Kertvárosi fesztivál, konfereanszié, buli, csajok, bátyám, haverok

 

Idézet mára:

Amikor a mama arra tanítja az unokáját, hogy a férfiak szívéhez az út a gyomrukon át vezet, kicsit túl magas helyet nevez meg.

Augusztus 26. Péntek:

Délután egykor találkoztam a volt lakótársammal, s kiültünk az Erzsébet térre egy kicsit beszélgetni. Jó sok minden történt mindkettőnkkel, szo volt téma bőven. Nagyon örültem a találkozónak. Jó volt.

3-kor pedig már indult a vonatom a Keletiből, s hazautaztam.

Itthon anyum szokásához híven elkezdett megint kötözködni. “HHHHÖ. Hogy nézel ki?! Milyen a hajad? ISTENEEEEM! Néztél már tükörbe?!”

Mert most éppenséggel ilyesmi hajam van, mint a képen látható jobboldali srácnak...

Na mind1. Otthagytam. nem érdekel, az állandó sipíkolása. Egy örök pesszimista, s néha már úgy érzem, h energiavámpír is, akiket pedig erősen kerülök.

Augusztus 27. Szombat:

Falunap, fesztivál. Már reggel 9-kor ébren voltam, mert olyan geccci meleg volt az emeleten, főleg az én nyugatra néző szobámban, h nagyon nehezen aludtam el este, s sokszor felébredtem.

12-kor jelenésem volt, s kezdetét vette a konferansziés projekt. Biztos lesz egy kis telószámlám, mert elég sokat telefonáltunk, mivel nagy lett a felfordulás. Baleset volt, késtek, siettek, szinte alig volt olyan program, amely ne változott volna meg a tervezetthez képest…. –.-‘”

Olyan kemény pergés volt, s délután 6-lett mire észbe kaptam, h lementek a progik, s már csak az egy órás fellépők/ előadások jönnek.

Nagyon elfáradtam, s eléggé nyűgös is lettem, mert már ragadtam is, s mentem volna már haza tusolni, s bulizni. Szerencsére nem volt olyan kánikula, mint pénteken, s fújt a szél is, de a zárt öltözékben így is szétrohadtam, de ügyeltem mindene, így vittem magammal dezodort, parfümöt, tükröt, s váltó inget. A “konferanszié” kolléganőmtől meg is kaptam, h milyen piperkőc vagyok. Meg használt még egy másik szót is, minek hasonló a jelentése, de az nem jut most eszembe…

Na mind1…

Az este!

Hát Móunika! Komolyan mondom!

Mikor vége lett 21 körül a műsoroknak, akkor gyorsan hazadzsaltam, tusoltam, s mentem is vissza bulizni. Jóu mulatós, lagzis zene “szót”, s annyira élveztem, h egy rakat mindenkivel táncoltam!  
Pont 1 éve utoljára a tavalyi fesztiválon táncoltam ilyen zenékre. Fájt a lábam, de szartam rá! Elkezdtünk már itt “tőteni” a haverokkal. Fiúk, lányok vegyesen. Aztán elmentünk egy közeli haver lakására piákért, s szintén töltöttünk, s kimentünk a pincesorra, mert ott volt a fiataloknak buli. Sok-sok pince van Kertváros hegyoldalában, s most 2 helyen volt buli. Az elsőnél voltunk mi, a másodiknál, meg rock, metál, s egyéb számomra érdektelen zenék szóltak. Az első helyen meg, disco, popp stb. Itt jó sokan is voltak, mert vagy 40-60 ember tuti volt. Volt “tábor” tűz is, padok, székek, szo kicsit ilyen amerikai tóparti teenage party féle volt. Jó bebszatunk!

Absint, pezsgő, bor, sör, s 1 fél házi pálesz is lecsusszant, de a másik felét nem tudtam meginni, mert annyira gecccci erős volt, s így az a csaj itta meg, aki az este folyamán velem volt.

Ez a csaj volt az a második lány, aki este nagyon megakarta dugatni magát velem. Az első még nem volt vészes, mert ő a volt általános iskolai osztálytársam volt, s sokat beszélgettünk, s nem mondta ki, de egyértelmű jeleket, utalásokat küldött, h bejövök neki. Ja! Nem mondtam, h délután a fesztiválon sokan odajöttek hozzám. Én korosztályom, s idősebbek, volt tanáraim stb, h h megváltoztam. Lényege az volt – s ezt az esti pince buliban is mondták páran – h; “Meg se ismernélek, ha nem mondták volna, h te vagy az!” “Bazz, de megváltoztál!” “Te vagy aaaaz?!” és a többi…

A többségnek bejött a Pesti stílusom, s a nagy változásom, de voltak, akiknek nem tetszett, mert nem vidékre való, túl pesties, buzis, illetve az SP, Fluor Tomis jelzőt is megkaptam.

