Filmajánló:

REKLÁM

Kiadó egy szoba a Móricz Zsigmond körtér vonzáskörzetében.
(Allee bevásárló központtól pár villamos megállóra)

A lakásról:
-A 11. kerület egyik csendes, hangulatos utcájában helyezkedik el.
-téglalakás
-fűtés: gázzal
-A lakás pár napja lett felújítva: új csempe, padló és járólapok, új konyha, új fürdőszekrény.
-A falak tisztasági festést kaptak az egész lakásban: szobák, konyha, fürdő, stb.
-Mosógép, hűtő és erkély van.

A kiadó szobáról:
-A szoba jelenleg üres, így ha szeretnéd hozhatsz ágyat magadnak vagy szekrényt.
-Ha nem szeretnél ágyat és szekrényt hozni: egy megbeszélt összeg erejéig nézhetsz/nézhetünk akár az Ikeában.
-A szoba mérete: ezt még frissítem.
-Kép a szobáról: ezt szintén frissítem.

A lakásban egy huszonéves fiú lakik.

A szobák egymásból nyílnak, ezért inkább a belső szobát javaslom, de kérés szerint elválaszthatjuk pár okos megoldással az Ikeából.

Költözés:
-2 havi kaucióval, 1 havi bérleti díjjal előre. (Ha az egyik havi kauciót később fizeted az nem para)
-A szoba bérleti díja havonta fizetendő. A rezsi fele utólag fizetendő.
-A szoba havi bérleti díja: 29.000,- huf

Ha érdekel még további infó:

kiadoszoba11ker@gmail.com

Tervek, depi, ZARA interjú

 

Idézet mára:

"Soha ne higgy 3 embernek: Kos, Nyilas, Halak. Ők a leginkább önzők.
Soha ne veszíts el 3 embert: Bika, Rák, Bak. Ezek őszinte és valódi szerelmek.
Soha ne hagyj el 3 embert: Szűz, Mérleg, Skorpió. Ők tudnak titkot tartani, barátságot és láthatják a könnyeid.
Soha ne veszíts el 3 embert: Oroszlán, Ikrek, Vízöntő. Valódi, őszinte barátok."

 

Most leültem, h írok valamit, de semmi konkrétum nem jut eszembe, amiről írhatnék… … Manapság egyre ritkábban írok. Régen minden nap írtam, most meg jó, ha minden másnap írok… :/ Bár azért valamit mindig teszek ki, ha nem írok.

 

Kedden hazaugrom majd néhány órára. Jövök meg megyek ismét, mint múltkor. Anyám persze morog, h nemhogy Hétfőn mennék s kedden este vissza. Apa – Rosszfiú meg, h ne is menjek haza, mert így is depressziós vagyok, s mikor visszatérek, mindig megtaposva még nagyobb fos kedvel érkezem…

De hazamegyek, mert nullán vagyok anyagilag, s kapok majd egy kis pénzt, meg ugye kaját, s most jól jön a segítség.

Majd szemüveget kell vennem a köv fizuból, de fogalmam sincs még, h h sikerül majd nekem ezt megoldanom… :/ Részmunkaidős fizuból megélni + Még beruházni egy 30-40 rugós szemüvegre… De mivel Novemberben közepén van a névnapom, ezért számítok egy kis otthoni kisegítésre.

Viszont muszáj leszek, mert már csak 1 havi kontaktlencsém van. + Am is már jó ideje kell szemüveg, hisz ha itthon wok, nem használom a lencsét, s most, h voltam látásvizsgálaton, a doktornő is azt mondta, h otthon semmi kép se használjam.

+ Még télre kellene valami új vastagabb “topánka” is. :/

Szo mindig jön valami kiadás… :/ –.-‘”

Úgyhogy ezért már úgy várom, h legyen valami teljes állású melóm, h szó szerint már belebetegedtem!… :/

Apa is mondja, h ez nem én vagyok, nem vagyok Önmagam, stb… Tudom én is, de még nem lesz javulás meló terén, addig nem is lesz jobb a kedvem sem…

Jah! Jut eszembe! ZARA interjú! Múltét pénteken felhívtam a HR főnökasszonyt, h mi a bajom, s h voltam anno a a team assistant  interjún. Megkért, h hívjam vissza Hétfőn. Így is tettem, s behívott szerdán egy személyes beszélgetésre.

