"Ha az ember egy kicsit túlozni akar, azt is mondhatja, hogy az emberiség a saját végzetét okozza, és nem tudja megoldani. Az elzárkózás nem vezet sehová. A nyitottság az, ami a társadalom fejlődését elősegíti. És ezt akár politikai, gazdasági vagy társadalmi kérdésnek vesszük, így látom. Úgy gondolom, a politikában is kapjon helyet a nyitottság. Ha visszatekintek az életemre, az összefogás volt, ami mindig előre vitt a világot. Most is erre kéne törekedni." Bálint György - Forbes magazin
December 3 - Kedd;
Úton hazafelé az 1-es villamoson észrevettem velem szemben egy szép barnaszemű fiút, aki bámult ki az ablakon, én meg őt bámultam, ami hihetetlen megnyugvással töltött el.
Amúgy is gyengéim a szép nagy barna szemű fiúk, de ő különösen szép, pozitív, megnyugtató kisugárzású volt a számomra.
Amúgy ahogy beköszöntött a tél, nekem úgy szűnt meg a szexuális étvágyam. Tinderen is (amit "az ezerarcú buzilvág"-nak is hívok) már csak azért húzok néha jobbra 1-2 embert, mert kíváncsi vagyok, h én bejövök e neki.
De hiába matchelünk, nem írok senkire, mert ennél jobban nem érdekel senki. Vagy legalábbis nem láttam még olyat, akitől annyira odalennék.
De amúgy ugyan ez igaz szerintem a másik oldalra is. Ők se írnak rám. 😁😅 10-15 matchből, jó ha 1 rámír.
Többször feltettem már magamnak a kérdést, h mi a fasznak vagyok fent, amikor úgy se vagyok hajlandó venni a fáradságot, h találkozzak bárkivel is?!
A másik 2 dolog, ami bosszantani tud, h akárhányszor megnyitom a Tindert, egyszer mindig feldob 1 nőt! Pedig be van állítva, h csak férfiak érdekelnek! Ilyenkor egyből olyan lendülettel koppintok a telóra, s rántom a. ecibe, h mondom a. urva anyát ennek az appnak! Taka anyádba innen!
A másik meg a rengeteg Ázsiai! (Ők sem az eseteim.) Kb minden 4. Ázsiai. Hát mondom ezt nem hiszem eeeel! Totál idegbevernek! 😁🙄
Dec 2-6;
Zúzós 1 hét volt.
Hóvégi zárás. Jelenlétik, riportok, s jó pár szerződés.
Dec 10 - Kedd;
Emberi jogok világnapja alkalmából a Budapest Bike Maffiával együttműködve 300 szendvicset készítettünk a rászorulóknak, illetve a MyForestnek szánt adományból 500 fát fogunk ültetni.
Dec 12 - Csütörtök;
Túlvagyok életem első céges képviseletén, tárgyalásáááán!
Úgy érzem jól sikerült. Konkrétan élveztem, jól éreztem magam. 1 szimpatikus srác jött. Szerintem valamivel fiatalabb lehetett, mint én. Szo fiatalos, laza, kötetlen beszélgetés volt.
Új arculatot fogunk csinálni a cégnek, egy brand book-ot, ami lényegében a bibliánk lesz, s amiben le lesznek fektetve az alapszabályok, h hogyan nézünk ki, hogyan kommunikáljunk. Pr, Hr, Marketing, sales, stb....
Belett mutatva az az anyag, amit még én csináltam októberben cégismertetőt, s ahhoz képest, h nem volt időm komolyabban foglalkozni anno az anyaggal, ahhoz képest pozitív visszajelzést kaptam. Megbeszéltük, h milyen területeken szeretnénk változtatni, mik a terveink.
Élveztem, h az egyik ügyvezető igazgató engem is bevont, s kikérte a véleményem, kérdezett tőlem is, meg gyakran nekem adta át a szót, s nekem kellett 1-1 témát kifejteni. pl a cégismertető és a céges prezentációs anyagokkal meg a CSR - társadalmi felelősségvállalás, roadmap (éves marketing stratégia) meg a social media felületeninkkel, Illetve hr területen is szeretnék jó pár újdonságot bevezetni. Játékos oktatás, tanulás, jutalmazó, szavazó rendszert bevezetni. Szo több témákkal kapcsolatban.
Szóval elég sokat beszéltem én is, amire nem számítottam, de élveztem. Jó volt. 2 órás.
Dec 13 - Péntek;
Céges kari party
Úgy érzem, h a vezetőség és az irodások, akikkel együtt dolgozom fent, ők már befogadtak, s tudják h mizujs. Elég sokszor sssssejpítetteeeem, meg affektáltaaaaam (ha eltudok lazulni - és hát ebben a pia segített - egy társaságban, akkor szoktam vicceskedni, buzulni) és jókat röhögtünk együtt. 😁
A mérnökök, akikkel ritkábban találkozok, mert ők általában kint vannak terepen, meg lent a földszinten, velük szemben érezhetően megvan a távolság. Nem keresik a társaságom, meg én se az övékét. 1 szót nem beszéltem egyikükkel sem.
Egyszer észleltem, h az egyik ügyvezető igazgatóval beszél az egyik, aki mondja, h X-nek, (ő gondoskodott a kajákról meg a hozzávalókból, mert ő tud főzni), Y-nak (dekorban segített) meg nekem köszönhető ez az este, h ilyen faszán meglett minden (merthogy lényegében egy esküvő szerű bulit tartottunk ott ahol dolgozunk, s mindent úgy kellett megszerezni, mintha egy mini lagzi lenne 30 főre.) Pont elmentem mellettük, de nem mondta volna a mérnök srác, h köszi v valami.
