálltam az útját, odaléptem hozzá, s lassan, gyengéden megcsókoltam. 2-3 kis puszi az ajkaira, majd smaci.

A kis drága, meg sunyin mosolyogva játszotta az ártatlant, h "hu megleptél!"... Hát mondom zabálnivaló! Aztán közöltem vele, h Ő is meglepett, h felvitt magához! ;) :P
A lényeg, h játszottunk egy darabig így, aztán hellyel kínált az ágyán, s szórakoztunk egy kicsit, de csak annyira, h minden maradt a helyén. Igaz mikor kezdett forrósodni a helyzet, akkor mondtam, h; a-aaa!
Kis akaratos lett, ami nem nagyon tetszett.  De hát pont mennem kellett, mert a vonatom elakartam érni. Persze Ő készségesen felajánlotta, h aludhatnák nála...
Szo!

A lényeg, h a végén megkérdeztem tőle, h mi a szerepe, mire meglepő módon, visszadobta a labdát, h "szerinted?" Szinte rögtön rávágtam h uni, mert ugye ez az arany középút. Húzta a száját, s mondta, h attól lentebb.

S akkor le is esett minden. Azért nem passzolta ő a labdákat, s rohangált el olyan közel mindig előttem, mert ő passzív, s nem akart kezdeményezni, s szerintem mondhatom azt, h ahhoz van szokva, h irányítsák. Igaza van. S kicsit szar is, h csak utólag esett le, de mentségemre legyen, h én az esetek 80%-ban tőlem idősebb aktív/uni pasikkal voltam, s én is ahhoz vagyok még szokva, h a másik kezdeményez, s többet voltam én is inkább a bárány, mint a vadász szerepében. De mostanában már 50-50%-ra jött ki. Bár változó. Spontaneitás na! ;)

Jól éreztem vele magam, s nagyon kis édes, aranyos, srác. S ismét tanultam. Ilyenkor mindig az jut az, mit Jé tanított nekem anno, h; "Jegyezd meg, h az ember nem véletlenül találkozik, ismerkedik meg azzal, akivel. Mindennek oka van, s semmi sem véletlen!"

Volt am olyan kedves, s aranyos, h elkísért a Keletibe, ahol kézfogással és puszival búcsúztunk el. Mikor nyújtotta a kezét kérdőn néztem rá, s megkérdeztem, h csak kézfogás? Mondta, h meg más is, s mikor kezet fogtunk, akkor magához húzott s adtunk egymásnak 2 puszit. Simán lekaptam volna ott mindenki előtt olyan szép a mosolya, de nagyon rizikós a Keletiben.

Mikor a kezét nyújtotta, elkeseredtem egy kicsit, mert azt gondoltam, h nem érezte jól velem magát,  csak a kéznyújtással akar elbúcsúzni, de a magához húzással és a puszikkal megnyugtatott. :)

Szerintem fogunk mi még találkozni "Habbal".
Am nem tom, h mi történt ma, de megfordult az is a fejemben, h "Hab" leadta a drótot, mert 2 ismerősöm is hívott, h; "Mizu?" De továbbra is nem volt a válaszom. Ez a 2 ismerős, kik hívtak, igazi vad oroszlánok, kikhez nincs most kedvem. Az "oroszlánrészt" majd a felköltözés után vállalom be... ;)
Szo, viszonylag kalandos napom volt, s a mai napot is ötösre értékelném!

Csók!
Rion ;)
(K)

2010. február 1., hétfő

Rion-gay travel channel


(Azért, ezt a számot teszem már be megint, mert ez a favorit music-om, s mivel ma jó napom volt, ezért ezt küldöm nektek, és mindenkinek, aki szereti! ;) )
Reggel meglepő módon magamtól keltem. Olyan jó keltem, h ébresztés előtt 5 perccel tértem magamhoz. Az pont elég volt arra, h lefolyjon a "bejelentkezés"-i folyamat az agyamban. :)
Ma (Hétfőn) felugrottam Pestre melózni, ami azt jelenti, h reggel 7:20-kor kellett kelnem! :/
Út közben egy említésre méltó srácot se láttam, de még csak Pesten sem! Minden hol csak rendszergazda fejű emberek voltak!
Most nehezebben ment a munka, mivel otthon hagytam az energia italom, s azért küzdöttem 5 és fél órán keresztül a munkahelyen, h ébren maradjak. Holnap szerencsére 9 óráig aludhatok. Igaz nem fogom így se kialudni magam, de jobb, mint a hajnali 7 órai kelés.

