Az előző részek tartalmából (November második fele + London) ;

November 15 - Szerda;

Történelmi pillant az életemben; Én hívtam fel állásinterjú ügyben a hozzánk jelentkezőket. Érdekes, de jó érzés volt.

November 16 - Csütörtök;

Történelmi nap az életemben 2.0 🤗

Először interjúztattam.

IMÁDTAAAM!!! ✌️😃😁😉


November 17 - Péntek;

1 éve ilyenkor már nagyon romokban hevert az életem. (Ekkor tudtam egy, h Norbi egy (nyári) szerelme esett valaki mással.

Még mindig erősen fájó, kellemetlen emlék...

November 18 - 19, Szombat - Vasárnap;

Szokásos menetrend. Pihi és gym.

Vasárnap este lefekvés előtt folytattam Lorna Bryan angyali érintés című könyvét, s volt egy olyan rész benne, amitől azonnal kirázott a hideg és libabőrös lettem miután elolvastam;

Pont aznap a kondiban kattogott nagggyon erősen ez az egész a fejemben.
Emlékszem azon mérgelődtem 2 húzóckodás közti pihenőben, h fájt a fejem.  (Ami ritka dolog nálam. ) Morogtam h nem jó ez így, gyorsan elfáradok, sok a pihenő, nem jól haladok. S a haladás szóról egyből "eszembe jutott"  a konyvírás is...

Elkezdtek ömleni a gondolatok, h hogyan képzelem el a könyvet, tematikájában. Egy újabb pihenés alkalmával elővettem a telefonom s elkezdtem leírni őket. Folyamatosan újabb és újabb gondolat jött és minden pihi alkalmával pötyögtem, jegyzeteltem. A 2,5 órás kondi végére lett egy kisebb előszó belőle.... 😀

Örömmel és megelégedettséggel mentem tusolni mondván h nah most már lelehet nyugodni! Végre megint csináltam valamit!😊✌️

Erre este jön ez... 😁👌

(Alias ne legyek ezzel megelégedve. Most az, h írtam egy laza, hézagos egy oldalt, s elkezdett körvonalazódni, h h képzelem el a könyvem, ez az egészhez képest nem sok...)

Jóu van mondom köszi... 😓😇🤓

Nov 20 - Hétfő;

Melóban csináltuk a karácsonyi dekort és a az egyik tulajjal eléggé olaszosan beszéltük. Meg is kérdezte a dekor csaj, miközben én egy magas létráról ordibáltam hadonászva lefelé, h nem rendelkezek olasz gyökerekkel?

Nov 22 - Szerda;

Reggelente mindig a Class FM-et hallgatom. Ma reggel bekapcsoltam, s miről ment a téma?! Nah miről! Az interjú alany épp arról mesélt, h mennyire nehezen kezdte el a könyvírást, s mennyi évébe telt neki elkészülni, s h került kapcsolatba a kiadóval stb...

Nah mondom az lesz még egy szép menet majd! 😏😐

Nov 23 - Csütörtök;

A héten először és utoljára vagyok a gymben. Annyira sűrű volt a hetem, h egyszerűen semmi időm, energiám, erőm nem volt eljönni kedden, amikor szoktam.

Am vicces ez az érzés ami bennem van, de szinte majdnemhogy egyenlő azzal az érzéssel, amikor nagyon kívánós vagy. Gyakran gondolsz rá, h de jó lenne már! S amikor megvan, megkapod amit oly annyira hiányoltál már és ott vagy s csinálod, akkor élvezed, h jaj de jó, h hiányzott már!
😂🤣😉

Hihetetlen h mennyire megszoktam és megszerettem ezt a helyet!🙄

Nov 24 - Péntek;

Utazás Norbihoz Londonba. Elég feszkós voltam hajnalban.  Elöntött a sok kellemetlen emlék. Szembesültem azzal a ténnyel, h utálok egyedül utazni.

Ráadásul geci nagy sor volt a reptéren! 5:20kor még sorban álltam várva a biztonsági átvilágításra, tudván, h 5:50kor kapuzárás van...

Szerintetek?! Mennyire baszott az ideg? 😀😏

De elértem. A repülőn a 3 ülés közül, középre szólt a jegyem, de az ablaknál üres maradt a hely, úgyhogy szépen át is ültem oda, miközben elmondtam magamban egy hála mantrát. 😊

Aztán fura érzés volt ismét a National Express buszon utazni. (Ezzel a társasággal mentem mindig a kikötőbe, v onnan a reptérre.)

Nem gondoltam volna, h valaha is fogok még Angliában buszozni. Pláne nem még az idén!

A buszon el is merültem a gondolatimban, ahogy ez általában lenni is szokott velem az utazások során;

Egy jó ideje már ismét szokásommá vált a hála adás. Szerintem azért is van, mert egyre több kérést intézek az angyalokhoz, s ahogy szépen teljesülnek, úgy automatikusan mondok értük hálát, köszönetet.

Amúgy... Sokat... Az lenne a legegyszerűbb leírni, h imádkozom, de az annyira kisajátították maguknak a vallások, h irtózom attól a szótól! (Eléggé egyház ellenes vagyok.)

Szóval sokat akalmazom a vonzás törvényét, v sokat "mantrázok" (valamivel elfogadhatóbb ez a szó a számomra), sokat gondolok, s egyben kérem az állatok, s a szegények megesegítését.

Tudjátok én nagyon hiszek a fejlődésben. Az idő és a fejlődés fogalma nálam eléggé... H is mondjam... "szoros kapcsolatban állnak".

Hiszek abban, h fejlődünk és ami nem jó, nem működik, rossz, azt idővel a "rendszer" úgy is kijavítja.

Hitem egyik alapja, h a történelem az élet tanítómestere.

Sokat fejlődött az emberiség, az emberi, állati és gyermek jogok az elmúlt években, évtizedekben.

Persze rossz dolgok mindig is voltak, vannak, és lesznek, de mivelhogy nekem alapból egy erősen pozitív világom van, én így globálisan a dolgokat összességében pozitív fejlődésnek látom.

És hiszem, remélem és kérem h az idő haladtával, a dolgok felgyorsulásával, a fejlődésre szoruló(k) is mihamarabb jólétben (jobb létben) éljenek.

A rosszak meg (Orbán, Donald, Putyin) mihamarabb bukjanak meg, tűnjenek el a történelm szégyen süllyesztőjébe, ahová valók. 

...

