Kezdeném azzal, hogy karácsonykor amikor utaztam a szülőkhöz, akkor én Tinderen matcheltem Krisztiánnal, aki január 6án meg is látogatott Bécsben.
Ismerkedésünk hullámzó, s többször bizonytalan volt, de mindig tisztáztunk és megbeszéltünk mindent.
A Bp-i Bécs távolság ellenére nagyjából 1-1,5 hetente tudtunk találkozni s 2-3 éjszakát együtt tölteni.
Végül április 12 óta egy párt alkotunk.
E történelmi nap reggelén már 6ra mentem szavazni a bécsi nagykövetségre, majd irány Bp.
(Azért Bécsben szavaztam, mert amikor átkérettem magam, akkor még úgy volt, hogy nem megyek Bp-re, de aztán miután kiderült hogy mégis megyek, addigra meg már nem lehetett törölni az átjelentkezésem.)
Délután sétáltunk és beszélgettünk a várban és a virágzó cseresznyefák alatt mondtuk ki, hogy lényegében ami köztünk van, az már egy kapcsolat.
Érdekes visszagondolni, belegondolni, hogy valójában én nem kerestem kapcsolatot.
Én úgy álltam mindenkihez, hogy "go with the flow", majd lesz, ami lesz. Ővele se gondoltam, hogy komolyabb dolog lesz a korából kiindulva, de hát aztán szerelembe estünk! 🤷 Ember tervez, Isten végez!
Krisztiánról tudni kell, hogy idén nyáron fogja tölteni a 25. életévét, ami azt jelenti, hogy 12 év különbség van köztünk.
Ez eleinte eléggé zavart, és nem voltam benne biztos, hogy ez működni fog, de ahogy fentebb is írtam, lesz ami lesz, go with the flow hozzáállásom volt...
...És jó döntés volt, mert szinte minden téren matchelünk, és a korosztályához képest érettebb. Introvertált, s az asztrozófiában erősen érdekelt, ami számomra is egy érdekes, szimpatikus terület.
Szóval, január óta elég jól megvagyunk. Mindig ki tudjuk hozni a maximumot a találkozásokból.
A budapesti távolság nem akadály, bár azon vagyunk hogy hozzám költözzön Bécsbe. Reméljük h ez lamúr hosszabb távon is fennmarad... 🤗🤞💁♥️
POLITIKAAAA!
Belőlem azóta is minden nap, - s naponta többször - kitör a sírás.
Én úgy érzem, mint akit eddig a szülei elutasítottak, megvetettek. Nekem szégyellni kellett magam, kussolni, menekülni, harmadrendű, betiltott állampolgára voltam ennek az országnak, s most végre, megváltozott minden, s megbékéltünk, elfogadtak.
Akár hányszor feljön az április 12 estével kapcsolatos ünnepléses video, sírok! Olyan mélyről, s hirtelen tör elő az érzés,hogy nem tudom kontrollálni.
Ehhez nekem több idő kell hogy feldolgozzam, mert a magyarságtudatom mindig is nagyon erős volt bennem.
Szóval ez a 16 évnyi nemzetpusztítás ez komolyabb traumát jelentett a számomra, mint gondoltam....
De ahogy beszélgetek másokkal, mindenkit megérintett ez az esemény, s járva-kelve a városban is látom s hallom h mindenki erről beszél.
Remélem hogy tényleg sikerül elszámoltatni és egy új élhető, békés, országot építeni. 🤞🇭🇺🇪🇺
Továbbá szeretném megjegyezni az alábbi dolgokat;
1: Nagyon jó érzés ismét büszkének lenni magyarságomra, és hogy nem szégyennel kell arról beszélnem, hogy honnan származom.
2: Érdekes és furcsa érzés megélni azt életemben először... 36 évesen, hogy azt mondhatom, hogy kormánypárti vagyok. (Leszek májusban majd amikor hivatalosan átveszi az irányítást majd a Tisza párt.)
A választások utáni első hetet Magyarországon töltöttem, ami nagyon jó volt.
Nagyon szép idő volt. Ellátogattam vidékre a szülőkhöz is. Szabadságon voltam ezen a héten, és nagyon felemelő érzés volt az új Magyarországon lenni.
Örömmel konstatáltam azt is, hogy észrevettem magamban: az opciók listájára felkerült az, hogy visszatérjek Magyarországra majd valamikor, ha úgy alakul. Eddig nem volt a lehetőségek között az, hogy én visszatérjek, de most már ismét ott van, aminek nagyon örülök.
Meló;
Úgy volt hogy lecseréljük az asszisztensem, mert nem csak én, de a management többi tagja sincs vele megelégedve.
Először úgy volt h áthelyezhetjük a férfi osztályra eladónak, de a HR igazgatónál fordult a helyzet, aki azt mondta, hogy nem kaphat már másik pozíciót. Tehát el kell bocsátani. Viszont nem akartuk, ezt a radikális lépést megtenni.
Úgyhogy, ha végül marad minden úgy, ahogy van, és majd májusban, velem, az üzletvezetővel és a Hr-el és az asszisztensemel leülünk együtt és közöljük vele, hogy nem vagyunk elégedettek a munkájával, és az ahhoz való hozzáállásával és azt javasoljuk neki, hogy kezdjen el keresni másik munkát.
Egy évvel ezelőtt amikor az előző üzletvezető az asszisztensemmé nevezete, mind verbálisan, mind írott formában közölve lett vele, hogy mik az elvárások felé, amiket sajnos nem teljesített.
Februárban ismét volt vele elbeszélgetés, s látszik hogy próbálkozik, de a probléma fő forrása a személyiségéből fakad.
Mi a management csoport leaderek vagyunk. Ő boss.
Mi beállunk a csapatba, együtt dolgozunk velük, példát mutatunk, támogatjuk, motivaljuk őket.
Az ő személyisége inkább rombolja a csapatom (15 fő) morálját, és hiába adtam neki az elmúlt egy évben többször visszajelzést, h mikre figyeljen oda, miket valtoztasson, nem sikerült neki.
Ez olyan h valakiben vagy benne van ez a készség vagy nincs.
+ Ő már kb 38-39 éves szíriai, tehát egy elég markáns kiforrott személyisége van, más kormány más környezetben nevelkedett, S hát nem is látok arra esélyt hogy ő valóban tudna, vagy akarna egyáltalán már változni.
Ugyanakkor a megélhetésével se akarunk kibaszni. Most intézi hogy osztrák állampolgár lehessen, s nem jönne neki jól ha közben elveszítené az állását, így azért csináljuk azt hogy leülünk vele beszélni hogy jobban jár mindenki, ha másik meló után néz.
+ A férfi osztály vezetője el lett küldve most április végén, és ha most az asszisztensem is kirúgnánk, akkor összesen már heti 80 óra hiányozna így szarban lennénk.
Szóval remélhetőleg a nyár folyamán sikerül lecseréljem az asszisztensem.
Merthogy közben már az is el lett intézve, hogy ki lesz az utódja. Sikerült erről meggyőznöm az üzletvezetőt, a regionális vezetőt és a hr-t is.
Szóval, összegezve, szépen elintéztem mindent, hogy asszisztens csere lesz, de az utolsó pillanatban a HR igazgató mindezt felülírta azáltal, hogy ő ki akarta rúgni.
De mi ilyen radikális lépést nem akartunk, úgyhogy most kicsit el lett halasztva az ügy.
Márciusban volt olyan fejlemény, hogy egy fejvadász megkeresett engem LinkedIn-en; a Loro Pianához kerestek Stock Manager-t. Voltam is interjún, de nem rám esett a választásuk.
Viszont a fejvadász ajánlott egy másik lehetőséget: egy másik luxus márka fog üzletet nyitni szeptemberben Bécsben, és szintén Stock Manager-t keresnek. Ott is volt egy videós interjú, azon tovább jutottam, és majd jövő héten lesz második körös interjú.
De amúgy jelenelg annyira nem érzem azt a késztetést, hogy én váltani szeretnék.
Csak mivel hogy megkerestek, úgy vagyok, hogy adok mindennek esélyt, go with the flow, aztán majd lesz, ami lesz.
Nah! Azt hiszem minden fontosabb történésről beszámoltam.
Peace & Love!
Csók!
Rion 😉👋
🫶🙏❤️🌻🌞😎
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
Hát kezdem ott, hogy nagyon rohan az idő! Döbbenet!
Ti nem érzitek úgy hogy valaki felgyorsította az idő folyását?
Sorry hogy eddig nem jelentkeztem, de tényleg sok happening van, s most is csak azért tudok írni, mert e héten nemcsak születésnapom van, de szabadságon is vagyok, így végre megtehetem, hogy egy kicsit magammal, befelé tekintéssel és elszámolással is foglalkozzak e írás formályában.
Eléggé sodródom mostanság az árral. Többször éreztem úgy, hogy nem én irányítom az életem, hanem csak úgy bimm-bamm berommanak történések s visznek magukkal.
Nah de! Amit tudok, azt irányítok, szóval bontsuk topicokra az előző részek tartalmát!
Lakás;
Imádok itt a hatodik kerületben lakni Bécsben! Rettentő hálás vagyok a fentieknek hogy ezt nekem összehozták!
Anno ugyanis mindenáron, mihamarabb elakartam költözni az exemtől a közös lakásból, s ész nélkül, vadul keresgéltem mindenfelé, s szerencsére úgy alakult hogy ez lett az enyém. Nem ismertem a kerületet, a környéket, így fogalmam se volt, hogy egy hipster, progressive, meleg negyedbe költözök.
Lényegében már sikerült berendezkedni, megvannak a bútorok, képek is kerültek már fel a falra, s már csak kisebb simítások vannak hátra, mint pl növények és további képkeretek vásárlása, mert ezek beszerzésre nem volt anno elég hely s idő nálam.
Amúgy hogy mennyire jól érzem itt magam, egy gyakori példa;
Ha otthon témáról beszélgetek bárkivel, s megkérdezik mikor megyek haza, akkor azt szoktam válaszolni, hogy én itt vagyok otthon. Magyarországra látogatóba megyek. 🙂
Politika;
Április végén önkormányzati választások voltak Bécsben, s eléggé belefojtam a politikába. Ilyen téren valahogy a zöldekhez sodort az élet. Leginkább azzal nyertek meg, hogy hangosan, s erőteljesen kiállnak a melegekért. Ott kezdődött a szerelem, hogy tüntetést szerveztek a bécsi magyar nagykövetség elé, amikor a gyülekezési törvénnyel betiltották a prideot.
Napi szinten gyakorlom a hálát, s ez azzal is jár hogy hálás vagyok hogy a modern, fejlődő Európában élek békében, amit meg kell becsülni, s tenni kell az életbentartásáért.
Európai állampolgárként szerencsére én is szavazhattam és szavaztam is a zöldekre.
Örülök s hálás vagyok azért is, hogy több belvárosi kerületet megnyertek a zöldek, s ahol nem is végeztek első helyen, ott is szoros volt a verseny, s a második, vagy harmadik helyen végeztek.
(Az én kerületemben 1,5% hiányzott csak a győzelemhez.)
Eddig is erősen európai párti voltam, de az elmúlt hónapokban még jobban megerősödött az Európai Unió iránti elkötelezettségem. Hiszek az Európai Egyesült Államokban, s hogy a sok szar, ami szerte a világban történik, elősegítik az erősebb összefogást, integrációt európai szinten. Hiszek a progresszív fejlődésben, s hogy erősebben, határozottabban kell fellépni az orosz befolyás és velük együtt a szélsőségesek ellen. 🇪🇺✊️💪🏳️🌈
Prep, fiúk;
Ahogy bedurrant a tavasz, úgy kezdtem el intenzívebben ismerkedni. Sajnos valami rontás lehet rajtam, mert nagyon sok date lemondásra került az utolsó pillanatban. Az ilyen alap dolgokról nem is érdemes beszélni, hogy beszélgetünk napokon keresztül, aztán hírtelen eltűnik az illető... 🤷
Jobb szeretem az előre egyeztetett találkozókat, de hát a sok lemondás belekenyszerített a hookup világába. Meglepő s vicces egy élmény volt, mikor egy srácnak megadtam a címem, s azt írta hogy 7. perc s nálam lesz... 💁🙈🙉🙊.
(Igen van egy pár pozitív előnye a belvárosi meleg negyednek, s hát van egy pár meleg hely a környékemen... 😅)
Aztán az egyik ilyen kalandos partnertől kaptam meghívást gruppenbe is, így már véglegesen kipipálhatok mindent a wishlistemről. Már nincs olyan amire vágyok, s ne próbáltam volna ki. Igaz ezen party utáni 2 hétben nem voltam jól lelkileg. Megváltoztatott, s tovább erősítette az elkötelezettségem a barátság extrákkal irányába. So inkább hanyagolom a hookup-okat meg az extrább élményeket. Arra jó volt hogy rájöjjek, hogy én inkább vanilla típus vagyok.
Amúgy szexet nagyon egyszerűen és gyorsan lehet találni, de olyat akivel beszélgetni is lehet vagy nyitott a haverkodásra is a szexen kívül, olyat már igencsak nehéz találni, s elég időigényes és melós.
Olyannyira, hogy ha azt nézzük hogy kB január folyamán kezdtem el nyitni a világra, akkor ezalatt a zirka 5 hónap alatt 3 említésre való srác lett az életemben, akikkel napi szinten beszélgetek már hetek óta, s találkozók is voltak.
