Kezdeném azzal, hogy karácsonykor amikor utaztam a szülőkhöz, akkor én Tinderen matcheltem Krisztiánnal, aki január 6án meg is látogatott Bécsben.
Ismerkedésünk hullámzó, s többször bizonytalan volt, de mindig tisztáztunk és megbeszéltünk mindent.
A Bp-i Bécs távolság ellenére nagyjából 1-1,5 hetente tudtunk találkozni s 2-3 éjszakát együtt tölteni.
Végül április 12 óta egy párt alkotunk.
E történelmi nap reggelén már 6ra mentem szavazni a bécsi nagykövetségre, majd irány Bp.
(Azért Bécsben szavaztam, mert amikor átkérettem magam, akkor még úgy volt, hogy nem megyek Bp-re, de aztán miután kiderült hogy mégis megyek, addigra meg már nem lehetett törölni az átjelentkezésem.)
Délután sétáltunk és beszélgettünk a várban és a virágzó cseresznyefák alatt mondtuk ki, hogy lényegében ami köztünk van, az már egy kapcsolat.
Érdekes visszagondolni, belegondolni, hogy valójában én nem kerestem kapcsolatot.
Én úgy álltam mindenkihez, hogy "go with the flow", majd lesz, ami lesz. Ővele se gondoltam, hogy komolyabb dolog lesz a korából kiindulva, de hát aztán szerelembe estünk! 🤷 Ember tervez, Isten végez!
Krisztiánról tudni kell, hogy idén nyáron fogja tölteni a 25. életévét, ami azt jelenti, hogy 12 év különbség van köztünk.
Ez eleinte eléggé zavart, és nem voltam benne biztos, hogy ez működni fog, de ahogy fentebb is írtam, lesz ami lesz, go with the flow hozzáállásom volt...
...És jó döntés volt, mert szinte minden téren matchelünk, és a korosztályához képest érettebb. Introvertált, s az asztrozófiában erősen érdekelt, ami számomra is egy érdekes, szimpatikus terület.
Szóval, január óta elég jól megvagyunk. Mindig ki tudjuk hozni a maximumot a találkozásokból.
A budapesti távolság nem akadály, bár azon vagyunk hogy hozzám költözzön Bécsbe. Reméljük h ez lamúr hosszabb távon is fennmarad... 🤗🤞💁♥️
POLITIKAAAA!
Belőlem azóta is minden nap, - s naponta többször - kitör a sírás.
Én úgy érzem, mint akit eddig a szülei elutasítottak, megvetettek. Nekem szégyellni kellett magam, kussolni, menekülni, harmadrendű, betiltott állampolgára voltam ennek az országnak, s most végre, megváltozott minden, s megbékéltünk, elfogadtak.
Akár hányszor feljön az április 12 estével kapcsolatos ünnepléses video, sírok! Olyan mélyről, s hirtelen tör elő az érzés,hogy nem tudom kontrollálni.
Ehhez nekem több idő kell hogy feldolgozzam, mert a magyarságtudatom mindig is nagyon erős volt bennem.
Szóval ez a 16 évnyi nemzetpusztítás ez komolyabb traumát jelentett a számomra, mint gondoltam....
De ahogy beszélgetek másokkal, mindenkit megérintett ez az esemény, s járva-kelve a városban is látom s hallom h mindenki erről beszél.
Remélem hogy tényleg sikerül elszámoltatni és egy új élhető, békés, országot építeni. 🤞🇭🇺🇪🇺
Továbbá szeretném megjegyezni az alábbi dolgokat;
1: Nagyon jó érzés ismét büszkének lenni magyarságomra, és hogy nem szégyennel kell arról beszélnem, hogy honnan származom.
2: Érdekes és furcsa érzés megélni azt életemben először... 36 évesen, hogy azt mondhatom, hogy kormánypárti vagyok. (Leszek májusban majd amikor hivatalosan átveszi az irányítást majd a Tisza párt.)
A választások utáni első hetet Magyarországon töltöttem, ami nagyon jó volt.
Nagyon szép idő volt. Ellátogattam vidékre a szülőkhöz is. Szabadságon voltam ezen a héten, és nagyon felemelő érzés volt az új Magyarországon lenni.
Örömmel konstatáltam azt is, hogy észrevettem magamban: az opciók listájára felkerült az, hogy visszatérjek Magyarországra majd valamikor, ha úgy alakul. Eddig nem volt a lehetőségek között az, hogy én visszatérjek, de most már ismét ott van, aminek nagyon örülök.
Meló;
Úgy volt hogy lecseréljük az asszisztensem, mert nem csak én, de a management többi tagja sincs vele megelégedve.
Először úgy volt h áthelyezhetjük a férfi osztályra eladónak, de a HR igazgatónál fordult a helyzet, aki azt mondta, hogy nem kaphat már másik pozíciót. Tehát el kell bocsátani. Viszont nem akartuk, ezt a radikális lépést megtenni.
Úgyhogy, ha végül marad minden úgy, ahogy van, és majd májusban, velem, az üzletvezetővel és a Hr-el és az asszisztensemel leülünk együtt és közöljük vele, hogy nem vagyunk elégedettek a munkájával, és az ahhoz való hozzáállásával és azt javasoljuk neki, hogy kezdjen el keresni másik munkát.
Egy évvel ezelőtt amikor az előző üzletvezető az asszisztensemmé nevezete, mind verbálisan, mind írott formában közölve lett vele, hogy mik az elvárások felé, amiket sajnos nem teljesített.
Februárban ismét volt vele elbeszélgetés, s látszik hogy próbálkozik, de a probléma fő forrása a személyiségéből fakad.
Mi a management csoport leaderek vagyunk. Ő boss.
Mi beállunk a csapatba, együtt dolgozunk velük, példát mutatunk, támogatjuk, motivaljuk őket.
Az ő személyisége inkább rombolja a csapatom (15 fő) morálját, és hiába adtam neki az elmúlt egy évben többször visszajelzést, h mikre figyeljen oda, miket valtoztasson, nem sikerült neki.
Ez olyan h valakiben vagy benne van ez a készség vagy nincs.
+ Ő már kb 38-39 éves szíriai, tehát egy elég markáns kiforrott személyisége van, más kormány más környezetben nevelkedett, S hát nem is látok arra esélyt hogy ő valóban tudna, vagy akarna egyáltalán már változni.
Ugyanakkor a megélhetésével se akarunk kibaszni. Most intézi hogy osztrák állampolgár lehessen, s nem jönne neki jól ha közben elveszítené az állását, így azért csináljuk azt hogy leülünk vele beszélni hogy jobban jár mindenki, ha másik meló után néz.
+ A férfi osztály vezetője el lett küldve most április végén, és ha most az asszisztensem is kirúgnánk, akkor összesen már heti 80 óra hiányozna így szarban lennénk.
Szóval remélhetőleg a nyár folyamán sikerül lecseréljem az asszisztensem.
Merthogy közben már az is el lett intézve, hogy ki lesz az utódja. Sikerült erről meggyőznöm az üzletvezetőt, a regionális vezetőt és a hr-t is.
Szóval, összegezve, szépen elintéztem mindent, hogy asszisztens csere lesz, de az utolsó pillanatban a HR igazgató mindezt felülírta azáltal, hogy ő ki akarta rúgni.
De mi ilyen radikális lépést nem akartunk, úgyhogy most kicsit el lett halasztva az ügy.
Márciusban volt olyan fejlemény, hogy egy fejvadász megkeresett engem LinkedIn-en; a Loro Pianához kerestek Stock Manager-t. Voltam is interjún, de nem rám esett a választásuk.
Viszont a fejvadász ajánlott egy másik lehetőséget: egy másik luxus márka fog üzletet nyitni szeptemberben Bécsben, és szintén Stock Manager-t keresnek. Ott is volt egy videós interjú, azon tovább jutottam, és majd jövő héten lesz második körös interjú.
De amúgy jelenelg annyira nem érzem azt a késztetést, hogy én váltani szeretnék.
Csak mivel hogy megkerestek, úgy vagyok, hogy adok mindennek esélyt, go with the flow, aztán majd lesz, ami lesz.
Nah! Azt hiszem minden fontosabb történésről beszámoltam.
Peace & Love!
Csók!
Rion 😉👋
🫶🙏❤️🌻🌞😎
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