Norbival eléggé kellemes volt a találkozás. Én kicsit feszengtem, h h kösznjek majd neki, de ahogy leszálltam a buszról, szinte egyből megláttuk egymást. Nagy mosollyal az arcán odaszaladt hozzám megölelt és szájon csókolt. Jól esett. 😊

Elsétálltunk hozzájuk, majd egy kis pihikézés közben átbeszéltük a hogyan továbbot.
Ott fogjuk folytatni, ahol abbahagytuk. Nyitottak vagyunk mások felé, de emellett nem keresgélünk aktívan.

Fent van a társkeresőkön, de van, h több hét is eltelik úgy, h fel se néz.

Ilyen téren tudom, h sokaknak megoszlik a véleménye, de mint anno 1,5-2 éve is írtam, ezt a szitut leginkább azok érthetik meg, akik több éve vannak együtt.

Mindannyiunknak törekedni kell arra, h megtanuljunk nem ítélkezni. Főleg azért, mert sok mindent nem tudunk megérteni, még nem kerülünk abba a helyzetbe.

Nekem legalább is többször volt már ilyen tanulásban részem, s ha elsőre negatív véleménnyel is vagyok valamiről, szerencsére mindig emlékezetet a felsőbb énem, h nem tudhatom mi van adott személy, szitu hátterében és gyorsan töröl, töröl, töröl gondolattal törlöm a negatív gondolataim.

...

Norbit még hetekkel korábabn megkértem, h rendeljen nekem ingtartót. Ma, h megérkeztem hozzá Londonba, át is vehettem. Ez egy olyan hósentróger, amit a combodra kell felhúzni, s rácsatolni az ingedre, így a hósentróger lehúzza az inget és nincs az, h kijött az ing a nadrágból. Segít h mindig szépen, stílusosan betűrve maradjon az ing.

Mivel általában smart casuelben dolgozom, így számomra ez nagyon lovely egy dolog ez.


November 26 - Vasárnap;

Nagyjából angolul beszélgettünk Norbival. Otthon kevésbé használom  s többnyire csak ugyan azt, s jó volt a hétköznapi társalgás. Eléggé kiestem  az angol nyelv használatából, s túl magyarosan gondolkodom. Azaz túl összetetten akartam magam mindig kifejezni a végtelenül leegyszerűsített angolhoz képest.

Délután találkoztunk Norbi 2 kolléganőjével, s elmentünk Winter Wonderlandba. Jó volt, csak nagyon hűvös volt.

November 27 - Hétfő;

Dimenzió ugrás. Irány haza.

Am nagyon jó volt minden este kis kifli - nagy kifliben alukálni. Ha én fordultam jobbra, ő fordult utánam, ha ő fordult, én fordultam utána s öleltem át. 😊❤️

Am büszke vagyok Norbira, h jó helyen lakik (1.zóna), szép környezetben, jó melója van, szeretik, megállja a helyét. (Mondjuk attól sose féltem, mert mindig is egy talpra esett gyerek volt Ő is.)

Mondtam neki, h készüljön fel, mert nehéz lesz. Tuti neki is hiányozni fognak azok, amik nekem. A sokszínűség, a multikurtularizmus, a légkör, a felszabadultság, lazaság, könynedség, mindeféleség. Ez tényleg egy dimenzió ugrás. Nekem is nehéz volt anno a fél világ bejárása után hazajönni. Egyszerre volt jó és rossz. Mondjuk én 2 hónapig szinte folyamatosan ittam és részeg voltam... 😂😏😕

Amúgy az elválás nagyon szar volt. Görcs volt a gyomromban, gombóc a torkomban. Pislogtam sokat, h ne könnyezzek meg.

Elválás. Már megint. H én ezt mennyire utálom!  Meg se tudtam még egyszer utoljára ölelni. Hatalmas volt a tömeg a buszmegállóban. 1 gyors csókkal tudtunk csak elköszönni, mert sodort a tömeg, ahogy elkezdtek minket felengedni a buszra.

A buszon végül csak elpityeregtem. Írta, h 2 hét múlva jön utánnam. Én meg, h ez az egész most legalább annyira szar nekem, mint amikor anno elváltunk Southamptonban. Ő ment az egyik, én meg a másik hajóhoz. 😥😕😖

+ Egyszerre volt szar az elválás érzése, meg az h megint repülök...   .... Egyedül... Faszom! Ezt is h utálom!

Aztán elkezdtem mantrázni, s használni a nadin tanultakat, s végül sikerült megnyugtatnom magam.

Am a reptéren a biztonsági átvilágításon kikelett pakolni, amit ilyenkor ki kell. Ugye hozom haza Norbi cuccait, h neki kevesebbet kelljen, s az egyik parfümöjét is betette. Be is fújtam vele magam. Valamelyest megnyugtatott az illata. Mintha velem lett volna.

... 

Am kint a 4 nap alatt végig szép tiszta napos időnk volt. Mondta is Norbi, h ritka az ilyen.

Ide kattintva pedig az általam készített képeket láthatjátok.


December 1 - Péntek;

Egyre több ismerősöm tudja meg, h újrakezdjük a Norbival. Jó páran fenntartással fogadják ezt...

Sokan mondanak sokfélét. Sajnos van, h le is húznak.
Van aki azt mondta, h nem kellett volna engedni, h egyből hozzám költözzön vissza. Többen vannak, akik azt mondják h Norbi jobban is segíthetne a lakhatást illetően, mint amennyiben megállapodtunk.

+ Ebből adódóan azt is mondták, h hagyom magam kihasználni. Meg h lakótársnőm is szinte ingyen lakik nálam. Felújított, modern lakásban, 2 és fél szoba + amerikai konyha nappali + erkély. 5 percen belül a metró, 20-25 perc belváros. (Vonattal a nyugati 15 perc.)

Ami még elszomorít, h egymástól különálló/független emberek mondták már rám, h túl nagyszívű és naiv vagyok, s kihasználnak. Meg h nagyon nem vagyok tisztában még így se a lakás árakkal s nem jól kezelem, annak ellenére sem, h kisebb változtatásokat vezetek be Jan 1-től. 

Am sokan azért is kezelik még fenntartásokkal a Norbit, - mert h ugye sose tartom magamban az érzéseim, s így többen tudják, h miken mentem keresztül 1 éve - s ezért nem értik s nehezen fogadják el, h ennek ellenére mégis folytatom vele...

Folytatásról jut eszembe. Kaptam olyan "tanácsokat" is, h úgy álljak ehhez az egészhez, h újra kezdjük, s nem folytatjuk.

Mondtam, h ez elméletben lehet h szépen és jól hangzik, de a gyakorlatban meg faszság! 5 évet éltünk együtt nap mint nap! A múltat nem lehet csak úgy kitörölni, s nem lehet a 0-ról "újra kezdeni", mert nem robotok vagyunk, akiknek csak úgy töröljük a memóriáját.

Megkaptam azt is, h mindig aztmondom, h engedd el, akkor most miért nem engedem el?! Ettől a megnyilvánulástól én annyira ledöbbentem, h szóhoz sem jutottam. Az engedd el, a negatív dolgokra szokott vonatkozni, v amit nem értünk, v mérgelődünk. Nem pedig az olyan dolgokra, amit szeretünk és akarunk.

Van aki szerint ez visszalépés, s így elveszítem az új, más megtapasztalásának lehetőségét.
Értem a gondolatmenetét, viszont hibásnak gondolom. Mert amit ő gondol, az csak egy kis terület.
Véleményem szerint fejlődni nem csak új dolgokkal, személyekkel lehet.
Hiszem és tudom, h Norbival is fogunk még fejlődni és új dolgokat megélni.
Már ha persze hosszabb távon együtt maradunk.

Ha meg nem fog működni és szétmegyünk, akkor meg legalább végleg szétmegyünk és kész. Legalább adtunk eséjt a dolognak.

Szo kissé felzaklattak az elmúlt hetekben kapott visszajelzések. Próbáltam medivel kezelni, de sírásba torkollott az ügy, szo még várok egy pár napot, h leülepedjenek a dolgok.


December 2 - Szombat:

Gee az exem bejött az üzletbe meglátogatni. Jó volt végre már újra látni s beszélgetni vele.

Sokat gondololk rá. Elmondása szerint Ő is rám. Attól még h szétmentünk, erős a kötelék.

Elmondtam neki, h sokat eszembe volt Londonban is, mert tudom, h szereti Londont. Meg h hálás vagyok mind a fentieknek, mind neki mindazokért, amiket megélhettem vele. Kellemes emlékek. 

S azt is elmondtam neki, h attól még h nem vagyunk együtt, én ugyan úgy továbbra is tisztelem és szeretem, s fontos ember a számomra.

Mondjuk a reakcióján meglepődtem, mert egyáltalán nem lepődött meg, s talán azt is mondta, h igen tudja, s h ő is ugyan így van velem.

Mondom akkor jóu va'! 😀

Először mesélt ő, aztán én. Volt miről bőven. Örül neki , h folytatjuk a Norbival, mert boldog vagyok, s h nem leszek depis se karácsonykor.

...

Mi jött velem szembe Fb-n? 😃



Magyarán: Ha az életed egy könyv lenne, mi lenne a címe?...

Jóóóóó. Mondom okéééé. Akkor elkezdek gondolkodni  könyv címén is...

Egyelőre azt tartom jónak, h minden ami eszembe jut, azt feljegyzetelem. Már amúgy is van külön könyvírásos jegyzetem.

Folytattam a bejegyzéseim wordbe való kimásolását. Némelyik bejegyzést el is olvastam. Köztük azt a 2011 év végi, 2012 év eleji bejegyzéseket is, amikben a Norbival való összejövetelről írok.  Hálás vagyok, h olyan életem van/volt amilyen és h azokon mentem keresztül amiken. Beleértve minden jót és rosszat.

Dec 3 - Vasárnap:

Az adventi időszak alatt hoszabított nyitvatartással üzemel az üzlet, szo az eddigiekkel ellentétben én az elkövetkezendő 2 hétvégén dolgozni fogok. 

Ma volt bent egy olyan csóka az üzletben, akinek nagggggyon erős stabil energiái voltak. Ahogy nyílt az ajtó már felbojdultak a receptoraim. S amikor elindultam felé, h köszöntsem, s elkezdjem a szokásos protokoll beszédem, egy pillanatra elakadtam, s megkésve keszdtem el a "fogadó mondókám", mert mélyen a szemembe nézett, s puff lefagytam.

Kis fáziskéséssel ugyan, de belekezdtem a "tárlatvezetésbe".

Miközben beszéltem 2 dolgra koncentráltam. Az egyik, h megnyugodjak, a másik pedig kellett egy kis idő, h eldöntsem magamban, h félek e az illetőtől v sem.

Ritkán, de szoktam ilyen emberekkel találkozi, akik mélyen a szemedbe néznek. "A lelkemig látnak."

Továbbá mint azt korábban is említettem, nagyon erős stabil energiája volt a csókának. Leginkább ahhoz hasonltanám, mikor állsz egy nagy tábor tűz mellett. Erősen érzed azt is. S persze nem a hőn, nem a melegség a léyneg hanem az érzékelés.

Aztán amikor végeztem a körbe "vezényléssel", elkezdődőtt a face-to-face kommunikáció, amely során ugye elkerülhetetlen, h a másik szemébe nézzünk.

Minden egyes alkalommal kissé kellemetlen volt ez az "aktus."

Magamban szinte kiabáli tudtam volna, h hadd már abba!!!!

Végül am nem féltem tőle, csak felkavarta az üzlethelyiség energiáját arra az időre még itt volt.

Vannak ilyen emberek, kik kissé másabbak mint a többiek.

...

Bevittem a melóba a laptopom, h majd azon baszom el az időt, de meglepő módon forgalamsabb nap volt, mint a szombat. Csak a késő délután órákban volt időm magam elé venni a gépet, s most pötyörészek is. Otthon majd tervezem folytatni, a bejegyzések kimásolását. Tegnap este eléggé belejöttem, s késő estig toltam rendsen.

Am tegnap este megint mediztem a barátok általi visszajelzések témáján.

Most már végre lélekben és érzelmi szinten is beértem azt, amit szellemileg tudtam; Ez az én dolgom, nekem kell tudni, h mit h irányítok. S most egyelőre ez lesz, így lesz amiket leírtam, s amiket megbeszéltünk a Norbival. Ha nem lesz jó, majd változtatok.

Csók 😘

R I O N

❤️

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!) 

Az előző részek tartalmából:

(Július vége) 

Hát a Lázár utcai gym nem jött be. Régi és lepukkant. Azért volt az olyan olcsó. Kétszer voltam ott. A célnak amúgy megfelelne, mert reggelente, amikor mentem, akkor mindkét alkalommal voltak kb 4-en... Az meg tök jó. Mert rühellem ha kerülgetni kell az embereket, vagy nem mehetek arra a gépre, amire akarok, vagy konkrét verseny megy a gépekért.

A második alkalommal, meg rám szólt az egyik proli edző. Tudjátok az a tipikus felfújt, mint mondjuk a kidobó fiúk. Flegmák, bunkók, s az izomzat nagyobb mint az IQ, s tipikusan úgy beszélt, mint az izomagyúak szoktak, ezen a mély jaj de kemény vagyok hangon.

Nem tetszet neki, h az egyik gépen otthagytam a súlyt s nem tetem vissza helyére. Mondtam kb 10 perc s megyek vissza...  Válsz: "Öööööö. Jóóó!"

Egy nagybögyű, nagy picshájú csajjal volt.

Úgy megkérdeztem volna, h most előtte akarsz felvágni, h majd most jó helyre teszed ezt a kis csíra gyereket, v mi?!

Kurvára felbaszta az agyam! Gymekben gyakran azt csinálják h lefoglalják a gépeket, meg helyeket törcsikkel, meg a cucaikkal!  Mindneki pakol össze vissza mindent, amit használ! Basszus! Ne szóljanak már rá az emberre, rögtön ahogy felállt a géptől, h tedd vissza a súlyt!

2017 Budapest belvárosában! Mint valami vidéki kis local gymben!

Erősen el is gondolkodtam h beírok a panaszkönyvbe! Leginkább a stílusa baszott fel. Mert értem én h mit akart, de az a flegma, kioktató, stílussal Ózdon játsza már a hülyét, mert ott lehet h menő, de itt nem!

Szo ez a negatív tapsztalt feltette a második napn az i.re a pontot, h oké. Eddig vaciláltam h megfelel e ez a környezet, de ezzel eldőlt, h neeeem!

Aztán volt 2 napnyi időm, amikor a köki és a munkahelyemtől 2 percnyire lévő gym között gondolkodtam, amiől írtam is a multkor h nem szívesen mennék oda, mert sok a meleg, ami zavar, s am is sokan járnak oda.

A Lázár utcai gym után am azt éreztem, h tényleg nem érdekel, h ki van bent s ki néz v ki nem néz.

Lehet h betudnám vállalni ezt a belvárosi melómhoz közei gymet is, mert jobb áron kínálja a havi bérletet, mint a köki, de mivel megkérdeztem pár ismim, akik oda jártak, azt mondták, h tényleg sokan szoktak ott edzeni. A reggelek nem vészesek, de vannak azért. Lehet majd egyszer megpróbálom, mert van is nekik egy olyan kedvezményük, h ha első alkalommal megyek, akkor az ingyesnes, s ki lehet próbálni a gymet. Ami tök jó, h van ilyen, s lehet élni is fogok vele, de a lényeg, h végül úgy döntötem, h hétfőn reggel megveszem a havi délelőttös bérletem a köki fitnessbe.

Azt legalább már ismerem, szeretem, s az is útba esik. Az áron kívül annyi a különbség, h az egyik a metró használata előtt, még a másik a metrózás után van. :D

....

(Augusztus eleje)

Volt egy pár randim, bár ez az egész inkább olyan, mint egy kísértetjáras. Jönnek-mennek, felbukkanak, eltűnnek.

Voltak olyan randijaim is, amik tök jól sikerültek, s ezt nem csak én gondoltam/éreztem így. A randi után, másnap váltottunk még pár üzenetet, arról beszélvén, h mikor legyen a next tali, s a nap végére  már meg is szakadt a kommunikáció, eltűntek az éterben. Ezek után a csalódások és kiábrándulások után már inkább nem is fűzök semmi reményt a jövőbeli talikhoz, mert ezzel azt tanultam meg sajnos, h attól még h jól sikerül egy randi, az napjainkban már nem jelent semmit.... Majd max akkor fog felcsillani a remény sugár, ha már 2-3-4 alkalommal is talizunk.... 

... De sajnos egyelőre még nem sikerült ilyennel találkoznom...

Am nagyon hiányzik másnak az érintése. Vágyom arra, h valakivel összebújjak. Vágyom a szerelemre. A boldogságra....

De majd úgyis jönni fog, akivel egymásnak valóak vagyunk... 😊✌️

Am amivel még többször találkoztam, az az, h sokan kurvára elfoglaltak, és/vagy a munkájuknak élnek, s alig van magán életük... 😕

Kicsit elszomorító, h hogy hozzászoktak ahhoz, h egyedül vannak, s úgy rendezték be életüket, h ha akarnak se jut már idelyük/helyük egy párkapcsolatra.

Aztán volt egy olyan randim is ahol a nagy beszélgetés közepette jött rá a srác, h én Rion vagyok, s h ő anno olvasott engem! 😀

Nagyon vicces volt látni a döbbenetét, ahogy összeáll neki a kép az élettörténetem mesélése közben, s mikor rákérdezett, h én vagyok e az a Rion, aki blogol, s igent mondtam, dőlt jobbra - balra s a szavak szakadozva össze - vissza jöttek csak ki neki, el-elakadozva. 😀

Aranyos volt. 😊

A randik alkalmával néha olyan sztorikat mesélnek nekem, h rendesen ledöbbenek, h milyen emberek, történetek vannak! 😕🙁

Hálás vagyok, h az én karmám, világom, szűrő rendszerem megvédett és mentes az ennyire vad, szomorú, kiábrándító esetektől. 

Remélem a továbbiakban is így marad. 

Így már kezdem megérteni, h miért van annyi sérült és kiábrándult ember... 

+ Volt az üzletben egy számomra nagyon helyes szimpi srác. Tök jól elbeszélgettünk, érezhetően szimpik voltunk egymásnak. Miután elment,  a tulaj, aki épp bent volt, meg is kérdezte, h ő ki volt, ismertem e, mert h úgy beszélgettünk. 

Szo jó volt, csak csalódás volt, mikor mondta h van párja, s idővel az is kiderült, h hát lány, s neki veszi... 😕😑😢😥

Jaaaaj mondom, de kár érted! 😢😢😢

...

(Augusztus 10 környéke) 

Am pár mondat írása közt táncikálok, énekelek, s bulikázok itt magamnak egy jó kis '90es évek lejátszási listára. Aqua, Britney, Backstreet boys, Jackson, Madonna...

Imádom őket! ❤️😍😊✌️

Eléggé rákattantam Britneyre. Ugyan úgy feltud tölteni energiával, mint az előző bejegyzésemben említett dobos zenék. 😁✌️

Kifejezetten jók a gymben! 😉✌️

S ha már gym... 

Visszatértem a Köki gymbe. Jó érzés volt újra ott lenni. Hazatérés feelingje volt, amit csodáltam, h miért érzek így, de második alkalommal már rájöttem, h valszeg azért, mert mikor hazajöttem Magyarországra, akkor kezdtem el ide járni. 

