Interjú, költözés, próbanap, interjú, felvétel, Norbi

Idézet mára:

"Képzeljünk el egy csapatot, amely még azelőtt megkapja a Super Bowl győztesnek járó kupát, még mielőtt pályára lépne.
Mivel le sem játszották a meccset, a kupa csak csekély értékkel bír számukra. Ha azonban megdolgoztak volna érte, ugyanaz a kupa a legnagyobb boldogságot jelentené nekik.
Minél nagyobb a tét, annál nagyobb a diadal. A kihívás, a megtanult leckék adják a győzelem igazi értékét.
Az élet is ilyen.
A Teremtő ellenfeleket küld számunkra, mert minél több mindent győzünk le, annál többet érdemlünk és annál több örömöt érzünk." - Yehuda Berg

Március 5. Kedd:
2. körös interjúra mentem.
Miután felkeltem s elkezdtem készülődni, olyan para jött rám, h folyamatosan remegtem az idegtől, állandóan a wc-re szaladgáltam, fájt a gyomrom…
Tudtam és mondogattam magamban, h nem kell ennyire parázni, nem az életemről van szó, ha nem jön össze, akkor van még a sorban más lehetőség, ahol dolgozhatok majd.
De nem vált be ez az önmegnyugtató próbálkozásom, s így kénytelen voltam bevenni egy nyugtatót, ami segített.
Amikor elindultam az interjúra, az is sokat segített a lelki világomon, h nagyon szép napsütéses, madárcsicsergéses tavaszi idő volt. Bika mivoltomból adódóan is alapból természetkedvelő vagyok, s ezek az élő és érezhető szép természeti hangok, érzések segítettek abban, h “normális” rezgésre álljak vissza.
Am az interjú nevetséges volt.
Annyi volt az angolozás, h megkérdezte tőlem, h mit csinálok szabadidőmben. Mivel eléggé hosszan, összetett mondatban válaszoltam neki, így nem is kérdezett mást.
Aztán, mikor közölte, h oké ennyi elég, s folytatta a többit magyarul, nagyon megkönnyebbültem, de le is döbbentem.
Napokon keresztül készültem, tanultam, segítséget is kértem, tanárom is volt, alaposan felkészültem. Előnyöm, hátrányom, jó eladó, manager ismérvei, konfliktushelyzetek vásárlókkal, vezetőkkel, bemutatkozás, mik motiválnak, miért szeretnék ott dolgozni etc etc etc….
Mind1. Azért mert nem kellett felhasználni, legalább nem vész kárba. Bármikor kelhet, s elővehetem és felfrissíthetem vele angol interjús nyelvtudásom….
Mondta az interjúztató Hr-es, h pénteken menjek vissza, s addig küldjek egy referencia ajánló személy elérhetőségét.
Am azt szerintem meg se írtam, h 1 héttel ezelőtt kedden, volt nálunk vacsi. Átjött Norbi 2 kolléganője, s főztek. Utána iszogatás volt, lakótársaim is csatlakoztak. 23.20-körül meg átrontott be a lakásunkba a szomszéd, h hangosak vagyunk és kezdetét vette a Mónika show.
1 órán keresztül ment a veszekedés, hol angolul, hol magyarul,mert izraeli a szomszédunk. Mind1. Az lett a vége, h kimentünk a Deákra, s megegyeztünk, h júniusban elköltözünk, mert már elegünk van ettől a szomszédtól.
Szo ha május végén, júniusban tud majd valaki egy újszerű, új építésű kiadó lakást a belvárosban ( 5-6-7-8-9 ker. az kérem írjon!
Március 6. Szerda:
Próbanapon voltam a váci utcai Bizanc boutique üzletben. Nem nagyon akartam menni a próbanapra, s tiszta nyűg voltam miatta, de szerencsére amennyire nem akartam, annyira jó volt.
Jó volt a társaság, s nem vánszorgott az a 11 óra, ahogy elképzeltem, hanem elég jól eltelt.
Azzal a lánnyal voltam, aki interjúztatott, egy meleg sráccal, akivel nem volt semmi gond és egy olyan 60 év körüli kolléganővel, aki külsőleg olyan, mint Zalatnai Cini belsőleg pedig Oszvald Marika! Akkora nagy arc, h nagyon sokat nevettem neki köszönhetően! Egy szuper nagyi! Olyan szövegei vannak, h nagyon sokszor előtörött belőlem a nyerítés, s komolyan mondom, h jobb volt, mint egy Móunika show!