Az egyik mondjuk Pozsonyban él... (32 éves) Neki köszönhetően életemben először el is látogattam Pozsonyba. Hát nekem tipik magyar vidéki kisváros feelingű volt. Oké a belváros egy részét elkezdték modernizálni... De egy napos kalandnak jó volt. Ezen visit után vált szorosabbá a kapcsolatunk a sráccal s beszélgetünk minden nap. Kicsit merev olykor a srác, de cuki. Azt észrevettem már rajta, h eleinte mindig kell neki kB 1 óra, hogy feloldódjon. Így jobban belegondolva vicces páros vagyunk így, mert én meg bikaként egyből ajtóstól szoktam berobbani. 😅✌️ De jó kompenzáljuk, mérsékeljük egymást.
A másik srácot ismerem régebbről. (Őt nem tudom csekkolni hány éves, de 30-35 között között van ő is. ) Helyesebben csak minimálisan beszéltünk anno, de sose jött össze a találka. Vele nagyon jó, folyékony, könnyed a kommunikáció. Kicsit gayish a megjelenése, de még nekem belefér, s nagyon szexi teste van, valamint a személyiségével sokat kompenzál. Mondjuk attól kicsit tartok, h többet akar a barátság extráknál, de majd meglátjuk.
A harmadik pedig egy zöldpárti politikus. 33 éves. 🙃
Vele óvatosnak kell lennem. (Hiszen politikus. 😅💁)
Über cuki, s nagyon szimpatikus az insta profilja alapján, szóval jól el tudja adni magát, (hiszen politikus 😅💁) viszont élőben más volt a személyisége. Kissé szarkasztikus. De van egy olyan érzésem vele, (vagy legalábbis remélem) hogy ez neki csak egy védelmi külső burok. De majd idővel kiderül. Eléggé testes, kissé megvan hízva, de számomra is meglepő módon nála ez nem zavart és gond nélkül működött a kémia. (Ő az első testesebb ember az életemben, akivel úgy együtt tudtam lenni.) Mondjuk olyan kurva jó picsája van, hogy az agyam eldobom tőle, szóval tud mivel kompenzálni. 😅
Jól esik az is, hogy annak ellenére hogy eléggé elvan havazva, sok az intéznivalója így hogy át kell vennie a kerület irányítást, tárgyalás-tárgyalás hátán, + május végén 2 hétre holidayen lesz olaszban. S mindezen káosz közepette tud időt szakítani rám. Érzem hogy akarja s küzd. 😁 Meghívott magához ebédre, s jelezte ugyan hogy a fasza kivan, s politikai huzavona van, megy a harc a kerületi ülőhelyek felosztásáért, de nem akarja sztornózni a talit s menjek, de ne lepődjek meg a káoszon.
Annyira nem volt vészes. 😅 "Csak" félóránként csörgött a telefonja, s egy emailt is el kell küldenie, de közben én segítettem neki az ebéd preparálásában, szóval simán lefoglaltam magam addig. 😊 💁♂️
+ külön tetszett s cuki volt érezni rajta, hogy kicsit stresszes is, meg izgul is, meg szétszórt is, s én voltam neki a kis nyugi nyunyókája. 😅
Szóval velük beszélgetek minden nap, s külön jó esik, hogy ha én nem jelentkezek, akkor maguktól írnak, keresnek, érdeklődnek irántam.
Amúgy már 8 hónapja vagyok egyedülálló, ami rekord nálam. Sose voltam még ilyen sokáig egyedül, szóval ahogy láthatjátok még számomra is vannak újdonságok, felfedezések az egyedülállóság terén.
Aztán május elején voltam szűrésen is. 2-3 havonta rendszeresen járok. A Prep-em is elfogyott, s amúgy az alkalmi szedésről átálltam a rendszeres napi szedésre. + Beadattam a első körös HPV oltást is. 215€ egy oltás és összesen 3x kell beadatni 3 havonta egyet. Váró listán vagyok a Monkeypox-ra is, meg a Hepa A-B-t is beakarom adni, meg ha elérhető lesz a Gonorrhea elleni oltás is, akkor majd azt is.
A 36. Évem első napját az új szomszédokkal is "megünnepeltem". 😅 Egy páros költözött a közelembe, akik már szerettek volna találkozni velem korábban is, de most végre volt hozzájuk kedvem s időm, s este felmentem hozzájuk. Jól szórakoztunk, s közben csatlakozott hozzánk egy másik srác is, aki elég ígéretesnek tűnt.
Nagyon tetszett vele, hogy nem estünk egyből egymásnak, hanem szépen fokozatosan először csak szemezgettünk, méregettük egymást, aztán szépen fokozatosan összeragadtunk. Egyik szünetben, amikor egymás mellett feküdtünk, a házigazda páros nevetett is rajtunk, hogy mennyire hasonlóak vagyunk.
Ő is szőrtelen, smooth, szálkás testalkatú. Neki is levolt a lába is borotválva, meg nekem is. Rajta is fehér zokni volt, s szórakoztunk is azzal, hogy ő a bal lábát átette az én jobb lábam mellé, s vicces volt látni, hogy tényleg mintha egy testhet tartozó lábáról lett volna egymás mellett. Formában, színben is azonosak voltunk. 😅😂
Aztán mikor a házigazdák zárórát hirdettek, akkor a srác a kapuajba elköszönéskor kérdezte, hogy nem e akarom folytatni, s feltűnően megdöbbent hogy nemmel válaszoltam. 😅 Látszott hogy nem nagyon van hozzászokva az elutasításokhoz.
Elég intenzív este volt s már nagyon fáradt voltam, de végül meggyőzött a folytatással, mert hát neki is olyan segge van, hogy... 🤩😵💫😅
Még +2 órát rámhúzott, de pirkadatkor már tényleg hazakükdtem.
Jó volt, s a kisebb szünetek között kicsit az emberi oldalát is megismertem Stefannak. Kiderült hogy színész, meg moderátor, bemondó egyes műsorokban, rendezvényeken, meg színházakban is játszik, szo ezért is éreztem az elején, hogy olyan babonázós, sármos tekinete van.
Másnap mikor megnéztem az instáját, meg a saját weboldalát, dagadt a mellém rendesen hogy ejha! Ez egy igazi trófea! 😅🤣😂
Amúgy eleinte nem volt teljesen szimpi. Szexinek találtam, de a személyisége olyasmi, mint a zöld politikus Michié.
Gondolkoztam rajtuk, s jelenleg úgy látom, hogy azért lehet ez, mert mindketten már egy másik szinten, magasabb körökben, közegben dolgoznak, (politika, művészet, kultúra) s ez a felszínes, kedves, kind of snobish, mosolygós, jópofizás az egyik alap maszkjukká vált, s gyakran rutinból ezt hordják, különösen idegenek előtt.
De amint egy kicsit több időt töltök velük, beszélgetnek velem, s megérzik az igazi emberi, felszínmentes énemet, leveszik a maszkjukat s kis betekintést engedtek a real énjükbe.
Stefannal pl nagyon hasonló az élettörténetünk szeptember óta.
Nehéz életidőszak, szakítás, költözés, új élet kezdése, s most ő is az ilyen durvább kiélős időszakát éli, de tudatában van vele, hogy ez csak egy ideiglenes időszak, s nem ez a normál nála.
De persze a teljes real personality feltérképezéshez több alkalom, s idő kell.
Majd meglátjuk hogy Stefannal is lesz e még folytatás s ha igen, (meg a többiekkel) is meddig tudunk elmélyülni...
Meló;
Szeretem nagyon a munkám.
Nagyon hálás vagyok hogy sikerült egy nekem való melót találni.
Hálás vagyok azért is hogy egy remek közösség kovácsolódott össze az elmúlt 1 évben. Nagyon jó a management is. Szeretem őket, s viszont érzem hogy szeretve vagyok. Jól esett nagyon hogy születésnapomon egyesével felköszöntöttek annak ellenére, hogy azon a héten nem is dolgoztam. Mégis észben tartották a születésnapom. 😊
Sajnos az üzletvezetőnk júniustól elmegy tőlünk. Regionális manager lesz, s övé lesz Csehország, Szlovákia és Magyarország. Megérdemelte az előléptetést, de nagyon hiányozni fog. Sokat köszönhetek neki, s ő kovácsolta egységbe a csapatot.
Én lehet hogy majd többet fogok utazgatni Európában, mert küldeni akarnak majd üzletnyitásokra. Meg lett európai operation directorunk, ami nem volt korábban, s hozzá is küldeni akarnak egy hét trainingre.
Mindezt az üzletvezetőmnek köszönhetem, mert ő pushingolt fel mindig a felsőbb managmentnek.
Jó, mondjuk tény hogy én is keményen dolgozok, de ha ő ezt nem értékelte volna, akkor nem lenne ismert a nevem az európai szintű managmentben.
Majd meglatjuk hogy lesz e ebből az egészből valami.
Pozitívum az is, hogy az európai brand director ismer s bír engem, s ő is pushingol. Már 2 üzletnyitásra akart küldeni Hollandiába és Londonba, de szabadságon voltam, meg a másik alkalommal nem volt elég manager nálunk, s nem hagyhattam el a helyem.
Eurovision;
Az egyik rendszeres évenkénti fontos event az életemben. Nagyon szeretem. Én legjobban Finland-nak, Erikának szurkoltam (Ich komme), aztán Germany. De persze örülök austria győzelmének is. Lehet hogy a fináléra majd veszek jegyet. Rajta van ugyanis a bakancslistámon, hogy kijussak egyszer az Eurovisionra.
Egyéb szösszenetek;
Nem használok rendszeresen semmi szert, s nem tudom hogy minek köszönhető ez, de durván bedurrant nálam az, hogy nagyon intenzíven élem meg a színeket, illatokat, ízeket!
Lehet hogy csak szimplán a tavasz varázsa ez, s nekem ugye ez a kedvenc évszakom, meg lehet az új környezet, s életmódváltás, de nagyon élem! Isteni finomak az ételek, a gyümölcsök, zöldségek. Gyönyörű a sok szép virág, a zöldellő fák, bokrok. Imádom ahogy terjed a levegőben a virágok illata! Imádom hogy nincs nagy autós forgalom. Többnyire egyirányú utcák vannak, jó a levegő, nincs nagy zaj, sok zöld, a biciklis. Szeretem a vasárnapi zárvatartásokst és a falusi feeling nyugalmat, mindezt egy bő 2 millió fős fővárosban. Nagyon élem! 😁
Rettentően felerősítik ezek a basic dolgok a hála érzésem. Hálás vagyok hogy teljes s egészséges életet élhetek. Hogy élvezhetem az életem. Hogy ott élek, s úgy élek, ahogy.
Azt kívánom, hogy ez a vibe, ez a very positiv energia maradjon így meg hosszabb távon évekig. 🙌🙏😇☮️
Nah! Úgy gondolom kiírtam magamból mindent. 🙂
Köszönöm.
Köszönöm.
Köszönöm.
🫶🙏❤️💐🌻🌼🌷🪻🌱🌞
Peace & Love!
Csók!
Rion 😉👋
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
Gyakran merengek el a szülőfalumom, lelkileg arra kalandozom. Hiányoznak azok a régi szép, felhőtlen, boldog gyermekkori idők.
Ugyanígy néha a 2022, 2023-as éveimen is elszoktam merengeni, hogy mennyire jó, nyugis, kellemes éveim voltak azok, amikor csak napi 7 órát dolgoztam. Munka után a jóidőbe mindig mentem a múzeumkertbe, s ott tanultam, olvastam, chilleztem. Meg bicajjal jártam mindig dolgozni.
De aztán amikor megyek vidékre, vagy Pestre, akkor meg azzal szembesülök, (milyen hülye szó már ez nem?! Szembe-sülök! 😅 😂 🤣) hogy semmi se olyan már.
Budapest is már tele lett kulturáltan, viselkedni nem tudó prolikkal meg cigányokkal.
Bömböltetik a zenét meg balhéztak a plázákban, az utcán, a boltokban. Szóval mindenhol!
Legyen az külváros, vagy belváros. Mindegy!
Anno csak vidéken tapasztaltam ezeket, s nagyon szomorú hogy Budapestet is ellepték ezek a hordák.
Megrekedtek azon a szinten ami még középiskolában menő volt.
Meg tele vannak agresszióval! Gyermekükkel is üvöltenek, meg rángatják őket veszettül.
Persze nyugodtan meglehet vádolni rasszizmussal.
Ha osztrák, német, magyar vagy akár milyen etnikumú proli nem tud viselkedni, azt is ugyan úgy megnevezem, s leírom, ahogy a Fideszes, meleg, nácit is nevén merem nevezni.
Az ilyen az szélsőliberálisokat is rühellem, akik szívrohamot tudnak kapni, ha nevén mered nevezni a dolgokat... 🤦♂️
Szóval amikor hazautauom, akkor már nem az a feeling van, mint anno mikor ott éltem.
Egyrészt Bécs, Ausztria után, Budapest, Magyarország már határozottan Balkán.
Elszomorít hogy mennyire le vagyunk maradva, s mennyire szar körülmények között él az ország nagyja.
Amikor otthon éltem is tudtam ezt, de így hogy többet ingázok a 2 ország között nagyon szembetűnő a különbség.
Nem csak a környezeten, az épületeken, de az embereken is látni a lemaradást az igénytelenséget, a szegénységet.
Pesten is és szülőfalumba is már idegennek érzem magam.
Vidékről hiányoznak az ismerős öregek, akik között felnőttem, s nélkülük már nem olyan a falu.
Pesten meg mint írtam, látványosan romlott a színvonal, olyan arcokkal van tele a város, amit anno csak a Maunika showban láttam.