Nagyon jóleső érzés ott lenni. Főleg edzés után szeretem érezni, h zsibong  a testem. Aztán mikor gym után megiszom a kis fehérjémet, akkor meg majdnem annyira kellemes kielégült érzésem van, mint egy jó szeretkezés után. 😀 (De csak majdnem olyan! 🤣) 

Aztán volt olyan "élményem" is, h jaaaaj! Volt egy Pumped Gabó szerű lény az öltözőben. Mindketten egy időben végeztünk. Ő valamivel előbb, mert mire beértem az öltözőbe addigra ő már meztelenkedett... De végig! Nagggggyon magamutogató volt. S végig felém fordulva... Nagyon felbaszta az agyam. Nem szeretem az ilyen magamutogató embereket. Minden normális ember elszokott fordulni, ez meg bazd meg?!.... 

Ráadásul direkt hátat fordítottam neki, s ő törcsivel elindult a kijárat felé, amerre én voltam, s mikor elment mellettem, s szembe került velem, megállt kb 1 méterre előttem s feltűnően kioldotta a törülközőt s lassan eligazgatta magán!

Nah ott kaptam agyérgörcsöt! Direkt ismét hátat fordítottam neki, majd elment tusolni. Totál kiborultam, h én akkor bazdmeg itt maradok az öltözőben s dekkolok addig még nem végez!... 

Eltelt pár perc, s hallom, h jön be valaki. Elkezdtem matatni a szekrényben, h ne azt lássák már h egy szál törcsiben ülök a padon, s lesek ki a fejemből! De hát örökké nem matathatok, s nem tudhatom, h mikor fog végezni a szatír, szo vettem egy nagy levegőt s bemenet a zuhanyzóba...

Megpróbáltam kizárni őt a világomból, de amikor egyszer csak hangosan böfögött egyet, akkor még egy ér szakadt el a fejemben. 😀

Aztán eszembe jutott a jól bevált szokásom; Elkezdtem mantrázni, amiket szoktam. Mint mindig, most is bevált. 

Tusolás után ugyan úgy végig egy szál pöcsben tevékenykedett, s ahogy ő jött ment, én folyamatosan úgy fordítottam felé a hátam. 

Én már összepakoltam, s felöltöztem mikor szétnéztem, s akarva-akaratlanul is azért csak láttam a meztelen sziluettjét, s ő még mindig csa kegy szál pöcsben lófrált ott.  

Nah Móunika mondom! Miket élek én meg?! 😀

No mindegy. 

A lényeg, h azt érzem, h hálásak az izmaim, mert tényleg olyan jólesően éreztetik maguk. 😁

...

Trónok harca. Libabőr.
Iszonyatosan jók, s izgalmasak az új részek! Amazing! Imádom! 😍❤️😀

Daenerys miatt vagyok néha full feszkós és ideges. Csak nehogy baja essen a királynőmnek, mert ha őt is megölik, akkor egy világ fog bennem összeomlani!

...

Néha egy-egy medi utáni "visszatérés" alkalmával nagyon-nagyon súlyosnak, nehéznek érzem ezt a világot. Van h jó néhány percet még el kell töltenem a földön, h összeszedjek annyi erőt és energiát, h végre megmozduljak, s felkeljek.

Am általában akkor meditálok, mikor nincs programom. Meló után hazamegyek, letusolok, s van h nincs kedvem semmihez csak a offolni az elmém, s elengedni ezt a világot.... 

... 

(Augusztus 10-22 között) 

A mai napig van, h ha hirtelen kell reagálni, válaszolni valamire, akkor angolul nyilvánulok meg. 

... 

A gymben néha rápillantok a kijelzőkre, s gyakran sport megy ugye. Néhányszor láttam, h a focisták úgy beállnak, pucsítank, s olyan combjuk van, h huuuu mondom... A sok látens nem hiba nézi állandóan a meccseket... 

... 

Az azért az kemény mikor egy elhízott Bill Gates szerű figura lejön a gymbe edzeni...... 2 l kólával!.... 😯🙃😮😶😱

A másik ami még az elmúlt napokban történt velem;

Egyik szombaton is elnéztem a gymbe. Kicsit többen voltak, mint hétköznap reggel. Minden gépen 3 menetet tolok le. Egyik menet végeztével, miközben pihikéztem, oda jött hozzám egy csóka h csináljuk felvatva!  Mondtam neki, h csináld nyugodtan, tied, azzal ott hagytam.... 

Egy nagydarab manusz volt, csorgott róla a víz. Épp egy fekpados gépen voltam, amivel a lábra és fenékre lehet edzeni. 

Előtte tisztítottam le a padot!  Tudod ki fog az izzadt teste után arra ráfekudni?! Nem is értem h gondolta?! Felvátva.... Hülye ez?! 

Aztán egy másik nap láttam egy helyes fiúkát a gymben. Valamivel erősebb mint én. De egy magasak vagyunk. Rövid hajú. Tetovált a karja. (Nem mintha ez pozitívum vagy negatívum lenne...) 

Másnap az öltözőben is bele futottam, mert pár perc híján egy időben végeztünk. Nagyon kellemes a hangja. És szép szálkás teste van neki is. Totál elolvadtam tőle. Legszivesebben hisztizni és toporzékolni tudtam volna mint egy kisgyerek, h őt akarooom!!! 🤣

Normálisnak tűnik így első nekifutásra. Bár szerintem nem meleg... De a hajós élet során megtanultam, h sose lehet egy normális külsejű srácról tudni, h kit/mit szeret... 

Ah! Kivagyok már! Vágyom a szerelemre, h valaki viszont szeressen s becsüljön. Vágyom a romantikára, de leginkább a szerelmetes összebújásokra, a másik erintésére, illatára. 

Am nagyon kellemes érzés az is, mikor szombat kora délutánra hazatérek edzésről, megiszom a fehérjém, eszek, s teli pocival lefekszem szundítani egyet. Imádom! Mint egy jóllakott kisovodááás. 😀😍❤️😊✌️

Megváltozott a bioritmusom is. Hétköznaponként általában 6:30-kor kelek, gym, melo, s 22-23 között szoktam elalduni, még anno 8:15 körül keltem, s éjfél körül aludtam el. 

(Augusztus 20 után) 

Úgy érzem, a napjaimnak 3 fénypontja van. Az egyik a kora reggel, mikor gymben vagyok, a második, mikor nap végén zárom az üzletet. Imádom a kis irodám. Imádom előkészíteni a nap végi riportot, összeállítani a statisztikát, ellenőrizni, a papírokkal bíbelödni. Imádom a pecsétet, a tűző gépet, a kasszát leszámolni. Szo így bíbelődni, meg mindent. Am többféle statisztikát vezetek, amit nem kértek a tulajok, hanem magamtól találtam ki, mert szeretem a statisztikákat. 😊✌️ A harmadik fénypont pedig este, mikor fáradtan hanyat vágom magam a francia ágyam közepén. Végigmegyek gondolatban a napomon. Elmondom a háláim és kívánságaim és szép lassan perceken belül álomba szenderülök. 

... Jah! Még egy heti fénypont; Trónok harca!... 

😉😘❤️

... 

Exem (Norbi) anyukája 1-2 havonta elszokott hozzánk látogatni. Jóban vagyunk. Szeret minket. (Engem és Kittit a lakótársnőmet.) 

Mindig jókat beszélgetünk. 

... 

Augusztus 19.én Garcons partin voltam. Jó volt. Sikerült nem nagyon berúgni, s épségben hazajutnom. 😊✌️

Am nem volt semmi kül. Nem voltak sokan, s esett az eső, de így utólag visszagondolva kellemes volt, az eresz alatt táncizni a Margit szigeten. 😊

(Augusztus 23)

Láttam a gymben ismét a tetkós szépfiúmat. Szerintem am heteró, de attól még nagyon bejön. Egyrészt szerintem azért,  mert nyugodt, kellemes, kiforrott kisugárzása van, nem too much, de nem is kevés.  Másrészt meg a külseje ugye. 

Am most mikor másodjára láttam, az öltözőben futottam bele. Ő már átvolt öltözve, készen az edzésre, én meg pont végeztem. Óóó mondom Rómeó, hol a faszomba voltál eddig?! 🙁😐

Am van egy srác, akivel 2 randim volt eddig. Nagyon szimpi, s simán eltudnék vele képzelni többet is, mert annyira jól érzem vele magam, de attól tartok h ő is csak ugyan olyan, mint a többi buzi. Sokat dolgozik, alig lehet elérni, a kommunikáció az egyenlő a nullával, s kb 1 hétig lóg a levegőben az, h mikor találkozzunk legközelebb. Kétszer is rákérdeztem már, h legyen e tali egyáltalán, s igen akarja, csak az a kérdés, h mikor. S ennyi! 

Nagyon türelem játék ez nekem, mert én és sokan mások is azt gondolják, h ha valaki érdekel, akkor az keres téged, s úgy igazítja az életét, h írjon neked, találkozzatok, s nem az, h tök ritkás, akadozó a kommunikáció, csak mert ő "nem szereti használni a chatelős applikációkat"...

Szo csalódott vagyok. Ő is azt mondja, h vágyik egy komolyra egy értelmes, normális párkapcsolatra. Oké. De velem meg ellentmondásosan beszél és cselekszik. Egyszer pozitív, egyszer negatív. Nem szeretem ezt az össze-visszaságot! Meg direkt rákérdeztem h folytassuk e ezt, mert ez így nekem nem toooom. Vagy csináljuk rendesen, s beszélgessünk, találkozzunk, v sehogy!

De akar... De azt meg egyszerűen nem akarom elhinni, h valaki ennyire kibaszott elfoglalt legyeeeen....

Ott tartok, h az idő mindent megold. Aki nem nekem való, s csak kamu ember az úgy is lekopik a többi piszokkal együtt csak néha már a faszom kivan a töketlen népséggel... 

... 

A trónok harca 6. részén kissé elérzékenyültem... 😢🤧😰🙁😕

Nagyon sajnálom, h nincs a valóságban egy ilyen vezető magyar karakterünk, mint Daenerys. Úgy örülnék, ha felbukkana  a valóságban is egy ilyen politikus. 😍🙄

... 

 Nah jóóóó! Ennyi mára! 

Csók!

Rion ;)

:*

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!) 

Az előző részek tartalmából:

Július 29:

Este sikerült jól berúgni. A palota negyedben volt egy iszogatós házibuli. Imádom a házi bulikat. Aztán mikor már mindneki kellőképpen feltankolt, elemtünk a Vibe-ra.(Meleg parti sorozatok, minden alkalommal különbözö helyszíneken.)

Kurvára részeg voltam. Ittam rendesen, hisz ez volt a "ünnepljük meg  az egyedülállóságomat!"
Ittam mint a görény, erre a fene nagy hurrá függetlenségre... :S :/

Am nem sokat voltunk a buli helyen sajnos.

Viszont arra emlékszem h volt 2 gyerek, aki bepróbálkozott tánc közben, s hátulról bemászott az aurámba. Ezt nagyon rühellem. De szerencsére érezték, s látták rajtam, h kurvára esélytelen a dolog, + kis nyomatékosításként gyilkos szemekkel néztem rájuk, szo leléceltek időben.

Viszont életemben először fordult elő velem - s nagyon remélem, h ebből okulván utoljára - h amikor felszálltam az éjszakai buszra, leültem, s elaludtam. Már világos volt, mikor magamhoz tértem egy full üres buszon. Rettentő mód bepánikoltam. Azonnal lecsekkoltam google mapsen h hol vagyok, s kint voltam a halál faszán! Azt a félelmet és ilyedséget senkinek se kívánom, ami akkor rám jött!

Kóvájogtam pár métert, néztem össze-vissza, h vajon merre van az arra, s mit csináljak, még végül egy ház falán megláttam egy utca nevet és házszámot, s azonnal bevillant, h taxit hívok. Gyorsan meg is jött, s hazavitettem magam.

Kb 20 percet biztos eltöltötem a tus alatt, mire összegyűjtöttem annyi erőt, h megmozduljak, megtörölközem, s elvonszoljam magam az ágyig.

Vasárnap kettőig aludtam, s négy óra körül voltam képes kimászni az ágyból.

Csináltam magamnak életmentő tasakos levest.
Trónok harcát néztem.
Tindereztem.
S mindezek közben kb még 2-3-szor szundítottam.

Am imádom a lakásom. Szeretek itt lakni. Csendes, nyugodt, jó levegő, zöld övezet.
Nagyon kellett ez a kis biztonságos, megszokott kuckó ahhz, h megnyugodjak. Nagyon szarul éreztem magam, s még mindig rossz emlékként él bennem ez a buszon való elalvás esete.

Nem gondoltam volna, h én valaha is lesülyedjek eddig. De tanultam belőle az biztos. Ha máskor engem ünnepelnek, s vedelni kell, akkor vagy valaki hazavisz, vagy valakihez elvisznek! :D

De megtanultam, h atom részegen soha többé nem szállok fel buszra! :D

...

