2020. május 27., szerda

Az előző részek tartalmából





Május 19 - Kedd;

Ma volt egy előtelefonos interjúm kb 20-25 perces, angolul és magyarul. IT desk analyst pozíció. Szimpatikusak, mert multi cég, és van veritáklis és horizontális fejlődési lehetőség is már fél év után.

Illetve ezzel beléphetek az IT területre is, azon belül is arra a szegmensre, ahová nem kell nagy technikai, vagy programozói tudás. Új dolgokat tanulhatok és mindennapi munkáim során kellene használnom az angolt, amit fejleszthetnék ezáltal, mert a munkám abból állna, h a szerte a világban lévő kollégáim munkáját kellene segítenem, támogatnom, problémákat megoldani, hozzáféréseket adni, letiltásokat csinálni, ticketing, riportok és hasonlók. Holnap lesz kb 1 órás angol felmérő, ami miatt izgulok rendesen, mert sokat romlott sajnos a hajózás után a nyelvtudásom, mivel alig használtam.

Május 20 - Szerda;

Az első interjún továbbjutottam, s ma volt egy fél órás angol írásbeli és egy 15 perces angol szóbelim is, amin szintén továbbjutottam. Holnap lesz a harmadik kör. 1 órás magyar-angol.

A Nemzeti Színház melletti üveg iroda épületek egyikében vannak.

Holnap 14kor lesz a végső interjú. Rég volt bennem ilyen jó kis vizsgadrukk! 🙄😅

Majus 21 - Csütörtök;

Ma volt a final 1 órás online video chat interjú, ahol ketten interjúztattak. Volt magyar és angol interjú is. Nagyon leszívott, elfáradtam a végére.

Angolban olyan feladatok voltak, h meséljek el egy konfliktusos helyzetet, mi történt, hogy kezeltem, hogyan oldottuk meg, illetve eljátszottunk élesben egy szituációt, ami onnantól kezdődött, h csörög a telefon, amit fel kell vennem.

Az  utas azzal a problémával hívott fel, h 3 percen belül felszáll a gépük, de nem engedik átülni az első osztályra, ahova szól a jegye, merthogy másnak is oda adták ki azt a jegyet, ő meg nem tud dolgozni, koncentrálni, mert családosok ülnek körülötte, s üvöltenek a gyerekek. Eleinte nehezen ment a dolog, mert nem volt időm, h átgondoljam a szitut, s külön nehéz volt, h egyből angolul...

Úgy oldottam meg hirtelen a szitut, h ígéretet tettem az ügy kivizsgálására, amiről írásban, emailben fogjuk értesíteni, s elnézését kérjük a kellemetlenségekért. Cserébe viszont biztosítottam arról, h a következő jegy vásárlásakor kedvezményt fogunk biztosítani.

A kövi szitu az volt, h felhívnak attól a partnercégtől, akinek én vagyok a közvetlen kapcsolattartója. Az a probléma, h rohanna a reptérre, nyomtatná éppen a jegyét, de nem működik a nyomtató. Mit csinálok?

Ez simán ment, mert számtalanszor voltam már hasonló helyzetben az elmúlt években. Kezdtem azzal, h ellenőrizze le, h a nyomtató be van e kapcsolva, rendesen csatlakoznak e a kábelek a gépekbe, világít e nyomtató, aztán nézze meg a gépén a beállításoknál, h nyomtató csatlakozik e géppel, látja e a nyomtatót, illetve ha elindítja a nyomtatást, akkor hallja-e h elkezd éledezni a nyomtató, v ír e ki bármi hibaüzenetet, s a válaszok függvényében haladunk tovább.


Magyarul meg olyan kérdések voltak még, h mi a fontos számomra egy munkahelyen, milyen egy jó manager, meséljek az utóbbi munkahelyemről. Miket szerettem, s mik voltak azok, amiket kevésbé szerettem, meg még kismillió szokásos hr-es sablon kérdések.

Ment minden, okés volt. Egyedül a légitársaság képviselőjeként élesben játszott szerep volt stresszes, rázós de a többi sima volt.

Aztán mesélt a cégről. Nagyon szimpi volt, h horizontális és vertikális fejlődési lehetőség is van a cégnél. Pontokat kell gyűjtögetni. Kapsz értékeléseket, h hány ügyet kezeltél, azokat h oldottad meg, hogyan kommunikálsz az ügyfelekkel, milyen feedbackeket kapnak rólam stb. S ha eléred a ponthatárt, (ami általában fél év alatt lehet) akkor lehet szintet lépni.

Amit csinálnék, az egy úgynevezett first line anaylist pozi lesz. (Level1) Ez a kezdő belépő szint, s van level2, level3, s a level 3 után van lehetőség teljesen más poziba, területre átevezni. Mert van pénzügyi markteing, customer service, projekt manager, meg mit tudom én milyen területek még!
S érdeklődésednek megfelelően mehetsz, amerre akarsz, lehet trainernek, team leader, managment stb.

Vannak mindenféle képzések, oktatások, belehet csatlakozni, mások munkájába úgynevezett "shadow"ként, aki a háttérben csendesen figyeli, h mások mit, hogy csinálnak. Így feltérképezheted, h mi érdekel, vagy hogyan fejlődhetsz, leshetsz el praktikákat, tanulhatsz. Meg ahogy lépdelsz felfelé a ranglétrán, s gyűjtögeted a pontokat, úgy egyre több kapu nyílik meg előtted. Érdekel pl a trainer is. Idővel lehet majd jelentkezni arra, h te segíted az új belépőket, amikkel újabb plusz pontokat szerezhetsz magadnak. Szo így elsőre tök szimpi a rendszer. 

Vannak nyelvi képzések is, s elkezdhetsz tanulni teljesen új nyelvet is. Ez nagyon tetszik! Némettel már úgy is szemezek egy jó ideje! Francia érdekelne még, de csak negatív tapasztalataim vannak, s nem bírom az egoista, flegma stílusuk. Szo német lesz. Olaszt imádom, de gazdasági szempontból nem éri meg. Német területen nagyobb potenciál van.
De mondták, h kevésbé népszerű nyelvoktást is tartanak pl: portugál, svéd, vagy lehet bármi, csak minimum 3 főt kell hozzá összeszedni, h elindítsák.

Vannak céges eventek, rendezvények, bulik stb.

Szo még továbbra is szimpatikus cég. Hosszabbtávon megérné maradni. Sokat tanulhatnék, fejlődhetnék. 😍

Viszont a vírus miatt lelassultak a felvételiztetési, elbírálási folyamatok, s 2 hét még visszajeleznek.
Azaz június 5ig. :/ :( De mindenképp jelentkeznek, ha igen, ha nemleges válaszuk.

Összességében jó hangulatban telt az interjú, mert mindkét oldalon volt egy kis lazaság, viccelős, kis nevedgélés is a sok komoly dolog között. Csak tartok attól, h most sokan vannak a piacon, s erős a verseny.

Én csak egy erős haladó középszinten beszélem csak az angolt, s csak ezt az egy nyelvet. 🙄😕
Akik legalább 2 nyelvet beszélnek, azoknak szinte kivan gurítva a vörös szőnyeg...

Nah de mindegy. Amit tudtam megtettem. Majd 2 hét múlva okosabbak leszünk... 🙄😊

Május 22 - Péntek;

Délután kimentünk sétálni Gáborral a Szabi híd környékére, s írt Juci, h nemsoká végez, talizzunk. Vettünk 2 üveg bort, s a kellemes dunaparti napsütésben a Szabi hídnál jókat iszogatunk, meg Juci hozott kis szülinapos csákókat, lufikat, amiket itt felfújtak, s lett egy meglepi utólagos szülinapi köszöntés.

Jucinak mondtam, h ugye tudja nagyon jól, h én nem szeretem az ilyen felhajtásokat, köszöntéseket?! De Ő simán elrendezett annyival, h jóu van! Nyomjam el magam! Ő meg szereti! Szo kuss! Há' mondom jóu van akkó! Igyunk! 😅😂

Nagyon jól esett. Meglepett, de volt h sokat pislogtam, h el ne sirjam magam. A kedvenc helyemen (Fővám tér - Szabadság híd környéke), barátok, napsütés, pia, jó hangulat, egészség. Nekem ennyi elég a boldogsághoz.

Hívtam telón Bence barátom is akivel tavaly végigzülöttem a nyarat és beszéltük, h megkéne már nyitni az idei szezont is. 😅🍷🍾

Mondta, h sokat eszébe vagyok, s már ő is érzi az új szezont, de hazaköltözött vidékre a vírus alatt, de majd jön vissza Pestre.
Szóval júniusban találkozunk, s elkezdjük a nyári csavargásokat.
Várom már! 😊


Május 23 - Szombat:

Ismét Jucival, Gáborral kiültünk piknikezni a városligetbe. Itt megint volt egy köszöntés. Juci sütött finom almás, csokis muffinokat. Jó kis lelki fröcsi volt ez is. Iszogatás, jó zene, jó társaság, jó hangulat. Hiányoztak már ezek a feelingek. De leginkább már azt várom, h mindezt az agárdi popstrandon csináljuk már végre. 😅
Jucinak itt sikerült úgy berúgnia, mint Agárdon szoktunk. 😂😅
Én csak spicces voltam. Az idő nem volt jó. Nem sütött a nap s én a napsütésben tudok, szeretek úgy igazán jól bebaszni. Azt úgy szeretem, mikor részegen csak elterülök a kellemessss napsütéssssben. 😅✌️😎🌞🥴


Május 24 - Vasárnap:

Leutaztam vidékre. Meglátogattam a szülőket, mamámat. Kora reggel mentem, este jöttem. Jó volt látni őket, lent lenni a friss levegőn.


Május 27 - Szerda:

Gábor most ment el haza vidékre szüleihez. Mikor elválunk mindig olyan rossz utánna... 🙄😕

Ahogy egyre jobb idő van, úgy egyre több időt is vagyunk együtt.
Korábban, télen pl: csak 3, max 4 napot töltöttünk együtt hetente, mostanában pedig átlag heti 5 napot.

Várom már, az előttünk álló nyarat, s remélem, h jó sok kellemes emléket fogunk szerezni egymásnak. 😊

...

Tegnap voltam egy cégnél interjún irodavezető, projekt asszisztens poziban, de annyira nem győzött meg ez a munkalehetőség. Általános interjú kérdések voltak. Semmi különös. De szerintem nem lesz belőle semmi, mert a fizetési igényem bejelentése után jól érezhetően gyorsan véget ért a "buli".
Meg én inkább annál a cégnél dolgoznék szívesen, akiknél a 3 körös interjú volt múlthéten. Jövő héten majd kiderül, h felvettek- e v sem... 🙄

Nah! Elköszönök. Pénteken megyek Debrecenbe Gáborékhoz, szombaton Hortobágy, vasárnap ebéd a családjával. WAAAA! Izgiiiis! 😍❤️🥰

Következő alkalommal meg remélem, h pozitív hírről írhatok munka ügyben! 😊🤞🤞

Csók! 😘

Rion


❤️


(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!) 

2020. május 17., vasárnap

Az előző részek tartalmából;



(Igen. Tudom, h erre a számra táncoltak a srácok a Feketék fehéren című filmben. ;))


Az elbocsájtásom utáni két hétben eléggé változó volt a hangulatom, de ahogy telt az idő, s szép lassan nőtt a szimpatikus, megpályázott álláshirdetések száma, úgy kezdtem elengedni az előző munkahelyem.

A cégnél töltött utolsó hétben már nagyjából tisztázódott, h a kollégák és a munkakörnyezet meg persze a fizu hiányozni fognak, de maga a munka nem fog. Annyira technikai jellegű meló, h hiába volt a meetingek memójának elkészítése, termékek, rendezvények marketingje, és még egyéb dolgok elintézése a feladatom, azért csak kell minimum műszaki érdeklődés ebbe az irányba, ami nekem nem volt meg. (Kamerák, és mindenféle műsorkészítéshez tartozó dolgok, hardverek, kábelek, kellékek.)

Szóval szépen átlendültem a kezdeti "gyász", szomorkodásból, az előre tekintésbe, reménykedésbe. Hiszem, h minden okkal történik és épp itt volt az ideje a váltásnak.
Örömmel és hálával tekintek erre a munkahelyemre is, s úgy érzem készen állok a következő kihívásokra, fejlődésekre. :)

...

Állláskeresések és angol interjúkra való készülődések közti szünetekben, kikapcsolódásként, feltöltődésként azzal foglalatoskodom, hogy pl; ablakot pucolok, függönyt mosok.
Jobb szeretem a szép apránként step by step módszert, mint mondjuk az anyám féle 1 nap alatt csináljuk meg és A-tól Z-ig nyaljunk át pöpecre mindent. Kivagyok az ilyen nagy felfordulásos takarításoktól!

Szépen naponta megtisztítom az egyik szoba ablakát, majd a másikét, majd a harmadikét. Ugyan így egyik nap az egyik függönyt mosom ki, aztán másikat, harmadikat, negyediket.

A negyediknél függönyt is cseréltem, mert a nappaliban spagetti függöny van. Télen fehér színű, mert az világosabb, nyáron pedig világos barna színű.  Szo napi 20 perc molyolás tök jól esik. + Külön jó érzés a látványos eredmény, a megszépülés, tisztulás. :)

Május 12 - Kedd;

Elkezdtük nézni a POSE második évadát.

Amilyen szépségessss volt az első évad zárása, olyan jó volt a második évad nyitása. Látszik, h több pénzt kapott, jobb a minősége. S azok a zenék! OMG! Bömbölt a TV! 😅 Amúgy nekem ez a sorozat a Trónok harcával van együtt a dobogó legfelső fokán! Annyira a szívembe lopta magát, h nagyon! 😍❤️🏳️‍🌈

...

Felmerült a szoba kiadásának gondolata, de azt inkább csak a legszükségesebb esetben használnám. Lényegében két szobám van most amit aktívan használok, amiből az egyiket felkellene adnom. Mert a nappali is a szobám lett. Délkeleti fekvésű a lakásom, s a nap első felében a nappaliban vagyok, a nap vége felé pedig a saját szobámba. Szo vonulok a nappal. 😁 Persze a bérlő lehetne az üres harmadik vendégszobában, de....... ne legyen! 😅

1 opcióra vagyok nyitott, h Juci barátnőm költözzön hozzám, mert róla tudom, h nem csak magára, de környezetéra is odafigyel és rendet tart maga körül.

Május 17 - Vasárnap;

Éppen úton vagyok hazafelé. Igaz bevagyok csiccsentve, de most nagyon jól érzem magam. 😁 Lehet, h pont ezért, but who cares???

E héten nálam voltunk Gáborral. Ma délután bementünk hozzá, aztán taka Deákra, találkoztunk Juci barátnőmmel.
Pia, cigi, barátok! Istenem! Úgy kellett már ez nekem! Olyan jó volt. Már nagyon várjuk, h menjünk Agárdra zülleni, ahogy szoktunk minden nyáron!

Jó volt iszogatni, csacsogni, fürdőzni a napsütésben! Pedig majdnem nem lett semmi, mert a nap első felében esős, borongós idő volt.

Most hazafelé meg a '80-'90-es évek zenéit hallgatom. (u can't touch this, pump up the jam, bad girls, I wanna dance with somebody, Vouge) Olyan jó lelki fröcsi! Nem tudom miért, de ezen kor zenéitől számomra a szabadság, boldogság érzete tölt el. Lehet, h mert anno anyumban, majd a gyermekkoromban ez a feeling ivódott belém? Fasz tudja! 🙄 De tény, h jól eső lelki fröcsikék ezek nekem.😊✌️

...

Jövő hét közepén lesz a 31. szülinapom. Egyik nap ezen meditáltam egy kicsikét. Milyen érzéssel tölt el ez engem?
Sokáig nem jött semmi érzés, semmi válasz, de aztán pont ez döbbenet rá arra, h basszus! Minden úgy jó nekem ahogy van! Nem siratom a fiatal éveim, hanem örömmel, hálával, nosztalgiával gondolok rájuk vissza. Minden úgy jó ahogy történt! Semmit sem változtatnék meg! A jelenért is hálás vagyok, mert mindenem megvan.

Jóóóó! A sok milliók még nincsenek, nem nyertem még a lottón, de dolgozom az ügyön! 😅

Nah, de amúgy komolyra fordítva a szót, nem panaszkodhatom. Örülök és hálás vagyok, h van kellő egzisztenciám és egészséges vagyok! Ez a legfontosabb! Amit köszönök is! Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm! ❤️🙏👼

Egyedül a jövővel kapcsolatban van egy kis szomorúság bennem, mert tudom, h több halál lesz ebben az évtizedben a családban/rokonságban.
Ez elszomorít, de ugyanakkor tudom azt is, h el kell fogadni, ez az élet rendje, s nekik is így lesz jobb. Annyi idősen már ők sem akarnak élni. Hangoztatják is, s meg is értem.

Szo jah! Leginkább békét, és hálát érzek születésnapommal kapcsolatban.

Gábor zizegett, h jaaaj mit vegyen, de egyből le is állítottam, h semmit, mert egyrészt nem vagyok már gyerek, akiknek venni kell valamit, másrészt meg nem vagyok egy ajándékozós típus, s ugyan így vagyok magammal szemben is, h nekem se vegyenek semmi faszságot!

Erre mondta, h de h az meg úgy milyen?

Mondom olyan h a kerek 30ra is az volt a kérésem, h senki semmi felhajtást, mert nem szeretem! Kellemetlen a központban tetszelegni.

Mondom úgy is megyünk május utolsó hétvégéjén hozzátok, majd akkor max egyik étterembe meghívsz, s az nekem tökéletes lesz.

Jah! Igen! Szo 2 hét múlva megyünk Debrecenbe s bemutat majd a családjának! Durva mi?! 😁
Belegondolok, h h indultunk; szexpartner, állandó szexpartner, barátság extrákkal, nyitott kapcsolat, s piff anyukám! Már 8 hónap elreppent, s megyek bemutatkozni a familinak, h hello-szia! Ahhoz képest, h nem kerestem kapcsolatot... 🙄
DIIIIK TEEEE! 😁💁‍♂️

3-4 napot ott leszünk, meg elmegyünk a Hortobágyra iiiis! Várom már, mert még sose voltam, se Debrecenben, se Hortobágyon.
Abban már biztos vagyok, h gulyás leveset fogok enni, vörösboros marhapörit nokedlivel és kovi ubivaaaaaal!❤️😍🤤 WAAAA! MEGŐRÜLSZ-MEGVADULSZ!!!

Jóu lesz!
Nah! Takázom aludni, álmi vagyok.

Majd jelentkezem. Remélem kövi alkalommal fogok tudni mesélni már interjú ügyekben... 😊


Csók! 😘


Rion


❤️



(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!) 

2020. május 9., szombat

Karantén napló 4. rész;






Május 4 - Vasárnap;


Ma ismét kimentünk sétálni Gáborral a Duna-partra. Jól esnek, igazi lelki fröcsik ezek a séták.

...

Ahogy egyre jobb idő van, úgy kezdek szép lassan visszaszokni a cigire. 😅

Igaz még csak átlag kb heti 1-2 szálat szívok el, s mint ahogy eddig is, továbbra is csak kocadohányos vagyok, de azért jól esik elfüstölni néha 1-1 szálat. 😊

...

Mostanában több és nagyobb volumenű kiadásaim voltak, mert bátyámon kívül mindenki bika a családban. Anyám, mamám, apám, bátyám fia, anyák napja szo volt költés.

Anyum új tűzhelyet kapott, apám új telót, + virágok, édességek anyának, mamának.

Mondjuk tudom, h kapok is majd vissza, mert nekem is nemsoká itt a 31. születésnapom.


2020.05.05 - Hétfő:

Este lefekvéskor egy félálom szerű állapotba kerültem. Mivel ma is mentegettem le a 10 évvel ezelőtti blogbejegyzéseim, így az állandó mindennapos nap végi "elszámolásomnál" kicsit elidőztem itt a könyv gondolata körül, s kaptam is pár ötletet, h milyen irányba lenne jó felépíteni, elindulni majd.

Az elmúlt évek során már többször írtam az általam elképzelt ideális világról. Arról, h ennek a földi létnek megvannak a maga jó és rossz oldali. Kapizsgálom már, h miért akarnak olyan sokan ide leszületni, de számomra túl durva ez a világ.