Komolyan mondom, h egyes nők számára komoly gondolt jelent a közlekedés! Mennék le a metróba a mozgólépcsőn, erre két nő (akkor ott kicsit csúnyábban fogalmaztam) megáll közvetlenül a lépcső előtt, s elkezdtek hevesen pletykálni! Úgy felment bennem a pumpa, h nem is írom le inkább, h mit csináltam volna velük ott hirtelen! Szolidan úri ember módjára ( ;) ) hangosan megköszörültem a torkom, mire ők hátranézés nélkül ráléptek a mozgólépcsőre. Szerencséjük volt, h nem néztek hátra, mert egy igen szúrós szempárra találtak volna!
Jó, h nem már piknikezni nem kezdenek az út kellős közepén! Rosszabbak, mint a szüli. felik.! XD
Nagyon született feleségek fan lettem. De ne is csodálkozunk ezen! Hát milyen jó pasik vannak már benne?! Meg mindig feltűnnek jó pasik! Ott volt először Andrew barátja, majd Susan fiatal, helyes doktor "bácsija"! Aztán Gabriel új pasija, miután szakított Carlossal. Tudjátok?! Az a pasi, akinek a lánya modell tanfolyamra járt Gabihoz. Most meg Mrs Scavo kavar a helyes szakácsukkal, ki az éttermükben dolgozik. Akkor alapból bejövős Mr Scavo. meg Mike is... ;) Andrew hiába meleg annyira nem jön be. Olyan 3-as kategória Ő nálam. (Egy 5 fokú skálán)
Szo! Egy picit eltértem a témától!
Tehát, ott tartottam, h azt már meg se említem, h megyek egyenesen, erre a szabályosan közlekedő tömegből egyszer csak feltűnik egy nő, s keresztül vág, s kis híján nekem jön!
Hát mondom ez nonszensz! Legszívesebben utána mentem volna, s jól alárúgtam volna! XD :P ;)


( JA! Szeretném felhívni ezúton is minden olvasó figyelmét arra, h a mozgólépcsőn, szíveskedjenek JOBB oldalra állni, h a siető személyek balról tudjanak előzni!
Legyünk figyelemmel embertársainkkal, hiszen mindenki kerülhet sietős helyzetbe!
Megértésüket köszönöm! :) )
A munkahelyemen, meg egyik kolléganőm elkérte a Metropol újságom. Köszönés nélkül nyitotta meg a beszélgetést... -.-'
Én higgadtan mosolyt erőltettem az arcomra, s lassan, kimérten, ráköszöntem, h; "Jó napot kívánok! Természetesen elkérheti az újságot."
Elértem célom, mert vette az adást, s megkésve bár, de köszönt Ő is egy jó napot.
Ma nagyon szép időnk volt. Sütött a napocka Egertől egészen Pestig, s máris jobb hangulatom volt.
17-kor taliztam a Mylord bárban egyik kedves blog olvasómmal.
Nagyon jó volt! Ajánlom mindenki figyelmébe ezt az aranyos, takaros kis kávézót. Remekül éreztem magam!Olyan goot volt! Most voltam először meleg barát helyen. Már a tudattól is virított a fejem!  A vendéglátó nénit elneveztem magamban "anyunak", mert olyan közvetlen aranyos, kedves volt már az első pillanatról. Mikor beléptem, már akkor első pillantásra pozitív vélemény alakult ki bennem.
Egy kicsit olyan volt a hely, mint a QAF-ban (Fiúk a klubból) az a bár, ahol Mike anyukája is dolgozik.
+ Szép kilátás nyílik a Szabadság hídra is. Csináltam am egy jó pár képet, csak hát az usb csatlakozóm meg otthon maradt, s nem tom feltolni a gépre. Szo majd a hétvégén megmutizom nektek.
Szo, ha beülősös, nyugodt, beszélgetősös helyre vágytok,akkor ajánlom figyelemtekbe a Mylord bárt.
Na megvolt a reklám helye, szo most térjünk a lényegre! ;)
...Húúúúúú... Most blogírásom során először akadtam el először. Olyan gondban vagyok ugyanis, h nem tudom milyen nevet adjak a Drága olvasómnak, kivel taliztam ma... ...Legyen az állneve "My Lord!" ;) ( Nem kell félreérteni!) XD
Szo "My Lord"-nak ezúton is köszönöm, h ezt a helyet javasolta találkozási pontként. "My Lord"-om, már a "kapcsolatunk" elején pozitív minősítést kapott részemről. Ezért is találkoztam vele. Igaz nem rég óta levelezünk, de már az elejétől megbíztam benne, s nem féltem vele találkozni.
Örültem neki nagyon, h személyesen is megismerhettem. Minden téren pozitív csalódás ért a részéről. Sőt! Meglepetéseket is okozott nekem! Az első az volt, h ott volt időben, pontosan a megbeszélt helyen!