Július 31:

Elküldték az egyik kollégám.

Nagggggyon kellemetlen s szomorú volt. Mármint nem csak az eset, hanem én is, meg szinte mindenki.

Am társkeresőn görgetések közben rátaláltam rá, amin nagyon meglepődtem, mert nemtudta róla senki h meleg. Én se. 

Am jó fej gyerek volt. Gyerek? 34 éves, de sokmindenkit hívok gyereknek. :D

Am nem volt egyáltalán az esetem, de szerettem, mint embert.

Vigasztaló, s egyben búcsú ajándékként még azért kapott egy berlini utat a taulajoktól. :D

Mondom that's nice! :D

Remélem h gyorsan fog találni másik jóféle melót magának, s minden rendben lesz. 

...

Augusztus 5:

Am úgyérzem, h már kezd lenyugodni a lelki világom. Igaz még mindig vannak szélsőséges hangulat ingadozásaim, de már nem olyan gyakorisággal, mint mondjuk 1 hónapja.

Van 2 dolog, ami megerősít, az egyik az h megélem a jelent. 

Gondolok én itt az egyedül létekre. Gyakran hallgatok nyugis, relaxáló zenét, de vanmikor a legnagyobb csedben ülök itthon, s csak úgy vagyok. :D
Nyugi. Nem kattantam be, de élvezem a semmit. :D Mármint a nyugalmat, a peace-t. 

Leginkább a kutyámat szeretem nézni, ahogy lélegzik. Ahogy emelkednek a borádai le és fel. Ahogy szuszog.
Többször elgondolkodtam már azon, h neki mennyire nincs gondja semmire. H mennyit van ő is csendben és nyugalomban. Majd nyugtázom, h jó is ez, s chillezünk együtt. :)

Rákattantam a dobos zenékre. Azon belül is leginkáb a harci dobok, japán dobok. Spotifyon vadásztam jó pár ilyen felvételt, amiket nagggggyon imádok elég hangosan hallgatni. Persze csak fülessel, mert azért van egy basszusa a doboknak. :D

Szoktam is nézegetni youtube-on dobos parádékat, produkciókat. Szivesen tanulnék, csinálnák én is ilyeneket itthn is hobbi szinten, csak találni kellene egy ilyen szervezetet, ahol csinálnak is iylen utcai prodikciókat. Szívesen fizetnék azért, h megtanuljak dobon játszani, s h kimenjünk "fellépni".

Külföldön ezt tök trendi s bevált dolog. Itthon sajnos nincs ilyen.

Szeretek leülni, s szememet becsukva hallgatni ezeket a nagy dobolásokat, ritmusokat. Fantasztikusan felemelnek s megerősítenek.
Némelyiktől rendesen libabőrössé tudok válni, s annyira feltüzelnek, feltöltenek energiával h WÁÁÁÁÁ!!! :)

Aztán van, h "normál" medizek, de azt tapsztalom, h gyakran elkezdek dőlöngélni az álmosságtól, s van h inkább felmászok a kanapéra, s épp h elnyúlok, már alszom is. Nagyon jó altató a medi. :D

Am medi által kaptam választ azon kérdésemre is, h mi az ami segítene rajtam, minek örülnék, s így jött a válasz a kondi, a frizu és a fülbevaló. Szo egy kis minimal külső változtatás.

Ez sok emebrnél nomális, h megváltoznak egy kapcsolat után.
Mármint nem megváltoznak, csak csinálnak valami úja(ka)t.

Szóval a jelenben való "flesselés"-en kíül tervezek is. Kisebb célokat állítok fel.
Az egyik ilyen volt ugye, h akarok karika silver fülbevalót.
Ezt már be is szereztem. Done.
A másik, h jövőhéttől elkezdek járni gymbe.
Visszakarom szerezni a 70 kilómat!
Mióta itthon vagyok, leeresztettem 65-re, ami elszomorít. :/
Kurva sokat dolgoztam a hajón, h 8 kg izmot szedtem fel anno.
Egyfajta vereségként élem meg ezt a fogyást, amit úgy érzek, h mihamarabb helyre kell állítani.
70kgként nagyon jól éreztem magam, s dicsért is szinte mindenki!
Igaz. Most 65 kgként is jó vagyok, s szeretem magam, csak ha már egyszer volt valami jóban, helyesebben jobban részünk, akkor már inkább arra vágyunk ugye. :D

Aztán van egy példaképem, akit már régóta követek instán.
Nagyon sok a fizikai hasonlóság bennünk, annak ellenére, h nem hasonlítunk annyira egymásra. :D XD LOL!

Simokoala néven van fent instán.

Ami közös, az a genetika. Látszik rajta, h szálkás ő is - s mint írtam - régóta követem, s tudom, h volt olyan időszaka, mikor levolt eresztve. Bár persze akkor is jól nézett ki, de ha ő is edz egy kicsit, máris jobban néz ki. :D

Szo az alakja, test típusa hasonlatos az enyéméhez.
Nem túl izmos, de azért a szálkásságára rágyúrván eléggé csókos. :D

Én is ilyen voltam, pár hónapja. Igaz nem ennyire, de nem is cél h ennyire kibasszam magam, de valami ilyesmit akarok visszaszerezni.

Aztán a másik a haj. 
Szerintem a haja is ugyan az a fajta, mint az enyém. Hullámos göndörös. Igaz, néha kell rá tennem egy kis habot, h jobban göndörödjön, de sokan dícsérik, s szeretik a frizkóm, ami hasonlatos ehhez a szépfiúéhoz. :D

Aztán ugye ott van a fülkarikája is.
Nem véletlenül szereztem én be fülkarikáááát! :D ;) P

Az egyetlen komolyabb eltérés, h nekem nincs borostám. Max csak "kör borostát" tudok növeszteni.

+ kurva eres ő is mindenhol akár csak én. S szép csókos ajkai vannak neki is. ;)


Nah jó!

Ennyit róla!

Viszlát Szépség! (A következő insta posztodnál újra látlak! ;) :P) :D

Társkeresés!

Azt már megszoktam és megtanultam, h ne éljem bele magam semmibe, s h még attól, h elkeztem valakivel aktívabban beszélgetni, az nem biztos, h pár óra, v pár nap múlva is élni fog.

A férgese kurva gyorsan eltűnik, (s kurva sok a féreg :D )(vicc volt a féreg szó haszánata) de szerencsére mindig jönnek újjak.

Voltak már élő randijaim is.

