2011. január 31., hétfő

Magamba nézvén…

 

Idézet mára:

Felnőttnek lenni azt jelenti, hogy fel kell nőni a bizonytalan és nyugtalanító kihívásokhoz, le kell mondani a barátságról a felelősség kedvéért. Néha az embernek a tiszteletet kell választania, a szeretet helyett.

Stef Penney

 

Este olyan infókat kaptam, amik kicsit földhöz vágtak… :/ Igazak voltak sajnos, s rájöttem, arra, amit eddig csak gondoltam, s tervezgettem; Változnom kell!

Vissza kell fognom magam sajnos, mert bármennyire is hittem jónak, szabadnak, s liberálisnak Pestet, végre elkell már fogadnom azt, h sajnos nem  olyan, mint ahogy én azt hittem… :/

Hiába fő és világváros, még marhára nem nyugati szintű az élet/látásmód…

Továbbá nem vagyok már diák, s a munkahely nem főiskola. Felnőtt, s nem diákéletet élek. Elkell tartanom, s egyben vissza is kell fognom magam, s felnőtt ember módjára kéne már végre élnem.

Eddig lehet azért nem tettem így, mert más társaság vett körül, mind a munkahelyemen, s mind a magánéletben másabb volt minden. De annak már vége bármennyire is fáj. Szomorú arc

Mindig változik szinte minden, változom hát én is. Hol magamtól, hol nem, de most már muszáj. Muszáj, mert egyre több embertől hallom azt vissza, h hiányolják a régi… … most úgy írom, h Riont.

Igen. Másabb lettem sajnos. S itt nem a külsőre kell gondolni, mert az a többségnek, pont, h tetszik. Itt csak a belsőre gondolok most. Eddig csak anyum mondta ezt.  De most már mint írtam, másoktól is hallottam, s mivel nekem fontos a visszacsatolás, mások véleménye, s mivel már nem 1 ember mondja, ezért tenni is fogok annak érdekébe, h újra “normális” legyek.

Most eléggé szomorú vagyok, h szembesültem önmagammal, s nem vettem észre magamon ezeket… :/

De ha komolyabban belegondolok, szerintem ez mindenkivel előfordul(T). Van mikor kell az embernek a feeback, h szembesüljön 1-2 dologgal, s jó irányban változzon, a saját, ill. mindenki más érdekében.

Lehet, h ezért is vagyok már napok óta lehangolva, mert éreztem én is, h valami nincs rendben, csak nem tudtam, h mi, s hol nincs rendben… :/

Köszönöm ezúton is azoknak, akik segítettek “felnyitni a szemem”, s voltak olyan emberségesek, h mertek szembesíteni ezekkel… … mondhatni hibáimmal… :/

Csók!

Rion

(K)

Nincsenek megjegyzések: