:)

*.* <3

Hetero felvilágosítás, Eiffel tér, forgatás

 

Idézet mára:

Mindig légy óvatos, kit engedsz be az életedbe, mert lesz olyan, aki nem óhajt távozni.

 

Nyah! Hát bocs, h nem írtam pár napja, de nagyon elcsúsztam megint, s olyan vehemenciával zajlik körülöttem az élet, h örülök, ha 5-6 óra alvásra van időm!

Ööööömmmm… … Kezdem azokkal a jegyzeteimmel, miket futva jegyeztem fel pár szóban, az elmúlt napokban.

Június 27. Hétfő:

Kolléganőm odajött hozzám s elkezdett a melegekről kérdezgetni! Kicsit leblokkoltam, mert annyira hirtelen jött ez az egész, s nem értettem, h most ez mire fel van. Először nem akartam válaszolni  kérdésére, mert gyanús volt, h csak jött és bumm. Kifaggattam, h miért s mondta, h mert kíváncsi, érdekli a dolog, s úgy érzi, h tőlem nyugodtan kérdezhet. Nyah Babám akkor mondom, mondjad, mire vagy kíváncsi! Aranyos volt, ahogy  zavarban volt, s lassan, kínosan tette fel a kérdéseket. De azért örültem, h nyit ilyen téren, s informálódik, s nekem pedig van lehetőségem a heterokat “felvilágosítani”.

Meló után elmentem meglátogattam Rosszfiút a munkahelyén, majd elmentem a Eiffel téri expressz tesco-ba ahol annyi buzi ismerőssel találkoztam, h szó szerint minden soron belebotlottam egybe! Na mondom neharaguuuudj! Há’ mi folyik  itt Gyöngyösön??? Tök kellemetlen volt, s inkább mentem a kasszához fizetni, ahol persze előttem is egy ismerős pár állt! Végül velük hazasétáltam az Oktogonra, s jól elbeszélgettünk.

Kaptam válaszlevelet a Háttér jogsegély szolgáltatástól levelet, mert ugye kb.: 2 hete jelentettem, h a Deák téren lebuziztak. Kaptam 2 jó infót, h mit lehet ilyenkor tenni, s milyen jogi dolgokat érint ez az én szituációm.

Június 28-29. Kedd-Szerda:

Hát huh! Ezeken a napokon forgatáson voltam, s azért nem volt időm írni. A héten 7 napból hetet dolgozom. :S Kedden 12 órára kellett kimenni a soroksári úti stúdióba. Ott voltunk este 6-ig, de semmit sem csináltunk, mert nem kerültünk sorra. Az első nap ketten voltunk kiemelt statiszták. Mindkét nap kaptunk nagggyon finom ebédet. A 2. nap pedig reggel 7-re kellett menni, akkor reggelit is kaptunk, s jött még vagy 5 másik háttér statiszta. Mi a főstatiszták mozogtunk, s több mindent kellett csinálnunk, s majd a reklámfilm hátterében fogunk feltűnni. 2 hét múlva fogják vetíteni a tv-ben, bár nem hiszem, h fogom látni, mert nem nézek már 3 éve tv-t. Hairclinic reklám lesz. Fodrászos. A 2. nap eléggé húzós volt, mert reggeltől estig ott voltunk, de sikeresen túléltük. :) Holnap megyek vissza a Pull-ba dolgozni, de semmi kedvem hozzá…

A forgatáson dolgozott 2-3 meleg srác is. természetesen szakma beliek, s nem az én korosztályom, de az egyikkel a második napon elég jól összehaverkodtunk, s elbeszélgettünk. Igaz voltak zavaró pillanatok, mikor nagyon elidőzött egyes testrészeimen a szeme, s mindig mondott valami szép bókot, amivel zavarba hozott, de szerencsére nem kérte el se a telóm se az fb-met. A másik nem magyar volt, de szinte 60%-ban angolul ment a forgatás, de értettük, h mit kell csinálni.

Jó volt nagyon ez a forgatás. Szívesen dolgoznék ebben a szakmában, ilyen területen. Igaz, napi 10-12 órát kell lehúzni, de jól fizet. Minden ott dolgozó apple, ipad, s egyéb high-tech szerkenyűkkel szaladgált.

Nah! Most mennem kell. Filózok azon, h lehet áttérek a tumbl-re, mert sok nyűg, s gond van mostanság a blogspottal, bár fájna a szívem itt hagyni ezt a blogot, mert annyira megszoktam, megszerettem, s berendeztem már… :/ Szerintetek? Help pls! :S :/

Csók!