Egyikből se lett semmi. A fiatalabbak nem mozgatnak meg.

A 30 felettieket meg már inkább nem erőltetem.

Az a tapasztalatom sajnos, h nagyon sok a lelki.... ...mmmmmm... finoman fogalamzva sérült/problémás ember.

S ami megdöbbentő a számomra, - s a világnak egy újfajta szegletébe nyertem ezekáltal most betekintést - h nem az van, amit én gondoltam, h ahogy idősödünk úgy lesz egyre erősebb, okosabb, tapsztaltabb, bölcsebb, egészségesebb énünk, hanem pont h az ellentetje! :O

Persze azonnal fontos kiemelnem, h nem álltalánosítok, csak mondjuk az eddigi tapasztalatim azt mutatják, h 10/10 a komolyab lelki gondokkal küszködő személyek aránya 30 felett.

De mindezek ellenére tudom, h nem mindneki olyan, s hiszem, h nem mindneki egy egy.... ...mmmmm... szo hiszem h vannak még egészséges öntudattal, tiszta lelki, szellemi világgal rendelkező egyének, akik a problémákat nem a hátitáskájukba pakolják, s cipelik tovább magukkal, hanem x idő belül megoldják azokat!

Hiszem, h léteznek olyanok, akik tudják h mit akarnak, akik nem egy töketlen balfaszok, akik nem begyepesedett, elkényelmesedett, beképzelt, önsajnálkozó, önámító, egoista, kissebségi komplexusos, önbizalomhiányos, szexista, betgese fetisiszta és még napestig sorolhatnám, h mennyi féle fajta faszságoktól mentes lelki... ...sérült...

Persze tiszteletben tartom ezeket az embereket is, nincs azzal semmi baj, ha valaki arra gerjed, ha megtapossák, csak mostanában kicsit sok volt az ilyen, fentebb felsorolt személyek megkeresése, s hát nah....

Köszönjük. Majd értestjük...

Szo hiszem, h vannak olyanok is, akik nem elégszenek meg csak azzal, h x időnként néhányszor lecsapoltatja magát egy másik számára vadidegen buzival, hanem egészséges öntudattal, önbizalommal, tiszta lelki világal rendelkezik s a problémákat idelyében felismri és megoldja azokat!

TUDOM, h léteznek ilyen személyek! 

De ugyanakor már megtanultam azt is, h a számunkra igazán fontos dolgokban hinnünk kell, s várnunk. A jó dolgokra mindig várni kell. Legyen az a legújjabb telefon, laptop, kollekció, kocsi, lakás, baba vagy életünk párja.

Ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni azt is, h ezeket az embereket én nem elítélem. Tudom, h mindnekinek vannak faszágai, problémái, amiket nem könnyű megoldani. Nekem is vannak, én is ember vagyok...

Aki azt állítja, h neki nincs, az egyszerűen vagy hazudik, vagy még nem tudja, h mi az amiért it van, s mi az, amit meg kell taunlnia.

Amiket leírtam azért írtam, h elmeséljem a tapsztalataim, s én sajnos nagyon sok iylen személlyel találkoztam, akikkel azért fújt össze a szél az én hitvilágom szerint, h jobb emberismerővé váljak, mert tény, h akarva akaratlanul is tanul az ember a másiktól, szituációkból, legyen az csak egy pár perces, órás szimpla csevegés, ismerkedés.

A fiatalabb korosztály, meg kommunikatívabb, érdeklődőbb, de akikkel eddig talkálkoztam, nem fogtak meg. Nem voltak egzisztenciálisak, kiforrottak, felnőttek, nyugisak, v éppenséggel túl enrgikusak, "too much"-ok voltak. Ami miatt persze nem hibáztatom őket, hisz azét 24 évesen nem kötelező ezeket elérni, meg oké, h zizik, s bevan sózva a picshájuk, csak pl szembesültem azzal, h azért ezek a dolgok már fontosak a számomra. Meg én már nyugisabb vagyok. Nem akarok mindig valamit csinálni, valahová menni, nem vagyok bulizós típus se, s nem ilyedek meg attól, ha mondjuk csak úgy vagyunk, s nem csinálunk semmit, vagy éppenséggel egyedül kell lennem. Igénylem a társaoságot, hétköznaponként szinte mindig találkozom is valakivel meló után, mert akkor tök jól esik mással találkozni, de pl hétvégén kurva jól esik itthon pihikézni, s kussban egyedül lenni a nyugot, chilles, szeretett lakásomban!

De mindezektől függetlenül azon vagyok, h ne ássam el a nálamnál fiatalabb generációt, s megadom mindenkinek az esélyt, (24 év nálam az alsó korhatár)  akikkel jól alakulnak a beszélgetéseink.

...

Norbi augusztus első hetét itthon töltötte. Kicsit tartottam tőle, h vajon milyen érzéseket fog belőlem kiváltani, de am semmi kül. Nem volt fájdalom, se negatív se pozitiv érzések. Augusztus elsejére szabadnapot vettem ki, s azt együtt töltöttük.

Biztos többekben felmerül a kérdés, de az ölelésen és a puszi-puszin kívül nem volt köztünk semmi érintkezés. :)

Jó volt látni, s itthon tudni, s Ő is jól érezte magát.

Am többen nem értettek meg, h minek találkozok vele, minek engedem fel a lakásomban, sőt mi az h még nálam is aludhat?  

Mert szeretem és tisztelem. Sokan nem fogják fel, h 5 éven keresztül szinte minden napot együtt töltöttünk.

Az meg, h beleszerelemsedett másba 5 hónap külön hajón töltött idő után...

Istenem! Én is voltam már az ő helyezetében, s tudom, h nem könnyű!

Szerintem a szerelem olyan mint az időjárás. Jön-megy. Néha imdáni való és magával ragad, néha meg viharos. Valamikor egész sokáig kifutó, valamikor meg gyors mint a egy nyári vihar, de mint minden, az is elmúlik idővel.

Most az, h Norbi elvitte egy ilyen vihar....

Istenem! Emberből van ő is!...

+ Ott van még a hitvilágomis! A karma... Nem szabad boszúságot, rossz kapcsoaltokat teremteni, fenntartani. 

Így utólag már azt mondom, h minden okkal történik, s mindig csak utólag jövönk rá,h végül minden jól történik... ( Mondjuk ezen esetben még nem látom a jó okát, de idővel majd biztos... ) :) 

Nah jó!

Elég vót!

Ezek voltak kérem szépen az elmúlt hetek történései!

Puszedlibokor!

Csók!

Rion! ;)

:*

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)