Ez újabb + pontot jelentett. A második meglepetés a COMPANY meleg magazin volt, mihez ajándékba egy gumi is volt csomagolva. ( Már megérte felmenni! XD ;) :P ) A harmadik meglepetés pedig a végén ért. Kaptam tőle ajándékba 2 zenés cd-t. Olyan swee-t volt! Sajnálom, h elfelejtettem érte puszit adni, de annyira meglepődtem, s meghatódtam, h leblokkoltam. :S :/ Utálom, mikor ilyen lúzer wok! :S
Ja! És szívtunk, nagyon finom vaníliás cigit! Nagyon jó, s kellemes volt, de az ára már kevésbé volt kellemes! 1500 Ft 20 szál!!!!
Hát OH MY GOD - mondom! Ráadásul kis picurka cigi, mit elszívsz sec-perc alatt! De az tuti, h nagyon jó és kellemes!
Jót beszélgettünk! Az elején feszült voltam, mert ugye zsír új hely, új arcok, s kellett egy kis idő még eltudtam lazulni.
1 gond volt a találkozáskor. Mégpedig, h kevés volt! Gyorsan elrepült az a másfél óra! Annyira jó éreztem magam, s olyan jó volt ott lenni, h nem is találok rá szavakat! Annyi sok hatás ért! Maga "My Lord", az emberek, vendégek, maga a hely, a légkör...
Akkor a "My Lord"-omról kiderült már az elején, h Ő itt törzsvendég, s szinte mindenkit ismer. Betoppant a Capella tulajdonosa, s puszival köszöntötték egymást!
ÁÁÁÁÁ! Annyi minden írni valóm van! Tök izgalomban vagyok még most, is, h írok, s visszaemlékszem, h mi volt!
Szo!
Aztán jött egy cuki, aranyos pincérfiú, s a "My Lordom" vele is puszival köszöntötték egymást! Én a pincérrel, s a Capella tulajdonossal is kezeléssel köszöntünk egymásnak, de furi is lett volna nekem, ha egyből puszi, puszi....
Na majd legközelebb! XD

Olyan jó volt azt is látni, h kezelés nélkül, puszival köszöntik egymást! Pont erről írtam anno nektek, h a vonatos sráccal csak kezeléssel tudunk kezelni! S erre meg itt előttem puszi, puszival köszönnek egymásnak!
Am lehet hülyének néztek ott, mert szinte végig mosolyogtam, még bent voltam a My Lord kávézóban. Am a légkör is, olyan jó volt. Kedves volt mindenki. Igaz igen sűrűn ment a szemezgetés X, Y,-al, de jó volt! Természetesen élveztem a helyzetet! XD
Mi lesz velem, ha majd az Alterba megyek?! Extázisba esek v mi? XD Am a "My Lord" spanom, kivel taliztam nagy benyomást tett bennem. Várom már, h újra talizzunk, s újra a My Lordban. De akkor már alapból mi is puszi, puszival köszöntjük egymást! Na és persze mi mással még? Hát nagy ölelééés! XD
Am olyan rossz volt az is, feszélyeztetve éreztem magam, mikor odajött a 2 új arc, h ők puszival köszönnek egymással, én meg csak kezeléssel! ( A "kezeléssel" szót megvető, gúnyos, leereszkedő hangnemben mondtam!)
Am azt is megtanultam már, h mikor kezelünk akkor ne mondjam a teljes nevem. Senki sem mondta. Elég az, h; Szia! "Rion" vagyok! nagyívben tesznek rá, h hogy hívnak! A lényeg az, h jól nézzél ki!
Nem tom milyen hibákat követtem még el, de ezúton is üzenem a "My Lord" spanomnak, h facebook-on megírhatná pls! 
Volt olyan kedves a spanom, h elkísért a Ferenciek teréig. Olyan szép és jó volt minden. A város is vagyon szép az este! ( Dávid, most remélem irigykedsz! ;) :P ) Jaj, de jó lesz mr, mikor együtt vadászunk majd! ;) :P (K)
Aztán, mikor elváltunk a "My Lord" spanomtól, akkor kezeléssel és 2 puszival búcsúztunk el. Legközelebb már nem lesz kezelés! Bár sajnos van olyan hülye szokásom, h mikor zavarba wok, akkor kezet nyújtok, de akkor majd nézzétek el nekem ! XD
A keletiben útbaigazítottam egy négert. Aranyos volt. Most beszéltem először fekte bőrűvel. Várta a barátját, aki felvidékről jött. S, mikor beérkezett a vonat, tényleg a fiú barátja jött. Nagyöleléssel és 2 hatalmas puszival fogadták egymást! Ez már egy kicsit sok volt nekem. Mármint, h ők is... Utánuk nézve elmerengtem, h milyen sokan is vagyunk valójában. Szétnéztem, h látta e rajtam kívül valaki a jelenetet, de semmi! Észre sem vették az emberek! Még csak meg se bámulták őket! De azért örültem neki.
Dávidom is annyiszor eszembe volt, h mikor felszálltam a vonatom akkor hívtam is egyből, s pletyiztünk egy jót. Megint lesz egy kis tel. számlám! :S De olyan jó volt hallani a hangját, meg pletyizni! Dávidra is olyan szükségem van, mint a blog írásra!
Puszilom Őt is és Csabit is ezúton!
Írtam megint egy kis regényt, de olyan jó volt! Hal a tortán módján; " A mai estét (napot) ötösre értékelném!"
Csók!
Rion ;)
(K)

2010. január 26., kedd

Képek

Luke Guldan 1

GayAngel2

xmaskissweb

szivar

csukis

OMG!

 

24.-én 150 egyéni látogatóm volt! WOW! Ez rekord méretű látogatást jelent! Nagyon megleptetek, mert átlagban 110 körül mozog a naponta  egyéni látogatók száma.

statisztika_250 

Meglepődtem, de örültem is! :) Köszönöm nektek.

Na! Most megírom a mai bejegyzésem, fél órán belül fent lesz! ;)

Addig is ciao! ;)