Anno csak viccnek, fizetett bohócoknak gondoltam őket, de mivel már elözönlötték Pestet, így már szembesültem vele, hogy ezek nem megjátszott buta emberek, hanem bizony kő kemény valóság, s tényleg ilyen műveltlen viselkedni nem tudó frusztrációval, negativitással teli emberek. 😔
A nosztalgiára visszatérés, elgondolkoztam ezen is, hogy, miért kalandozok vissza annyit azokra a helyekre, s időkbe, s szerintem azért, mert az megnyugtat. Lelkemnek azok a helyek és idők a menedék.
Annyi inger, bizonytalanság, változás ér mindig, hogy néha már túl sok, s ilyenkor kapcsol be automatikusan nálam a nosztalgiázás, amire gondolva megtudom nyugodni.
...
Április végén megünnepeltük a családban a születésnapokat. Jó kis lélekfrissítőek ezek az összejövetelek. 😊
Mindig van elérzékenyülés is. Küzdenem kell keményen hogy ne sírjam el magam. Leginkább a nagyon erős hála érzés váltja ki, hogy hálás vagyok, hogy ide születtem ahová, ilyen családba, (még ha nem is egy tökéletes minta család) s hogy ilyen csodás életem volt, meg hogy mamám is 87 évesen még velünk ünnepelhet.
Aztán másrészt meg a félelem érzés váltja ki ezt az erős sírhatnékot, hogy milyen szar lesz ha már nem lesz kikkel így összejönni s megüneppelni...
35 évesen mennyire másként látom már a születésnapokat....
Mondjuk már 30 - tól elkezdődött ez a lelki, mentális átformálódás, s a hála érzés gyakorlása mára bő 1 évtizeddel korábban a pránanadizással indult, ami az évek múltával csak erősödik.
...
Június 8-án volt az idei Pride felvonulás Bécsben. Nagyon jó volt. Jöttek barátaim is, s a tavalyihoz hasonlóan idén is szuper volt a hangulat annak ellenére is, hogy én megvoltam fázva, s nem voltam annyira toppon, de a Pride napján, elmúltak a gondjaim, bajaim. 😊
A pride másnapján elmentünk szavazni a nagykövetségre, s hétfő reggel nagyon lesújtó volt számomra az ausztriai EU szavazás eredménye, ahol az EU-ellenes, oroszpárti erők nyertek, ahogy Franciában és Belgiumban is. Németbe pedig a második helyre jöttek fel. Pofán baszott az is, hogy a Momentum nem jutott be, s lemondott a vezetőség. Szóval csupa lesújtó rossz hír.
Magyar Péter nem mozgat meg. Nem. Bízok benne. Meglep hogy olyan sokan látják benne a messiást, de ugyanakkor részben meg is értem, de én jelenleg még tartózkodom tőle.
Mondjuk Azariah-val is így vagyok, hogy sokan úgy odavannak érte, de tőlem ez a reppelős stílus távol áll. Egyedül a Geszti Péter Rapülők-et szeretem, de az is más ugye. 😊
De amúgy nem rossz, ügyesen nyomja, de nem ragadott meg.
...
Július egyik hétvégéjén Pesten voltam. Ahogy jövök-megyek a városba, mindenhol emlékek jönnek elő. Mennyit iszogattunk itt, mennyit buliztunk ott, mennyit pihikéztem ott, bicikliztem, sétáltam, dolgoztam arra...
Aztán már semmi sehol, minden csak emlék már.
Vajon ilyen lehet szellemnek lenni?
Aztán ugyanakkor a pillanatokat is megélem. Élvezem a jelent, a Gáborral töltött minden pillanatunk, a kirándulások, a bécsi, budapesti, s a vidéki viebot. 🤗❤️
...
Melóban szokásos pörgés van. Minden héten történik valami. Az új üzletvezető miatt kB 2 hetente jönnek valahonnan visitorok.
Június második hetében konkrétan 3 visit is volt.
A kis regionális manager, a regionális hr-es, valamint a nagyobb regionális manager is nálunk járt. Ilyenkor mindig sok a teendő, rendbe kell kapni az üzletet/raktárat, szóval extra nyomás van rajtunk.
Eléggé ideges is voltam, hogy miért egyszerre jönnek, milyen változás lesz.
Júliusban volt egy külön meetingem is a regionális manager el, akitől szar visszajelzést kaptam.
1 hónapon belül rendbe kell kapni a raktárt.
Akár mit mondtam, akár hogy érveltem, hogy miért nem tudjuk teljesíteni a kitűzött célt, mindenre az volt a válasz, hogy van elég emberem.
Aztán ezen meeting után másnap szóltam az üzletvezetőnek, s mondtam, h akkor én visszalépnék a pozíciómtól, s hogy érdeklődnék van e lehetőség heti 30 órás sima raktári poziba maradnom.
Meglepődött, mondta hogy hivatalosan lehet, meg más márkához is átmehetnénk ezen pozira, de ő nem támogatja, s kéri hogy maradjak, meg hogy kapni fogok embert, meg segíteni fog nekem elérni a kívánt standardot.
Aztán mindezektől függetlenül mennünk kellet az irodára a hr-hez is, ahova meg az éves one to one meetingre voltam hivatott. Elmondták hogy mi oké, milyen fejlődéseket értünk el, s mely területeken kell fejlődni, javítani.
Itt már azt a választ kaptam a problémáimra, hogy szükségük van nekik is ezekre a 121 meetingekre, hogy visszajelzést kapjanak, így tudnak ők is megfelelően reagálni, s itt már azt mondták, hogy tudnak nekem + embert adni...
Aztán a hr-es azt is elmondta, hogy ez egy nívós üzlet a cégen belül. Annyira, hogy az üzletek közötti versenyben benne vagyunk a világ top 10 üzleti között, s azért is van annyi felső vezetői visit.
Itt folynak kísérletezések, tesztelések is. Például hamarosan bevezetésre kerül egy (tanulófélben lévő) mesterséges intelligencia által tervezett beosztások is, amiket a jövőben nem nekünk kell megszervezni, hanem a A.I. megcsinálja, s nekünk csak kontrollálni, javítani kell.
Aztán felajánlottak egy forgatási lehetőséget is nekem, hogy nyitott lennék e szereplésre egy céges promo filmben, amiben a pozíciómat kellene bemutatni.
Mondtam hogy nyitott vagyok rá, tegyünk egy próbát.
Csináltunk telefonnal egy kis mini bemutatkozó videót. Csinálnánk másokkal is, s akit jobbnak tartanak, azzal lesz majd egy valós forgatás egy Spanyolországból érkező profi stábbal együtt.
Júliusban több trainingre is be lettem nevezve. Voltam először egy tűzvédelmi oktatáson, amin ott szembesültem hogy ez komolyabb oktatás mint amire számítottam.
Ez egy hivatalos országosan elismert képzés. Egész napos volt, full németül. Az előadót nem igazán értettem, de volt egy bő 100 oldalas könyvünk s azt DeepL fordítóval befotózgattam s lefordítottam.
