2021. december 29., szerda

Évzáró (Az előző részek tartalmából)


Hát az elmúlt két hónap nagyon nem az én időszakom volt.

 Kezdődött a november mamám testvérének halálával, temetésével. Szerencsére hamvasztást kért. Az úgy a jobb verzió, mint körbe állni a nyitott koporsót. Ilyenkor szerintem természetes h mindenki elgondolkodik az életén, illetve a közelgő lehetséges temetéseken. Több rokon is van, aki már elég idős szóval elég sok temetésnek nézünk elébe. Mamám is már 84 éves. Kitudja mikor jön el az idő. 

Tudom, nem szép dolog temetni az élőket, de ilyenekbe nem belegondolni, vagy nem beszélni a halálról, mindig is butaságnak véltem, s ostoba strucc politikának gondolom. 

Én már huszonévesen megmondtam, h hamvasztást kérek, s minden vagyonom anyámra száll, vagy ha ő nem lesz, akkor bátyámra, vagy ha ő se lesz, akkor a gyerekeire, amit ügyvéddel bele is foglaltattam még anno 24 évesen a lakásvételi szerződésemebe (v minek hívják). 

... 

Aztán folytatódott a november egy kb 2 hétig tartó erős ágyék fájdalommal. Pontosabban az ágyékom bal olda fájt, ahol anno 12 éve volt egy érműtétem. Bejelentkeztem urulógiára, de csak jan 19-re kaptam időpontot. Próbálkoztam máshol is, de ott is csak januárra tudtak volna legkorábban időpontot adni. 

Előszokott máskor is jönni ez a tompa fájdalom, de nem ilyen erősen, s pláne nem ilyen sokáig! Ekkor már ülni is rossz volt. Akkor jobban fájt, mondhatni már szúrt. 

Gyulladáscsökkentővel tudtam tompítani a fájdalomon. 

Voltam háziorvosnál, az megtapogatott, de nem érzett semmit, így a sérv kizárható. 

Urulógián voltam már '19ben és' 20ban is. Akkor meg is ultrahangoztak, sose találtak semmit. Mondjuk tény, h mire eljutok a dokihoz, addigra már el is múlik ez a gyulladás szerű valami... 

... 

Aztán november utolsó hetében jelentkezett egy érdekes nátha, amitől nem folyt az orrom, csak a hamgomra ment rá, s mutálódtam el. Aztán egyszer csak elment a szaglásom...

Beszéltem a főnökömmel, aki rendelt ki nekem házi máganlaboros tesztet. A csóka megjelent védő felszerelésben, vett garat mintát, meg orrból a PCR teszthez, meg csinált helyszíni gyors tesztet is, ami ki is mutatta h covidos vagyok. Másnapra a PCR labor pozitív eredmény is megjött, bár nem volt kérdéses, h az vagyok a szaglásom elvesztése után. Az tűnt fel, h a reggeli dezodor illatát nem éreztem. 2 Pfizer oltasom van. Péntek délutánra volt időpontom a harmadik oltasra, s előtte szerdán veszítettem el a szaglásom... 

Szerencsére nem fájt semmim. Száraz köhögéseim voltak csak, amik reggel és este voltak erősebbek, rohamszerűen tört rám, de volt száraz köhögésre itthon gyógyszerem, s az sokat segített.  

10 nap karantén. Meg jöttek a hatósági e-mailek, a népegészségügyi hivataltól, meg a kerületi önkormányzattól, meg a háziorvostól. 

Amúgy tök jól ellehetett mindent online e-mailben intézni. 

A háziorvosommal is már így tartom a kapcsolatot. Telefonon sose tudom elérni őket, de ha írok emailt, általában 24 órán belül válaszolnak.

... 

Aztán decemberben folytatódott a csodás perpatvarom a MATE elektromos bicikli céggel, akiknél a nyereményem még mindig nem kaptam meg! 

Bemásolom nektek ide az elmúlt negyed év szerencsétlenkedéseit;


"Üdvözlöm!


.... vagyok, a 50%-os kupon nyertese. 


December 9-én voltam az üzletükben, ahová megvolt beszélve 16:30-ra találkozó, hogy kifizethetem a rendelésem.

Kedves kolléganő fogadott, aki mindig ott volt, akárhányszor betértem az üzletbe, de sajnos nem tudott az egészről semmit, s már ezzel fokozódott a kellemetlenségek sorozata.


0:

Azért fokozódott, mert már az bosszantó, hogy a szeptemberben kisorsolt kuponnal még mindig nem vehettem át a biciklit. (December van.)

A kupont is csak bő 1 hónappal később, október 25-én kaptam meg, miután 2x is érdeklődtem mind instagramon, mind emailben. Október 26-án érdeklődtem az adatok pontosítást illetően hogy akkor a kuponon szereplő november 30, vagy az emailben írt december 31 a helyes felhasználási idő. Továbbá érdeklődtem alkatrész iránt is. Mindenre csak november 17-én kaptam választ, miután november 15-én ismételten elküldtem kérdésemet. Így végül bő 2 hónap után megrendelhettem a biciklit és tartozékait.


1:

Én december 9-én azzal a szándékkal mentem az üzletükbe, hogy végre kifizethetem a november 19-i rendelésem visszaigazolásában szereplő összeget, amit aznap a sikertlen tranzakció miatt, sajnos nem valósult meg. Ezzel kapcsolatban azt mondták, hogy nem fogom tudni megvenni azon az áron, mivel már nem ugyanaz a termék ára, mint november 19-én volt.


2:

Amikor a rendeléskor sikertelen volt a tranzakcióm, egyből jeleztem is e problémát, valamint kértem az utaláshoz szükséges adatokat, jelezvén, hogy utalva szeretném rendezni az összeget, mire megköszönték a jelzésem, s egy új kód intézését ígérték, mivel a meglévőt már elhasználtnak tekinti a rendszer.

Ez az “intézés” nem történt meg, s végül abban maradtunk, hogy menjek be személyesen az üzletbe, amit meg is tettem a megbeszélt időpontban.

Itt több alkalommal is próbáltak félrevezetni.


3:

Az egyik ilyen téves információ az volt, hogy lehet azért volt sikertelen a tranzakció, mert a 50%-os kupont nem lehet összevonni más (jelen esetben a Black Friday akcióval).


Itt tájékoztattam az eladó kolléganőt, hogy az értékesítő rendelési felülete, valamint a tranzakciós felület 2 külön dolog, hisz még az előbbi a kereskedőhöz, addig a tranzakciós felület már a bankhoz tartozik, s mivel az oldalukon gond nélkül levonta a kedvezményeket, így tovább is vitt a tranzakciós felületre, tehát ez az állítás nem állja meg a helyét. 


4:

A következő félrevezetés az volt, hogy a kupont akkor se lehet felhasználni se más kedvezményre, se a kiegészítő termékekre, amiket szintén megrendeltem.

Itt felvilágosítottam az eladót, hogy ilyen esetekben, a kereskedő köteles ezt feltüntetni, valamint az értékesítési felületen is hiba üzenetnek kellett volna megjelennie. De sem hibaüzenet, sem az információ feltüntetés nem történt meg. Sem a honlapon, sem a kuponon, sem az emailben, amivel küldték a kupont.


5:

Majd azt a kérdést kaptam, hogy ha sikertelen volt a tranzakció, akkor miért nem próbáltam újra, vagy miért nem utaltam?!

Erre megmutattam a kolléganőjükkel instagramon való beszélgetést, amiről a 2.-es pontban már írtam.


6:

Végül azt kaptam meg, hogy nem instagramon kellene beszélni, mert azt a felületet a marketinges kolléga kezeli, aki nem kompetens az ilyen ügyekben!

...

...Ilyen sokkoló válasz hallatán, inkább megköszöntem az időrablást, s eljöttem...

Hónapokon keresztül türelmesen vártam, mire nagy nehezen megkaptam a kupont, majd jóhiszeműen elmentem immáron sokadjára Önökhöz, hogy fizessek, és erre ilyen válaszokat kapok!

Szeretném megjegyezni, hogy e negyedév alatt instagramon is és emailben is ment az egyeztetés, és sose jelezték, hogy ez probléma lenne. Továbbá nekem kívülálló személyként nem kell tudnom, hogy ki kezeli a cégnél az instagramot, harmadrészt pedig, ezért végképp nem hibáztathatnak egy ügyfelet, mert ez kritikán aluli hozzáállás!

Végezetül, semmibe nem tartott volna, hogy megkérjeneknek, hogy ez ügyben keressem XY kollégájuk, akik készséggel áll rendelkezésemre, vagy még normálisabb esetben már az illetékes kolléga vette volna fel velem a kapcsolatot! 

Ezúton érdeklődnék, hogy a rendelés visszaigazolásban szereplő összeget rendezhetem-e, vagy kérjek egy kívülálló, objektív vizsgálatot az ügyben és forduljak a fogyasztóvédelmi hatósághoz?

Válaszukat írásos formában kérem, amit előre is köszönök."


Erre a panasz levelemre is basztak válaszolni, így végül Gábor apukája, írt nekik egy ügyvédi felszólító levelet, (mivel ügyvéd) s arra már méltóztattak válaszolni, hogy az ügyvédjük szabadságon van, majd januárban jelentkezik, ha visszatért. 

Mivel ennyire szarrágók, és alapvető kereskedelmi és illemszabályokkal sincsenek tisztában, így valószínűleg fogyasztóvédelem lesz a vége. 

Túl türelmes és kedves voltam eddig velük. A legtöbb ismerősöm, már októberben kiverte volna a balhét. 

... 

Aztán mindezek után alhasi fájdalmaim lettek. Ezek a tünetek az ágyékomtól feljebb, az alhas jobb és bal oldalán jelentkeztek. Szintén gyulladás szerű, tompa fájdalom, ami nagyon hasonló volt a novemberi ágyéki fájdalomhoz, s itt is problémám volt az üléssel, mert pont azon a hajlat részen fájt. 

Ezek kb 1 hét alatt elmúltak. Gábor javasolta h igyak sok folyadékot, mert úgy vette észre h ritkán lát inni. Mintha ez segített volna, s ahogy napról napra többet ittam, úgy el is múlt a panaszom. 

De majd január 19-én megyek urulógiára, ahová még novemberben bejelentkeztem. De lehet, h belgyógyászatra is kellene beutaló, bár szerencsére semmi emésztési elváltozásom, problémám nincs...😕

... 

Gáborral elmentünk az Allee moziba megnézni a Nagykarácsony című magyar filmet. Jó volt. Szeretem a magyar filmeket, meg a szereplők is jók voltak. Utána forraltboroztunk. Allee a kedvenc plázám. Nagyon kellemes kis esti program volt ez. Jó rá visszaemlékezni. Köszönöm. 😊❤

... 

Karácsonyhoz közeledvén kaptam mondhatni "szokásos" karácsonyi képeslapokat a szomszédoktól. Az elmúlt 7 évben mióta itt lakom, ez ilyen kis kedves szokássá vált, h 2 idősebb párral jókívánságos képeslapot dobunk egymásnak. Ők kezdték, én meg azóta is viszonzom. 😊

A 2 idős házaspárból az egyik family azok kerekesszékes rokkantak, ők az elsőn laknak. A másik párocska meg a szembeszomszédom. Tőlük házi készítésű süteményeket is kaptam 23-án. 😊❤️🎄

... 

1 éve már, h megvettem a Samsung S7+ tabletem. A laptopom cseréltem le rá, de nem bántam meg. Erős, szép, multifunkcionális. Pöpec gép! Bár ennyiért el is várom! 😅

Gyakran meg is szoktam simogatni és dícsérni, h gyááá de csodásss, fahin egy gép vagy! 😅

Szóval nagyon jó döntés volt, ha valaki szemez egy ilyennel, akkor csak ajánlani tudom! Öröm vele a tartalomfogyasztás, dolgozás, (DEX üzemmódba (Windows feeling) átváltva), bluetooth egérrel és billentyűzettel igazi computerként lehet tolni vele. Csak ez hangtalan. 😊

...

Amúgy Gáborral jól megvagyunk,  minden döfi. Melóban is jó fej a főnököm. A 30 rugós kiszállásos tesztet is ő fizette...

... 

Nah de! Az évnek és ezzel a csodás novemberrel kezdődő égi "áldásoknak" még nem értünk a végére! 

Jött a hab a tortára! 

Dec 19-én Gábor hasonló enyhe tünetekkel, elmutalódó náthás hanggal ébredt. 21-re tudott foglalni időpontot magánlaborba, 22-én kiderült, h covidos! BÓDOG KARÁCSONYT! SZEVASSSZ!!! 

Szóval!..... Mondom F. A. SZ. A!!!! Nagyon baba! Csodásan zárult az év! 😅😭

Szegény nagyon nehezen viselte. 

...Érthető... 

Első karácsonya egyedül, családja nélkül. 

Én úgy gondolom, hogy megtettem minden tőlem telhetőt, h kihozzam ebből a szerencsétlen helyzetből is a legjobbat. 

