Sorozatajánló

Az előző részek tartalmából;

Jan 31 - péntek:


Este megnéztük Gáborral a moziban a Jonathan Agassi saved my life című filmet, amit a
BIDF - Budapest International Documentary Festival-on vetítettek.

Elég kemény film.

Egyetlen egy dolgot irigyeltem csak Jonathan életéből. Mégpedig azt, h mennyire laza, őszinte, nyílt életét élt végig. A kezdetektől fogva coming outolt. Családja elfogadta. Sőt! Simán megmutatta magát a hugának, bátyjának, anyjának, amikor magassarkút és fehér csipkés harisnyát húzott magára, fekete bőr hámmal együtt. Hát az elég kemény (és számomra kifejezetten undi látvány) volt. Tetszett, az a baráti kapcsolat, ami közte és az anyja között van.Pozitív volt továbbá, h nem volt bujkálás, szégyen, félelem az életében. Vagy legalább is nem volt jelentős, h nem volt róla szó a filmben.

Viszont már extrém volt számomra az a világ, amiben ő él(t).

A mocskot láttam állandóan körülötte ahol és ahogyan élt. 😕😏 Nálam sincs patyolat tisztaság, de  neki még a laptopja is olyan szutykos volt, h nem is láttam, h mit keleltt volna nézni a képernyőn, mert egyszerűen leblokkolt a szemem, a billenytűzet mocskosságán. :S o.O :/

Aztán ott vannak a  drogok. Én azt gondoltam, h tök liberális vagyok ilyen téren. Mondjuk az is vagyok, de nem annyira, mint Jonathan, mert azért ő tölt kemény, szúrós dolgokat is, azokat én meg már nem tartom okésnak Amiket ő használt az már elég kemény, s többször volt, h nem is néztem oda, mert annyira felkavaró volt látni, bedrogozott állapotban. Amikor fetrengett a kocsin, vagy amikor a szobában nyögött, a kanapéban, aztán meg a földön. Beszélni se bírt csak nyögött, mint akit vagy 40 fokos láz gyötör.

Nah meg a farokba az injekció! Mert hát ugye sokszor mutatták a farkát is működés közben, s jó párszor vágtak be pornó jelenetet, de az injekciós résztől kivoltam. Meg attól is, amikor a karjába lőtte a drogot. Pfuuu.
Nem néztem ezeket a részeket, de az első pillanatképről nem sikerült lemaradnom sajnos....

Amúgy is tű fóbiám van, s tiszta stressz minden egyes vérvétel a számomra....

Szóval az én kis pinky, minden szép és jó, peace and love világom határait már erősen rugdosta ez a film.

Kaptunk egy kis értékelő lapot is a bejáratnál, s egy 5 fokú skálán négyesre értékeltem a filmet.

Tetszett h brutális, életszagú, őszinte a film, s tágított is valamelyest a határaimon.

Megerősítette továbbá azon véleményem, h rendkívül sokféle a világunk, s az emberiségen belül is ugyan úgy vannak különböző fajok, mint az állat világban.

Vannak akik a mélységben élnek, vannak akik a felszínen, s vannak akik a föld felett. S ezeken belül is vannak rétegek, alfajok.

Tényleg mint egy sokszínű állatkert.

Amúgy Jonathan Agassi tökéletes példa a nárcisztikus személyiségre.

Kifejezetten unszimpatikus számomra ez a fajta erősen extrovertált személyiség.
Csináltunk közös selfit is, de hát annyira másképp néz ki, h alig lehet már ráismerni a régi pornós énjére.

...

Február 8 - szombat:

12 év után távozott szüleim kutyája a németjuhász Néró.

Pont az előző bejegyzésemben írtam egy picit a halálról.
Hát nem kellett sokat várni, s már itt is az első... 🙄😞

Jött is egy olyan gondolat, h ezen évtized mottója;

"Aminek kezdete, annak vége is van."

Többen elfognak távozni ezen évtizedben, akikhez fűz valamilyen kedves emelék...

Anyum pont fentvolt nálam, szombaton, amikor apum küldött egy utolsó képet róla, s közölte, h eltávozott...
Hívtam is egyből, kihangosítva, h anyum is hallja.
Sírt apum is, aztán meg anyum is.
Én tartottam magam, de ahogy elment anyum haza, gyújtottam gyertyát és füstölőt, s ahogy elkezdtem visszaemlékezni a 12 évére, s elköszöntem tőle, persze h felszínre tört, amit eddig visszatartottam.

Most is, ezen sorokat is sírva írom. 1-1 mondat után, hol az orrom fújom, hol a könnyes szemem, arcom törlöm. De hát ez a gyász. Hagyni kell, had jöjjön ki... 😞😢🤧

Olyan fura ez az élet. Olyan gyorsan eltelik. 12 éve 18 éves voltam. Még én tanítottam labdázni, ami egész életében a nagy kedvence volt, s hozta mindig, mindenkinek h dobják el neki...

Sose unta meg. Istenem! Hogy elrepül az idő! Mintha csak tegnap lett volna...