Sima rövid farmergatyóban voltam, fehér feszes bordázott trikó kockás ing, lazán (szinte teljesen) szétgombolva, s az elmaradhatatlan, jellegzetes zöld siltes sapim. Szo a szokásos laza, deszka feelingű nyunyis szerkó.

Voltak páran, akik furcsálták, megcsodálták (értsd lekapták a sapim, beletúrtak, markolászták) a frizum, mert erre nincs ilyen senkinek.

Szo az első csaj, a volt osztálytársammal nem volt gond. De a második csaj egész este velem volt. Ami nem volt baj, mert am nagyon egymásra találtunk, s lelkiekben nagyon megegyezünk. Rengeteget beszéltünk. Ő nem Kertvárosi, csak környékbeli, s azelőtt Pesten laktak, s most is Pestre költözik, mert kezd a BGF-en.

Volt szó melegekről, is s annyira belemelegedtünk, a beszélgetésbe, h néha észrevettem, h a körülöttünk lévők, összesúgnak, s fülelnek, h h védjük a melegeket. Persze nem bújtam elő neki, s ennek is köszönhető volt, h úgy beindult. “Végre egy pasi, aki nem akar egyből dugni velem!” Később rájöttem, vagy legalábbis az a ejtésem, h ez is közrejátszott abban, h felizgattam… :/

Telt az idő, folyamatosan iszogattunk, cigiztünk, közben beszélgettem másokkal. Ittam egy hivatali dolgozó csajjal is, akivel sokat dolgoztam együtt a fesztivál miatt az elmúlt hetekben. Nem akart inni, de bennem már volt pia, s akaratoskodtam – konkrétan a kezébe nyomtam az üveg boros kólát, h márpedig, de ISZOL!!! -  de elértem a célom, s emlékszem még, h láttam később már ő is jobb hangulatban volt.

Talán Ő a legfiatalabb lány a hivatalban, de így is kb.: 30 körüli lehet, de nagyon szimpi csaj ő is.

Szo. Aztán visszatértem az én “második csajomhoz”, aki közben szépen megcsapolt pár palackot, s hát a nyakamba borult,  h végre már, h visszamentem, s h milyen jó illatom van, mmmm, s milyen mellem van,  jó alakom van, s “úúúúúgy örülök nekeeeed!”

S paff! Szájon csókolt! Na itt hirtelen férfias mozdulattal eltoltam magamtól, h what are you doing???

Hosszas beszélgetés következett, s összehordtam minden hülyeséget, h miért nem akarok semmit, lelki válságban vagyok, csalódtam, szerelemes vagyok másba, beszéltem mindent már. Majdnem megmondtam, h van párom, de szerencsére időben leesett, h nem jó, mert akkor megint agyalhatok, s találgathatok ki hülyeséget, h h néz ki, mi a neve mutassak képet róla stb… Aztán szegény összetört, s még én éreztem magam kellemetlenül…. :/

De aztán mondta, h semmi baj, megérti, csak maradjunk meg barátoknak. Jelöljem be fb-n, stb…

Aztán beszélgettem még újabb, régen látott ismerősökkel, s hallottam olyat is, h megvagyok emberesedve!!!!! Mondom mi vaaaan? Hát h régebben, milyen kis nyegle gyerek voltam, most meg megnőttem, megvagyok izmosodva, vállasodva. Részegen kinevettem, h te hülye vagy bazdmeg, pont h nyunyó féle vagyok, de vidékre jó van akkor ez is ezek szerint.

Jah! Ugye a buliban ott volt Bátyám is, mert a pince soron minden féle korosztály volt. 15-től kezdve 40-ig .

S pont jött szembe velem Bátyám a haverjával, kinek szintén a kezébe nyomtam valami piát, h igyon – bátyámat nem kínáltam, mert volt neki is pia a kezében -  s mondta a srác, h valóban megváltoztál. S elkezdtünk beszélgetni ott 4-en, s kiderült, h bátyám elmesélte félelmeit a srácnak, h megfordult a fejében, h meleg vagyok, meg h nem tetszik neki, h így elpestiesedtem, meg h pestiesen öltözködöm, viselkedem, s itt felháborodott a “második csaj”, h na jó gyerünk innen, nem bírom az ilyen begyepesedett konzervatív, embereket. Kezen fogott, s elhúzott, én meg mérgemben kikaptam a srácnak a kezéből a piám, s otthagytuk őket. :/

Szo voltak események. De amin kiakadtam,  voltak, akik még azt hitték rólam, h politizálok, s Jobbikozok! –.-‘” Mondom nem baj, h annak már több éve, de mindeeeeeegy!

Meglepett az is, h nem volt olyan vészes a helyzet, mint amire számítottam, mert sok volt a Jobbikos, szélsőséges nézetet valló egyén, de szép számmal voltak liberális beállítottságúak is, s lénygében az ő társaságukban töltöttem el az est nagy részét.

Úgyhogy a Kicsi Riont megcsodálták a hétvégén, h miiily nagy változásokon ment áááát.

Csók!

Rion