Mivel én előtte 2 héttel voltam covidos, így bátrabb is voltam, s egy műtéti maszkkal + egy FFP2 maszkkal +(!) egy szénszűrős maszkkal (szóval 3 maszkot is húztam a pofámra 😅) + gumikesztyűben meglátogattam minden nap még Pesten voltam. 

Majd megfulladtam, alig kaptam levegőt, de közben szellőztettünk, s mikor már nagyon a végét jártam, (kb 5 percenként) kiemntem az ablakhoz levegőzni. 

Mivel volt egy kis szoba fenyőfája, ezért arra vittem díszeket, s karácsonyi zenével a háttérben, együtt feldíszítettük így is a fáját. + Vittem neki kari ízeket, illatokat. Mandariiiint, meg a szomszéd süteményééét, szaloncukrokaaat, meg karácsonyi illatgyertyááát. 🎄🎁

Kapott már korábban tőlem PS játékot, meg most vettem neki Zara és Reserved ajándékkárytát, mert nem sok ruhája van, s már régóta mondom hogy vegyen már magának ruhákat, de hát csak nem vett! Hát nah majd mossst! Haha! 😜☝️

Beszélgettünk minden nap, hol meglátogattam, hol videóhívas, hol pedig a szokásos messenger beszélgetés. 

Szóval folyamatosan kontaktáltam vele, h enyhítsem a fájdalmát, mert tényleg nagyon le volt törve. 

De legalább neki sincs semmi komolyabb fizikai baja. Ő köhögni nem köhögött, de neki a szaglás mellett az ízlése is elveszett 1 hét erejéig. (kb nekem is 1 hétre tűnt el a szaglásom.) Gáborban 3 Pfizer van. 

Rendelt szegény új bútorokat is a viviről. Tv állványt, de nem passzoltak össze a sarkánál a lemezek. Próbáltam én is csinálni, de hát 3 maszkban gondokhatjátok, h mennyire voltam sikeres, amikor mozgás nélkül is kb tényleg 5 percenként ablakhoz szaladgáltam levegőért...

Abban sajnos nem tudtam neki segíteni. Sajnos nem egy IKEA szerű leírás volt az összeszereléshez, s csak törökül volt a magyarázat is... 

Január első hetében jön majd fel az apja, aki megnézi, h menthető e a dolog, vagy visszaküldés lesz. 

A szilvesztert majd együtt töltsük otthon nyugiba. Én amúgy se szeretem a szilvesztert, mindig is púp volt a hátamon ez is h jaaaj na mi legyen szilveszterkor... 

Nah! Ha már szilveszter, akkor boldog új (fideszmentes) évet mindenkinek! 💜💚

Remélem legalább nektek jól teltek az ünnepek! 

Illetve remélem, h amennyire szarul zárult ez az év, olyan örömteli lesz a következő! 😉🤞

Csóóók! 

Rion 😘❤️


(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)

2021. november 13., szombat

Az előző részek tartalmából;


Szeptember 16 - Csütörtök;

Ahogy megkezdődött az egyetemi élet, és rengeteg a fiatal, egyre több azonos nemű fiút, lányt látok kézenfogva sétálni a belvárosban.

Az elmúlt hetekben, kb 2-3 naponta látok ilyet, s nem is a látvány, hanem a mennyiség/gyakoriság ami meglep még engem is. De persze örülök neki. Lassan, de biztosan változik a világunk, s vele együtt öregszem én is. 😁✌


Szeptember 21 - Kedd:

Még júniusban volt, h megnyitotta Magyarországon is az üzletét a Mate Bike, elektromos bicikliket forgalmazó üzlet. Szinte az elsők között teszteltem is a Mate X-et, ami szuper élmény volt, amiről írtam is még anno

Szóval az első 100 tesztelő közül kisorsoltak egy 50%-os kupont, s mit ad Isten?! Én voltam az, akit kisorsoltak. Volt öröm! Még sose nyertem! ☺❤👏👏👏👏

Úgyhogy féláron megvehetem, s meg is veszem az elektromos vasparipát. 😁


Október 3 - Vasárnap:

Ma ünnepeltük meg a 2. évfordulónkat Gáborral. Döbbenet, h repül az idő!

Mindig a Normafán tartsuk meg, mivel ott voltak olyan izgalmas és emlékezetes kalandjaink, huncutkodásaink, amik nagyban hozzájárultak ahhoz, h az akkor még barátság extrákkal viszonyt, komolyabb mederbe terelje. :)

A mai napig nagyon kellemes visszaemlékezni azokra az időkre. Hálás vagyok nagyon!
☺❤


Október 13 - Szerda;

Az második körös előválasztás közepén azon kaptam magam, h lényegében önkéntes online MZP toborzó, kampánytag lettem, s napi 3-4 posztot, storyt teszek ki instán, facen. Az energiámhoz és lehetőségeihez képest próbáltam én is megtolni MZP kampányát. :) 

A némettel leálltam. MZP reményt adott a változásra s ezáltal arra, h itthon maradhatok. 


Okt 25 - Hétfő:

Végre már 1 hónap után, h kisorsoltak, elküldték e-mailben a kupont, amivel 50% kedvezménnyel vásárolható meg a MATE X biciklit. 

Viszont tovább húzódik az ügy, mert egyrészt felhasználási határidőnek más időpontot írtak e-mailben és más dátum szerepel a kuponon. Másrészt, meg szeretnék egyéb kiegészítőt is venni, ami nem nincs nekik készleten, szóval vissza írtam nekik, h akkor most melyik a helyes dátum, s mikorra várható áru érkezés. 

(Most ahogy ezen sorokat írom, november 13 van, de még mindig nem kaptam választ kérdésemre, szóval elég gáz ez a cég...) 

... 

Munkahelyen minden fasza. Októberben megint kaptam fizu emelést, így lényegében 5 hónap után megkaptam azt az összeget, amit anno úgy beszéltünk meg, h 1 éven belül szeretnék keresni. Végül is a 5 hónap 1 éven belül van, de nem gondoltam, h még az idén megkapom. ☺️

Szeretem a munkám, szeretek bejárni, gyorsan telnek a napok. Hétfőn megkezdem a hetet, aztán egyszer csak azon kapom magam, h basszus már péntek van, vége ennek a hétnek is! 

... 

Gáborral elkezdtük nézni az egyik közös kedvenc sorozatunknak a POSE-nak a harmadik és egyben sajnos utolsó évadát. 

Nagyon szeretem ezt a sorozatot. Annyira jól átadja azt a világot, az érzelmeket. Annyira életszagú. Ajánlom figyelmetekbe. Mi szinte már mindegyik részen pityergünk. 😅

Aztán elkezdtük már nézni a Squid Game-et is. Bejövős az is. Ajánlott. ☺️

... 

Október 29, péntek este kb majd egy év szenvedés után mamám testvére is hazament. Rá egy hétre temetés. Szerencsére hamvasztják. Kivagyok a koporsós temetésektől.
A temetésen a templomban azért voltak mély pillanatok. Ilyenkor az ember azért akarva akaratlanul is csak belegondol, a majdani saját, illetve családtagjai, szerettei halálába is.
Hát sajnos ez is az élet része....
Mihamarabbi, zökkenőmentes, könnyű átjutást kívánok neki ez úton is! 


November 13 - Szombat;

Az elmúlt hetekben ahogy egyre jobban mentünk befelé a télbe, úgy ismét érzem én is magamon, h egyre jobban szellemülök át, ahogy azt szoktam is minden évben. 

Egyre inkább befelé fordulok, de nem negatív értelemben. Egyre nyugodtabbak az energiáim. Lassabb és szemlélődőbb vagyok mint eddig. Ha zenét hallgatok, akkor kb 40% chill/medi/elvont zene, 30%ban a '70-'80-'90 és a 2000es évek zenéit, s a maradék 30%ban meg a spotiflyon található természet hangjait, azon belül is többnyire madárcsicsergéseket hahallgatok. 😅✌🕊🐦🐤

Egyre gyakrabban esik meg velem, h bambulok ki a fejemből. Úgy érzem, h mintha egy filmben lennék, amit külső szemlélőként nézek. Szeretem nézni, ahogy lüktet a város, mennek az emberek, nevetnek, beszélgetnek, átrohannak a zebrán. 

Általában nem szeretek, de mostanság a belvárosban járva a velem szembe jövő fiatalok szemébe nézek. Sokan viszonozzák is ezt, s addig nézünk egymás szemébe, még el nem megyünk egymás mellett. (Ha olyan a kedvem, v jó idő van, akkor nem rohanok haza,  hanem az Astóriától sétálok egyet a körúton, általában a múzeumkertbe bemenve, majd onnan a kedvenc utcácskámon a Reviczky macskakövein végigandalgok a Mikszáth Kálmán térig, ami a kedvenc terem s Gáborral kis Berlinek hívunk. Itt gyakran meg is állok. Magamba szívom a tér hangulatát, aztán megyek tovább a Krúdyn, majd a Mária utcára fordulva megyek a Corvinra. :) ) Szeretem hallani a mellettem elhaladó beszélgetéseket is. Legyen az magyar, német, olasz, spanyol, holland, orosz, v akámri. Nézni ahogy kacskaringóznak a rollerekkel, miközben hangosan kiabálnak egymásnak a külföldiek... 

... 

Azóta, h bejartam a világ jórészét, már szeretem, az év ezen időszakát is amikor borongós, ködös, begubózós, pihenő, szeretkezős, filmezős időszak van. 

Gáborral nagy harmóniában, szeretetben élünk. Nagyon hálás vagyok ezért is.
Tavasz óta nem kalandoztunk. Többször lehetett volna lehetőségünk együtt is meg külön is menni, de napjainkban inkább a monogám részét éljük a kapcsolatunknak.
Sokat öleljük, szeretgetjük egymást, ami jó, megnyugtató érzés. 

+ Még így is tudok új dolgokat megtapasztalni Gábor mellett, ami érdekes érzés. Gábor eléggé sokmindent szeret és csinál, ezáltal belemegyek én is különféle játékokba, szitukba, amik által új részeim fedezem fel magamnak, h mi tetszik, mi nem, mi az ami olyan köztes, semleges. 

Azért érdekes érzés ez nekem, mert 32,5 éves vagyok, s nem tizen, huszon x! 😅

Elemerngtem már azon is, h Ő se véletlenül került az életemben...
Mennyi újdonságot kipróbáltam, felfedeztem mióta vele vagyok, s még mindig vannak újak! Érdekes az is, h az életfelfogásunk, világszemléletünk, ésatöbbi különbözőségeink ellenére is milyen jól megvagyunk! ☺❤

...

A napokban találkoztam Janival, akivel még Gábor előtt ismerketem. Jó volt találkozni vele! Már hiányzott! Sima beszélgetős tali volt, de mivel fontos személy nekem Ő, jókat beszélgettünk mindenféléről. Vele is sokban különbözünk, de spiritualitásban (is) nagyon egy húron pendülünk. Mindig elgondolkodtat, h milyen érdekesen alakult a kapcsoaltunk. 
Szeretném majd őket bemutatni egymásnak a Gáborral. 
Mindketten nyitottak és kiváncsiak a másikra, meg így ezáltal együtt hármunkra is. 😅😉💕 Mondjuk szerintem abból már csak jövőre lesz valami. 

...

November óta egyre gyakrabban érzek tompa fájdalmat az ágyékom bal felében. Azon a területen, ahol még anno kb 12 éve volt egy éreltávolító műtétem. Máskor is felszokott ez bukkani, de gyorsan el is múlik. Általában ezekeben a téli időszakban erősebben, tovább tartanak a tompa fájdalmak. Voltam már urulógusnál kontroll vizsgálaton még anno '19-ben és '20-ban is. Végigtapogattak, ultrahangoztak, de nem találtak semmit. Napjainkban már szinte állandósult ez a tompa fájdalom, így ismét bejelentkeztem vizsgáltra, de csak január második felére kaptam időpontot.

Általában nyugodt vagyok, de azért olykor olyan rossz gondolatok keringenek fejemben, h amiken eddig keresztül mentem és alakított olyan személyiséggé amilyen vagyok, s mivel túl jó életem van mostanság, (persze lehetne jobb, meg rosszabb is) szóval ez az eddig 32 év a felkészülés időszaka volt arra, mi majd jönni fog. Valami baleset, v betegség, v tramua, tragédia. Persze elhessegetem ezt, h nem kell az ördögöt a falra festeni, meg nem jó dolog bevonzani, vagy ilyen dolgokra gondolni. Csak a következő gondolt meg az, h mi van ha a belső énem, tudatalattim (v ki nevezze minek akarja) akar ezekkel a sugallatokkal felkészteni a még előttem álló életem leckéjére, én meg a kis egómmal, meg az evilági társadalmi szokásaival elvakítva, inkább struccpolitikát folytatok?!  

No mind1. Lehet, csak szimplán a képzeletem szüleménye. 😁😅


Nah! Nagyvonalakban ennyike! 


Csók! 


😘❤️


Rion


(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)

2021. október 12., kedd

Kampány van


 Röviden és tömören;

Azt kéne felfogni, h ki a nagyobb esélyes a fidesszel szemben?!