Apum nagy szíve csücske volt. Hozzá állt a legközelebb....
Ő volt ott vele az utolsó percekben is.
Most meg neki kell eltemetnie hátul a kertben....
Kutya egy világ ez az élet... 😞😢

Hiába tudtuk mind, h nem sok van már szegény öregnek hátra...

Meg milyen szar lesz az nekik minden nap úgy kimenni az udvarra, h már nincs ott...

Ami kicsit boldogít a visszaemlékezésekkel, az a tudat, h legalább szép és jó élete volt. Jó körülmények között tartva, s mindenki szerette.

Én személy szerint nem ragaszkodtam hozzá, de mégis nagyon megsiratom.

Szar továbbá itthon lenni egyedül. Magányosnak érzem magam.
Gábor nincs Pesten. Elutazott vidékre. Lehet, h kéne találni valami progit s kimozdulni.... 🙄

...

Egyik este egy srácról tartottam hazafelé, amikor is úgy döntöttem, h inkább sétálok hazafelé. Annyira jó volt! A kedvenc környékemen mentem végig. Gellért tér, Szabadság híd, (kedvenc hidam) Fővám tér, Kálvin tér.

Gyök kettővel kóvályogtam miközben hallgattam Mozart muzsikát, s sok-sok fotót készítettem a környékről. Úgy viselkedtem, mint egy turista. 😊✌️

Annyira üdítő volt! Felért egy lelki fröcsivel. Egyedül, egy szép zenével, és 10 évnyi emlékkel. Annyi sok szép emlékem fűződik ehhez a környékhez, s olyan erős hála érzet öntött el, h kicsit be is pityeredtem.

Am kicsit vicces, de az estek legalább 50%hoz az alkoholos befolyásoltság által (is) okozott örömök köthetőek. Annyit züllöttem erre, h Jaaaaj! De jó is vót!

Ugyanakkor elgondolkodtatott, h akikkel megéltetem ezeket, azokkal már nem, vagy alig tartom a kapcsolatot.

Jóban vagyunk, csak mindenki máshogy, másvalakivel, másmerre éli az életét...


Február 15 - Szombat;

Szép napsütéses időnk volt így hát sétáltunk egy jót a Budai várban, ebédeltünk egy jót egy étteremben, majd csatlakoztunk Jochoz és barátjához a varosligetben, ahol meg ők tartották kutyás napot, mert egy haverjuk francia bulldogjára vigyáztak. Ott elkezdtük borozgatni, jókat beszélgettünk, majd mikor már kezdett hűvösebb lenni felmentunk a közelben lakó Joc barátjához, ahol tovább folytattuk az italozást. (Imádom ezt a szót; ITALOZÁÁÁSSS!!!) 😅🤣

Aztán 8 üveg bor után (ami négyünkre fejenként 2 üveg volt) materializálódott az, ami már jól érezhetően ott bizsergett volt köztünk a levegőben.

Jocék is nyitottak, mi is, szo lett egy kis lightos játszadozás egymással. Több és komolyabb dolog csak azért nem lett, mert átkellett mennünk Jochoz, akinél alapozás volt már megbeszélve másokkal, mert készültek menni OMOH-ra. Nekünk Gáborral ez nem volt tervben, de végül csatlakoztunk mi is.

Alapozáskor, a nagyobb társaságban a jó hangulatról és a sokáig tartó energiáról is gondoskodotunk, aminek a "mellékhatásaként" hajnalban, meg reggel is elég kemény dolgokat csináltunk egymással Gáborral. 😁

A Blahánsikerült betérnem egy helyre, ahol 17.000 Ftot kellet fizetnem 3 db vodka spritért.. . Nem emlékszem már, h milyen vodkát kértem, de amikor megkérdeztem, h miért ennyi, akkor pedig mondta is a vodka nevét, meg h 3x6 centet öntött mindegyikbe. Tanulópénznek jó volt, h máskor megnézem az árlistát... 🙄

A buliban elvoltunk. Ez egy olyan buli, amik állítólag Berlinben szoktak lenni...
Volt pár félmesztelenes, hámos fiú. Gáborral egyből egyre gondoltuk, h ha ezt tudjuk, akkor en is felvettem volna az enyémét, ha már annyi pénzt kiadtam érte... 🙄

Jut eszembe! Mondtam már, h van bőr hámom is?! Még október-november környékén csinaltattam...

Nah mindegy! A lényeg, h lovely volt ez az egész spontán napocska. Valszeg lesz még komolyabb ismétlése a délutáni lighty partynak... 😉

...

Úgy érzem, h szépen lassan ugyan, de folyamatosan épül Gáborral a kapcsolatunk. Sokáig eleinte magunk se tudtuk meghatározni, ha megkérdezték, h mi most egy pár vagyunk, v barátság extrákkal, v mi.

Aztán ugye jött, h kapcsolatban vagyunk, de nyitottban, de én aktívabban nézelődtem szét a világban, mint Gábor.
De az az intenzitás már elmúlt. Még mindig nyitott vagyok, de már nem annyira. Jobb szeretek Gáborral lenni, s úgy érzem egyre fontosabb, s jobban becsülöm, s örülök neki, h van nekem.