Szo volt majdnem 2 napom, h felkészüljek az interjúra. Olvastam egy rakat tanácsot, meg angolul is megtanultam azokat, amik az interjún kellhetnek. Rendes tanulás volt, mintha vizsgára készülnék. Még Apát is megkértem, h tanítson meg arra, h h kell az excelt kezelni.

Aztán, mikor eljött az idő, s beléptem a Váci utcai Zara központ 6. emeleti irodájába, úgy éreztem magam, mint Az Örög Prada-t visel című filmben Andy (Endi). Mindenki jött-ment. Rohant, sürgött forgott. Nagy felhajtás volt. Aztán a recepciós csaj nem nagyon értette, h h-h személyes interjúra érkeztem – mert közben megtudtam, h van egy csoportos interjú is, s azt hitte, oda jöttem – s mikor másodjára válaszoltam, a kérdésére, h kihez érkeztem, pont megjelent a HR-es főnökasszony (Miranda) – aki persze nem olyan öreg, sőt 30-on aluli – s nagy léptekkel elhaladt a recepciós pult mellett, s mondta, h; “Hozzám jött! Gyere velem!”

Nagyon erős, domináns egy személyiség. A horoszkópja szerintem vagy Bika, oroszlán, v kos. De nagyon tetszett. Csak a lényegről kérdezett. Tanulmányok, elméleti tudások egyáltalán nem érdekelték.

Beszélgettünk angolul is. A nagy tanulásból ez volt az egyetlen, amire azt mondtam magamban, h megérte tanulni.

Mivel közben megérkezett az interjúztató csoport, így gyorsan vége lett az interjúnak, ami kb.: csak 20 perces volt.

Sok mindenről szóesett, amiket most inkább nem részleteznék. Annyival lett vége, h közöltem vele, h nekem az a fontos, h 40 órában dolgozhassak, mivel nem tanulok. Remélem legalább ez megragadt benne, s lesz is eredménye, s remélem, h látja, azt is, h mennyit, s mióta kaparok már!

…1 hét múlva értesít…

 

Remélni tudom csak, h legkésőbb jövő hét péntekre, tudni fogom már a jó hírt. ( “Pozitív gondolkodás!” )

Csók!

Rion

Úgy-úgy!

Filmajánló:

Fb, Jobbik, gyerkkori játékaim

 

Idézet mára:

‎"Az élet olyan, mint az ásás. Mindig van 1-2 gyökér, hogy hátráltasson. Rá kell b@szni egy nagyot az ásóval, aztán haladni tovább.."

 

Az előző részek tartalmából:

Az elmúlt hetekben többen is bejelöltek fb-n. Sajnálatos módon a többsége olyan, akikről már a nevük alapján lehet tudni, h “Seggarcúak”, ahogy Apa fogalmazott…

Természetesen nem igazolom vissza őket, s ők se írnak semmit, h wtf… A képemet is lecseréltem egy kevésbé jóra, h ne jelöljenek be ismeretlenek, pedig már jó ideje bevan állítva, h csak azok jelölhessenek, kivel legalább 1 közös ismerősünk van, de így is betalálnak nemkívánatos személyek…

Aztán múlthéten Morvai Krisztina vásárolt nálam a lányának. Hiába, h Jobbikos, s szidták ezerrel őt a munkatársaim, de nekem akkor is szimpatikus, karakteres egy személyiség, bár ez még a múltam miatt van így bennem. Mikor szélsősége nézeteket vallottam, akkor azért volt nekem annyira szimpatikus, mert ő kedvesen, higgadtan, szépen, s kulturáltan beszélt. Nagyon tetszett, az, h ilyen kulturáltan ár ki az értékeikért, s nem úgy mondjuk, mint Zagyva György vagy  Budaházy. Az ilyen agresszív, erőszakos emberek, már akkor is ellenszenvet váltottak ki belőlem.