Gyurcsány és csapatát minimum(!!!) a fél ország utálja! 

Így nem lehet nyerni a Fidesszel szemben! 

Majd a következő választáskor, miután leváltottuk a Fideszt, majd akkor szavazzunk szimpátia alapján, meg lehet rinyálni gyerek popsielverés miatt, de ez most kurvára nem az a rész! 

Karácsony - Márki interjú

 

Csak felfelé!

 

Szavazz!

 Szia,


Ne feledd, hogy szombatig bárhol szavazhatsz országszerte! 

A helyben szavazás már nincs lakcímhez kötve!


A szavazó sátrak listáját itt találod; https://elovalasztas2021.hu/szavazopontok-listaja/ 


Továbbá online is szavazhatsz itt; https://elovalasztas.hu/


Bővebb információ; https://elovalasztas2021.hu/


Azt külön megköszönöm, ha továbbadod másoknak is ezt az üzenetet. :) 📣🗳️🙏🏻❤️

2021. szeptember 11., szombat

Az előző részek tartalmából;



Július közepe;

Egyik este kipróbáltuk, h milyen este elmenni edzeni. Gondoltuk 9 után már csak nincsenek annyian! Hát konkrétan oly a tömeg volt, h alig lehetett szabad gépet találni! Totál kivoltam akadva! Mintha valami buli lett volna, úgy nyüzsögtek az emberek! Ráadásul a korosztály is inkább 20as volt, mint 30as.

Sokaknak annyira beképzelt, pökhendi arca, testtartás volt, h nagyon irritáltak. Hálát adtam a fentieknek, h nem ebbe a korosztályba születtem, s köztünk azért még szép számmal vannak, természetesen viselkedő, normális emberek.

Nem tudom hova páváskodnak ennyire, de jó nehányukra igazán ráfért volna 1-2 nagyobb atyai pofon, h visszavegyen az arcából. 

Amúgy az a tippem, h az insta és társai hozhatja ez ki belőlük, mert ezt látják az influenszerektől.


....


Voltunk Prideon is. Minden szuper volt. Jól éreztük magunkat. 😊🏳️‍🌈🇪🇺


... 


07.31 - 08.01 - Szombat, vasárnap;

Bécsben voltunk egy kb 20 fős társasággal. 

Nem volt valami pozitív a tapasztalatunk. Az első nap sokat késtünk, s lényegében a Prater vidámparkba basztuk el az időt. Városnézésből nem volt semmi. 

Délután 6kor meg elkezdett vedelni a csapat és 19 órára már eléggé lealjasodtak sokan. Eléggé döbbenetes volt ez nekünk Gáborral. Hiába ittam, nem tudtam berúgni, s erősen a komfort zónámon kívülre kerültem, ahogy kezdett bemelegedni a helyzet. 

Este 9kor már elakartak indulni bulizni, de próbáltam rájuk hatni, h ilyenkor még otthon se indulunk el... 

Le lettem baszva, h nem otthon vagyunk... 

Mondom okeeee. 

10kor megindultunk. Tömegközlekedni akartak, de itt is kinyitottam a szám, h nem kell sietni. Minden normális helyen éjfél után kezdődik a buli. 

Itt is le lettem hurrogva, h miért baj az h ők jól érzik maguk... 

Kicsit úgy éreztem magam, mint egy tinédzser csapattal, akik életükben először járnak külföldön, s ebbe a "hűha" mámorban totál lerészegednek. 


Sikerült azt elérni, h gyalog menjünk, s annak ellenére, h egyeseket bokrból kellett kihúzni, mert úgy bebaszott, még így is este 11re odaértünk, ahol aztán meglepődve kérdezték h hol a buli?!😅🤣

Szóval eléggé borzalmas volt. 

Éjfél után kezdtek jönni az emberek, de a társaságunk java, már hajnal egykor elment haza, s én meg akkor kezdtem el végre bebaszni, jól érezni magam. 😁

Kicsit szégyelltem magam, mikor 11kor beállítottunk oda azzal a sok atomrészeg arccal, akik büszkén mondták, h hallo, magyarok vagyunk, jöttünk bulizni... 🤦‍♂️

Még azt is hallottam h az egyik azt mondta (szerencsére a másik magyarnak), h Bécs is valamikor magyar föld volt... 🤦‍♂️😵💩☠️🤡🥴


Másnap esős idő volt. Sokan menni akartak haza, de végül elállt az eső, s csináltunk gyors kutyafuttában egy város nézést. 

Korábban voltam már kint 2x is Bécsben télen, de akkor is pont ugyan ilyen gyors keresztülfutás volt és ezeket néztük meg. 

Gáborral nagyon sajnálta, h nem tudta megmutatni nekem azokat a helyeket, amiket szeretett volna, így megbeszéltük, h majd visszajövünk ketten. 


08.07 - Szombat

Egyik "játszó pajtinkkal" leugrottunk Balatonszéplakra. Velünk volt a srác testvérének a fia is, aki az én testvérem gyerekével egyidős, ráadásul a nevük is ugyan az. 

Meglepő és érdekes volt azt tapasztalani magamon, h vannak apai, óvó, vigyázó ösztöneim. Alap járaton nem vagyok gyerekbarát, de ha az a gyerek családi, v baráti köröm gyereke, akkor az más.

Ezzel a 12 éves srácra is mindig figyeltem,  h ne keveredjen el a tömegben, vettem neki fagyit, kérdeztem én is tőle,  szeretne e ezt v azt, ebédnél nehezen tudta vágni a húst,  s felajánlottam neki, h segítek. Megkértem Gábort, h menjen vele labdázni, szóval elgondolkodtató volt a számomra ez az egész. 

Felmerült bennem az a kérdés, hogy szeretnék e majd a jövőben gyerekét, s az a belső válasz jött, h majd ilyen tizenéves gyerek örökbefogadására nyitott lennék mondjuk kb 10 év múlva, azaz 40+os ként. 

De csak ilyesmi gyereket fogadnék örökbe, aki nyugodt, csendes.  Szigorú apuka lennék az biztos. Szigorú, de szerető. Ilyen bátyám is, ilyen volt papám is. Ebbe nőttünk fel, ilyen lett a mi személyiségünk is. Szigorú, morgós, de azért gondoskodó, szerető. Nálam tuti nem lenne életképes a hisztiző,  zsaroló gyerek, mert én pikk-pakk lerendezném. Mindenki úgy neveli a gyerekét, ahogy, de én alapból nem szeretem, a hisztis, elkényeztetett gyerekeket, meg a szélső liberális nevelést. 

Azt meg pláne nem, ha a  gyerek irányítja a szülőket,  s ezen utóbbiak nem tudják fegyelmezni a kölyköt. Nálam gyorsan megtanulná, hol a határ, s nagyon szarul fog járni,  ha tovább folytatja a hisztit... 

Én sajnos náthás voltam, így nem is mentem be velük a vízbe, de jól éreztem magam. 


...


08.20 - 23;


Vonattal kiutaztunk Gáborral ketten Münchenbe. 

München nem egy nagy was ist das, aber jól elvoltunk. 

Szombaton pedig Nürnbergbe utaztunk. Az nagyon tetszett mindkettőnknek. Nagyon jól éreztük magunkat. Szerintivaló, hangulatos az óvárosa. Nem csodálom h a Nácik nagy kedvelt városa volt. 🙄🙂


Negatív tapasztalat volt viszont, h sok helyen nem lehet kártyával fizetni. Münchenben sok volt a lezárás, felújítás az utakon. Nah mondom. Itt is biztos ilyen 99% Karácsony féle vezeti a várost. 😅😂 ( Viccelek. Amúgy Karácsony párti vagyok, s rá is fogok szavazni.)

A másik érdekesség, h imádnak feltűnően és hosszan bámulni a németek! Amikor Münchenben a buzi negyedben voltunk, hát ott konkrétan megerőszakoltak minket a szemükkel. 

Főleg Gábort, h ki van gyúrva. 😅

A kedvenc helyünk egy mini kis jelentéktelen tér lett a Gärtnerplatzviertel. Nagy élet volt itt esténként. Olyan mint nálunk a Gödör környéke, csak miniben. 😅


Amúgy kissé szerencsétlenek is voltunk, mert először nekem vízhólyagosodott be az egyik lábújjam, így csak sántítva tudtam menni, mert fájt. 

Másnap meg Gábor lépett rosszul a lépcsőn s úgy kibicsaklott a lába, h összeesett, s csak segítséggel tudott felállni, de szerencsére nem lett komolyabb baja. 

Csúnyán bedagadt neki, úgyhogy mindketten sántikálva jártuk a várost. 😅😁

Tervben volt, h hazafelé bevesszük Salzburg városát is, de nem fért bele az időnkbe. 

Szóval Amszterdam, Berlin, Bécs mellett Salzburg is felkerult a meglátogatandó listára. 😊✌️

Érdekel még Hága és Frankfurt am Main is. 

Azért is akarjuk ezeket a városokat megnézni, mert ha tovább folytatódna itthon ez a helyzet, ami megy már 11 éve, akkor lehet kikötöznénk a fent említett városok valamelyikébe. Mondjuk Salzburg az csak mint turista szempontból érdekel, de a többi az munka szempontjából is. 

Jelenleg az az elképzelésem, h legalább B1 szintet jó lenne elérnem németből, h kereskedelemben eltudjak helyezkedni. Legideálisabb az lenne, ha a luxus értékesítésbe visszatudnék menni. 

Most A2-n állok. Nyáron abbahagytam a tanulást, de most (szeptemberben) újra kezdtem/folytatom. 

Sok szót kell tanulni. Meg a beszédet kellene gyakorolni, mert azzal sehogy se állok. 😕

...


Szeptember 11 - Szombat;

Jó volt itthon. Apum bátyáméknál van. Nyugalom volt. Sokat sétáltunk. Megnéztük a régi földjeinknek egy részét, mert sokat álmodok már megint a gyerekkoromról, s mivel jó idő volt, megértem anyumat, h menjünk már el s nézzünk szét. 

Sok földünk volt. Csupa ugar már minden. Már csak nagyon kevesen művelik őket. 

Sokat beszélgettünk arról, h már mennyire más ez a világ. De hát mindig minden változik. Ez az élet rendje. 


... 


Melóban minden okés. Szeretek bejárni, szeretem a helyet, a munkát, a tulajt. Minden döfi. Élvezem. 😊


Gáborral is ugyanígy. Minden szuper. 🙂


... 


Augusztus utolsó hetében lebetegedtem. Gábor beteg lett miután hazajöttünk Münchenből. Mire ő kijött a náthából, addigra én meg elkaptam, s én voltam szarul 1 hetig. 

Bicajról tömegközlekedésre váltottam, mert se kedvem, se energiám nem volt biciklizni, elektromosság ide v oda... 

Nah! Nagyvonalakban ennyike! 


Csók! 


😘❤️


Rion


(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)

2021. július 18., vasárnap

Az előző részek tartalmából;

 

A bicajom motorja sajnos meghibásodott. Beteges, örlő hangot hallatott. Küldtem videót róla Gearbesten az eladónak, aki azt írta, h küld csere motort. Remélem 1 hónapon belül meg is kapom. 

Elég szívás, h a legnagyobb kánikulában hagyományos módon kell tekernem. 

Mondjuk azt olvastam fb bringás csoportokban, h intenzív, napi többszöri használat esetén, fél évente szervizelni kell a bicikliket. Hát én meg elég intenzíven használom, hiszen minden hová ezzel közlekedem. Sőt! Február, márciusban ez volt a munkaeszközöm is a WOLT-nál. 

Ami pozitív hozadéka ennek a hagyományos vs elektromos kerékpárnak, az az, h figyelmesebbé, előrelátóbbá váltam, mert itt az állandó lassulás, fékezés, indulás, gyorsulás miatt, folyamatosan használom kell a váltót, a könnyebb, gördülékenyebb haladás miatt, és sokkal messzebb kell néznem, h időben tudjak le, v felváltani a sebességben. 

Elektromos használat esetén nem kellett ilyenekkel foglalkoznom, mert automata váltóval nagyon csókos, könnyű, egyszerű volt minden. 

A másik, ami érezhető változás az az idő, h jóval lassabban haladok, (a korábbi átlag 30 km/h-ról kb 10 km/h-ra esett vissza az átlag sebességem) ezáltal jó pár dolgot észrevettem, és feltűnt azon a környéken, ahol rendszeresen elhaladok, még a gyorsan suhanó elektromos kerékpáron leszűkült a látóköröm. 


Június 25 - Péntek;

Szabadnapos voltam, mert jött az ablakszerelő, s kívülről elszigetelt 2 ablakomat, hogy ne ázzon be a jövőben. Reméljük jól csinálta, s nem lesz már több ilyen jellegű problémám. 76.000 Forintomba fájt, de ebből 60at fizetett a biztosító, igaz azt a 2 szoba festésére adták, mert h csak a belső károkra vagyok biztosítva. Festeni meg nem festek, mert amúgy nem annyira feltűnő. Majd pár év múlva amúgy is kelleni fog egy egész lakásos tisztasági festés, de ha esetleg úgy alakulna, h kiadom a lakást, akkor nem fogok festeni. (Tanulván az elmúlt évek többedmagammal való együttéléséből.) 

