Betekintő;

 

Idézet mára:

„Amikor egy problémás – vagy akár egy általad válságosnak tekintett – helyzet kellős közepén állsz, lényed egyben új területek meghódítására indul. S bár talán te úgy érzed, hogy a probléma megoldása kívül esik lehetőségeid körén, ez soha nem fordulhat elő.” – Esther és Jerry Hicks; Belépés a vonzás örvényébe

 

Szerdán hazaruccantam vidékre.

Nagyon felkavaró és fájó volt, amire nem számítottam, s meg se fordult a fejemben, h így megfog viselni...

Rossz volt nagyon az a gondolat és tudat, h utoljára vagyok itthon úgy, h ide szól a lakcímem.

Külsősként lehet érthetetlen és vicces, gyerekesnek tűnik, de hozzám nagyon közel áll ez a község, ahol felnőttem és éltem 20 éven át... Egy fejezet, egy korszak ért véget életemben és ez a tény is fáj. Elismerem, h gyerekes is vagyok, de azt vallom, h egyfajta egészséges gyerekességgel minden embernek rendelkeznie kell, kortól függetlenül.

Egyes területeken érettebben és komolyabban gondolkodom, mint a kortársaim, de ilyen téren most pont úgy éreztem magam mint kiscsoportos óvodásként, akit kiszakítanak a biztonságos otthoni környezetből és oviba kényszerítik. Utáltam oviba járni és akkor is hisztiztem és sírtam, h haza akarok menni és nem akarok itt lenni!

Bosszant és zavar ez is, h ilyen érzelgős vagyok, viszont a másik felem meg azt mondja h ne zavarjon, s elfogadja h ilyen vagyok. Ez is én vagyok. Kész! Kibaszottul ragaszkodom a dolgaimhoz és a falum is ilyen, még annak ellenére is, h bármikor ugyan úgy visszatérhetek ide, de ez a papírformaság akkor is a fejembe vágja, h;  "NEKED HIVATLOSAN AZ OTTHONOD MÁR NEM ITT VAN!..."

Fura volt az is, h mikor hazaértem, anyum úgy megörült nekem, h a nyakamba ugrott és úgy megölelt, h alig akart elengedni. Egyből eszembe jutott a tisztánlátó, aki azt mondta, h anyud az ölelésedre és szeretetedre vágyik a legjobban és ebből tud nagyon sok energiát meríteni, így hát öleltem én is és hagytam, h megnyugodjon. Mikor elengedett könnyes volt a szeme, mi mindig felkavar és felzaklat. Ez is nehezítette az itthon létem.

Tisztában vagyok azzal, h szellemem nagy fejlődésen és sok átélésen megy át, ami mindig jó, hisz ez egy fejlődés. Tapasztalunk, bővülünk, csak hát ugye más tudni, h ez az élet egyetemes és természetes törvénye és más megélni...

Anyum alig volt otthon, mert mennie kellett délutánra dolgoznia. Később, mikor egyedül mentem ki az állomásra, s vártam a vonatra, ott is eltörött a mécses. Végignézni a falun, érezni a friss levegőt. Kellemesen melegen sütött a nap, s fújt a lenge szellő. Néztem a hegyet, ahol gyerekként annyit kirándultam. Imádok túrázni, szeretem az erdőt, a természetet. Hálát adtam az angyaloknak és a fentieknek, h anyum nem volt velem, mert akkor még nehezebb és rosszabb lett volna az elválás.

Tisztában vagyok azzal is, h ezek átmeneti, rövidtávú érzelmek, szo eltudom magam vonatkoztatni ettől a helyzettől és képes vagyok globálisan, távolról is szemlélni a velem történteket, csak ezt az utóbbit rövid ideig tudom csak alkalmazni, viszont nyugtató hatással van rám, mert addig is kiszakadok ebből a jelenlegi helyzetemből.

Am a lakás ügyben az van, h kedden leszerződtem a bankkal. 96 hónapig kell fizetnem a hitelt. 2022-ben jár le. Tiszta futurisztikus... : / 

Pénteken már utal is a bank, szombaton meg átvehetem lakásom kulcsát. Utána szaladgálás, szerződésírások, átiratások, és egyebek...

Szerintem soha nem fogom elfelejteni, h anno én úgy gondoltam h veszek egy lakást és de jó lesz... Rengeteg intézni valóval jár, még úgy is, h nekem van egy hiteltanácsadóm, aki banki ügyekben, papírokért helyettem lót-fut és intézkedik! Néha van, h a hátam közepére se kívánom ezt az egészet! Nagyon rossz érzés az is, h annyi sok pénzemtől kell megválnom! Csak úgy repül a pénz!