Am elgondolkoztatott az egyik kollégám, mikor azt mondta, h bekellett volna neki mutatkoznom a végén, h am meleg vagyok. Bár amennyire ismerem Krisztinát, szerintem különösebben nem hatotta volna meg.

Aztán vasárnap voltam otthon is.  13-ra értem haza, aztán 17-kor jöttem is vissza. Még így is unatkoztam 1 órácskát még otthon voltam.

Viszont eléggé felkavaró volt, mert a padlásról levoltak hozva a gyerekkori játékaim. Könnyes szemekkel pakolgattam ki őket, s elhullott azért 1-2 könnycsepp, mikor a rég elfeledett játékfigurám, s mecsboxaim, s legóim a kezem közé akadt. Elég sok időt eltöltöttem velük, köztük. Sok játékom volt. A forma 1-es autópályám azért nem építettem fel, de a kocsikkal játszottam. Később anyum is odajött hozzám, s mesélt, h h mire emlékszik, mivel h játszottam, melyik volt a kedvencem stb… :/

Rossz volt nagyon, h vége lett annak a szeretett gyerekkoromnak, amiről az elmúlt hónapokban oly sokat álmodtam.

Végül össze gyűjtöttem a kedvenc játékaim, s elhoztam magammal Pestre.

Am azért voltak kikészítve a játékok, mert Bátyámék most otthon vannak, s az ő gyerekük, az én unokaöcsém örökli tovább a szeretett játékaim.

Anyum meg kedvesen közölte, mikor kettesben voltunk, h a te gyerekednek úgy se fog kelleni. Utalt itt arra, h buzi wok. Mondom, mily kedves vagy…

Jah! Erről jut eszembe! Apum kérdezett tőlem valamit, s az volt rá rutinból a válaszom, h pár óra, s megyek haza. Pár másodperccel később pedig azt kérdezte, h miért? Most hol vagy? …

Aztán mivel szinte a cigány támadás óta sajog a hátam, s az elmúlt héten csak újra erősödött a fájdalom, így bekell majd jelentkeznem ortopédiára, meg a szokásos negyed évi szűrésre is elakarok majd ismét menni.

Egyelőre most csak ennyit írok. A ZARA interjúról meg a többiről majd next time. Eléggé rohanósak a napok.

Csók!

Rion

:/

Idézet mára:

"A siker jobbára azon múlik, hogy akkor is kitartsunk, amikor mások már feladták."

 

Most sajnos nincs időm írni. Szerdára behívtak a Zara irodára még egy interjúra az irodai asszisztens pozícióra!

Full ideg vagyok. Tanulom az angolt, meg az excel-t is átkellene venni Apával, mert semmit nem konyítok az excel-hez. :/

Feszült is vagyok egy kicsit, mert keveslem az időt, s nem érzem, h feltudnék megfelelően készülni erre az interjúra, mely az egyik nagyfőnökkel lesz.

Beszéltünk telefonon múlthét pénteken, s már akkor is úgy faggatott, h rendesen levert a víz! Az elsőnél nem izgultam ennyire, mint most, bár azon vagyok, h összekapjam magam… :/

Nah! Majd jelentkezem!

Szorítsatok holnap kettőtől!

Csók!

Rion

…1956 emlékére…

 

 

Gondoaltok, s az elmúlt napok történései

 

Idézet mára:

"Csókból születik a boldogság
S abból, hogy valaki gondol rád
Melléd lép s ettől minden szép és csudás
Két száj csókra vár és össze ér,
Nincs már semmi, ami többet ér
Így jön létre s így talál reá
Egyetlen csókból a boldogság.♥"

 

Mostanában sokat kattogott az agyam, h sokan későn jönnek rá a dolgokra. Mármint, h mennyire gyorsan belecsapunk dolgokba. Csináljuk úgy, h bele se gondolunk a következményekbe!