Június 26 - Szombat;

Gáborral lementünk Balatonalmádiba strandolni. Minden fasza volt. Kellemes egy nap volt. 😊


Június 27 -  Vasárnap;

Elutaztam a szülőfalumba. Bátyám születésnapját ünnepltük. 39 éves lett.


Július 2-3-4-5;

Egy hosszú hétvégét töltöttünk Gáborral Debrecen, a szülővárosában. Szeretem Debrecent. Tavaly is és most is nagyon jól éreztem magam. 

Voltunk a Hortobágyon, beültünk a Csárdába, ahol tavaly is nagyon jól éreztük magunkat. Emlékszem,  h akkor is játszottak a "muzsikusok" és tele voltam hálával és boldogsággal, oly annyira, h küzdenem kellett a könnyeimmel, nehogy eltörjön a mécses. Idén sajnos alul maradtam ezen küzdelemben, s felkellett vennem a napszemüvegem, gyorsan motyogtam Gábornak h elvonulok egy cigire, mindjárt jövök, s elsétálltam a csárda mellé egy csendes, nyugodt kis helyre, s jól kibőgtem magam.

A too much hála és boldogság érzése mellé párosult még az is, h olyan szépen játszottak a zenészek, h szerintem erre szokás azt mondani,  h megérinti a lelket. 

Hegedűn, és cimbalomon játszottak, amiről papám is eszembe jutott, h anno gyerekként sokszor hallottam nála délben a Kossuth rádión, ahogy a "Jó ebédhez szól a nóta" című műsort hallgatta, amit nem szerettem, most meg milyen szépnek találok. 

Hiányoznak azok a békés, felhőtlen, boldog gyermekéveim... 

...Most is küszködöm a könnyeimmel,  ahogy ezt írom.... 

Szóval elöntöttek a gondolatok, érzések aztán nem bírtam magamba tartani. 

Gábor szerencsére megértette, átérezte a helyzetet, mert ő is közel ált nagyapjához.

Aztán voltunk még Nyíregyházán is az állatkertben, meg akkor már szétnéztünk Nyíregyháza belvárosában is. Aztán Debrecen nevezettességének a nagytemplomnak a tornyaiban is voltunk, meg ismét kimentünk a Nagyerdő parkba, meg voltunk kétszer is Gábor szüleinél. Szóval nagyon jó hétvégénk volt. 😊❤

...

Júliusban csatlakoztam Gáborhoz és én is elkezdtem járni a 4% Fitnessbe. Általában heti 4x megyek, meló után. Elég sokan vannak, de mindig találni szabad gépet, helyet. 

Most kifejezetten jól esik az edzés. Aztán majd ki tudja mikor unom meg, és hagyom el megint.😅

...

Melóban minden fasza. Szeretem, gyorsan telnek a napok. Kaptam + fizu jutalmat is, meg augusztus elején jár le a próbaidőm is szóvál végre már boldogság van ilyen téren is. 😊✌

...

A homofób törvény óta elég sok vidéki ismerősöm töröltem fb-ről, akik nem csak nyíltan támogatták e törvényt,  de még fokozták is posztjaikat gyűlöletkeltéssel. 

Volt köztük közelebbi, távolabbi, utcabeli, osztálytárs, de még a saját apám is ezek közé tartozik, aki tudja már tavaly óta, h mizu. 

A szeret, béke az alapja mindennek. Aki ezen alapokkal szembe megy, arra nem vagyok kíváncsi. Kész. Szajé!

Nah! Gyors kutyafuttában ennyike! 

Csók! 

😘❤️

Rion


(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)

2021. június 13., vasárnap

Az előző részek tartalmából;

 


Május 1 - Szombat;

Ma ünnepeltük a család 4 generációjának 5 születésnapját. Mivel 1 hónapon belül van a születésnapunk, így letudtunk mindenkit egyben. 😊


Május 17 - Hétfő;

Gáborral megkaptuk az első Pfizer oltásunkat. Szombaton kaptunk SMS-t, hogy van lehetőségünk regisztrálni, viszont Budapesten már nem volt hely, így a legközelebb Vácon tudtunk időpontot foglalni. Vonattal 20 perc szóval nem vészes. Minden rendben volt. Egyiküknek sem volt mellékhatása. A válunk fájt egy kicsit, mintha beütöttük volna, de 2 nap alatt az is elmúlt.

...

Kb 2 hete visszatértek a fecskék. Szeretem hallgatni naplementébe  a sivításukat. Mivel kedves gyermekkori emlékek fűznek hozzájuk (mamáméknál több is fészkelt) így jó érzéssel tölt el a hangjuk. 🥰❤

...

4kor, miután végzek a melóval, és ha jó idő van, akkor a belvárosban keresek egy helyet, ahol kitudok kapcsolódni. Nagyon szeretem nézni a Nemzeti Múzeum lépcsőinek tetejéről a lüktető várost. Vagy a Szabadság híd lábánál a Duna parton nézni és hallani a hídon átdübörgő sárga villamosokat. Vagy a sebesen folyó Duna víztükrén csillogó napfényben gyönyörködöm. 😍


Hihetetlen, hogy mennyire szeretettel, hálával, örömmel, nyugalommal tudnak ezek a kis semmiségek eltölteni... 🙄💁‍♂️🙏

Gyakran előfordul, h németek ülnek le a közelemben.  Szeretem őket hallgatni, de sajnos csak 1-1 szót, kifejezést tudok még csak megérteni. Az egyik kedvenc teremet a Mikszáth Kálmán teret Gáborral már kis Berlinnek hívjuk, olyan sok ott a német diák.  A kis Lumen és a Fecske nevű kávézó a törzshelyük valamiért, de az okát még nem sikerült megtudnom. Bár az is lehet, h mivel az van a legközelebb az egyetemhez. 😅

Ezen a téren suhanok minden reggel keresztül, amikor melóba megyek. Van itt egy fekete-fehér Border collie fajta juhász kutyus, akit  talán Lulunak hívnak, ha jól hallottam. Mindig lassan megyek arra. Szeretem nézni,  ahogy jön-megy, játszik a kis kék pattogós labdájával, v fekszik a bejáratnál. 😊🐕

De visszatérve a németre, szinkronnal és magyar felirattal játszom PS-en a Days Gone-al, h szokjam  a nyelvet, + hátha ragad rám valami. 😊✌

Németezni sajnos nem volt időm az elmúlt hetekben. Egyrészt elreppen az idő ezekkel a merengésekkel, a mostban való elmerülésben, másrészt meg az adóm 1%-ról való rendelkezésem miatt kutakodtam, informálódni sokat, h kinek is adjam. Az egyházi része gyorsan megvolt, h az Orbán által üldözött Iványi Gábor egyházának, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek adom.

A másik 1%ot  meg mindig másnak adom. Tavaly a TASZnak adtam, idén sokat vaciláltam a PRIDE, illetve valamelyik állat menhely és a Magyar Kerékpárosklub között,  de végül ez utóbbi mellett döntöttem, mert tetszett a tavalyi munkájukról készült beszámolójuk, amiből én is többet örömmel megtapasztaltam biciklisként. 

Csatlakoztam is hozzájuk, s befizettem egy éves tagdíjat, amivel baleset és lopás biztosítás is jár, valamint több 100 kedvezményt vehetek igénybe. 

Aztán meg action kamerát keresgéltem, s vettem is, amit majd a bicajomra fogok felszerelni. Sok vadbarmot és durva szabálysértéseket látok az utakon, s mivel már lehet ezeket jelenteni a budapesti autósok közösségének, így fogok is ezzel élni

Valamelyik héten engem is elsodort egy autós a kiskörúton a Deák és az Astoria között. Hirtelen kivágott az araszoló sorból én meg már ott voltam a sarkában, csak nem vett észre. Az volt a szerencse, h lassan mentem, figyeltem,  és oldalra tudtam valamelyest még húzódni, de így  is nekem jött és fellökött, de megtudtam állni a lábamon. Először megállt,  mert gondolom ő is megijedt,  de aztán ahogy látta, h tudok járni, gázt adott s elhajtott. 

...

Kérdésként felmerült, h elektromos bicajra nem-e vettem fel állami támogatást, de engem ez nem érintett, mert ezt külföldről vettem, a támogatást meg csak hazai üzletekből vásárolt biciklire lehet.

...

Minél többet tekerek ebben a városban annál jobban szeretem.

Többször is érzek mostanság hálát, és vannak pozitív érzéseim, gondolataim. Sőt mondhatni, h végre már többnyire pozitív gondolataim vannak. Ki tudok kapcsolni, nyugodt vagyok.

Mondjuk ebben közre játszik az is, h végre olyan melóm van, ahová szeretek bejárni, szeretem a munkám. Az elmúlt 2 év nekem nem volt jó/szerencsés ilyen téren.

Mikor chillezek a Duna parton, el is szoktam gondolkodni, h mennyi minden történt velem az elmúlt években.

Meg hogy elillant 11 év, mióta Pesten vagyok...

1 év nem telt el ugy, h ne történt volna velem valami változás. Mondjuk többnyire munakhely váltások voltak, de amikor épp eltelt olyan év, amikor nem váltottam, ( s csak 2 ilyen év volt, mikor a Bacioban dolgoztam, s akkor vettem a lakást, a másik év, meg mikor üzletvezetőként dolgoztam, s akkor meg újra összejöttem Norbival, s hazaköltözött hozzám Londonból) szo akkor is történt változás.


Május 23 - Vasárnap;

Szerintem életemben először volt halálfélelmem.  Történt ugyanis, hogy otthonról elindultam bicajjal Gáborhoz, miközben esett az eső.  No problem, van esőnadrágom, eső poncsóm. Mentem már nem egyszer esőben. 

Viszont 5 perc után azon kaptam magam, h alig látok olyan durván szakad, s az eső olyan mérgesen dobolnak a cseppek a poncsón, mintha darazsak ütődnének neki, meg h az út közepén kell mennem mert mindkét oldalán bokáig áll a víz. Hatalmas felhőszakadás közepén találtam magam. Elég stresszes volt így kb 25 percen keresztül gurulni. 

A halálfélelem meg akkor szakadt rám,  amikor a népligetnél tőlem kb 20 méterre belecsapott valamibe a villám! Először hatalmas nagy fehér fényesség világított be mindent, amit narancssárga villanás követett irtózatos robbanással. Ott annyira megijedtem,  h az egyensúlyom is meginogott, de szerencsére nem dőltem fel, mert lassan mentem (mivel a sűrű esőtől és a szemüvegemen folyamatosan csurgó esőtől nagy rossz volt a látási viszony) és letudtam tenni mindkét lábam, s így megtudtam állni. De olyan remegés tört rám, h az egész testem vacogott,  s még be nem értem a klinikákhoz konkrétan végig imádkoztam, s védelmet kértem a fentiektől.

Csuron vizesen, párásan, elektromos biciklin gondolhatjátok mennyire féltettem ezekután az életem...

Nem tartom kizártnak h egy kis villany dobozba csapott bele, h akkorát szólt, de számomra rettentő ilyesztő volt. Nagyon egyedül és kiszolgáltatottnak éreztem magam. Szörnyen rossz érzés volt az az út! 

Gáborhoz érve jól megölelgettem, csimpazkodtam rajta egy darabig, mint egy kis maki, örülvén, h épségben ismét találkozhatok vele.

Aztán öntöttem magamnak whiskyt, rágyújtottam egy előkelő Djarum cigire, s kiültem az erkélyre s egy darabig csak lestem ki a fejemből. 


Május 26 - Szerda;

Hosszú idő után végre ma gyönyörű, napsütés, májusi idő volt. Meló után körbe is bicikliztem a Duna mentén, a Parlamenttől indulva ( mivel az kb 2 percnyire van a munkahelyemtől) át a Margit hídon, végig le a budai oldalon, s vissza Pestre a kis kedvenc Szabadság hidamon.

Örülök, h jól érezhetően élhetőbbé vált Budapest azáltal, h végre már ismét fizetőssé tették a parkolást. Nagyon örülök neki. Lehet haladni, nem kell minden második utcában megállni a seggel keresztbe beparkoló autók miatt, nem dekkolnak a biciklisávban, szellősebbek az utak, szo baba nagyon. ☺️ Mondjuk így is szokott lenni dugó, de nem olyan gyakran, mint előtte. Jó érzés suhanni, a sok dugóban csücsülő, v araszoló, kocsik mellett. 😁

...

Közvetlenül a munkahelyem mellett van egy vegán kifőzde. Nagyon szeretem, s jókat csinálnak, így ebédre legalább nem eszek húst, ennyivel kevesebbet fogyasztok, ami szintén jó érzés. 

...

A májusi sok esőzéstől beázott 2 ablakom körül. A lakás biztosító fizet x összeget, ami részben fedezi a javítási munkát. Kívülről majd újra kell csinálni a burkolatot lényegében.

...

Felmerült a második lakás vásárlás gondolata, így felkerestem egy hitel tanácsadót, és felmértem, h mik a lehetőségeim a már meglévő lakásom bevonásával. 

Regebben még arra gondoltam, h eladom a meglévőt, s abbol veszek Budán, v az agglomerációban valahol egy kis lakást, de nem lenne szívem eladni ezt, mert szeretem, s rájöttem, h nem is akarom eladni. Szóval először az volt a terv, h akkor befektetési céllal veszek, egy kis garzont, amit kiadok.

Ez működne is, csak ahogy teltek a napok, s egyre jobban beleástam magam a témában, így változott menet közben a véleményem, h inkább már magamnak vennék egy belvárosit, s a mostanit adnám ki, mert h azzal egyrészt többet profitálnék, mivel nagyobb lakás, másrészt meg kényelmesebb lenne bent laknom.

Csakhogy nekem még ugye azért vannak igényeim, elvárásaim az új lakást illetően, az meg nem fér bele JELENELG(!) a keretbe,  mivel új helyen vagyok, kevesebb még a kezdő fizum, de úgy állapodtunk meg, h folyamatosan emelkedni fog, s egy éven belül megakpom azt, amivel teljesen elégedett vagyok.

Nagyjából 30 millióig nyújtózkodhatok, de hát ez nem túl rózsás, ahhoz képest, h lényegében csak a Palotanegyed, az V. Ker és Belső-Ferencváros (Ráday környéke) jöhet szóba. Még esetleg Belső-Erzsébetváros (Zsinagóga környéke), vagy az I, II, és XII kerület belbudai részei, de hát arra meg olyan szar lakásokat adnak ennyiért, h az valami kritikán aluli.... 🙄🧐😵😱

Újlipótváros, és a VI. ker nem vonz. 

Szóval nyitott szemmel járok, de lehet h várok még pár évet ezzel. Meg kérdés még,  h mi lesz ősszel meg télen covidilag, gazdaságilag, szo lehet jobb ha várok még. Meg 2020at veszteségesen zártam, és csökkent sajnos a megtakarításom, de bizakodó vagyok az idei évet illetően. ☺️

Tehát inkább csak akkor vágok idén bele egy új lakás vásárlásba, ha nagyon megéri az a lakás, s a hitel törlesztésem minimum 80%át fedezi a kiadó másik lakásom.

40 millióért, már találtam lovely lakásokat, az említett kerületekben, de az túl nagy elköteleződéssel járna, túl hosszú időre, s inkább azt a taktikát folytatnám, amivel a jelenlegi lakást vettem, h nem az álmaim lakását vettem, de legalább Pesten, könnyen, gyorsan, jól megközelíthető helyen, s összességében nem sok időre terheltem le magam egy olyan hitellel, amivel eltudtam azt érni, h 2023 helyett 2019ben előtudtam törleszteni.

Szo a mostani igényeimből is engedni kell, s álmaim helyett inkább a biztosabbra menni. Már csak azért is, mert a hosszú távú terv az, h nyugdíjas koromra azért legyen legalább 1, (de inkább 2) olyan lakásom, amit kiadva termel egy kis pluszt. ☺️

Mondjuk mivel nem élek nagy lábon, nem vágyok bulikra, nagy utazásokra, nem vonz a rongyrázós élet, és hát amekkora zsidó vagyok szellemileg, így ezt egészen reálisnak is látom! 😅😂✌️

Jó mondjuk szeretem a jóu dógokat, technikai kütyüket, s azokból is valahogy mindig a legdrágábbakat választom, szóval azért puritán sem vagyok. 😁

Pl teszteltem egy fat bike-ot, ami valami fenomenális érzés volt! 

Komolyan úgy felvoltam sapnolva, olyan energiák törtek fel bennem, amit utoljára kb azokban az időkben éreztem, mikor bevoltam kattanva 2019ben s hát elég sokmindent csináltam! 😅

Naggggyon jó érzés volt!  A fat bike, egy jó nagy, tömör, vaskos kerekű bicaj. Magas kormánnyal, s úgy ülsz rajta, mint kb egy lovon. Olyan érzés is volt. Ez kb a biciklik SUV-ja. 

Szóval azt mondtam, h nekem kell ilyen, ez ku.va jó! Rajta van ez is a wish listemen. 😊  Ilyen téren is nézelődök, nyitott szemmel járok.

Itthon 1 millió amit teszteltem, de nem ragaszkodom a márkához, s megelégednék egy kevésbé márkás, de ugyan olyan jó teljesítményű fél misissel is. 😅😁

De az se lenne annyi, mert eladó félben van a laptopom, amit már kb fél éve nem használok, mióta megvettem a pupos tabletem, s hát persze elednám a jelenlegi szeretett elektromos bicajomat is, s igy már meg is lenne az ára. 😅😁


Június 3 - Csütörtök;

Június első hetében, meló után a parlament mellett ücsörgöttem mindig a Gróf Andrássy Gyula szobarral szemben. Nyugis környék mostanság az is, szóval ideális a számomra. 😅✌️

Melóban minden szuper. Gyorsan eltelik a munkanap, sőt! Az egész munkahét gyorsan lepereg. Szóval örülök, boldog és hálás vagyok, h ismét találtam egy nekem való munkahelyet, ahol jól érzem magam. Az üzletvezetős időszakomban volt utoljára ilyen. ☺️❤


Június 5 - Szombat;

Elutaztam vidékre, meglátogatni az otthoniakat.


Június 6 - Vasárnap;

Gábor vidéken van a szüleinél, így ebéd után fogtam magam s elindultam felfedező túrára. 

Kitekertem a Római partra, ami különösebben nem mozgatott meg. Vicces volt, h útközben az egyik hév megállónál a pirosnál, mellém gördült egy srác, akinek ugyan olyan bicaja volt. Úgy meglepődtem, h hirtelen hangosan kicsúszott számom egy határozott SZIA! 😅 (Így utólag belegondolva örülök, hogy nem a " DIIIIK TEEEE!" szaladt ki a számon! 😅😂

Ő is meglepődött, s ugyan azzal a hangerővel visszaköszönt, h SZIA! Erre mondtam neki, h de jóu bringád van! 😁🚴‍♂️

S ekkor egy kicsit hátra dőlt, és vette észre, h nekem is az van, s azért szólítottam meg.  

Amíg vártuk, h elmenjen a 2 HÉV, jól elbeszélgettünk, h kinek mik a tapasztalatai. Szerencsére ő is dicsérte, szereti. Jó volt ezt hallani. ☺️

A Rómairól áttekertem a hídon a Pesti oldalra, ahol a Kabin nevezetű hely is van, s felfedeztem azt a környéket. Sose jartam még ott, de nagyon tetszik. Elkeveredtem egy kis öblös szigetre is, amiben bolyongva olyan feelingje volt, mint anno, amikor az Amazonas esőerdőben voltunk vezetett csoport túrán.

Naplementében tekertem hazafelé a Dunaparton, ami nagyon kellemes, hangulatos volt.

Mióta megvan a biciklim (január óta) 2300 kmt mentem vele.


Június 12 - Szombat;

Gáborral kimentünk a Kabin nevű helyre, ami a Népszigeten van.

Jó volt, csak délután jött egy nagy zuhé. Az egyik napernyő alatt húztuk meg magunkat. Kb fél óráig esett. Aztán elindultunk haza.

...

Hétfőn megyünk tüntetni a parlamenthez az neo kommunisták újabb álmokfutása miatt. ( Új kommunistáknak hívom őket, mert ugyan azt az uram-bátyám rendszert építették ki ,mint anno a komcsik. Mindenhova a saját embereiket tették, üldözik a demokráciát, a demokratákat. Mindenki ellenség, aki nem velük van, egy naaagy dicső vezér vezeti a nemzetet. + az oroszok és a kínaiak parancsolnak nekik....)

Amúgy különösebben nem aggódom ezen agymenésük miatt, mert az EUban, szerintem ez nem lesz jogszerű, s majd vissza kell vonniuk pár év múlva ezt is, mint a civil törvényt.

Nah! Egyelőre ennyike! 

Csók! 

😘❤️

Rion


(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)

2021. május 9., vasárnap

Az előző részek tartalmából

    

...Ööö...

Hát egy kissé gyorsan elröppent nekem ez az idei tavasz... 🙄🤔😏

Bele is vágok a mesélésbe, kezdve a régebbi jegyzeteimmel;


Március 1 - Hétfő;

Kilyukasztották a biciklim kerekét. Faszán indul a tavasz... 🙄

Egy lépcsőház földszinti bejáratánál hagytam. Mindig beviszem,  mert nem merem az utcán hagyni. Nem volt útban, nem támasztottam falnak. Valszeg az egyik ott lakó utálja a futárokat, s azzal (is) vonhattam magamra a figyelmet, h aktiváltam a riasztót, aminek van egy hangos pittyegése. 3 perc volt az egész,  még felmenem lifttel a negyedikre, s mire visszaértem már lyukas volt. Az első kerékben benne volt egy rajzszög. 

Mesélték már, h szoktak ilyeneket csinálni.  Hallottam arról is, h a küllőket rugdosták ki, pedált lopták le, stb....

Nem jellemző ez rám, s talán még nem is csináltam ilyet, de egész nap azt mantráztam, h háromszorosan kapja vissza kellemetlen/szerencsétlenség/bosszúság formájában az illető, aki ennyire alja féreg, h a másokkal való kibaszás a hobbija. 

...

Gyakran odajönnek hozzám (heti minimum 2x), h ez milyen bicikli, hol vettem, mit tud, mennyibe fáj stb.

Eleinte készségesen válaszolgattam, de már egyre inkább kezdem unni, s már csak annyit mondok, h ajándékba kaptam, (ami igaz, hisz megajándékoztam vele magam 😁) írják be googlebe a márka nevét, aztán megtudják.

Volt már olyan is, h köszönés nélkül szóltak hozzám, s kezdtek el magyarázni. Mivel szerencsére mindig a telefonomat nyomkodtam, így fel se néztem, nem reagáltam.

Az egyiküknek volt annyi esze, h köszönt és halózott. Erre kénytelen voltam felnézni, s mivel ránézésre minimum kb "8 év" (letöltendő) fejű volt,  így gyorsan lerendeztem angolul elkezdtem neki hadarni, h sorryka, de headsettel épp telefonálok,  s most nem alkalmas, nagyon elfoglalt vagyok. 

Nem hiszem, h teljesen felfogta,  h mit magyarázom, de a telefon szót sikerült elkapnia szerintem, s odébbállt. 

A másik alkalommal nem jutott az illető eszébe,  h köszönéssel szokás megszólítani az embereket, de gyorsan feladata,  látván  h kurvára nem reagálok semmit a pofázására.

Mindkettejük persze szitkoszódva távozott.... 😊

Futárokkal volt már sokszor, h ők se tudtak köszönni,  csak elkezdtek magyarázni, v kérdezni,  s én először mosolyogva ugyan, de kimérten köszöntem,  megvártam,  h a meglepődés után visszaköszönjön, s csak aztán kezdtem el reagálni arra, amit előtte mondott/kérdezett. 

Volt olyan is, h eljátszottam a meglepettett,  h jaj bocs, nem tudtam, h hozzám beszélsz. Nem hallottam,  h megszólítottál, v köszöntél volna.... 🙃

Futaroknál szerencsére mimdegyik mondott egy "bocs"ot, v "igaz", "jogos"-t...

Eddig csak egy ilyen bicajct lattam mint az enyém

Kipróbáltam az esti futárkodást is, igaz csak kis időre. Nagyon tetszett a szürkület. Különösen az ilyenkor aktív, szépen csiripelő madarakat imádom hallgatni. 


Március 12 - Péntek;

Mennek ezerrel az interjúk. Erősen hezitálok is, h mi lenne igazán jó nekem.  Magam sem tudom. Keresem önmagam is. 

Kíváncsian várom, h hogyan fog alakulni a következő 1 évem...


Március 23 - Kedd:

Már nem tudom, h hányadik estém, de mostanság többször csináltam már azt, h úgy offolom ki magam, h egy kád forró fürdőben, komolyzenéket hallgatok, miközben finom vörösbort kortyolgatok.

A hőségtől kelemesen fejbebasz a pia, s nagyon jó érzés úgy bebódulva, elnyúlni a kádban, fejem megtámasztom a kád peremén, behunyom a szem s elmerülök a zenében. (Mondjuk, aki magas vernyomásos v hasonló,  annak ezt kurvára nem ajanlom! 😃)

Aki jobban ismer, tudja, h nem vagyok egy nagy emberiség párti, de ilyenkor, a zenétől, (nah meg persze a piától) átszellemülve, kivételesen pozitív véleménnyel vagyok az emberisegről. A sok szörnyűség mellett tudnak szépeket, kedveset, jót is alkotni. 

Steiner Kristóf Lélekbonbon bejegyzései is jó kis lelki fröccsi. Nagyon szeretem az írásait, s többször segített már változtatni a gondolataimon, az élethez való hozzáállásomon.


Március 25 - Csütörtök;

Utolsó Woltos munkanapom. El is vagyok kendőve rendesen. Egyrészt, mert szerettem ezt csinálni. Fájó szívvel adtam le a felszerelést.

A Pöttyös utca és a határ út közötti szakaszon defektet kapott egy srác, akinek segítettem. Tök jó érzés volt segíteni, igaz hogy csak pumpát tudtam neki adni, de pont az kellett, hogy befejezze a sikeres bringa javítást. Helyes, szimpi srác volt. 😉


Március 28 - Vasárnap;

Kirándulni voltunk Gáborral,  Joccal és a haverjaival. Pilisborosjenőnél a Teve-sziklát,  az egri vár makettjét néztük meg, aztán felmentünk a hegyre. Jó volt. Szeretek kirándulni. 


Április 2 - Péntek;

Nagypénteken kirándulni mentünk Jucival és Joc barátaimmal és az ő haverjaikkal.

Gábor sajnos ezen most nem tudott részt venni, mert szerdán hazautazott vidékre a családjához. 

Nagyon jó volt ez a társaság. Sokat nevettem, jól éreztük magunkat. Igaz most ittunk is, mert a legtöbben vittünk pálinkát, whiskyt, vodkát. 

Most Zebegénybe mentünk. Végre utazhattam emeletes vonattal. Szép és jó volt minden. Szeretem Zebegényt. 40-50+osként, majd szeretnék ilyesmi helyen egy hétvégi házat.


Április 7 - Szerda;

Mária utcai nemibeteg gondozó.

Kb 2 hete volt egy négyes bulikának, amiből az egyik srác tegnap jelezte, h tippere van, így taka mindenkinek szurira.

Hiába, h nem volt hármunknak tünete, attól még az a policy ilyenkor, h vesznek kenetet fenékből, kukiból, torokból.

A torok minta lett pozitív. Azért csak az, mert szokás szerint használtunk gumit, csak orálhoz nem... 🙃

Tanulság,  h ha kalandos  nemi életet élsz, akkor azért x időnként, a trippere is kérj szűrést a HIV és szifiliszen kívül, mert tünetmentesen is lehetsz "beteg"...

Vicces volt, h 2 ismerőssel is találkoztam a varóban.  Mondanom sem kell, h a várakozók minimum felé klubtag volt... 😅


Április vége; 

A március és az április nagyon zűrös volt. Interjúkkal munka és önmagam keresésével telt. Nem voltam ebben az időszakban jól. Sem lelkileg, sem szellemileg. De április végére már kitisztult a kép és ezen életszakaszomban végre sikerült "megvilágosodni".

Így 32 évesen már végre tudom, h nem nekem való a monoton, napi 8 órás gép előtt rohadás...

Olyan meló kell nekem, ami vagy pörgős, és van benne mozgás is, vagy olyan office munka, ami sokszínű, szerteágazó feladatokat kell ellátni. 

1,5 hónap után felhívtak az egyik cégtől, ahova nem vettek fel február végén, mert nem értem el a C1es felsőfokú angol szintet, h aktuális-e még az álláskeresésem. Meglepődtem, h mi történt, h meggondolták maguk, de mondtam, h már nem aktuális. De rendes volt a csóka, mert mondta, h ha meggondolom magam, akkor jelentkezzek. De nem fogok. 

Ahol most dolgozok az bent van a bank negyedben, a belvárosban. Nagyon szeretek oda bejárni. Biciklivel minden nap keresztülmegyek a kedvenc városrészeimen, úgy mint a Mikszáth Kálmán tér, Reviczky utca, Kálvin tér, végig a kiskörúton, egészen a Arany János utcai metrómegállóig. Nagyon nagyon szeretem!😄❤🚴‍♂️

Így, hogy biciklivel járok, nagyjából 5-10 perccel előbb beérek, mintha tömegközlekednék. Olyan a biciklivel való közlekedés a számomra, mint az egyik kedvenc  filmemben;  Az emlékek őrében, ahol a főszereplő korábban mindent szürke színben látott mindaddig, míg el nem kezdett dolgozni az új szerepében, és ezáltal színesben kezdte látni a világot.

Imádok reggel a napsütésben, a madárcsicsergésben, a nyíló-virágzó bokrok, fák illat tengerében keresztülmenni a városon! Olyan kis apróságok is örömmel töltenek el pl, amikor azt látom, hogy biciklis dugó/sor van mondjuk a körúton, s hogy egyre több a biciklis, vagy pl a Nemzeti Múzeum kerítésén atszűrődő, házak tetejét, az utcákat beragyogó, aranysárga reggeli napsütés! Egyszerűen energetizál, az élő, mozgó, lüktető város! 

Munka után nem is sietek egyből haza, hanem általában végig tekerek a kiskörúton és vagy a Nemzeti Múzeum lépcsőinek a tetején, vagy a Károly kertben, vagy a Fővám téren, a Szabadság híd lábánál letelepedek a napsütésbe és ott netezek, olvasok, tanulok, relaxálok, töltődöm. ❤

Nagyon jó befektetés volt ez az elektromos bicikl! Nagyon megérte! Nagyon szeretem! Örülök neki!😊❤🚲🚴‍♂️

Nagyvonalakban ennyi.

Csók! 

😘

Rion

❤️


(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)





2021. február 28., vasárnap

Az előző részek tartalmából;


Február 7 - Vasárnap;

Némettel most sajnos nem nagyon van fejlődés, mivel január közepén véget ért a heti 2x60 perces kezdő német tanfolyam, s a kurzus folytatása majd csak február végén várható. Így jelenleg csak a heti 1x45 perces német órám van a magán tanárral. 

Fb-n, instán már elég sok német tartalom jön velem szemben. Ha találok érdekes tanító oldalakat, csoportokat, akkor azokat mindig bekövetem, s már ott tartok, h kb minden hetedik poszt a némethez köthető. 

Szerencsére már vannak köztük olyan mondatok, viccek, amiket érték is. Ilyenkor tök boldog vagyok! 😅✌️ 

Még több az olyan poszt, amiket nem értek teljesen, de ismerősek a szavak, v sejtem h mi lehet, s így csak nagyjából értem a szitut. 

És hát sok az olyan poszt, amiből semmit sem értek. 😅🙄😑😔

Egyik olvasóm ajánlott egy német fiúk a klubból sorozatot. Kicsit lassan indul be, de második évadtól már egy jobb. Legalább is ott már végre láttam is 2 helyes srácot. 

(Philip, aki megtanította az izraeli srácot úszni, a másik meg a britis fejű, aki pénzt ad a szemüveges nyunyónak.)

...

Ezen bejegyzésem már az új tabletemről írom. Nagyon szuper. Szeretem. Szép,  gyors, kiváló a multitasking!😊👌❤ 


Február 9 - Kedd;

Szörnyű egy nap volt! 13.30ra volt egy interjúm. 11.50kor hívott Gábor sírva,  kétségbeesetten, h már 40 perce, h hívta a mentőket,  de még mindig nincsenek ott, s nagyon rosszul van és szeret! 

Szerintetek?! 

Ez hanyas?! 

Kiderült, h nagyon hevesen ver a szíve és fáj is neki, és teljesen lezsibbadt a bal karja.

Meglepő módon, higgadt maradtam, mondtam, h nyisson ablakot,  üljön le lélegezzen mélyeket, s próbáljon lenyugodni. 

Mikor  az mondta, h csak rosszabbul van, akkor hívtam én is a mentőket. Életemben először kellett hívni őket, s beletelt v 1-2 percbe, mire felvették. 

Elmondtam, h xy címre kaptak bejelentést kb 50 perce s hol van már a mentő?! Pont akkor értek oda.

Aztán visszahívtam Gábort,  h ott vannak, tartson ki, indulok hozzá én is.

Gyorsan magamra kaptam a már előre kikészített interjús ruháim, s elindultam hozzá. 

A mentők pont elindultak a ház elől,  mire odaértem. Rohanok fel, s Gábor nyitott ajtót.  Már jobban volt. 

Megvizsgálták, EKG-t is csináltak v mi. Mondta, h milyen magas adatokat mérték, de nem fogtam fel. Zacskóba kellett lélegeznie, mert túl sok széndioxidot lélegzett ki, s azt így kellett visszapótolnia. 

Valszeg az volt a baj, h mostanság keveset aludt, s energiaitalt ivott reggel....

KB 30 percet voltam nála.  Mivel szerencsére normalizálódott a helyzet, így taxit rendeltem s mentem interjúra.

Gondoltam rá, h lemondom, de először pár nappal korábban volt angol interjúm telefonon, aztán emailben küldték a címet, de közvetlen elérhetőséget nem adtak, így körülményes lett volna a lemondás, meg Gábor is már jól és nyugodt volt.

Egy 40es Cowboyos kinézetű sráccal volt csak magyarul interjú. Jól elbeszélgettünk, a cégről, feladatokról, meséltem magamról én is, minden okés volt, de a végén a fizu igenynél jól érezhetően megfagyott a légkör, s elég komoly fejet vágott.

Mondta, h kb 2 héten belül jeleznek vissza, de a végén a fizu igényem miatt nem sok esélyt látok rá. .... 🙄😒

Aztán a héten volt 2 másik interjúm is egy cégnél. IT Helpdesk Specialist pozíció. Külföldi cég, így angolul voltak az interjúk, de szájé lett annak is,  mert nincs elég IT, technikai tapasztalatom.


Február 15 - Hétfő;

2 hét kihagyás után ismét Woltoztam. Múlt héten interjúkra való készüléssel ment el az idő, 2 hete meg a legyengült szervezetem ápolgattam otthon.

Szép napos idő volt. 11:30-tól dolgoztam 14.30ig, ami jó pörgős volt. De mondhatnám azt is, PEREG A KAJA! PEREG! 😁

Ez volt az első nap, h elkezdtem dolgozni a saját bicajommal. Elég kényelmes elektromossal ssssuhanni, a hagyományos bérelt Donkey bicajok után. Főleg a szelesebb napokon különösen jólesik nem kidögleni a szembeszélben. 😊✌🚴‍♂️

Eléggé egyedi a bicajom. Fekete, piros színű és a kerékben csak 3 db vastag, lapszerű küllő van, ami olyan kb, mint egy machete/bozótvágó.

Vettem rá riasztót is, a lakatok mellé, mert féltem a kicsikét.

Múltkor meséltem,  h miken tudok kiakadni, s azokhoz hozzátenném még a galambokat.

Azok is mindenhol ottvannak,  de leginkább útban, láb alatt! Nem egyszer volt már,  h majdnem átmentem 1-2n mert basznak megmozdulni az útból! A majdnem gázolásból is az én lelki világom látta kárját,  mert hát aki ismer az tudja, h hitvilágom miatt én nem okozhatok senkinek se kárt, pláne nem ölhetek, szóval marcangoltam magam egy ideig, h te jóu Isten! Majdnem megöltem 1 (2-3) galambooooot! 😲😳😢😱🙈🙉🙊😀

Szóval inkább dudálok nekik már jól előre, miközben ordítom h TAKA VAAAAAAAN! (Persze csak akkor ha nincs a közelben ember) 😅✌ 

Am csoda h még nem szartak le, pedig már jó párszor hoztam rájuk a frászt s röppentek szét. (Gondolhatjátok, h hangtalanul nagy sebességgel ott termek a semmiből...)


Február 19 - Péntek;

Az elmúlt 3 hétben eléggé elhanyagoltam a németet. Kicsit a lelkesedésem is visszaesett a sok angol interjú után. Lehet inkább emeltszintű angolt kellett volna tanulnom ahelyett,  h egy teljesen új nyelvbe vágok bele.

Jó! Nem veszítettem ezzel se semmit, s nem baj ez se, csak elszomorít a tudat, h milyen messze vagyok még a középszintű némettől. Hiába, h a magántanárommal már középszintű mondatokat fordítunk le. Van, amikor egyszerűbb, rövidebb mondatokat letudok fordítani,  de az esetek többségében 1,2,3 szót értek csak a mondatból. A tanár biztat, h most ezzel bővítjük a szókincsünk. A írás, fordítás lehet h már van A2-B1, de hallás utáni szövegértésem és a beszédem az még mindig csak A1es szintű. 

Jövő héten folytatódik a heti 2 órás német tanfolyam is, amire már befizettem. Így összesen heti 3 németem lesz megint. Az a baj, h nincs időm németül gondolkodni.  Régebben legalább gondolati szinten próbálgattam németül elmondani dolgokat,  de az elmúlt hetek elég sűrűek voltak.

E héten is volt (szerencsére) minden nap interjú. A hétfői necces szerintem, mert Sales Support pozi, s mint kiderült ez egy eléggé pénzügyis vonalú, ami meg nem az én területem. 

Kedden és csütörtökön ugyanazon cégnél volt interjúm, valamint szerdán és pénteken is egy cégnél volt először telefonos, majd online interjúm.