Rion

( Ui.: Elnézést, h az elmúlt napokban nem volt olvasható a blog, de ez a blogspot szolgáltató hibája, mivel h átalakítást végeznek, továbbá nekem se volt időm, h megkérjem a lakótársam, h cseréljük le a háttérszínt… :/  )

"Minden melegek anyja" - Mit tud, amit más nem?

Némedi Mari korábban nem ismerte ezt a világot, ma pedig a legtöbb barátja meleg. A színésznő szerelmi kapcsolataiban is találkozott a mássággal, s most nemcsak kiáll a homoszexuálisok mellett, hanem szinte velük él nap, mint nap.

STOP: Idén te nyitottad meg a Budapest Pride-ot. Hogy kerültél kapcsolatba a melegekkel?
Némedi Mari: Színésznő révén sokat szinkronizálok. A Fiúk a klubból című több részes meleg sorozatban a hangom kölcsönöztem a főszereplő hölgynek, Debbie-nek, aki "minden melegek anyja" volt, minden fiút pátyolgatott. A sorozat nagyon sikeres volt, a bankettje pedig az egyik budapesti szórakozóhelyen volt: akkor cseppentem ebbe a társaságba, azelőtt soha nem jártam melegbárokba. Hozzá kell tennem, hogy heteró vagyok és mindeddig nem is ismertem melegeket. Ott szinte nem is Némedi Mariként, hanem Debbie figurájával azonosítottak: kikérték a véleményemet, hogy segítsek, hogy lehet otthon elmondani a történteket, ugyanis félnek bevallani a szülőknek, hogy melegek, leszbikusok vagy biszexek.

- Sok meleg ismerősöd van ma már...

- Barátokat, ismerősöket szereztem, sokat fel is léptünk, jó a társaság és jól érezzük magunkat. Volt nekem szerelmi kapcsolatom is. Az egyik előadóművész, a másik színész volt, aki a mai napig nem vallja be, hogy biszexuális, a másik viszont szinte sportot űz abból, hogy travi, ő maximálisan felvállalja és gyerekei is vannak. Általuk én egy kicsit már ismertem a meleg világot, elfogadtam, de nem voltam ennyire benne a sűrűjében, mint ahogy most. A szakítás nem volt jó, a gyerekek hiányoznak, pedig én vállaltam volna, bár azt hiszem, kevés az olyan heteró nő, aki elfogad egy olyan kapcsolatot, ami inkább meleg, mintsem biszexuális. Szerintem a melegek sokkal aranyosabbak, nagyobb szívűek, barátságosabbak - több barátom van a melegek között, mint a heterók között -, másrészt viszont meg is tudnak sértődni, mert nagyon érzékenyek.
- Idén is részt vettél az Arany Tűsarok Gálán...
- Két éve én adtam át az akkori győztesnek, az éjszaka gyönyörű lányának a díjat: ez olyan, mint az Oscar, csak kicsiben és a melegekről szól. Én felvállalom ezt az egészet, mert ezek a gyerekek 17 éves kortól kezdve magukra vannak hagyva, otthon nem kapnak semmiféle támogatást. Kétlaki életet élnek, a szülők nyolcvan százaléka - tisztelet a kivételnek, mert némelyik szülő elfogadja, hogy a gyereke más - nem is tudja, hogy a gyerekük hol szórakozik, hogy meleg, biszex, vagy egyáltalán más a szexuális beállítottsága. Egymás között a tizenévesek nem tudják átbeszélni a dolgokat, mennek a saját fejük után.
- Örülsz annak, hogy rád "mamaként" tekintenek ezek a fiatalok?
- Egy kicsit kiválasztottnak érzem magam, hogy mint Debbie-t, megkérdeznek. Örülök neki, az egyik rádióműsorban például a betelefonálók azt mondták, hogy milyen jó lenne, ha én lennék az anyukájuk, egyik este pedig leszbikusok jöttek oda hozzám, hogy kedvencük volt Debbie a filmben. Sok ilyen kis Debbie-nek kellene szaladgálni az országban, akihez oda tudnának fordulni, de a szülő is lehetne Debbie. Vagy jobb, ha a gyerekem lelki nyomorék lesz, vagy a temetőbe kerül?
- Mit gondolsz a melegházasságról?
- Én nem biztos, hogy engedélyezném a házasságot, habár, ha egy törvény behozná, akkor igen. Viszont addig, ameddig egy családon belül nem lehet ezt elintézni, addig nem tudom, hogy mit várunk a kormánytól, az államtól, az országtól. Szerintem mindenkinek joga van ahhoz, hogy nemtől függetlenül gyereket neveljen, boldog legyen, társat válasszon. Miért kell ráerőszakolni valakire valakit, ha nem akar együtt élni vele? Számos olyan ismerősöm van, akiknek gyereke van, heteró házasságban éltek és majd megőrültek. Most kiszabadultak, elváltak, a két gyereket továbbra is nevelik, a feleségnek pénzt küldenek haza, de fiúval élnek együtt és boldogok. El kell őket fogadni, mert nem lehet mit tenni.
- De mondhatni, hogy akadnak, akik csak divatból melegek?
- Lehet, hogy a fiatalok között van olyan, én azt aláírom, hogy valaki divatból, vagy érdekességből kipróbálja ezt a világot, de valaki nem tud váltani. Sok ismerősöm van, akinek próbáltam magyarázni, hogy próbáljon meg lányokkal ismerkedni, de egyszerűen végigfutott rajta a hideg, úgy megrázkódott előttem, mintha áram ütötte volna meg, mert el sem tudja képzelni, hogy nővel jöjjön össze, csak a férfiakat kedveli. Ez már genetika, orvosi eset, fogalmam sincs, hogy mit lehetne tenni.
- Szombaton elindul a meleg méltóság menet, ami sokak szerint polgárpukkasztó...
- Ők nem polgárpukkasztás miatt viselkednek így, hanem azért, mert nem fogadják el őket. El akarják fogadtatni magukat és jól akarják érezni magukat, de bármerre mennek, mindenhol köpnek egyet, azt mondják, hogy selejt, vagy egy senki, lebuzizzák őket, szóval rossz érzés. Egyszerűen el kellene fogadnia mindenkinek azt, hogy valaki férfi, valaki nő, valaki ilyen, valaki olyan. A kormány valamit tehetne, még ha a házasságot nem is fogja engedni, bár még talán ez sem kizárt, de abban biztos vagyok, hogy valami történni fog.
- Viszont ma sem állnak ki sokan a nyilvánosság elé...
- Millió kollégám van a színházi, szinkron és énekesi szakmában is, akik nem merik felvállalni, mert ez következményekkel jár, megbélyegzik őket. Egy olyan ember, aki a szakmában dolgozik, sikereket ér el, van egy egzisztenciája, az nem vállalja fel, a kis fiatalok inkább, de ők is egymás között, kint a világban már nem nagyon, mert félnek a következményektől. Mindenképpen ki kell állni mellettük, a fiatalokat még talán rá lehetne beszélni, hogy más úton járjanak, ha ez csak passzió, érdekesség, de többnyire nem, úgy érzem, hogy ez genetika.

www.stop.hu

Könyvajánló

„A történelmet senki se csinálja, a történelem láthatatlan, ahogy a fű növését se lehet látni” – mondja Paszternak. Te mit tennél, ha mégis lehetőséged lenne meglátni és formálni a múló időben azt a pillanatot, amely népek sorsát dönti el, és átírja a 20. századot? És mit tennél, ha a „szép, új világ” az eddiginél is sötétebb és bigottabb?

Stephen Fry könyvében a Csináljuk Történelmetben a főszereplő Michael Young, egy fiatal egyetemista, jó úton a történelmi doktorátus felé, állandó barátnővel és olyan fényes jövővel, amit csak egy fiatal felnőtt a nagybetűs élet küszöbén tud elképzelni magának. Ám ahogy ezt már a tanulmányaiból is leszűrhette volna, a terv és a végeredmény nem mindig kötnek fegyverszünetet.

A sorsfordító véletlen egy szellő formájában összeismerteti Leo Zuckerman professzorral, aki gyakorló fizikusként az életét és világszemléletét egyként befolyásoló Holokausztnak és az azt „előidéző” embernek, Adolf Hitlernek a megszállottja. A téma korántsem idegen a fiatalembertől sem, hiszen történészként éppen Hitler gyermekkoráról írja értekezését.

A közös „érdeklődési kör” így egy meglepő felfedezés részesévé teszi Michaelt, aki egy olyan gép működését láthatja, amely „visszatekint a múltba”. Sajnos több haszna nem lehet a felfedezésnek, ugyanis a gép nem tudja megjeleníteni kristálytisztán a képet, így csak homályos foltok, és találgatások maradnak. Ám a két lelkes amatőr „történelemcsináló” nem áll meg ennyinél. Igenis újraformálják a modern világot, és Hitler apuka sterilizálásával Michael egy új korszak beköszönténél lehet egyetlen szemtanú.