Így mentem át a vizsgán is, hogy a, b, c válaszok közül kellett választani, s fordítóval értettem hogy mi fasz van. 😅
Szóval Brandschutzwart lettem. + Felelősség. Havonta csekkolom kell melóban egy rakat dolgot hogy megfeleljünk a tűzvédelmi elóírásoknak. 🙄
Meg tanultam a probléma esetén teendő 3 legalapvetőbb szabályt is, ami a 1; melden, 2; retten, 3; löschen.
Tehát első a tűz, probléma jelentése a környezetünknek, tűzoltóságnak. (riadó)
A második a mentés. Emberek evakuálása.
Harmadik lépés pedig - amennyiben lehetőség, s esély van rá, - akkor a tűz eloltása, megfékezése.
Gyakorlati rész is volt, s életemben először használtam tűzoltó készüléket.
Aztán júliusban 3 kommunikációs training lett volna, (konfliktuskezelés, motiváció, meg feedback training) de végül szeptemberre halasztották.
Amúgy elég nehéz időszakom van.
Múlt héten majdnem hogy a csapatom felé kihullott. 11 emberemből 3 beteg volt, 2 meg szabadságon. Egyet meg én küldtem el, mert egy lazy takony volt. Az új friss huszonéves generáció nagyon tisztában van a jogaikkal, tudják fosni a szót, de dolgozni az már persze nem megy ilyen flottul... 🤨🙄
Aztán kaptam 2 új embert, de azért elég sok energiát felemészt a trainingelésük.
...
Vidékre is ellátogattam szüleimhez júliusban.
A szembeszomszédunk sajnos meghalt. 80+os volt már ugyan, de nagyon szomorúan teltek az utolsó évei. Depressziós volt, nem volt már jó viszonyban senkivel. Nagyon megkeseredett. Vágyott is már a halálra. Sajnálom, mert tanítónő volt, engem is tanított, s tudom hogy szeretett. Hallgattam a szüleimtől az élettörténetét, s elsirtam magam. Szomorú hogy mennyire ki tud siklatni, tönkre tud menni egy egész szép élet.
...
Mostanában egyre többször öntött el az az érzés, hogy nem akarok semmit se csinálni, csak élvezni a jelent. Imádok kifeküdni /ülni s élvezni a természetet, a szellőt, a nap energiáját, nézni a vándorló, formálódó felhőket. Nézni a parkban beszélgető, piknikező embereket. Szeretem nézni azt a sokszínűséget, hallgatni a szökőkút csobogását, az emberi morajlásokat, beszélgetéseket, nevetéseket, nézni, ahogy karatét gyakorolnak, táncolnak, a fogócskázó, futkározó gyerekeket.
Néha olyan érzésem van, mintha felülről irányítanánank, vagy valami a háttérben direkt vezetne rá, hogy engedjem el a munkát, a kattogást, s figyeljek a környezetemre, kegyek a jelenbe, mert az kikapcsolás, ellazít, megnyugtat.
Sokat vagyok a Burggarten-be. A kedvenc helyem. Ami Budapesten a múzeumkert volt, az itt Bécsben a Burggarten. 😊
Biciklizni szeretek még nagyon. Az is a jelenbe kényszerít, s kikapcsol, kiszellőzteti a fejem. Főleg amikor Gáborral tekerünk együtt. Tegnap este is vacsiztunk egy szép helyen az Alte Donau környékén, aztán onnan tekertünk haza, s olyan jó volt.
Hálás vagyok nagyon, hogy van nekem. Meg ahogy élünk, ahol vagyunk, szóval úgy mindenért.
Köszönöm. 🤗 🙏 ❤️
Csók!
Rion!
😘❤️
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
Azt kéne felfogni, h ki a nagyobb esélyes a fidesszel szemben?!
Gyurcsány és csapatát minimum(!!!) a fél ország utálja!
Így nem lehet nyerni a Fidesszel szemben!
Majd a következő választáskor, miután leváltottuk a Fideszt, majd akkor szavazzunk szimpátia alapján, meg lehet rinyálni gyerek popsielverés miatt, de ez most kurvára nem az a rész!
Egyik este kipróbáltuk, h milyen este elmenni edzeni. Gondoltuk 9 után már csak nincsenek annyian! Hát konkrétan oly a tömeg volt, h alig lehetett szabad gépet találni! Totál kivoltam akadva! Mintha valami buli lett volna, úgy nyüzsögtek az emberek! Ráadásul a korosztály is inkább 20as volt, mint 30as.
Sokaknak annyira beképzelt, pökhendi arca, testtartás volt, h nagyon irritáltak. Hálát adtam a fentieknek, h nem ebbe a korosztályba születtem, s köztünk azért még szép számmal vannak, természetesen viselkedő, normális emberek.
Nem tudom hova páváskodnak ennyire, de jó nehányukra igazán ráfért volna 1-2 nagyobb atyai pofon, h visszavegyen az arcából.
Amúgy az a tippem, h az insta és társai hozhatja ez ki belőlük, mert ezt látják az influenszerektől.
....
Voltunk Prideon is. Minden szuper volt. Jól éreztük magunkat. 😊🏳️🌈🇪🇺
...
07.31 - 08.01 - Szombat, vasárnap;
Bécsben voltunk egy kb 20 fős társasággal.
Nem volt valami pozitív a tapasztalatunk. Az első nap sokat késtünk, s lényegében a Prater vidámparkba basztuk el az időt. Városnézésből nem volt semmi.
Délután 6kor meg elkezdett vedelni a csapat és 19 órára már eléggé lealjasodtak sokan. Eléggé döbbenetes volt ez nekünk Gáborral. Hiába ittam, nem tudtam berúgni, s erősen a komfort zónámon kívülre kerültem, ahogy kezdett bemelegedni a helyzet.
Este 9kor már elakartak indulni bulizni, de próbáltam rájuk hatni, h ilyenkor még otthon se indulunk el...
Le lettem baszva, h nem otthon vagyunk...
Mondom okeeee.
10kor megindultunk. Tömegközlekedni akartak, de itt is kinyitottam a szám, h nem kell sietni. Minden normális helyen éjfél után kezdődik a buli.
Itt is le lettem hurrogva, h miért baj az h ők jól érzik maguk...
Kicsit úgy éreztem magam, mint egy tinédzser csapattal, akik életükben először járnak külföldön, s ebbe a "hűha" mámorban totál lerészegednek.
Sikerült azt elérni, h gyalog menjünk, s annak ellenére, h egyeseket bokrból kellett kihúzni, mert úgy bebaszott, még így is este 11re odaértünk, ahol aztán meglepődve kérdezték h hol a buli?!😅🤣
Szóval eléggé borzalmas volt.
Éjfél után kezdtek jönni az emberek, de a társaságunk java, már hajnal egykor elment haza, s én meg akkor kezdtem el végre bebaszni, jól érezni magam. 😁
Kicsit szégyelltem magam, mikor 11kor beállítottunk oda azzal a sok atomrészeg arccal, akik büszkén mondták, h hallo, magyarok vagyunk, jöttünk bulizni... 🤦♂️
Még azt is hallottam h az egyik azt mondta (szerencsére a másik magyarnak), h Bécs is valamikor magyar föld volt... 🤦♂️😵💩☠️🤡🥴
Másnap esős idő volt. Sokan menni akartak haza, de végül elállt az eső, s csináltunk gyors kutyafuttában egy város nézést.