Nah! Elég legyen! Ott az érme másik oldala is, h minden zsír új, a lakás is teljesen át és felújított, az én ízlésemnek megfelelően! Új, a hűtő, mosógép és nagy és jó teljesítményűek, nem középkategóriások. Új az összes bútor, sütő, tűzhely, minden! Nagyok voltak az igényeim, amit meg is kell fizetni!

A negyedik lakótárs is meglett menetközben. Elég sokat beszélgetünk és egyelőre olyan, akit minden este kértem, mikor elmondom kívánságaimat az angyaloknak. Majdnem azt írtam, h nagyon hiszek bennük, de számomra ez nem is hit, hanem tény! A sok könyvek olvasása során találtam rájuk, s azóta máshogy állok a dolgokhoz, de ebbe most inkább ne menjünk bele...

Tény, h mindezek ellenére a költözés fináléjában, vegyesek az érzelmeim. Lehet h természetes, lehet h nem. Fasz tudja! Nálam igy van...

...Kíváncsian várom az elkövetkezendő hónapokat... ...Sok minden fog velem történni, nagy lesz a változások sodrása... ...és nem csak a költözés, lakást illetően...

Csók!

Rion

^{(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)}

Idézet mára:

 

"Ahol gyűlölet, pusztító indulat van, ott lehet ugyan, hogy igazság is van - de abból az igazságból én nem kérek. Az az igazság ugyanis olyan, mint az a leves, amely nagyon ízletes ugyan, de döglött legyek vannak benne." Böjte Csaba

Könyvajánló:

 

A tranzakcióanalízis és a humanisztikus asztrológia egybehangzó megállapítása szerint az emberi játszmákat a bennünk élő pszichológiai és asztrológiai archetípusok, az úgynevezett énállapotok indítják. E különös belső világba kalauzol a könyv, részletesen feltárva a tizenkét alaptípus rejtett késztetéseit, titkos mozgatórugóit.
Rákos Péter Eric Berne stílusát követve páratlanul szórakoztató formában ír a tizenkét asztrológiai karakter kapcsolati trükkjeiről, a szülő programozás nyomán formálódó nyertes és vesztes sorskönyvekről, életpozíciókról, árulkodó trikófeliratokról. A kötetet - a műfaj összegzéseként - tizenkét asztrológiai tanárportré zárja.

Albi, meló, lakás, balhé, gondolatok, érzelmek;

 

Idézet mára:

„Amit mások mondanak és tesznek, az a belső valóságuk kivetítése, a saját álmuk. Ha nem veszed magadra a szavaikat és cselekedeteiket, nem leszel áldozat, nem szenvedsz fölöslegesen.” – Ismeretlen

 

Noncsinak felmondtak munkahelyén június végén és még aznap hazautazott. Ez pont aznap volt, mikor beadtuk a bankba a hitelkérelmet… Elég lesújtó volt, s utána napokig magam alatt voltam, h csak úgy hipp-hopp eltűnt Noncsi az életünkből… :/

Elég nagy anyagi megterhelés lett ez így nekünk Norbival az albi miatt, de hát ez van. Noncsi most nyaral otthon, aztán reméljük mihamarabb visszatér közénk.

…

Július elsején volt egy éve, h a cégnél dolgozom. Eléggé vegyesen csapongnak bennem az érzések. Sok jó embert ismertem meg, kik már nincsenek velünk, s nagyon hiányolom a régi teamet.

Egyik éjszaka pont erről a régi teamről álmodtam. Együtt volt a szuper csapat. Házibuliban iszogattunk, nevetgéltünk, szórakoztunk, mint a régi szép időkben.

Úgy hiányoznak nekem azok az idők, ahogy egy háború ideje alatt hiányozhat a régi szépséges békeidő… :/

Egy korszaknak vége lett az biztos.

…Melóban is….

 

…Meg az én privát életemben is.

Fél lábbal már kint vagyok a Corvin albiból. 2 év után elhagyom ezt a lakást is…. :/

Kedves emlékek fűznek ide, s eléggé fájó dolog, h ennek is vége.

Sok jó házibuli, szép boldog emlékek… :/

Igen…. … Elég nehezen viselem a változásokat, még úgy is, h tudom, h a változás az jó. A változás mindig jó, mert azzal csak tapasztalunk, fejlődünk.

Csak én nagyon ragaszkodó típus vagyok, s ezért nehéz és fájó dolgok ezek nekem… :/

Augusztus 10.ig kell elhagynom az albit s átköltözni immár a saját lakásomba.

Néha tűkön ülök, s mehetnékem van, néha meg semmi kedvem elhagyni… :/

Úgy vagyok vele, h most kintebb fogok élni. Megvannak annak is az előnyei és a hátrányai is. A tisztánlátó által elmondott dolgok is mind beváltak, megvalósultak eddig. Amik meg nem, ott mondta is, h vagy így vagy úgy lesz, mert az én döntéseimen, lépéseimen múlnak a dolgok, s az ember élete nem eleve elrendelt, s tele van válaszutakkal, s minden ok-okozat függvénye.

Szo most a külvárosban fogok élni, s ha majd úgy alakul, úgy gondolom és érzem, akkor majd 5-8 év múlva beljebb költözöm, ha akarok majd egyáltalán.

Most az volt a fő szempont nekem, h legyenek lakótársaim, mert nem akarok egyedül lakni. Ha akartam volna, akkor a belvárosban is vehettem volna egy kis lakást, de első lakásként most ezt így láttam a legjobbnak.

4. lakótársnak jelentkeztek többen is, de egyikük se volt az igazi, s így tovább vártam, s most van 2 potenciál is.

Anyummal már megrendeltük a bútorokat. Hamarosan kiszállítják. A lakás is hamarosan az én nevemen lesz, megkapom a kulcsot, aztán lehet hurcolkodni, pakolászni…

Annyi lomunk van, h őrület! Már most szelektálgatok, s dobálgatom kifelé a fölöslegesen tárolgatott cuccokat.

A lakásba már az asztalos elkészítette a nagy 3 méteres gardrób szekrényem. Végre van egy nagy szekrény, ahová lehet majd pakolni! Annyi ruhánk, és cipőnk van, h egy kisebb falunak is elég lenne!  

…

Anyum fent volt szombaton. Az utolsó kört futottuk. A hátra maradt hűtő és mosógép kínálatot néztük át. A lényeg, h a hűtő az marad, amit a neten találtam.

Mosógép pedig Euronicsből lesz whirlpool.

Továbbá találtam 2 jó dolgot is, miket/kiket nagyon várok a lakásba!

Egy robot porszívó és egy robot felmosó! Kis padlócirkálóim lesznek! ^^

A családtól + mamáméktól úgy is kapok majd lakásavatós pénzt, s a áruk egy részébe jó lesz. Ajándéktárgyakat akartak venni, ami hasznos lehet a lakásba, de kikötöttem, h adják ide inkább pénz formájában, s majd én megveszem ami kell és jó és tetszik, s úgy fogom elkönyvelni, h tőlük van, s rájuk emlékeztetnek majd ezek a kis aranosz maszinák.

Am anyummal elég durván összevesztem, s kikelt magából és sírva, őrjöngve hazarohant.

A dráma queen azért viharzott így el, mert kissé sok a kiadásom, s sokat kell majd havi szinten is költeni, törleszteni a házra, és kifakadtam.

Anyum jött az állandó szövegével, ami már a könyökömön jön ki, ha bárkitől meghallom; “ Legalább saját lakásod lesz! A tiéd lesz!”

Igen. Szép és jó, csak kurvára nem fogom fel és nem érzek az egészből semmit csak azt, h a havi 30-40 e ftos kiadásom helyett, 60-80 e ft lesz!!!

Meg felróttam neki, h ez is neki köszönhető, mert 4 éve, mióta Pesten élek csak a kibaszott lakásvásárlással rágja a fülem! Most tessék! Itt van! Örülhet! Én meg szophatok 8 évig! A faszé hallgattam rá, s kezdtem bele ebbe az egész szarságba!

Ez egy gallon olaj volt a tűzre, s így lett a bumm!

Anyum most azon van, h lefújja az egészet. Inkább bukjuk el a milliós foglalót, s adja el a közvetítő a lakást másnak, de még nem vagyok megérve a saját lakáshoz…

Persze ezt nem akarom, s riadóztattam a családban mindenkit, h beszéljenek a fejével, de egyelőre elég makacs és kitartó a durcis, gyerekes elvei mellett.

Ha más nem fogom magam, hazamegyek az engem megillető takarékpapírokért, s elhozom! Nem azért szenvedtem annyit, h a fináléban lefújjuk az egészet! Hagyjad mááár!

Anyumnak kissé gyenge az idegrendszere. Nem tudtam, h ennyire, de most már tudom, s meglesznek a jövőben a következményei…

…Utólag belátom, h erős sarkítás volt, s nem így kell felfognom, de akkor mikor szembesültem, h mennyi pénztől esek el, s a sok pénzem, mi tartalékban kamatozott, most szépen elpárolog, így kissé kétségbeestem s így jöttek elő belőlem ezek a hibás gondolatok, s persze egyből anyámat hibáztattam, mert h ő zaklatott állandóan a beteges lakásvásárlásával…

…Igen…. … tipikus bika vagyok… Nem szeretek megválni a dolgaimtól! A tartalék pénzemtől meg pláne nem!… :/

Nem egyszerű a lakásvásárlás. Így a fináléban meg az edzettebb idegeket is kikezdi…

Viszont előbb-utóbb én mindenben meglátom a pozitívumot. Nagyon sokat tanultam az elmúlt hónapokban, nagy változásokon mentem át szellemileg is és hamarosan materiálisan is ugye, s a felnőtt életbe való egyre nagyobb elmélyedés okozta félelmet is már kezdi felváltani a belenyugvás, az elfogadás és sodródom az élettel.

 

„Ahogy életed szakadatlanul új és új kérdéseket vet fel, egyben új válaszokkal is szolgál – ami terjeszkedést idéz elő. Ahogyan életedben új és új problémák merülnek fel, egyben új megoldások is születnek, ami szintúgy terjeszkedéshez vezet.” – Esther és Jerry Hicks; Belépés a vonzás örvényébe

 

Csók!

Rion

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)

Képek

Mobilnet bérelhető:

Augusztustól bérbe adom a 30 GB-os Telenor mobilnetem.
Havidíja 8990 ft!
Érdeklődni; riongay@gmail.com

Lakótársat keresünk!

Kedves olvasóim!

Ezúton szeretném jelezni, s egyúttal a segítségetek kérni!

Lakótársat keresek 4. embernek magunk mellé a frissen felújított lakásba, ahová augusztus első felében lesz esedékes a költözés.

Elsősorban 22+os életévét betöltött személyt keresek. Lányok előnyt élveznek, s természetesen legyen olyan szellemileg fejlett szinten az illető, h természetes és elfogadott számára a melegek léte, s nem gond számára a kb; 20-25 perces utazási idő a belvárosba (metróval Deákig számolva).

Ha te magad, vagy ismerősöd beleesik a fentebb leírt paraméterekbe, kérlek írjatok a riongay@gmail.com címre, s privátba részletesebben leírok mindent, s kérem h a jelentkező is részletesen írjon magáról.

Napi szinten többször nézem a mailem, szo kommunikatív vagyok, s július első felében szeretném letudni a teljes létszámunk.

Csók!

Rion

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)

Könyvajánló:

 

Az Akasha-krónika titka

SORSUNK AZ ÉLET KÖNYVÉBEN

 

Azt mondják, hogy az „Élet könyvét" Keleten pálma-levelekre írva őrzik. Ebben a könyvben minden emberről információk lelhetők fel, akik valaha is éltek a földön. De az „Élet Könyve" vagy az Akasha-krónika ugyanazt jelenti, azaz az emberiség egyetemes tudáskincsét, bölcsességét, ami saját sorsunk felismeréséhez vezet és minden ember a birtokában van; csak nem biztos, hogy ismeri az információk lehívásának a módszerét. Az Akasha-króni-kában megtalálható az összes lélek története annak megfogantatásától kezdve. Ebből az őstudásból közvetít Edgár Cayce, az „alvó próféta" számunkra olyan hiteles információt, ami sorsunk jobbá tételéhez segít. De ebben a könyvben, krónikában nem csak bizonyos események kerültek feljegyzésre, az Akasha-krónika minden cselekedetet, szót, érzést és mindazon szándékokat tartalmazza, amely a lét ezen szintjén megtalálható volt. Ezek a feljegyzések azonban nem csupán lerakódott információk - óriási befolyással bírnak mindennapjaink életére, kapcsolatainkra és állásfoglalásainkra, valamint nézeteinkre. Az Akasha-feljegyzésekről - az Élet könyvéről - a folklórban, a mítoszokban, az Ó- és Újszövetségben, az asszírok, föníciaiak, szemiták és zsidók történetében találunk említést. Mindezen népek hittek az ún. mennyei táblák létezésében, amelyek az emberiség történetét és szellemi jellegű információkat tartalmaznak.

Hajrá Magyarország, hajrá Magyarok! ;)

Üzenet mindenkinek a mindennapokra, különösen a maira:

- „A föld elég tágas ahhoz, hogy teret adjon az érdekek, meggyőződések és vágyak sokféleségének.”

- „A különbözőségeknek hatalmas szerepe van az új eszmék megszületésében és fontos tényezője a kiteljesedésünknek.”

- „Amikor tisztába jössz az eltérő vélemények értékével, valamennyi emberi kapcsolatodnak azonnal hasznát fogod látni.”

- „Mivel nem változtathatsz meg másokat kényed-kedved szerint, olyannak fogadod el őket, amilyenek. Ez lesz lelki nyugalmad záloga.”

- „Olykor úgy tűnik, hogy mások képesek negatív hatást gyakorolni tapasztalataidra. De ez csak a látszat. Kizárólag a Te válasz reakcióidnak van elegendő hatalmuk arra, hogy eltérítsenek természetes jólétedtől.”

- „Ha mások dühe kirobban ellened szóban vagy tettben, akkor nem veled, hanem saját magukkal állnak hadilábon. És ha nem veszed személyes sértésnek viselkedésüket, megértve, hogy a saját magántermészetű csatájukat vívják, akkor idővel megbékélnek veled.”

- „Olykor úgy véled fontos, hogy mit gondolnak rólad mások és igyekszel kicsikarni elismerésüket. Valójában azonban keveset tehetsz a tartós dicséretért, hiszen a dolog sosem rólad, hanem róluk szól. Ha hajlandó vagy megszabadulni minden aggodalomtól azzal kapcsolatban, hogy mások mit gondolnak rólad és kizárólag arra összpontosítasz, hogy TE mit érzel irántuk, akkor végre igazából megérted, hogy ki vagy te és felfedezheted a valódi szabadságot.”

- „A lényeget tekintve az emberekben több a hasonlóság, mint a különbözőség, hiszen mindenkit összekötnek a forrás, a szeretet és a kiteljesedés közös szálai.”  

– Esther és Jerry Hicks; Belépés a vonzás örvényébe

 

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)

"Te mesélsz buzivicceket, de arról hallgatsz, hogy az asszony nem tette szét nyolc éve"

Szóval, van ez a buzifelvonulás, és azon gondolkodtam, mit nem mondtak még el erről.

Ha visszaemlékszem, akkor fogalmazódott meg bennem először, hogy nem kívánok a magyar társadalom jó nagy részével közös platformra helyezkedni, igen, ezt úgy kell érteni, ahogy mondom, amikor a Budapest Pride-ról szóló összeállítást néztem pár éve az esti híradóban.

Előtte való nap jöttem haza a nyaralásból, a hajamban még őrizgettem a tenger sóját, a bőrömön a tengeri szél simogatását. Nyitott voltam, nyugodt, maga a nyár: érzékeim felfokozva, még szép volt a minden, még béke volt. Még szerettem a világot, úgy, ahogy van. Ebbe óbégattak bele, hogy mocskos buzik, ebbe görbült bele a kordon, ebbe fröccsent bele a köpés.

Ez nálunk egy hír volt, a tévében. Nem egy fesztivál, nem egy parádé, nem a sokféleségben kavargó szépség ünnepe. Akkor még nem tudtam megfogalmazni, mi volt az a szűkölő érzés a gyomrom és a torkom tájékán, ma már tudom. Mert mostanában többször érzem. A vele járó fémes ízt is a számban, mintha ököllel arcul csaptak volna, és a felszakadt ínyemen már alvadna a vér.

„Wunderbar!” – kiáltott fel mellettem az ősz úr – „Wunderbar!” – kiáltott újra, elragadtatva, és intett a kezével, mire a lila ruhás tünemény körbefordult, zavartan az elismerő pillantások kereszttüzében. Ott álltam a forgatagban és tudtam, hogy egyedül vagyok. Csak én érzem azt, hogy ez hihetetlen és különleges és valami nem normálisnak vagyok a tanúja. Pontosabban valami olyannak, ami nálunk, otthon nem lenne normális, elképzelhetetlen lenne, és én itt vagyok most és ezt láthatom. A visszafogott, könnyű parfüm illata rántott vissza a valóságba, egymásra néztünk, szép volt, nagyon szép volt. Mindenki őt nézte, mindenki őt fotózta. Még a tollas szárnyakat sem tartottam túlzásnak. Más sem.

„Kérsz egy sört?” – kérdezte Zsuzsi, bólintottam, kérek hát, korsóval, naná, majd Münchenben pikolót iszom, de Zsuzsi ezt már nem hallotta, már ott pózolt a sörsátor mellett két Lady Dömperrel, és viháncolva fotózkodott. Kitört belőlem a nevetés és ezzel a nevetéssel sutba dobtam az összeszorított seggű magyarságomat, és belevetettem magam a Christopher Street Day szivárványszínű forgatagába, ahol nyugdíjas ősz bajorok, kisgyerekes családapák, viháncoló kiscsajok érezték jól magukat együtt buzikkal, leszbikkel, travesztikkel, Zsuzsival meg velem.

Aztán most megint Pride van, távol Európától, közel Budapesthez, a buzik megint kivonulnak az utcára és pink tangabugyiban mutogatják magukat, felháborító. Na jó, hát kényszergyógykezelni nem kéne őket, nem tehetnek erről, a gének hibásak, ugye. Meg aztán, nem bántanak senkit, de ne mutogassák már magukat, nincs erre semmi szükség, azért álljon már meg a menet, hogy mit csinálnak a négy fal között, az magánügy, de nehogymár ezt kelljen néznem az utcán. Nem beszélve a gyerekekről, őket meg kell védeni mindentől, ami nem normális, ami ellene van a közerkölcsnek meg a keresztényi szemléletnek. Olyan ártatlanok és befolyásolhatók és nekem ne mondja senki, hogy a buzi, ha nem talál magának valakit, nem kezd egy kisgyerekkel, egyformák ezek a fóbiások valahol mind, én mondom. Ez a politológus gyerek is itt kiírja a Facebookra, hogy ő meleg. Hát, én mindig is gondoltam, normális férfi nem jár havonta fodrászhoz, a haját meg nem festeti.

Szóval, van ez a buzifelvonulás, na és én azon gondolkodom, mit nem mondtak el, mit nem írtak még le.

Azt, hogy:

Te, aki génhibásozol, aki kimész ordítozni, hogy „mocskos buzi”, te egy segg vagy. Egy buta tapló. Hogy az a torok- és gyomorszorító érzés és az a fémes íz a számban a szégyené, miattad, mert ilyen sötét gyökerekkel élek egy országban, mint te.

Mindenki tudja rólad, hogy nemcsak buta vagy, de hangos is, és azt hiszed, ha tízen ordítoztok, akkor igazad van, pedig csak egy sudribunkó vagy, akinek kár elmagyarázni, hogy nem azért megy ki a kamionnal, hogy téged, aki amúgy egyébként sem vagy fontos, polgár mégúgyse, pukkasszon, hanem azért, mert volt egy kis pity-puty ’hatvankilencben, egy Stonewall Inn nevű helyen. De minek is kezdje el ezt bárki neked mesélni, mikor annyira buta vagy, hogy azt sem tudod, ez egy város vagy egy állam Amerikában, vagy egy utca Londonban.

Hogy te vagy a szánalmas és nyomorult, aki azt hiszed, a te világod és abban te magad vagy normális, a vasárnaponkénti rántott hús zabálásoddal, az akciós lidlis söröddel meg a huszonöt kiló súlyfeleslegeddel, a félnyolcas híradóddal, könyvet meg nem látott a kezedben huszonöt éve senki. Se hobbid, se barátaid, se célod, de te vagy a normális, te vagy a civilizációs minimum, a te génjeidet azt bezzeg tovább lehet örökíteni, meg te nevelhetsz gyereket, ha abból áll is az, hogy ha nagy nehezen fel tudsz tápászkodni a fotelből, akkor lihegve, az ajtófélfának támaszkodva előadod, hogy amíg a te kenyeredet eszi, addig az van, amit te mondasz.

Te röhögsz azon, hogy más kivel és hogy szexel, meg te mesélsz buzivicceket, de arról mélyen hallgatsz, hogy az asszony nem tette szét nyolc éve. Azért meg kapott egy kurva nagy fülest, mikor azt mondta, hogy azért a két percért fölösleges. Nem baj, majd éjjel, ha elalszik, kivered a pornóra, csak vigyázz, ma nehogy Gay Thusday Night legyen a program.

http://www.hir24.hu/