De persze a történelemben egy rossz eltörlése nem jelenti egyből valami jobb létrejöttét. Adolf Hitler sosem született meg, és ezáltal sosem volt hatása mások életére, így senki sem akadályozza meg egy bizonyos Rudolph Gloder hatalomra kerülését, aki karizmájával, hatékonyságával, meggyőzőerejével és kapcsolataival sokkal messzebbre repíti a Harmadik Birodalmat, mint ami Hitlernek valaha is sikerült. Az alternatív valóságban a zsidókat érintő „végső megoldás” tényleg végsőre sikeredett és a melegséget is az egész világon kriminalizálták.

Michael az új rendben teljesen elveszetten bolyong, ugyanis „mellékhatásként” csak az előző valóságra emlékszik. Lépten-nyomon egyre nagyobb bajba keveredik, ugyanis itt a szólásszabadság nem az egyszerű emberek sportja. Egyetlen társa és remélhetőleg megmentője Steve, aki nem egy titkot rejteget maga is, és kettejükön, no meg a szerencsére ebben a világban is ugyanolyan gépet feltaláló Zuckerman professzoron múlik, hogy a világ kinek a nevét olvassa borzongva a tankönyvekből, Hitlerét, vagy Gloderét…

Igazán érdekfeszítő olvasmányt veszünk a kezünkbe, ha akár angolul, akár magyarul elolvassuk Stephen Fry könyvét. A nyelvi bravúrokon túl a történetmesélés is újdonságokkal szolgál az esetében. A könyv nagy része „egyszerű” próza, míg időnként, ha a cselekmény úgy követeli, átvált forgatókönyvvé és szédítő sebességgel reptet minket végig a történeten.

Természetesen itt is megjelenik Fry két állandó témája: zsidó öröksége és melegsége, amelyek a 20. századi történelem fonatába ágyazva különleges szőnyeget borítanak az olvasók lába elé.

fotó: kultkonyvek.hu – frissmeleg.hu

Házibuli, Alterego, Wolf Kati koncert

 

Idézet mára:

Minek a szitás? Minek a harc? Minek lépsz vissza?...csak előre tarts!

 

Naggyon jóu vót a szombat esti buli! 9-től kezdődött a buli. Először Norbi érkezett meg, akivel jól elbeszélgettünk. Most buliztunk először közösen, de nagyon örülök, h eljött, s volt időnk a buli kezdete előtt beszélgetni. Értékes, értelmes embernek tartom, s én is remélem, h egy jó baráti kapcsolat kezdete volt ez az este.

Aztán megérkezett Csigusz, aki egy peppet feszült volt a fáradtsága miatt. Ittam welcome drinket Norbival is, Csigusszal is, aztán jött Gábor a párjával, velük is, s a további sorrendre már nem is emlékszem.

Nem rúgtam most be. Alaphangulatom meg volt, de éjfél körül kiszállt belőlem a pia, mert feszkós voltam, h összekapjuk az embereket, s gyerünk már, h ne késünk le a travi show-ról. Am a házibuli alatt ide-oda szaladgáltam, s beszélgettem sok mindenkivel. ( Voltunk vagy 15-20-an megint. ) Igaz nem sikerült úgy beszélgetni egyes emberekkel, ahogy szerettem volna, de azért jó volt együtt lenni velük.

Aztán mikor megindultunk, a ház előtt elbúcsúztunk pár volt H&M-es kollégától, kik eljöttek a házibuliba, mert ők hazamentek, mi pedig csapódtunk bulizni. Gecci nagy sor állt az Alter előtt! 1 percecskét toporogtunk ott, de nem haladtunk, így Csigusszal, Norbival és Rosszfiúval hazamentünk inni! Valójában, mindenkinek pisilni kellett, de ha már otthon voltunk, akkor igyunk is egy kicsit! Én ittam is, mert nem éreztem a piát, s gyorsan húzogattam le az energiaitalos pezsgőt, meg egy kis tojáslikőrt, s megittam a maradék vodka-sprite piámat is.

Mire visszamentünk, alig volt sor, s pont akkor értünk be a jegykiadóhoz, mikor kezdődött a shoooow!

Mikor lementünk, mindenki szétszéledt, ahogy lenni szokott, s Rosszfiúval csapódtunk a mosdóba. Útközben persze találkoztam egy rakat ismerőssel, s beletelt egy kis időbe, még visszajutottunk a belső pihenős folyosóra, nézni a showt. Közben jöttek-mentek az ismerősök, váltottunk pár szót, lement a show, s kezdődött a dancing. Ja! A folyosón megállított egy kedves blog olvasó is, h én vagyok–e “Rion”. Jót beszélgettünk, s örültem a személyes találkozásnak is.