Korábban voltam már kint 2x is Bécsben télen, de akkor is pont ugyan ilyen gyors keresztülfutás volt és ezeket néztük meg.
Gáborral nagyon sajnálta, h nem tudta megmutatni nekem azokat a helyeket, amiket szeretett volna, így megbeszéltük, h majd visszajövünk ketten.
08.07 - Szombat;
Egyik "játszó pajtinkkal" leugrottunk Balatonszéplakra. Velünk volt a srác testvérének a fia is, aki az én testvérem gyerekével egyidős, ráadásul a nevük is ugyan az.
Meglepő és érdekes volt azt tapasztalani magamon, h vannak apai, óvó, vigyázó ösztöneim. Alap járaton nem vagyok gyerekbarát, de ha az a gyerek családi, v baráti köröm gyereke, akkor az más.
Ezzel a 12 éves srácra is mindig figyeltem, h ne keveredjen el a tömegben, vettem neki fagyit, kérdeztem én is tőle, szeretne e ezt v azt, ebédnél nehezen tudta vágni a húst, s felajánlottam neki, h segítek. Megkértem Gábort, h menjen vele labdázni, szóval elgondolkodtató volt a számomra ez az egész.
Felmerült bennem az a kérdés, hogy szeretnék e majd a jövőben gyerekét, s az a belső válasz jött, h majd ilyen tizenéves gyerek örökbefogadására nyitott lennék mondjuk kb 10 év múlva, azaz 40+os ként.
De csak ilyesmi gyereket fogadnék örökbe, aki nyugodt, csendes. Szigorú apuka lennék az biztos. Szigorú, de szerető. Ilyen bátyám is, ilyen volt papám is. Ebbe nőttünk fel, ilyen lett a mi személyiségünk is. Szigorú, morgós, de azért gondoskodó, szerető. Nálam tuti nem lenne életképes a hisztiző, zsaroló gyerek, mert én pikk-pakk lerendezném. Mindenki úgy neveli a gyerekét, ahogy, de én alapból nem szeretem, a hisztis, elkényeztetett gyerekeket, meg a szélső liberális nevelést.
Azt meg pláne nem, ha a gyerek irányítja a szülőket, s ezen utóbbiak nem tudják fegyelmezni a kölyköt. Nálam gyorsan megtanulná, hol a határ, s nagyon szarul fog járni, ha tovább folytatja a hisztit...
Én sajnos náthás voltam, így nem is mentem be velük a vízbe, de jól éreztem magam.
...
08.20 - 23;
Vonattal kiutaztunk Gáborral ketten Münchenbe.
München nem egy nagy was ist das, aber jól elvoltunk.
Szombaton pedig Nürnbergbe utaztunk. Az nagyon tetszett mindkettőnknek. Nagyon jól éreztük magunkat. Szerintivaló, hangulatos az óvárosa. Nem csodálom h a Nácik nagy kedvelt városa volt. 🙄🙂
Negatív tapasztalat volt viszont, h sok helyen nem lehet kártyával fizetni. Münchenben sok volt a lezárás, felújítás az utakon. Nah mondom. Itt is biztos ilyen 99% Karácsony féle vezeti a várost. 😅😂 ( Viccelek. Amúgy Karácsony párti vagyok, s rá is fogok szavazni.)
A másik érdekesség, h imádnak feltűnően és hosszan bámulni a németek! Amikor Münchenben a buzi negyedben voltunk, hát ott konkrétan megerőszakoltak minket a szemükkel.
Főleg Gábort, h ki van gyúrva. 😅
A kedvenc helyünk egy mini kis jelentéktelen tér lett a Gärtnerplatzviertel. Nagy élet volt itt esténként. Olyan mint nálunk a Gödör környéke, csak miniben. 😅
Amúgy kissé szerencsétlenek is voltunk, mert először nekem vízhólyagosodott be az egyik lábújjam, így csak sántítva tudtam menni, mert fájt.
Másnap meg Gábor lépett rosszul a lépcsőn s úgy kibicsaklott a lába, h összeesett, s csak segítséggel tudott felállni, de szerencsére nem lett komolyabb baja.
Csúnyán bedagadt neki, úgyhogy mindketten sántikálva jártuk a várost. 😅😁
Tervben volt, h hazafelé bevesszük Salzburg városát is, de nem fért bele az időnkbe.
Szóval Amszterdam, Berlin, Bécs mellett Salzburg is felkerult a meglátogatandó listára. 😊✌️
Érdekel még Hága és Frankfurt am Main is.
Azért is akarjuk ezeket a városokat megnézni, mert ha tovább folytatódna itthon ez a helyzet, ami megy már 11 éve, akkor lehet kikötöznénk a fent említett városok valamelyikébe. Mondjuk Salzburg az csak mint turista szempontból érdekel, de a többi az munka szempontjából is.
Jelenleg az az elképzelésem, h legalább B1 szintet jó lenne elérnem németből, h kereskedelemben eltudjak helyezkedni. Legideálisabb az lenne, ha a luxus értékesítésbe visszatudnék menni.
Most A2-n állok. Nyáron abbahagytam a tanulást, de most (szeptemberben) újra kezdtem/folytatom.
Sok szót kell tanulni. Meg a beszédet kellene gyakorolni, mert azzal sehogy se állok. 😕
...
Szeptember 11 - Szombat;
Jó volt itthon. Apum bátyáméknál van. Nyugalom volt. Sokat sétáltunk. Megnéztük a régi földjeinknek egy részét, mert sokat álmodok már megint a gyerekkoromról, s mivel jó idő volt, megértem anyumat, h menjünk már el s nézzünk szét.
Sok földünk volt. Csupa ugar már minden. Már csak nagyon kevesen művelik őket.
Sokat beszélgettünk arról, h már mennyire más ez a világ. De hát mindig minden változik. Ez az élet rendje.
...
Melóban minden okés. Szeretek bejárni, szeretem a helyet, a munkát, a tulajt. Minden döfi. Élvezem. 😊
Gáborral is ugyanígy. Minden szuper. 🙂
...
Augusztus utolsó hetében lebetegedtem. Gábor beteg lett miután hazajöttünk Münchenből. Mire ő kijött a náthából, addigra én meg elkaptam, s én voltam szarul 1 hetig.
Bicajról tömegközlekedésre váltottam, mert se kedvem, se energiám nem volt biciklizni, elektromosság ide v oda...
Nah! Nagyvonalakban ennyike!
Csók!