Szóval az alakult ki bennem, - ami persze lehet, h nem így lesz, s annak is nagy az esélye, h az egészből kurvára nem lesz sose semmi - hogy 2 szálon fog futni a story. A múlt emlékei és a jövő. A múltbéli visszaemlékezések segítenek megérteni a jövőbeli cselekményeket mindezt úgy, h a jelenben írom :D

Amúgy felemás érzéseim vannak ezzel az egész könyvvel kapcsolatban.... :S :/
Olyan ez, mintha szeretnél egy saját házat egyedül felépíteni. Geci nagy munka.
S én most ott tartok, h megvan a hely, az eszköz, amivel építhetek, s most kezdem összeszedni a házhoz szükséges alapokat, vázat, kellékeket....

Jah! S mindezt egyfajta hobbi szinten építgetem csak, amikor időm, kedvem, energiám engedi. Tehát ilyen tempóban jó sokára lesz csak kész, amikor már talán meg is halok. :D

S megint ott vagyok, h faszom! Tényleg nincs mese! Nyerni kell azon a kurva lottón, h ne kelljen dolgozni, ne legyen gondom a megélhetéssel, lóvéval, s legyen időm azokra, amiket szeretek, érdekelnek. :D


Nah de! Visszatérve az estéhez, lefekvéshez, akkor egy kicsit másabb téma:

Mostanában kétszer is volt, h álmomban tudatomra ébredtem, de mindig elbaszom. Mármint hiszem, h lehet irányítani az álmodat, s nekem már korábban is volt ez, h tudtam, h álmodom, s nem csak félálomban voltam, de mindig azzal baszom el, h elkezdek először agyalni, h tényleg álmodom-e, s mivel mindig jön valami hülyeség, ami az álmokban szokott lenni, így bebizonyosodik, h igen álmodok, s ilyenkor mindig az a második lépés, h jó, akkor taka innen a gecibe, s legyen vége ennek, ébredjek fel!

Olyan érzés, mint amikor belecsöppensz egy másik világba. De tényleg szó szerint belecsöppensz! Mármint érezni is szoktam mindig azt a hirtelenség érzetét, mintha piff, csetttintéstre máshol lennél, s feleszmélsz h wtf, hol vagyok?! Jaaaa. Már megint az álmomban. S nem tudok ezzel mit kezdeni, nem tudom kezelni, nem tudom h mit csináljak, s azonnal visszaakarok jönni, s felébredek.

De nem egyszerű ez a visszajövetel, mert egyből az a kérdés merül fel tudatomra ébredéskor, h oké, de melyik világba menjek vissza? Mert a jelenlegi "valós" világomat is megkérdőjelezem, h az tényleg valós-e, nem csak egy másvilág az is? S harmadik lépésként szokott jönni a pánik, h úristen elvesztem a semmiben/mindenségben/univerzumban/álomvilágban, (mindenki annak nevezi, aminek akarja) s h akkor most én hol is vagyok, s hogy kell hazamennem, s mi is valójában a haza, mi az a vissza?

Ezzel fokozatosan eluralkodik rajtam a pánik, s így ébredek fel itt. Néha úgy érzem, h a valódi bensőm az olyan, mintha egy online felhőben lenne, s ez a jelenlegi életem csak egy eszköz a több közül, ami hozzáfér a felhőhöz. Ezen az eszközön, most én Rion vagyok, mindjárt 31 éves, aki boldogan él a kis meleg burkában, bla, bla, bla...

Amikor meg az álmomba térek magamhoz, akkor azért merül fel bennem a kérdés, h most hova is kell "visszatérni", mert akkor ott, az álomvilágban tudatára ébredt énem ÉRZI, h vannak más utak/opciók is.  Ezért jön ösztönösen egyből a kérdés, h jó, de hova vissza?

Olyan ez pl, mint amikor egyértelműen ÉRZED, h a másikkal van valami, még nem TUDOD a részleteket. pl érzed, h hazudik, de nem tudod, h mi az igazság.

Szóval furi... 

Szeretném elérni majd azt az elkövetkezendő ilyen lehetőségeknél, h megfékezzem a pánikom, mert azt már tudom, h a pánik, a félelem okoz olyan nagy feszültséget, ami szétrobbantja az energiát, s aminek hatására megszűnik az a világ, s visszazuhanok ide.

A másik amik előszoktak fordulni, amikor ébredzek, s csak lassacskán térek magamhoz, s nem tudom h hol vagyok. Itthon, v vidéken a szülői házban, v máshol? Több időbe telik, még kitisztul a kép, h na hol is folytatódom most éppen... 


Május 9 - Szombat:

Május 6-án szerdán felmondtak nekem melóban. Május 31-ig vagyok még a cégnél aztán szajé.

Reggel kiküldtek egy nagyon hosszú mindenre kiterjedő részletes beszámolót, h hogy áll a cég, mik várhatóak, milyen gazdasági, megszorító intézkedéseket hoznak erre az évre, s rá 1-2 órára az egyik igazgató írt, h tudnánk-e 10 perc múlva beszélni. Mondtam, h igen, s mikor videochaten megjelent Ő meg a másik igazgató, akkor már biztos voltam benne, h mi a téma...

Mondták, h 2 témával kapcsolatban szeretnének velem beszélni. Egyik az éves értékelés, a másik a hosszú köremail, amit írtak. Melyikkel kezdjük? Mondom értékelés. 

Mondtak pozitívat és negatívat is, aztán áttértünk a levélre, h milyen költségcsökkentések vannak, s azon felül további csökkentésként engem is elküldenek. 