Gáz, nem gáz, de volt kb 3-4 olyan ember is, aki megragadt, s puszi-puszi, köszöntünk, s kérdezett, h mizujs, de foggggalmam nem volt, h ki az. De azért kedvesen válaszolgattam.   

Am kibaszott nagy Hering party volt! Főleg mikor “meggyütt” Katyi! Naggyon jóóóó vooolt! Igaz, nagy volt a hőség, s mi pont abszintos barackot iszogattunk, s peppet akkor engem megütött a pia, de képben voltam, s Rosszfiú is vigyázott rám. Mi ott álltunk legbelül a tánctér közepén a falnak nyomva, s Csigusznak volt annyi esze, h felült a kis falból kiálló poharas pultra. Egyből mentem utána én is, s onnan faszául lehetett látni a szerelmünk. Egyszer mikor Kati beszélt, s egy fél másodpercre csendbemaradt, h kifújja magát, akkor torkom szakadtából kiáltottam neki, h; “SZERETÜNK KATIII!!!” Kati kedvesen, s aranyosan nagyon szépen megköszönte, s nem is tudom miket mondott már, de én ott akkor – a pia hatására is lehet – de a könnyeimmel küszködtem, h el nem sírjam magam, olyan extázisban voltam, annyira szeretem tényleg Őt!  Emlékszem, h ezen kiáltásra, sokan elkezdetek fütyülni, s tapsolni, h úgy van. Annyira jó volt. Még most is a hideg ráz tőle!

Szo nagyon jó volt! A koncert után sokan hazamentek, de Rosszfiúval még maradtunk kb.: egy órát, aztán hazabattyogtunk mi is.

Csók!

Rion

Szeretünk Katiiii!!!

<3 <3 <3

Lehetőségek, infók, Alter Café, házibuli

 

Idézet mára:

A haladás csak összeütközések és harcok eredménye, a világot csak az ellentétes erők küzdelme hozta létre.

Émile Zola

 

Július 24. Péntek:

Ma hívtak a Debenhams-tól, h holnap bekellene hozzájuk menni 4 órás próbaidőre. Nem tudok bemenni, mert dolgozom, így abban maradtunk, h majd kedden akkor visszahívnak, mikor szabadnapos leszek, szo szerintem már az is bukta, mert nem hiszem, h visszahívnának, ha meg mégis, akkor meg azért nem lesz jó, mert vagy kedden, vagy szerdán ugye megyek forgatásra statisztának.

A héten ismét elbúcsúzott 2 általam ismert kolléga a H&M-től. Jóba voltam velük, jó arcok. “Kicsit” szarérzés, h fogynak a még H&M-es ismerőseim száma. :/

Aztán az utcán összefutottam egy régen látott ismerőssel, kit a Westendes időszakomban ismertem meg. Ő ajánlott egy telefonos melót, cseréltünk telószámot, s várok a cég hívására

Csütörtök este  meló után elmentem Rosszfiú elé a munkahelyére, mert itt dolgozik a környéken. Elmentünk hozzá, majd találkoztunk egyik barátnőjével, hazajöttünk hozzám, s elmentünk a az Alter Caféba. Épp h betettem a lábam, s egyből megláttam Kristófot. Egyből össze is borultunk. Örült neki nagyon a fejem, h ott találtam. Ünnepeltek, mert most sikeresen leérettségizett, szo nagy volt az öröm. Ezúton is gratulálok Zuza!   

Karaoke party volt. Élveztem. Nem is olyan sznob hely, mint amilyennek képzeltem. Hajnal fél 3 körül csapódtunk haza. Csabi fuvarozott minket, mit ezúton is köszönünk. Szo jó volt. Gyorsan eltelt. Tetszett a nagy nyári zápor is. Imádom az ilyen villámlós, dörgős, nagy zuhikat.  

Ma (pénteken) szabadnapos voltam. Elmentem Budára vettem parfümöt, aztán találkoztam a volt kedves H&M-es kolléganőmmel Mártival. Bejártuk a várost. Este pedig mentem megint Rosszfiúért.

Holnap melózok, s este kezdődik nálunk a nagy házibuláááj, aztán csapódunk mi az Alterbe, Dömpi szülinapra és Wolf Kati-ra.

Lényegében ennyi történt velem az elmúlt napokban. Kellemes hétvégét!

Csók!

Rion