Idézet mára:
"Sokan félreértik a szabadság szó jelentését, és azt gondolják, hogy a szabadság az, ha azt tehetnek, amit akarnak.
Valójában ez csak azt mutatja, hogy az egónk, önző természetünk rabjai vagyunk.
Az igazi szabadságot akkor tapasztaljuk meg, amikor felelősséget vállalunk azokért a dolgokért, amiket meg kell tennünk.
Ha azt tesszük, amit akarunk, az a saját kényelmünk és korlátaink börtönében tart minket.
Ha azt tesszük, amit tennünk kell, letöri a börtönrácsot és szabadon enged minket." - Yehuda Berg
December 16. Vasárnap:
Anyum meglátogatott a munkahelyemen s megismerhette a munkatársaim egy részét. Örültem neki.
…
Kolléganőmtől megvettem a nemrégiben vásárolt H&M-es bakancsát, mert a vidéken élő párjának nem tetszett. Bordó színű bőr. Jól néz ki. Szinte mindenki dicséri, de Norbinak nem tetszik.
Előtte való nap meg rendeltem bakancsot!
Az asos.com-ról. Jó oldal, jó cucokkal. Most akciósáron volt egy fekete jó, bőrbakancs 14.-ért. Kifizettem, s már jött is a visszaigazoló mail, h feladták, ha minden jól megy, akkor legkésőbb 2013 január 4-ig megkapom.
A munkahelyemre rendeltem, szo a recepción jeleztem is a kollégáknak, h csomagom várható, szóljanak. Izgatottan várom, s remélem h nem fog elveszni majd az éterben, mert szokott.
Ez az első külföldről való rendelésem.
Am nagyon jó jártam mert 19.-ért 2 bakancsra tettem szert, ( mert a H&M-es 29 000 ft-os(!) bakancs 5-re volt leárazva. Am meg Magyarországon, szinte akár hol nézem 20-tól kezdődik egy normálisabb bakancs, s napokig, hetekig kell vadászni, h találjak egy olyat, ami tetszik.
Am melóban kaptam az egyik vásárlómtól 2000 ft jattot. Először kaptam jattot. Örültem neki. S nagyon jólesett, bár meg is lepődtem, mert csak fél óráig voltam vele, s nem kellett vele sokat foglalkozni.
Mert az érthető h huzamosabb ideig van bent, s sokat kell neki szaladgálni mondjuk méretekért, vagy szabászatot felveszsük neki, vagy sok tanácsot, kell neki adni, h mit mivel, hogy mi oké, mi nem oké stb.
Aztán az egyik kolléganőm megdicsért, h milyen egyenes a testtartásom.
Örültem neki, mert ilyet se hallottam még, de tudom azt is, h ez azért volt éppen, mert a két kezem hátul tartottam, amitől alapból egyenes tartást vesz fel a test, de sajnos ha nem így állok, akkor hajlamos vagyok én is görnyedtebben állni, ami ugye nem igazán szép az üzletben.
Korábban meg azzal viccelődtünk, h hajlamos vagyok néha olyan megfeszítve beállni, mintha az amerikai elnök személyi testőre lennék. Már csak egy átlátszó fülhallgató és egy fekete napszemüveg kellene, s úgy néznék ki, mint egy fekete ügynök.
December 20. Csütörtök:
Ma tartottuk a céges ajándékozós partinkat. Minden szép és jó volt.
Engem az a kolléganőm húzott, akit előző nap egy másik kolléganőmmel kikombináltuk, h ki kit. Szo az a lány húzott, akivel komolyabb dolgokról is elszoktunk beszélgetni. Mivel ő és a párja, nyáron kiköltözik Ausztráliába ezért egy Ausztráliáról szóló könyvet vettem neki, tőle pedig csupa olyan dolgokat kaptam, amikről a sok-sok beszélgetésünk alkalmával tudott meg rólam.
Kaptam tőle egy Zarás Gold parfümöt, nagy gyertyát, és egy szarvasos bögrét is.
A hím szarvas a kedvenc állatom. Bika vagyok, de nekem valamiért nem a bika, hanem a szarvas a szimbólumom. Mindkettő állat nagyban hasonlít egymásra is, szo nálam ők így összemosódtak. A bögre kell, h tudjam inni belőle melóban a fekete teámat, h ne aludjak el mindig, a parfümöt meg tudja h szeretem.
December 22. Szombat:
A karácsony előtti nagy roham az üzletben. Soha ennyi embert nem láttam még nálunk. Nagyon szép forgalmunk volt. Kellett is ez a forgalom, mert sajnos amúgy nem olyan jól a bevételeink, mint kellene…
December 23. Vasárnap:
Meló után este Norbival elmentünk 2 kolléganőjéhez, mert meghívtak egy karácsonyi estre hozzájuk. Nagyon finom forralt bort iszogattunk, meg mézeskalácsot és sós másikat meg pizzát is ettünk. Jól elbeszélgettünk, aztán éjfél körül elindultunk haza.
December 24. Hétfő:
Reggel 8.30-kor kelhettem megint, mert karácsonyra lettem beírva. Ez az első karácsonyom az elmúlt két évben, mikor dolgoznom kellett. Szerencsére csak 10-14-ig voltunk nyitva. Forgalom szinte alig volt, s szerencsére gyorsan eltelt a 4 óra, aztán rohantam is a Keletibe, s húztam haza. Jó volt. Szeretek vonatozni, s kb.: már másfél – 2 hónapja nem voltam itthon vidéken.
Mikor hazaértem, neki is láttunk a karácsonyi vacsinak. Itthon volt bátyám is a családjával.
Am minden okés volt. Jó volt már végre, h nem kellett a könnyeimmel küzdenem a karácsonyi vacsinál, s nem voltam depis, mert nem szomorkodtam a magánéletem miatt, s jó volt maga a tudat h végre nem egyedülállóként kell eltöltenem ezt a karácsonyt is. :/
itthoni veszekedéses csetepaté se volt, mint szokott, bár lehet, h lemaradtam róla, mivel ugye én értem haza utoljára, s a takarítós, sütős, karácsonyfa díszítős balhékat megúsztam.
A többi mesélni valót majd a köv. bejegyzésben, de most rohanok.
Ezúton is boldog karácsonyt minden olvasómnak, így utólag is!
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)