A nap végén mondták, h szimpi voltam nekik, látszik h a szakma a véremben van, talpraesett vagyok. Nagyon jól esett. Hívnak majd, s akkor a tulajjal kell majd lebokszolni a fizu ügyet, mikor kezdek s ilyen részleteket.
Március 7. Csütörtök:
Végre nem kellett sehová  sem rohangásznom, s volt időm és lehetőségem kipihenni magam, s csak 1 óra után tértem magamhoz és másztam ki az ágyból…
Rám fért már a relax és pihenés…
Március 8. péntek:
Ma volt a 3. körös interjúm. Az interjúra menet, mikor szálltam volna le a metróról, egy ajtónál találkoztam össze azzal a kedves, aranyos, fiatal lánnyal, aki az első körös csoportos interjún is ott volt; Annával.
Örültem neki, h továbbjutott ő is, mert szimpi volt. Az interjú végén elő is bújtam neki. Pozitívan fogadta, s persze van neki is meleg ismerőse.
Am nem volt semmi kül az interjún. Ez is csoportos interjú volt. Konkrétan 2 csoportból megmaradt emberek interjúra. Mert volt ugye anno a mi csoportunk, s voltak utánunk is egy, s azokból túljutottak jöttek most a 3. körre.
Am a mi csapatunkból csak 3-an jutottunk tovább sajnos a 8-ból erre a 3. körre… Annyi volt, h bemutatkoztunk megint, meghallgattak mindenkit, s olykor kérdezett, aztán elmondta ő a részleteket a leendő munkákkal kapcsolatban.
Ennyi.
Jövő hét elején majd értesítenek.
Este meg a Bizáncnból hívtak, h kedden menjek be, kifizetik a próbanapot és a tulajjal is lesz egy beszélgetésem a fizuról még h mikor kezdhetek ott. Konkrétan felvettek oda, de most van egy kis para, h majd h fogom tudni összekombinálni, mi lesz a vége, mert ugye a másik helyről is visszajeleznek majd a hét elején, h mizu,…   :/
Majd alakul, de nem szeretnék kínos helyzetbe kerülni, s gyors döntést hozni, h na akkor melyikükhöz menjek, pedig fel kell sajnos készülnöm, h ez lesz…
Am vicc, h bő 1 héten keresztül párhuzamosan futott a két állás ügy, s szinte egyszerre – a jövő hét elején – fog eldőlni mindkettő…
Am, amit elmondtak, az nagyon pozitív volt a leendő szépséges munkahelyünkről, s eddig csak sejtettem, de most már kiderült, h jól sejtettem s tény, h majd egy nagyon új, egyedi, elegáns, luxus, szép munkakörnyezetben fogunk dolgozni, ami szintén motivál és fontos a számomra. Na meg a tanulás és fejlődési, valamint karrier lehetőségek…
…
Norbi:
Szépen halad az üzlettel. Megvannak a bútorok, megvette a piákat. Jövő héten jön a hűtő meg a sörcsap, s valószínűleg jövő hétvégén lesz a nyitás. Túlvan a takarításon, festésen, mondhatni, h a nehezén. Addig még gyarapodik, alakulgat s hamarosan már belecsaphat a lecsóba…
Tegnap megbeszélték a kolléganőivel, h kimennek Bolognába. Milánóba mennek repülővel és onnan vonatoznak át Bolognába. Tegnap megvették a repjegyet és áprilisban repülnek.
3 napra mennek. Én sajnos nem tudok menni, mivel egyrészt nincs annyi félretett pénzem, másrészt pedig akkor én melózni fogok úgy is, s szabadságot nem vehetek ki még a próbaidő alatt.
Persze szar érzés ez az egész, s pár napig eléggé kedvtelen is vagyok/voltam, főleg amilyen lelkis vagyok, meg mindig együtt vagyunk, összevagyunk nőve s ha most szar, akkor majd abban a 3 napban milyen lesz… :/
Meg hirtelen jött ez az egész. Korábban is mondták már, meg h tervezték, de nem gondoltam komolyan h tényleg ezt képes lesz megcsinálni, mikor nyitja az üzletet, szo fel is ért egy pofonnal is….
Májusban meg Londonba megyünk majd valszeg ki Zsófi barátnőnkhöz. A szállást fizeti ő nekünk. Ezt kapjuk tőle szülinapunkra majd. Azt is h majd h oldjuk meg?!Remélem nem lesz semmi gond…
No mind1! Sok leszek már!
Csók!

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)