Szerda este LinkedIn-en kaptam egy  nagy indiai multi cégtől egy megkeresést, amivel kapcsolatban csütörtök délután már meg is történt a szokásos első körös telefonos interjú. Szo csütörtökön 2 interjúm is volt.

Szimpi ez a nagy multi cég,  de ez is full angolos meló lenne, s nem tudom, h elégséges-e nekik az én szintem. Pénteken egy a multis cég által leszerződött nyelviskola kiküldött nekem egy szintfelmérőt, amit online ki kellett tölteni. Tavaly júniusban ugyan ezen suli szintfelmérőjét csináltam, csak egy másik cégnél. Tavaly jobb eredményt is értem el. Látszik, h kopik sajnos az angolom.

Aztán a pénteki interjúm a DHLnél szerintem jól sikerült. 1 héten belül értesítenek. Csak egy embert kersnek oda, szóval nem biztató az se, már csak a fizetési igényemből kiindulva sem....  Meg az interjúztatók nem voltak annyira szimpik. Kissé enerváltnak éreztem őket.

Péntek este azon kaptam magam, h csak ülök összegubózva a kanapén, s lesek ki a fejemből. Ezerrel száguldoztak a gondolatok a fejemben, s közben azon szomorkodtam, h jön a hétvége, s most 2 napot várhatok az interjúk folytatásával!

Mivel minden nap csörögtek a telefonok, s peregtek az interjúztatások, így eléggé felvoltam csigázva, s nem örültem neki, h most 2 nap teljes leállás.

Kb mint a jó kis fűszeres napok, amikor egymás után érnek az ingerek, izgalmak, aztán a kövi napokon meg a nagy semmi, üresség, kiégés.

Szóval gondoltam,  h itt az ideje, h kikapcsolódjak. Kb egy éve elkezdtük nézni Gáborral ezt a sorozatot, de neki nem jött be, így abbamaradt. 

Nagyon jól esett ezt nézni! Tökre kikapcsolt, s miután megnéztem egy részt, rájöttem,  h már rég nem kapcsolódtam ki! Kb január óta pl nem is PS-eztem! (Mondjuk nem is vágyom rá.)

De a lényeg,  h az elmúlt 3 hónapom elég húzós volt. Sok időm elment a megfelelő elektromos bicikli kereséssel, aztán a hozzá szükséges alkatrészek keresésével, beszerzésével. Majd ugyan ez a tablettel. Közben német tanulás, majd jöttek az interjúk, az interjúkra való felkészülés, angol nyelvfrissítés...

Közben meg úgy érzem, h valójában nem is akarok visszatérni az unalmas irodai melóba! Ez a napi 2-3 órányi Woltozgatás nagyon kényelmes,  szép és jó ugyan, de nem lehet belőle megélni. Az ebéd időn kívül még pangás van. Vacsora időben meg még sötét van, és sötétben biztonsági okokból inkább nem dolgozom. 

Úgy érzem,  h hiába leszek lassan 32, még mindig keresem az utam, és nem tudom, h mi lenne számomra az ideális! Az eddigi tapasztalataim alapján úgy érzem, h félig szellemi melós, félig pedig kis mozgást is igénylő meló kellene, mert az egész napos gép előtt üléstől meg lassan vánszorog az idő, bepunnyadok és enervált leszek!

Lehet, h valami pörgős üzletvezetői pozi kellene, (néztem nem igazán van szimpatikus), vagy valami kocsis jössz-mész, intézkedsz meló lenne nekem az ideális, de vezetési tapasztalatom meg nincs, és úgy meg nehéz bárhol is elhelyezkedni, ahová vezetési tapasztalat kell.


Február 22-26;

Hétfő nyugis nap volt. Csak a szóbeli telefonos nyelvteszt volt az indiai cég által felkért nyelviskola részéről. Jól ment. Nem volt semmi izzasztó nehézség. Kérdeztem, h lehet-e tudni, h milyen lett ennek a beszélgetésnek az eredménye, de azt mondta, h majd összegzik az írásbelivel, és h majd a cég fogja eldönteni, de az ő személyes véleménye, h nincs mitől tartanom, de végül csak nem jött össze... ...ez sem...

Az e heti interjú eredményeim ugyanis az, h 4ből 3 nem nyert.

Az egyiktől nem jelentkeztek. Ez volt az, ahová akkor mentem interjúzni, amikor Gáborhoz mentő ment, és ahol a fizu igenyemnél kissé lefogyott az interjúztató.

Az indiai TATA céghez kevés volt az angolom. C1 kell nekik, ami egy felsőfokú, s hiába beszélek folyékonyan, a nyekvtanom az nem valami fényes, szóval az sokat kopott az elmúlt években.

A DHLnél másra esett a választás.

MOLnál a harmadik körnél járok, de nagyon bizonytalan vagyok velük szemben. Nem túl szimpi a fizu meg a műszakok.

Itt továbbjutottam s most hétvégén kikellene töltenem egy másfél órás(!!!) tesztet és aztán lenne még egy negyedik körös interjú...

Vasárnap majd megerőszakolom magam, s kitöltöm azt a szart, de jelenleg 60-70%ban úgy érzem, h inkább nem vállalom el azt a melót,  mert nem motiváló a fizu. 

Múlthéten minden nap volt interjúm,  meg hívtak munka ügyben, addig ezen a héten sehonnan se hívtak. 

A legjobban az keserít el, h nem tudom mi lenne az ideális meló a számomra! 

Mindegyik melónál azt éreztem, h vajon tényleg jó lenne ez nekem? 

Az utolsó 2 munkahelyem irodai meló volt, de egyiknél se éreztem jól magam. 

Lehet h csak roasz helyen voltam, de az is lehet, h alapból nem nekem való az office munkakör? 🤨🤔💁‍♂️

Jelentkeztem kereskedelmbe vezetői pozikra is már 2 hete, de még csak fel se hívtak!

Pedig mindkét pozihoz tökéletesen passzolt az önéletrajzom!

Kereskedelembe is azért jelentkeztem, mert hiányzik a jó hangulatú baráti légkör, ami eddig minden salses munkahelyemen megvolt, nem úgy mint a szürke, unalmas, zombi, fapina irodai kollégák esetében....

Szóval fogalmam sincs, h mi lenne jó nekem, vagy merre tovább. 

Annak nagyon örülök, és hálás vagyok, h legalább van a WOLT, mert ha keveset is de, legalább keresek vele valamit, (igaz napi csak 2-3-4 órákat dolgozom) nagyon szeretem,  főleg mióta a saját elektromos bicajommal tolom.

De a helyzethez képest jól vagyok amúgy!😊✌ 2020ban 2x is elvesztettem az állásom, a régi énemhez képest tök jól kezelem szerintem a helyzetet. Régen szarrá stresszeltem, görcsöltem, feszülten magam, ha váltás szele lengett körül, most meg már majdnemhogy élvezem a helyzetet! 😅

Jó mondjuk tény, h anno ott lebegett a fejem felett a lakás hitel, ami meg már nincs, mert 2019 őszén előtörlesztettem, + nem szerettem az uccsó két munkahelyem sem így egyfajta megváltás is volt és könnyen ment az elválás. 

Március elsejétől viszont megfogom emelni a Woltozással töltött óraszámaim. Az eddig átlagos kb napi 3 órát, minimum 4re, de átlag inkább napi 5 órára

...

Újabb Wolt élménybeszámolók;

Mostanság (február utolsó hete) nagyon csókos jó idők voltak, s hát a jó idővel egyre szexibb futár fiúkákon tapad meg a szemem, ami igazi felüdülés a sok igénytelen tipik heteró után!  Már bocs, s tisztelet a kivételnek, de nap mint nap én annyi és olyan futárt látok, h hát az kritikán aluli, s azt mondom, h ha nekem olyan futár hozná ki, akkor lehet inkább nem rendelnék többet.... 🙄🤯😟😳

Amúgy tök szívesen lennék futár ellenőr, manager! Figyelmeztetések, megrovások kiosztása, (pl h az anyádba nézel ki?! Ülj le egyes!) újak betanítása, kísérete az első napoooon, meg hasonlóóók. 🙄😅🙊

Pl volt, h segítettem is egy srácnak, mert nem értette h mizu az appal, s kiderült h első napja, első címe. Nagyon cuki volt, s örömmel segítettem neki. (Mondjuk helyes is volt....😁)

Nah de! Elkalandoztam! Szóval egyre több szexuális szép fiúkán tapad meg a szemem! Tapadós futó naci, rövid nadrág, sportosss, feszülősss felső, ami kiemeli a karcsú, szálkásss mellét. Vagy ott vannak a gyönyörű combikák, meg fenekek! Nemelyiküknek olyan gyönyörű fenekük van, h már komolyan aggódom a testi épségemért, h nehogy elkalandozzak, v leragadjon a szemem az illetőn, aztán a nem az útra való figyeléstől meg balesetem legyen! 

Nagyjából napi szinten elmondom gondolatban azt, h óóó de helyes vagy! Rohadjá meg!(és ezt nem rosszból mondom, csak én így könyvelem el... 😁) MEGŐRÜLSZ MEGVADULSZ!!!

(Amúgy a szexuális étvágyam még mindig átlagon aluli. Más az, h futólag megnézek szexi srácokat, meg más dolog a szex. Van 1-2 srác, aki néha megkérdezi, h na mikor tali, de még nem normalizálódott az állapotom. Gábornak is mondom, h nyugodtan menjen,  mert tudom, h írogatnak neki is. Még tartja magát, de majd beadja a derekát. Az elmúlt évben/hónapokban annyi mindenen mentem keresztül, h most nem ez az elsődleges szempont nálam, és nem vágyom rá különösebben. 31-32 évesen sikerült ezt is megélnem! 😅✌😏)

Szóval vissza a  bicajhoz! Annyi inger ér, h ettől a héten a max 40mkm/h-s sebességem kb 25-re korlátoztam le. Az elektromos meghajtás 5 fokozatából  max a harmadik fokozatig engedem hajtani a gépet. Így is kapaszkodni kell rendesen 2 kézzel a kormányban, meg megtanultam, h az ujjaimnak mindig a féken kell lennie, mert az ördög sose alszik! Az gyalogosok is gyakran úgy lépnek le az úttestre, h szét se néznek! Kutya is szaladt már ki elém a parkoló kocsik közül! A futkorászó iskolatáskás gyerekekről meg ne is beszeljünk!

Nah! Meg a másik nagy kedvenc csoportom a nyugdíjasok!!!

Egy nénit majdnem elütöttem az Üllőin a Corvinnál, mert a 4 sávos úton futott az autók között/mögött én meg jöttem utolsóként nagy erővel, mert azt láttam,  már h az eleje megindult, s zöldre váltott a lámpa, s egyszer csak kiugrik a kocsik közül egy nő, s én meg akkorát fékeztem, h a hátsó kerekem kifarolt oldalra, s szerencsére nem dőltem fel, mert letudtam tenni a lábam,  s megtudtam tartani magam, de ezzel egyidőben akkorát,  s olyan hosszan dumáltam rá, s ő is annyira megijedt, h felsikoltott! Aztán persze kiszaladt a számon egy hangos dühös bazdmeg, mire ő szó nélkül csendben átért a túloldalra.

Ez is lelkileg kissé felkavart,  mert anyám korabeli nő volt, s picit hasonlított rá, s aztán el is szégyelltem magam, meg visszaszívtam a káromkodásom s arra gondoltam, h remélem anyám nem csinál ilyen hülyeségeket! 

De amúgy nagyon sokat káromkodok! Mocskos a szám, de nem baj! Nekem így jó! Így kiadom magamból, ami felbassza épp az agyam, s kész. De nem gondolom komolyan sose, amiket összehordok. Csak úgy átmegy rajtam, s volt agyfasz, nincs agyfasz, majd vígan tekerek tovább. 😊✌

De összességében jó befektetés volt ez az elektromos bicaj. Minél többet használom,  annál inkább szeretem.  😊

A főhadiszállásom a Kálvin-Astóriáról áttettem a Corvin sétányra. Ott mintha jobban peregne az étel business.

Már egyre inkább az autókkal közlekedem. Szépen hátra nézek, h melyik elé tudok bemenet, intek a karommal, besorolok, stb. Egyre több utcát ismerek és tanulok meg, h merre van a haladási irány,  és e szerint tervezem meg az útvonalamat is.

Nah kérem!

Nagyvonalakban ennyike!

Csók! 

😘

Rion

❤️


(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)



2021. január 24., vasárnap

Az előző részek tartalmából:

(Az Oktogonon tömörülő Woltosoknak. 😘😅) 

Jan 11-én átvettem a Woltos felszereléseket, s 12-én elkezdtem futárkodni. Mivel napos, szép tiszta idők voltak, így tekertem pár órát. Csak kicsibe tolom még. Heti kb 4x, napi kb 3-4 órát dolgozom csak. Akkor is leginkább 11 és 16 között. Egyrészt fokozatosan akarok hozzászokni, másrészt meg az elmúlt hónapokban csak itthon voltam, eltunyultam, s fizikálisan is hozzá kell szoknom az új szerephez. 😅

Január, februárban csak mini műszakokban tervezek dolgozni. Majd tavasztól gondolok többet vállalni. 