Korábbi bejegyzéseimben már többször írtam, h benne van ez a levegőben, mert pont azokat a területeket érintette leginkább a válság, amiket én csináltam a cégnél. Egy kis besegítés a hr, sales adminba. A pr, marketing világával pedig csak én foglalkoztam és hát se rendezvény, se bemutatók, se diák melósokat nem kell toborozni, és az értékesítések száma is padlóra került így lényegében a szerződésekbe segítettem be néha, dehát abból se sok volt, meg a CRM adatbázisunkat frissítgetem.
Szerintem írtam arról is, h annak ellenére, h szerettem a kollégáim, a munkakörülményeket, de a meló túlzott technikai jellegű részével nem tudtam megbarátkozni, s annyira nem tetszett. Szo annyira nem éreztem jól magam a meló helyen, viszont a fizu jó volt, s az döntő súllyal bírt a mérleg nyelvén...

Egyből belevetettem magam az angol, magyar önéletrajz, motivációs levél frissítésekbe, s elkezdtem böngészni az állásokat. Napokon keresztül csak ezzel foglalkoztam, s teljesen rápörögtem. Böngésztem ezerrel az állás hirdetéseket, beállítottam, és feliratkoztam álláshirdetéses hírlevelekre, reggeltől estig csak ezt a kibaszott monitort bámultam, és ma, amikor felpillantottam a monitoromból csak néztem, h milyen szép ahogy ragyognak a napsütésben a friss zöld falevelek, hétágra süt a nap, mennek a kék égen a felhők, csicseregnek ezerrel a madarak, vinnyognak a fecskék, akiket úgy szeretek. Belém hasított a meglepetés, h úristen de szép idő van! És ennyi elég is volt ahhoz, h itt egy kicsit elpityeregjem magam...

Szerintem be vagyok sokalva. Bika létemre ez a legnagyobb félelem a munkanélküliség, a bizonytalanság a megélhetés kérdése. S karmám megint aktiválta magát. Nem telt el még ugyan a szokásos átlag egy év csak 10 hónap, de már megint ott tartok, h állást keresek. Eddig csak az Il Bacio és a Cinq Filles volt az a munkahely, ahol 2 évet dolgoztam. Az Il Bacio bezárt ezért kellett lépni, a Cinq Fillestől meg elküldtek szintén gazdasági okok miatt, bezárták a másik üzletet is, elküldtek eldókat is, s mivel az én fizum volt a másik legnagyobb kiadás a cégnél így szajé volt. + Nem jöttem ki jól amúgy sem a tulaj feleségével. Az meg milyen már, h 10 éve dolgozom, s 2 évnél tovább még sehol sem tudtam dolgozni?!

Sokat vívódom magamban. Egyik gondolatom oltja a másikat, h megint kikell találnom, h mennyit mondjak majd fizu igénynek ha kérdezik, s tökre elkeserít a tudat, h a legtöbb meló, ami érdekel, van tapasztalatom, azok nettó 300 alatt vannak. A másik gondolatom meg, h mások meg a mindennapi megélhetésért, ételért küzdenek, még nekem van több hónapra elegendő tartalékom, örüljek h már nincs lakáshitelem stb....

A másik ami meg szintén megrémít, h mennyien vannak most a munkaerő piacon?! Sokkal nehezebb lesz így állást találni. Többen mondták, h sehonnan semmi visszajelzést nem kaptak. Rémisztő.

"Kikapcsolódásként" persze továbbra is a monitrot bámulom, de az írás megnyugtat. Nem hiába írok már 21 éve naplót... Gábor próbál segíteni, vigasztalni. Levágjuk majd egymás haját, mert már nem tudom kezelni olyan nagy göndör. Aztán elmegyünk majd sétálni megint. Tabánt szemeltem most ki célpontul. Mostanában több cikket is olvastam s szeretem a régi tabáni képeket nézegetni, történetét olvasni.

Péntek délután is sétáltunk. Corvintól le a Kálvinra, Fővám tér, Szabi híd(💓), végig a budai parton egész ki a Kopaszira. Ott egy kis pihi. Töltődtem a finom virág illatokban. Jaj de imádom! Sütkérezés a napon, elidőzni egy kicsit a csillogó víz felszínén, nézni ahogy tollászkodnak a kacsák. Jó volt.

Szóval megpróbálom a bebaszott áradás felett tartani a fejem, de nem mindig sikerül. Nincs is túl jó hangulatom az eset óta. :/ Fáradt is vagyok. Nagyon letud szívni ez az állandó agyalás, kattogás, vívódás, meló keresés.
Nah, de most el kell h köszönjek, mert reggeli, hajvágás, kis meló keresés, jelentkezgetés, aztán ebéd után megindulunk.

Ha valaki tud valami melót esetleg, írjatok pls. (riongay@gmail.com)
Nagyon nem akarom lekorlátozni a területek számát. Eddig kereskedelem és koordinációs, irodai területen dolgoztam, de nyitott vagyok akár futárkodásra is és részmunkaidős melóban is érdekelt vagyok júniustól.

Köszi

Csók! 😘


Rion


❤️



(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!) 

2020. május 5., kedd

POSE





(A bejegyzés spoiler mentes.) 

Az első évad hatodik része után (Love is the message) úgy érzem, h ki kell írnom magamból...