Mindegy az irodásokkal nagyon jól elnevetgéltünk, meg keradminon van egy olyan bolond lány mint én, hát azzal ment a buzulás rendesen. 😁😂😅😇
Retro bulin Majka a '90-es évekről szóló számán eléggé bekönnyeztem. Biztos a pia is dolgozott bennem, de nagyon nosztalgikus és ezáltal érzékeny állapotba kerültem.
Rengeteg munkánk volt ebben az estében, de jól sikerült, bár már örülök, hogy túl vagyok rajta, mert nagyon sok munka volt vele, ami gyakran stresszes volt.
...
Nagyon begubóztam. Továbbra sincs kedvem senkivel se találkozni. Gáborral is keveset találkozok mostanság.
Imádok otthon lenni magam, csendben, nyugalomban, az esti lightos fényfüzérekkel. Vagy a Tv-t nézem, v olvasok, v (s leginkább) szörfölök a neten.
Valszeg azért van ez, mert nagyon sűrűek a napjaim, sok a meló, s nap végére már annyira fáradt vagyok, h inkább csak a nyugalomra vágyom.
Dec 14-15 - Szombat, Vasárnap:
A hétvégén levezettem rendesen az elmúlt hetekben felgyülemlett stresszt. 😁
Mivel tényleg sűrű, zúzós volt a hetem, ezért nem találkoztam meló után senkivel, még Gáborral sem. Szombaton bementem még melóba pakolászani, rendezgetni a cuccokat pár órára, de a kora délutáni órákban takáztam haza. Útközben csatlakozott hozzám Gábor is, aztán szombat délutántól ki se mozdultunk. 😜
Kipróbáltunk új dolgokat. Pontosabban csak én, mert Gábornak volt már tapasztalata, s örültem, h vele próbálgattam ki. Újabb pipa a bakancslistán. 😊
...
Egyik este egy mély álomból ébredtem hirtelen, s úgy éreztem magam, mint akit visszadobtak a földre. Kómás, zavarodott voltam, meg szédültem.
Nem tudtam, h most melyik világban vagyok. Az előzőben? V az újban? Vagy ez most a valóság? S honnan tudjam, h melyik a valóság? Hisz mindig az tűnik valóságosnak, amiben éppen vagyunk. Érdekes, furcsa s egy kicsit félelmetes is volt. Többször volt már ilyen, h megkérdőjeleztem ezen világ valódiságát.
Ahogy öregszem, egyre inkább hiszem azt, h ez a földi lét egy olyan játék/küldetés, amin korszakokon keresztül visszük magunkkal - tudat alatt - a korábban felhalmozott tapasztalataink. S ez a "THE EARTH" nevű szimuláció, egy komplex oktató játék. Ahol szinte minden hatással van mindenre és mindenkire.
Egy regényt is lehetne írni erről.... 🙄🤔
Dec 16-20:
Végigdolgoztam a hetet. Nagy volt a hajtás az év utolsó munkahetében is.
Dec 21 - Szombat:
Meglátogatott az a srác, akivel még szeptemberben ismerkedtem. Ő volt az, aki volt velem a József hegyi kilátónál.
Jól elbeszelgettünk, vacsorázunk. Jó volt újra találkozni vele. Értelmes, művelt srác, s jókat lehet vele beszélgetni mindenről.
Dec 22 - Vasárnap:
Kitti és Norbi ellátogatott hozzám.
Úgy volt, h megnézzük a moziba a Star Warst, meg elmegyünk a szokásos karácsonyi vacsoránkra a Menzára, de mivel mindenki vadul dolgozott, s nem foglaltunk, így már sehol nem volt hely, így végül nálam karácsonyoztunk.
Minden szép és jó volt, egyedül utánna volt rossz, szokatlan és furcsa, h hazamentek.
Norbi a napokban költözik be az új albérletébe, ahol majd a panamai barátjával fognak lakni együtt februártól.
Kitti meg élvezi a rózsadombi életét. 😁
Mindenki happy. Ez a lényeg. 😊
Dec 24-25-26:
Vidéken voltam szüleimnél. 25-én mamám és bátyám családja is csatlakozott hozzánk. Együtt ebédeltünk. Itt is szép és jó volt minden. Mamám egyre öregebb. Észrevettem magamon, h gyakran úgy nézem és hallgatom, mintha "felvenném", tudatosan memorizálnám a hangját, mozdulatait, reakcióit, h ezek velem legyenek akkor is, ha már ő nem lesz. Papám is így él bennem tovább. Örülök, h feltudom idézni a hangját, ahogy beszélt, viccelődött, morgott, veszekedett, ahogy ment, csoszogott...
...Sokat eszembe van....
Aztán már mondhatni, h szokás szerint (merthogy tényleg már szokásommá vált az elmúlt években) gondoltam azokra, s elmondtam értük pár jókívánságot, akik szegény körülmények között élnek, v éppen szomorúak magányosak. Gyertyát is gyújtottam.
Aztán 26 késő délutánján takáztam haza.
27-én találkozom Gáborral. 1 hete nem találkoztunk, s már eléggé hiányzik.... 🙄
Meg úgy látszik, ahogy beszéltük Gáborral a közeljövőnkre vonatkozó terveiket, h folytatódni fog a bakancslistáim megvalósítása, amit izgatottan várok. 😁
Nah! Majd reméle, h legközelebb a pozitív tapasztalatairól nyilatkozhatok, s nem lesz olyan szomorú csalódás, mint amiről múltkor meséltem!
TAKAAAA!
Ezúton kívánok mindenkinek Kellemes ünnepeket!
Csók!
😘
Rion
❤️☮️
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