2 dolog nagyon tetszik! Az egyik, h akkor és annyit dolgozok, amennyit akarok! Csak bejelentkezek az appba, s ha van rendelés dobja is a címet! Ha meg meguntam, kijelentkezem és csá! 

A másik meg, h a hőn szeretett belvárosban lehetek! 😍❤️

A belváros nagyrészét ismerem. Névről persze nem mondanak sokat az utcák, de elég rápillantanom térképre, h hova kell mennem, s már tudom is, h h jussak el oda. Szo nem kell állandóan a térképet néznem, h akkor itt most merre is forduljak, s hol kell bekanyarodni és mikor és merre, s h jó-e az irány.... 

Az esetek 80%ban a Fővám tér, Astoria, Deák területén szoktam csavarogni. Ide tekerek, itt jelentkezek be, s az itt lévő éttermek rendeléseit szállítom ki. 

A körúton kívüli területeket nem szeretem. (Boráros téren túli 9 ker, 8 ker nagyja, blaha, keleti, nyugati, 13 ker) amint leadtam ezeken a környékeken a rendelést és nem dob rögtön másik címet, mindig azon vagyok, h visszacsorogjak a Kálvinra, Astoriára. 

Amit nem szeretek még, sőt kifejezetten utálok, s nap nem telik el, h ne káromkodjak miatta, az a kibaszott sok szájbavert autó!!! 

Mindenhol is ott vannak! Parkolnak zebrán, kanyarba, parkolni tilos helyeken, de lassan már a virág ágyásokba, játszotereken és a fákon is autók fognak parkolni! Sőt csodálom h a lépcsőházakban, folyosókon nincsennek azok a kurva autók! 10 méterenként a bicikli úton dekkolnak elakadás jelzővel és nem lehet normálisan haladni! 😡

Úgy várom már, h megszüntessék ezt a kibaszott szar ingyenes parkolást! Aztán remélem, h majd meg is emelik a parkolás díjat! 

Egy fejlődő okos városra lenne már illendő átállnunk, ahol a gyaloglás, tömeg közlekedés, és a bicajozás/rollerezés/egykerekűzés és társai a fő közlekedési eszköz nem pedig az autó. 

Szerencsére ez a folyamat végre már meg is indult, fejlesztik, összehangolják pl az elővárosi közlekedést is, de mint minden fejlődés, ez is egy hosszabb folyamat és ez is jár kezdeti nehézségekkel, (és most a vírus külön megnehezíti mindannyiunk életét) és sokan sajnos kevésbé nyitottak a haladás/fejlődés irányába. 

(Nyugatot, mit pl Bécs, Amszterdam, Koppenhága meg sorolhatnám, tudják sztárolni, h bezzeg ott milyen jó, de itthon már óóó nem kérjük! No-no! Inkább ülök a belvárosi dugóban s anyázok, meg szopom a faszt 1 óráig a parkolóhely kereséssel. Yessss-yessss! 😅🙄☠️) 

Na mind1! Mindig is azt mondtam, h szellemileg, technikailag egy visszamaradott, elbaszott világba születtem!

Szóval! 

Ha nincs cím, akkor dekkolok a napsütésben lehetőleg valami zöld övezetben, mint pl Károlyi kert, Nemzeti Múzeum kertje, nyomkodom a telefonom, pihenek ebédelek. 

Az ebédem általában diák csemege szokott lenni. Imádom a mogyoró, mandula, mazsola és egyéb aszalt gyümölcsök kombóját. ❤️

Ha van kp-s jatt, akkor a kedvenc csokim szokott lenni a desszert, ami a Kinder Bueno. 😍❤️🍫

Az első napom pl tök jó volt, kaptam online és kp-ban is jattot. Rögtön az első címem 500 online jatott adott. 🤑💰

Az egyetem térre az ELTE-re vittem kaját. Sose voltam ott. Szép épület. Már e pár nap alatt sok, szép érdekes helyen jártam. Pl ez is tetszik. Szeretem a régi századforduló környékén épült épületeket. 

A második nap meg például nem kaptam semmit, pedig volt a címek között 1-2 puccos hely. 

Az első hónapban Donkey bérelt biciklivel tolom. Felmérem a terepet a saját biciklim tárolási lehetőségeit illetően. 

Mivel nekem elektromos van, így a lopások miatt nem merek még azzal menni, s lelakatolni a címeknél, de valszeg később majd átállok a sajátomra.  Egyelőre csak sajt használatra van. Bejárok vele Gáborhoz, meg haza. 

Vezetem excelben, h mennyi a bruttó, nettó napi kerestem, hány órát dolgoztam, mennyi az órabérben, hány címem volt, hány km-t tekertem, milyen idő volt aznap, mennyi online és mennyi kp-s borravalót kaptam aznap, ha volt olyan. 

Érdekes adatok, szeretem ezeket követni. 😊

... 

Volt 2 irodai állás lehetőségem, de nem volt valami szimpi és jobban belegondoltam az egész helyzetembe, és inkább egy magasabb összegű fizetési igényt mondtam be nekik, amit tudtam, h nem fognak megadni.

Átgondoltam, h mi a helyes, a jobb döntés, de úgy érzem/gondolom, h a mérleg inkább a jelenlegi, laza, részmunkaidős/tanulás élet felé billen jobban, mintsem a megszokott monoton, unalmas szürke irodai élet mindennapjai felé. 

Elfogadom, tudom, s belátom, h testileg, lelkileg, szellemileg most inkább másra, újra vágyom, s h ez egy ilyen ideiglenes helyzet. 

Nem fogok így ezzel a heti 4 nap, napi 3-4 órával sokat keresni, de most inkább beérem azzal, h nullára jövök ki hó végén. Nem is az a célom, h + bevételt generáljak. 

Az újdonságnak, rugalmasságnak, szabadságnak, tanulásnak ez az ára. Vállalom. Majd ha megunom, vagy nem lesz jó, akkor változtatok. Így is úgy is állandóan történik valami!  😁

2010 óta dolgozom, s az elmúlt 11 évben ez a tizedik munkám. 😁 Főleg az utóbbi években gondolkodtam el az életemen, s már elfogadtam a karmám, sorsom, helyzetem, h nekem ilyen az életem. Állandóan történik valami, ami miatt lépnem, változtatnom kell. Gyakran fárasztó, de ugyanakkor ezekkel változok, tapasztalok, fejlődők, tanulok. Még ha a hétköznapi életben ez nem is nyilvánul meg, nem látszódik, akkor is belül ezek a változások akarva akaratlanul is formálnak. 

Persze nyitott vagyok az irodai melóba való visszatérésre, csak nem minden áron. Ha van jó helyen, jó ajánlatú meló, akkor élni fogok vele. 

... 

Mostanság már megint sokat álmodok a gyerekkoromról, nagyszüleimmel, a falu azon kedvenc helyeiről, ahol oly annyira szerettem csavarogni. 

Úgy érzem, h egy olyan folyamatban, ciklusban vagyok, amely során lelkileg, szellemileg most záródik le véglegesen a gyermekkorom. Ez kb 1,5 éve kezdődött. (Nagyjából 30,5 évesen kb) Éreztem már előtte is, de nem olyan rendszereséggel, mint mostanság. Leginkább akkor indult meg ez a folyamat, amikor Norbival bő 8 év után szétmentünk, s előtörlesztettem a lakás hitelem, s elkezdtem egy új kalandos életét élni, s kipróbálni sok olyat, amiben korábban még nem volt részem. Újra gyerek voltam, aki izgalmas, ismeretlen kalandokban, felfedezésekben vesz részt. Igaz ez erősen felnőtt kategóriás felfedezés volt. 😅🤭😈🙈🙉🙊🍆🍑

De akkor kezdett el bennem egyre csak növekedni ez az érzés, aminek napjainkban lehet a csúcspontja, mert kb minden este álmodok hosszabb-rövidebb ideig a fent említettekről. 

Úgy gondom, hogy ezekkel az álmokkal, háttérben mélyen megbújó, talán mondhatni, h tudat alatti érzésekkel megy végbe nálam a szellemileg/lelkileg felnőtté válás. Olyan, mint amikor a hernyó átvedlik pillangóvá, csak nálam ez nem fizikálisan megy végébe. 😊😅

Nagyon hiányzik a gyermekkorom, papám, és azok a felhőtlen, boldog idők. Ugyanakkor van úgy, h könnyes szemekkel kelek fel, s azt kívánom, h már igazán végetérhetne ez az egész, mert lelkileg amúgy igen fájó ez a gyász. Mert hiába élem újra, s álmodok a szép és jó időkről, mégis mindig felébredek, s itt vagyok s a gyász érzése önt el, h már nincsenek ezek. Mint valami öreg ember! "Bezzeg a régi jó dolgokból nem maradt már semmi!" meg "Régen minden jobb vót!" 🙄😅✌️👨‍🦳🧓

Amúgy döbbenetes, - és ez nem csak a gyerekkoromra igaz - de számomra azok a legkevesebb emlékek, pillanatok, amik a hétköznapokban jelentéktelen kis semmiségnek tűnnek, s azon belül is a csendesebb, néma, nyugodt pillanatok . Pl; mikor egyedül ültem kint egy fa tetején, s néztem a focizó fiúkat a salakpályán, v papámmal sétáltunk haza a pince sorról, vagy ültünk egymás mellett kint a hintaágyban, v pl csendben késsel majszoltuk a szalonnát, kolbászt, zsíros kenyeret paradicsommal, paprikával, a szép napsütésben, madárcsicsergésben. Ilyenkor érzem az illatukat is. Vagy mikor anyummal sétálunk a hegyoldalban, stb, stb, stb... 

...

A magán tanárral német órán már átvettük a legfontosabb alapvető német nyelvtani szabályokat, s most azzal telnek a heti 1x45 perces óráim, h izzadok, mint ku.va a templomban, mert most a beszédre gyúrunk.

Nagyon rossz és nehéz, h szavanként gondolkodok, és rakosgatom össze nyelvtanilag a mondatokat.... 😕 Mint valami kis alsó tagozatos általános iskolában, aki kb 1-2-3 másodpercenként betűzi ki és hangosan olvassa fel a szavakat. Nah én kb ugyanilyen gyorsasággal beszélek németül. Közben meg a tanárt sajnálom, h de szörnyű lehet ezt hallgatnia! 😅😆😇 De hát valahol el kell kezdeni gyakorolni a beszédet is, mert eddig csak írás volt!

Érdekes amúgy, hogy németről magyarra könnyebben fordítok, mint magyarról németre. A szótanulás is úgy jobban megy, ha a német szó magyar jelentését kell megmondanom.

Imádom hallgatni a németet, csak kár h alig értek belőle valamit. 😅 Mondjuk tény, h nem az én szintemnek valót hallgatok, hanem sima natúrt. Olyan gyorsan darálják, h gyakran egy idő után keresztbe áll a szemem! 😅😂

Most valahol A2(Alap, haladó) szinten tartok.

Amúgy Gábor szájából egyre többször hallom mostanság azt, h náci vagyok. 😅

Tény, amikor csak tehetem, németet hallgatok és ilyenkor van egy alap mosolygós fejem. 😁 Meg már több filmet, sorozatot is néztünk (és még fogunk is nézni!) Netflixen németül. 

Legutoljára igaz egy 17-18. században játszódó flamand filmet néztünk. Jan de Lichte, v mi. Nem is tudom mi a magyar címe, de jó film, és érdekes volt, h mennyire keveredik a hollandban az angol, a német, és a francia. 

Meg amúgy azt vettem észre a német filmekben, h tök szexi a német szinkron/színész hangok. Vagy ha hallgatok valamit, akkor is gyakran előfordul, h látatlanban is azt gondolom a beszélő (pasi) hangjáról, h hmmmm hello-szia, mint pl ebben is 3:40-től.😁😍❤️

Február második felétől pedig folytatódik egy kezdő tanfolyam, ami kb A2-és színről tanuljuk a németet heti 2 órában így majd heti 3 óra németem lesz. Már várom! 

... 

Tervezek venni majd tabletet. Beleszerettem a jelenlegi legjobb androidos tabletbe, ami már lényegében helyettesíteni is tudja a laptopot. Legalább is azon a szinten, amin én használom. A laptopom meg majd eladom, így mérsékelve a kiadásom, mert hát azért elég húzós az ára (300+).

Nem komfortos a tanulás a laptomommal, s már rég óta keresek a piacon olyan hibrid 2in1 tabletként használható laptopot, ami nekem megfelelő lenne, de nem volt egy olyan se, ami képi megjelenítésben, minőségben, gyorsaságban és teljesítményben megfelelne, s 400 alatt lenne. S így került a képbe a Samsung galaxy s7 plus tablet. 😊

Szóval remélhetőleg a kövi blog bejegyzésem már arról fogom írni. 😊

Nah! Egyelőre ennyike! 

Csók! 

😘❤️

Rion


(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)