A korábbi részeken is pityeregtem, de ezen a részen kb 6 zsebkendőt sírtam el... 🙄😥

Nagyon jó sorozat! Nagyon szeretem annak ellenére is, h engem érzelmileg eléggé felkavar szinte minden rész. Mindig mutat, illetve tanít valami újat.

Megmondom őszintén sok infóm nem volt eddig erről a világról, s például nekem nagyon sokat segített minden rész, h megértsem ezt a csoportot. A negyedik részt (Fever) többször megállítottam, s hangosan gondolkodtam Gábor előtt, aki segített feldolgozni, h akkor hogy is van a szexuális életük, meg h mennyi féle ember van, s nekem nem volt könnyű ezt megérteni elsőre, h heteró a pasi, s tudja h valójában (még) nem egészen nő a nő, akivel van, sőt! Még izgatja is, h a nő lába között fasz van, ugyanakkor a transzexuális meg undorodik a saját farkától és utálja, ha pl leszopják. Nekem ez olyan whaaaaaaat és brrrrr volt. 😫

Szo sokat tágított a komfortzónámon. Eleinte többször feszengtem. Sajnálom, h olyan szegény körülmények között éltek, ugyanakkor pl a családi hátteret tökre átéreztem, ami miatt szintén többször pityeregtem, mert azért nekem is sok hosszú év kellett, h anyámmal kibéküljek, s azért még a mai napig vannak vitáink.

Feszültem még a szexualitáson, meg a plasztikás, nemi átalakítós részeknél. Nah meg szintén a negyedik részben többször volt tűs téma, én meg tű fóbiás vagyok, s egyszer majd kiégett a szemem s hangosan felüvöltöttem, mikor későn kapcsolatam, s azt láttam h szúrják a tűt!

Általában az ilyen érzékeny részeket kiszoktam takarni a kezemmel... 🙄

Tetszik még az is, h igazi transzexuálisok játszanak benne, s hogy a sok felszínesség között mennyi mély és intenzív érzelmek találhatóak.

Imádom, ahogy vonulnak, előadnak, beszélnek, osztják egymást! 😁😅❤️

Nah meg a 80 évek zenéi?! Imádooom! 😍❤️

Mióta nézem, azóta csak ezt a playlistet hallgatom. ❤️

Számomra annyira magával ragadó ez a sorozat/világ! ❤️😍

Szóval részemről erősen ajánlott kategória!

Mondhatni;

10! 10! 10! 10! 10!

THE CATEGORY IIIIIS;

LIVE! WORK! POOOOSE! 

❤️👑🏆💃🕺🤴👸👑🏆❤️


😘😘

2020. május 2., szombat

Karantén napló 3 rész;




Üdvözlégy! 😘

Am ha jobban belegondolsz, h sír egyesek szája, h jaaaaj, ebbe a felgyorsult világban, már mindent rövidítenek, holott már ez a szó is hány száz, v akár ezer éves, h üdvözlégy. Alias légy üdvözölve! Vagyis gondolom én! De persze az is lehet, h(ogy) kurvára nem így van! 😁✌️

Nah mindeeeegy!

...

Uuuu gyerekek! Tökre lebarnult a térdem, karjai, h állandóan a napon vagyok.

Már Gábor is mondta h jó barna vagyok. Kértem is tőle napvédőt, s annyira relaxálósss, kikapcsolósss, megnyugtatóssss a napvédő illata!

Fel is bontottam mellé egy üveg bort. Tűz a nap, csicseregnek a madarak, napvédő illata, bor zamata! Tittára, mint Agárdon ahol általában züllök nyaranta! 😍❤️😎🌞🍷

Szo ha tehetitek, basszátok ki ti is magatokat a napra, de kenjétek a napvédőt! Nagyon jó kis lelki fröcsike! 😊😎❤️🍷🍷🌞

Jah. Amúgy jó rég nem ittam, de múlthéten, meg ezen a héten megittunk 1-1 üveg bort Gáborral. Múltkor szerintem azt elfelejtettem leírni, h amúgy több mindenkivel tartom a kapcsolatot, hol videochaten, messenger call, v hangüzenetek formájában, s a szűk baráti körben gyakran azt láttam videochaten, h ott a bor a kezükben! Mondom mi a fasz?! Ti állandóan isztok?! 😁

Aztán x hét után már felbontottam 1 üveg borocskát én is, ha már úgyis van itthon dísznek vagy huszon akárhány liter ... 🙄🍷💁‍♂️

...

Gáboral voltunk kint 2x sétálni. Ötven akárhány nap bezártság után már nagyon ránkfért, h kimozduljunk. Igazi lelki fröcsike volt. Első utunk a kedvenc helyemre a Kálvin tér - Fővám térre, s onnan a Szabadság hídhoz vezetett. Leültünk a Duna-partra a lépcsőkhöz s ott is megittunk 1 üveg borocskát. Annyira jó volt ott lenni!

Második alkalommal, pedig sétáltunk a Duna-parton, s felmentünk a várba.

...

Nézzük a Westworld 3. Évadát, s a sorozat világa nagyon közel áll hozzám. Nagyon hasonlít az általam a világról alkotott képre. De ebbe most nem mennék bele. Közben már készül egy másik bejegyzés is, s sok idő lenne mindezt leírni.

...