S akkor csináljuk/csinálják egyesek a bajt – észrevétlenül – mikor minden okés, happy van stb. Aztán bekövetkezik a törés, a baj, s aztán kapunk a fejünkhöz, h úúúúú! Mekkora egy hülye voltam! Miért nem becsültem meg ésatöbbi…

… … Kicsit nehéz megfogalmaznom, ami bennem van, s amire gondolok, de szerintem sokan így is érthetik, h mire gondolok, akik már sokat tapasztaltak…

Inkább írok egy példát:… …Az Exem is akkor jött rá, h mennyire szeret, mikor már késő volt. Hónapokon át kapartam utána, s reménykedtem, h újra összejövünk. Ő ezt nagyon jól tudta, de nem akarta. Aztán, amint nem kerestem többet, s megtudta, h van más, akkor Ő omlott össze, s szerette volna nagyon sokáig, h kezdjük újra, s ment végig azokon a szenvedéseken, amiken én mentem át. …Szo ilyesmire is gondolok…

Talán ide is jó egy szép idézet, gondolat:

De ez csak egy példa. Na mind1. Ez csak úgy bennem volt, s leakartam írni…

A gondolatok után azért leírom azt is, ami az elmúlt napokban történt:

Kedden találkoztam a legjobb barátommal. Sétáltunk egyet a belvárosban a kellemes őszi napsütésben. ( Ez most kicsit hülyén hangzott, de ez van! ) Jó volt. Nagyon szeretem az V. kert. Olyan szépen, s divatosan volt öltözve szinte minden ember! Ha összefogom tudni szedni magam anyagilag, akkor mindenképp beköltöznék majd oda, egy kis garzonlakásba.

Aztán megláttam az egyik Bajcsy sarkán lévő újságosnál az Elle Man-t, s meg is vettem. Végre újra kiadták! Imádom, s sajnálom, h csak negyedévente jelenik meg… :/

Am Hétfő este nagyon durván berekedtem! Apa csak röhögött rajtam, de szerintem tetszett neki a mély szexi hangom! XD .

Aztán másnap még egy jó darabig zombi hangom volt, de délutánra elmúlt, mire mentem dolgozni. JA! Meló!

-.-‘” Előbb még jókedvem volt, de most, h eszembe jutott a meló, megint mélyrepülésben alázuhant, mint egy Stuka!

Úgy volt, h átkerülök az Arénába, mivel megüresedett 1 hely. Lebeszéltem a saját üzletvezetőmmel és az ottani vezetővel, minden ok. Már csak az irodát kellett felhívni, h engedélyezzék, DE persze, h nem engedélyezték! Feljegyezték maguknak, s majd ŐK intézkednek, s szólnak, ha van valami… –.-‘” Nah! El is könyveltem h akkor már ebből sem lesz semmi… Bár egy kis halvány reménysugár még van, mert további változások lesznek a cég életében, amit idővel majd úgy is megtudtok Ti is, de erről sem írhatok még.  

Csak addig még van bő 1 hónap, s én heteken belül akartam volna a változást, h karácsonyra tudjak annyit félretenni, h jusson ajándékokra… De így most szopacs van, szo “nagyon happy wok”!

Am még mindig nem jöttem helyre teljesen, bár már több erőm van, mint múlt hétvégén volt…

Csók!

Rion

Filmajánló

Amik eddig lemaradtak…

 

Idézet mára:

"Ember, küzdj és bízva bízzál!"

Az előző részek tartalmából:

Ezeket a dolgokat nagyon-nagyon rég leakartam már írni, csak mindig közbejött valami, s sajnos húzódott. A most következő események kb. 1-2 hetesek…

…

Hosszú idő után végre sikerült találkoznunk a telefonos lelkisegély szolgálat munkatársaival. Hosszasan elbeszélgettünk, meginterjúztattak, de kellemes volt a légkör, a beszélgetés. Viszont innentől kezdve többet már nem fogok, nem írhatok többet erről. Novembertől az iskolaprogram is elkezdődik, szo belecsapok a lecsóba. Meglepő módon, pont az e havi Company magazinban új rovat is indult pont ezen témával kapcsolatban, amin jót mosolyogtam. Már csak azért is, mert pont azok interjúztattak, kik írták a cikket a Companyba.