A másik oldala a dolgonak meg az, h Gábor meg eddig nem igazán volt nyitott mások felé, de már nyitottabb lett Ő is.


Február 17 - Hétfő;

Immár harmadjára voltam STIPnet szűrésen a Mária utcában. Májusig lehet jelentkezni. Részleteket itt olvashattok, s online is lehet időpontot foglalni. Ha nem tudtok, akkor nincs hely. Nézni kell minden nap, mert van h menetközben szabadul fel hely, s ha nem tudtok, akkor nincs hely, de nézni kell minden nap, mert szokott közben felszabadulni.
Eddig nővérke volt, de most maga a dokika volt, aki egy elég hely fiatalos kani és nem mellesleg klubtaaag. Én bekövettem az oldalát fb-n, mire ő bekövetett instán, likeoltuk párszor egymás képeit aztán ennyi ... 😁

Bár gondolom sok buzival ezt csinálja.... 🤣

Nah mindegy. Azért jól esett a kis lelki világomnak, h kölcsönös a szimpátia. Ez mondjuk kifejezetten tetszik a buzi világban, h elég sok pozitív elismerést lehet bezsbelni, ami még persze jót tesz az ember lelkecskéjének. Olyan ez mint a növényeknek a locsolás. 😁

Amúgy egészségügyileg minden okés. Hála a magasságos Gvadelupai szűznek. 😊😇🙏👼

Február 22 - Szombat;

Elkezdtem újra edzeni. Mindjárt itt a tavasz, szo ideje újra aktivizálni magam sport téren. Fogytam is a télen 1-2 kg-t, szo jó lenne azt visszaszerezni izmozatban.

Délelőtt volt edzés, takarítás, aztán készülődés a késő délután kezdődő partyhoz.
Gáborral ugyanis ismét volt egy harmadik partnerünk, akivel néhány dolog segítségével kemény, intenzív és sokáig tartó (délután 16-tól úgy kb éjfélig) kalandban volt részünk...

Szo olyan kalandban voltam anyukááám.... ... amit le se merek írni...🙄😏

Jó pár dolog kipipálódott a szex bakancslistámon... Sőt! Most nem is jut eszembe semmi olyan, ami ne valósult volna meg, v ne láttam volna pornókban... 🙄🤔
De attól még lehet h van, v fog rá valami felkerülni, de most úgy érzem, h totál jó vagyok. 😊✌️ Mármint az esti körülményekhez képest. 😅😁😉

Vasárnap pedig kettesben folytattuk, mert maradt még bennünk anyag szombatról, ami tovább hajtott, minket délutánig. Aztán levezetéskeppen pedig lazultunk 2 cigivel.

Most meg pihikézés van.

Szeretem ezt a ritka felleinget, amikor annyira passzol és okés minden, h azt érzem, h sokan ezért (is) akarnak ebbe a  világba leszületni...

Meg van, h azt gondolom h mindenkinek kötelezővé kéne tenni az x évig tartó világjárást, mindenféle dolgok kilróbálását, aztán amikor végzett, mindenki eldöntheti maga, h hogyan szeretne élni. De ez bazdmeg, h sokan úgy halnak meg, h lényegében alig mozdulnak ki a kis falujukból???!!!

Kb mintha kómában élnéd le az életed! Úgy halsz meg, h nem éltél! Hazamész, (el innen a földi létből) aztán szembesülsz, h OMG mennyire durván sokszínű, mennyi mindent lehet csinálni ebben a kibaszott világban, amiről neked meg csak fogalmad sem volt!!

S ne érts félre! Mégegyszer mondom, h mindenki úgy él ahogy akar! Sokaknak az a tökéletes élet, ahol és ahogyan élnek. It's okeeeey. De fiatalon igen is KÖTELEZŐnek kellene lennie az utazásnak. Nem a múltszázadbeli baromságos "SORKATONASÁGOT VISSSZA" kell ide, hanem utazgatás! Menni! Tapasztalni! Kimozdulni a komfort zónádból! Ha csak a környező országokat jarod is be, már az is kurva jó, csak kell, h tapasztalj, érezz, láss, más életmódot, felfogást! Kipróbálj olyanokat amiket korábban nem!

Persze kell hozzá kontroll is, h tudd, hol a határ!

Mert azért nem egyszerű, s sajnos kemény az élet, de ugyan akkor vannak nagyon szép pillanatai is. Érdekes ez a világ. S ezt az érzést mindig az a lezárás követi, h érdekes ez a világ ugyan, megvannak a maga jó és rossz dolgai, de ez nem az én világom. Úgy érzem magam itt, mint amikor a kamasz gyerek vágyik ki a világba kalandozni, felfedezni. Kiszabadul, kitombolja magát, de egy idő után már elfárad, úgy érzi h oké, elég volt, s most már szeretnék hazatérni.

Hmmm... Pikk-pakk eljön majd az a pillanat is. Amikor majd csak pered előtted az életed filmje....

S már megint mi a vége az egésznek?!

Ne felejts el hálás lenni!!! ❤️❤️❤️

Ennyire futja most erőm. Nagyon kimerült vagyok.

Peace & Love

Csók!

Rion

😘❤️

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)