Nem kis munka lementegetni a bejegyzéseim! Nagyon sokat írtam! Amúgy nem olvasom el őket, csak néha olvasok bele egy-egy bejegyzésben néhányssornyit, s hát eléggé más világ voltam. 😁

Hol a szemem forgatom, h OMG, hol jókat mosolygok az akkori kis Rion úrfin. 😊 Erősen érződik a kis csira takony roppanós virsliség. 😅 Olvastam olyanokat is, amikre egyáltalán nem emlékszem, s olyan, mintha nem is velem történt volna... Durva, h mennyi mindent elfelejtünk.... :/ :(

De hát ez van! Ez az élet rendje! Könnyen lehet, h majd 10 év múlva is mosolyogni fogok a mostani énemen. Meg majd ha befejeződik a mostani pályafutásom, akkor meg majd az egész életemen. Mondjuk inkább kuncogjak, mosolyogjak magamon, mint h sírjak nem?!  😅✌️💁‍♂️


Április 26 - Vasárnap;

24-én pénteken jelentkeztem  egy asztropszichológusnál, akivel majd 29-én, szerda reggel lesz egy kb másfél órás prognosztikai elemzés.

Előző bejegyzéseimben már ugye említettem, h még az ősz folyamán elkezdtem azon gondolkodni, h mi lenne az ideális munka a számomra, s végül is most, a hatodik heti karanténban érett meg az, h megtegyem az első lépést ennek a kiderítésére.

Kíváncsian várom.

Beszélgettem Gergő exemmel is, s Ő is ajánlott egy szimpatikus coach-ot, akit el is mentettem talomba. Kb 1 éve volt nála s dicsérte, h megérte, jó volt, s a mai napig követi s részt vesz az kis csoportos beszélgetéseken. Először megvárom, h túllegyek a asztropszichológuson, aztán majd ha úgy érzem, h nem volt elég, akkor jelentkezem a coach-nál is.

...

Melóban minden hétfőn és kedden van kb 2-2 órás meeting. Én csak memót készítek a beszámolókról, de gyakran beszélnek mindenféle más egyéb témáról is, amiben kivételesen én is érdekelt, informált vagyok s tudok olyan infókat, amiket ők meg még nem tudnak, nincs infójuk, v rosszul tudják, de nincs kedvem megszólalni. 😁

Annyira mondja mindenki a magáét, egymás szavába vágnak, h inkább meg se szólalok. 🙄🙂

Volt már, h kifejezetten olyan érzésem volt, mintha verseny menne, h ki mond nagyobb hülyeséget. Olyasmi, mint a Rádió1-en a Balázsék.... 😏

A meetingek 95%-ban le is vagyok némítva. :)

Valamelyik nap fel is hívott egyik kollégám, h h vagyok. Minden okés e, mert meg se szólalok a meetingeken. Elintéztem annyival, h amúgy se szoktam a meetingeken sokat beszélni. Vannak elegen akik beszélnek. 😊

...

Megvolt életem első találta a skandináv lottón! Volt egy négyesem, amivel nyertem 1370 Ft-ot! 😂😅😁✌️

Én ennek is örülök. Legalább pár szelvény ára visszajött.
Elég egyszer nyerni egy fullos találatot, h aztán visszajöjjön az összes elbaszott pénz ára, s még profitra is fusson! 😁

Muszáj lottózni, mert millió tervem van, amihez kellenek a milliók! 😅😂😁

...

Az asztropszichológus nem annyira vált be. Ami újdonság volt, h erős hatással van rám az ikrek jellemvilága, amit hiszek is meg nem is. No mind1. Voltam már máskor is egy másik asztrológusnál az jó volt. Ezt most kidobott pénznek érzem.

...

Már vagy 2 hete ismét az elektromos rollereket nézegetem.
Találtam kettőt is, ami szimpi. Egy kategóriába tartoznak, de húzós az áruk. Mondjuk ez már prémium kategória. (Mi más lenne?! Kényes picshám sose érte be akármivel... 🙄💁‍♂️)

De hát ha ilyen teljesítményt és hatótávot akarok, akkor ez az a kategória.

Megvehetném, csak a zsidó énem szívja a fogát, mert nem szívesen adok ki ennyi pénzt... 🙄😕

Leginkább motor lenne jó, de azt lakásba nem tudom felhozni, kint az utcán meg biztos nem fogom hagyni... Más lehetőség meg nincs.

Gondoltam arra, h tudnék vele futárkodni is, de most a woltnál és a netpincérnél is váró listán vannak a jelentkezők.

Mondjuk a futárkodás is csak akkor játszana, ha csökkentenék az óraszámom, v elküldenének.

Mind1. Most egyelőre kivárok.

Asztali PC-t is venni akarok már egy ideje. A laptopom meg eladnám. Kell gamer PC. Xbox és társaiban meg nem vagyok érdekelt. Ha minden igaz év végén kijön a legújabb vikinges Assassin's Creed, amire már meg kell h legyen az új PC, mert a mostani laptopomon is már olykor akad az Odessy.

Gábor meg Joc pedig majd - ha minden igaz - segítenek összeállítani a PC-t, mert én nem értek hozzá.

Nah! Ennyike!

Hamarosan jelentkezek egy másik bejegyzéssel a Pose című sorozatról, amibe mostanában belevagyok buzulva. 😊

Csók! 😘

Rion 😊

❤️

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)