…

Azért nem tudtam írni az elmúlt napokban, mivel ismét összefolytak a napok, valamint a hétvégén Glamour napok voltak. Rengetegen voltak, pörgés ezerrel, tömeg, nyüzsi. Nagyon jól éreztem magam. A többiek csak morogtak, de nekem nagyon lovely volt. Hihetetlen az is, h mennyi buzi volt! Persze volt egy jó pár ismeretlen ismerős arc is, de a többség az ismeretlen meleg volt, csak a radarom jelzett, s sütött jó párról, h búzafű. Bent volt egy Belamis fiú is. Ha jól tudom J. Hussey a művészneve. Am tök heteros a viselkedésben, de az öltözködéséről mégiscsak levágós volt, bár igaz az is, h a mai világban már nem lehet 100%-odsan erről ítélni, de én mégiscsak buzi vagyok, s van radarom, meg hát ugye szeressük a BELAMI-s filmeket.   

…

Aztán A(!) zöld siltes sapimat sajnos a hideg idő beállta miatt már lekellett cserélnem. Így jövő tavaszig egy szürke manósapkában fogok flangálni.  

Hmmmm… Mi volt még? … …  (!) 2 kislány becsöngetetett, s papírokat kért. Gyűjtötték őket. Nagyon meglepődtem, de sajnálattal közöltem, h nincs. Aztán ahogy jöttem be, megláttam 2 pizzás dobozt, így gyorsan kimentem, s szóltam nekik, h ez van, jó lesz e?! Örültek neki, s megköszönték kedvesen. Furi, s jó érzés volt. Furi volt mert úgy éreztem magam, mint egy öregember, mert úgy köszönték meg. “Köszönjük szépen!”

Akkor találkoztam a fogadott Apummal is múlthéten még a lebetegedésem előtt. Tavasz vége felé találkoztunk utoljára… Sokat beszélgettünk, sétáltunk a belvárosban. Jót nevettem azon, mikor viccesen megjegyezte, h már azt hitte, h kivan rúgva, mikor azt olvasta a blogomon, h a párom is Apának hívom.

Aztán mostanában kaptam pár levelet az olvasóktól, aminek örülök, mert mindig happy wok, ha levelem van.

Furi nagyon, h az írásommal mennyi mindent csinálok, mennyi mindent elindítok, kiváltok másokból. Pedig én csak azt láttam, s hittem, h írok, s annyi, de arra nem is gondoltam, h ennek következményei is lennének. Pedig vannak. Sok emberrel beszélgettem már az elmúlt 2 években, mióta blogolok, s szinte mindenki megköszönte ezt. Volt akinél azt értem el az írásaimmal, h elfogadta Önmagát. Sokaknak feldobom a napját. Mások szimplán annak örülök, h gyakran írok, s felér egy kisebb valóságshowal. S van olyan is, aki pl.: elkezdett foglalkozni a spirituális dolgokkal, amióta én is foglalkozom ezekkel. Vagy vett ezt, vett azt, csinált ezt, csinált ezt, mert olvasta nálam.

Szintén sokan írták azok, kik rendszeresen olvasnak, h úgy érzik, h a barátjuk vaqyok, h ismernek, holott a valóságában persze még csak nem is találkoztunk, s én a létezésükről se tudok/tudtam, de mégis így érzik.

Furi dolgok ezek. Sokukat nem is értem, s vannak kérdőjelek, de nagyon jól esnek a visszajelzések, s a levelek, miket ezúton is köszönök.

Huh! Még van bőven hátra, amit írtam, de már túl hosszú lenne a bejegyzése, ha azokat is most kipostolnám, így az next time-ra marad.

Szép napot mindenkinek!

Csók!

Rion