😘❤️
Rion
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
Ma ünnepeltük a család 4 generációjának 5 születésnapját. Mivel 1 hónapon belül van a születésnapunk, így letudtunk mindenkit egyben. 😊
Május 17 - Hétfő;
Gáborral megkaptuk az első Pfizer oltásunkat. Szombaton kaptunk SMS-t, hogy van lehetőségünk regisztrálni, viszont Budapesten már nem volt hely, így a legközelebb Vácon tudtunk időpontot foglalni. Vonattal 20 perc szóval nem vészes. Minden rendben volt. Egyiküknek sem volt mellékhatása. A válunk fájt egy kicsit, mintha beütöttük volna, de 2 nap alatt az is elmúlt.
...
Kb 2 hete visszatértek a fecskék. Szeretem hallgatni naplementébe a sivításukat. Mivel kedves gyermekkori emlékek fűznek hozzájuk (mamáméknál több is fészkelt) így jó érzéssel tölt el a hangjuk. 🥰❤
...
4kor, miután végzek a melóval, és ha jó idő van, akkor a belvárosban keresek egy helyet, ahol kitudok kapcsolódni. Nagyon szeretem nézni a Nemzeti Múzeum lépcsőinek tetejéről a lüktető várost. Vagy a Szabadság híd lábánál a Duna parton nézni és hallani a hídon átdübörgő sárga villamosokat. Vagy a sebesen folyó Duna víztükrén csillogó napfényben gyönyörködöm. 😍
Hihetetlen, hogy mennyire szeretettel, hálával, örömmel, nyugalommal tudnak ezek a kis semmiségek eltölteni... 🙄💁♂️🙏
Gyakran előfordul, h németek ülnek le a közelemben. Szeretem őket hallgatni, de sajnos csak 1-1 szót, kifejezést tudok még csak megérteni. Az egyik kedvenc teremet a Mikszáth Kálmán teret Gáborral már kis Berlinnek hívjuk, olyan sok ott a német diák. A kis Lumen és a Fecske nevű kávézó a törzshelyük valamiért, de az okát még nem sikerült megtudnom. Bár az is lehet, h mivel az van a legközelebb az egyetemhez. 😅
Ezen a téren suhanok minden reggel keresztül, amikor melóba megyek. Van itt egy fekete-fehér Border collie fajta juhász kutyus, akit talán Lulunak hívnak, ha jól hallottam. Mindig lassan megyek arra. Szeretem nézni, ahogy jön-megy, játszik a kis kék pattogós labdájával, v fekszik a bejáratnál. 😊🐕
De visszatérve a németre, szinkronnal és magyar felirattal játszom PS-en a Days Gone-al, h szokjam a nyelvet, + hátha ragad rám valami. 😊✌
Németezni sajnos nem volt időm az elmúlt hetekben. Egyrészt elreppen az idő ezekkel a merengésekkel, a mostban való elmerülésben, másrészt meg az adóm 1%-ról való rendelkezésem miatt kutakodtam, informálódni sokat, h kinek is adjam. Az egyházi része gyorsan megvolt, h az Orbán által üldözött Iványi Gábor egyházának, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek adom.
A másik 1%ot meg mindig másnak adom. Tavaly a TASZnak adtam, idén sokat vaciláltam a PRIDE, illetve valamelyik állat menhely és a Magyar Kerékpárosklub között, de végül ez utóbbi mellett döntöttem, mert tetszett a tavalyi munkájukról készült beszámolójuk, amiből én is többet örömmel megtapasztaltam biciklisként.
Csatlakoztam is hozzájuk, s befizettem egy éves tagdíjat, amivel baleset és lopás biztosítás is jár, valamint több 100 kedvezményt vehetek igénybe.
Valamelyik héten engem is elsodort egy autós a kiskörúton a Deák és az Astoria között. Hirtelen kivágott az araszoló sorból én meg már ott voltam a sarkában, csak nem vett észre. Az volt a szerencse, h lassan mentem, figyeltem, és oldalra tudtam valamelyest még húzódni, de így is nekem jött és fellökött, de megtudtam állni a lábamon. Először megállt, mert gondolom ő is megijedt, de aztán ahogy látta, h tudok járni, gázt adott s elhajtott.
...
Kérdésként felmerült, h elektromos bicajra nem-e vettem fel állami támogatást, de engem ez nem érintett, mert ezt külföldről vettem, a támogatást meg csak hazai üzletekből vásárolt biciklire lehet.
...
Minél többet tekerek ebben a városban annál jobban szeretem.
Többször is érzek mostanság hálát, és vannak pozitív érzéseim, gondolataim. Sőt mondhatni, h végre már többnyire pozitív gondolataim vannak. Ki tudok kapcsolni, nyugodt vagyok.
Mondjuk ebben közre játszik az is, h végre olyan melóm van, ahová szeretek bejárni, szeretem a munkám. Az elmúlt 2 év nekem nem volt jó/szerencsés ilyen téren.
Mikor chillezek a Duna parton, el is szoktam gondolkodni, h mennyi minden történt velem az elmúlt években.
Meg hogy elillant 11 év, mióta Pesten vagyok...
1 év nem telt el ugy, h ne történt volna velem valami változás. Mondjuk többnyire munakhely váltások voltak, de amikor épp eltelt olyan év, amikor nem váltottam, ( s csak 2 ilyen év volt, mikor a Bacioban dolgoztam, s akkor vettem a lakást, a másik év, meg mikor üzletvezetőként dolgoztam, s akkor meg újra összejöttem Norbival, s hazaköltözött hozzám Londonból) szo akkor is történt változás.
Május 23 - Vasárnap;
Szerintem életemben először volt halálfélelmem. Történt ugyanis, hogy otthonról elindultam bicajjal Gáborhoz, miközben esett az eső. No problem, van esőnadrágom, eső poncsóm. Mentem már nem egyszer esőben.
Viszont 5 perc után azon kaptam magam, h alig látok olyan durván szakad, s az eső olyan mérgesen dobolnak a cseppek a poncsón, mintha darazsak ütődnének neki, meg h az út közepén kell mennem mert mindkét oldalán bokáig áll a víz. Hatalmas felhőszakadás közepén találtam magam. Elég stresszes volt így kb 25 percen keresztül gurulni.
A halálfélelem meg akkor szakadt rám, amikor a népligetnél tőlem kb 20 méterre belecsapott valamibe a villám! Először hatalmas nagy fehér fényesség világított be mindent, amit narancssárga villanás követett irtózatos robbanással. Ott annyira megijedtem, h az egyensúlyom is meginogott, de szerencsére nem dőltem fel, mert lassan mentem (mivel a sűrű esőtől és a szemüvegemen folyamatosan csurgó esőtől nagy rossz volt a látási viszony) és letudtam tenni mindkét lábam, s így megtudtam állni. De olyan remegés tört rám, h az egész testem vacogott, s még be nem értem a klinikákhoz konkrétan végig imádkoztam, s védelmet kértem a fentiektől.
Csuron vizesen, párásan, elektromos biciklin gondolhatjátok mennyire féltettem ezekután az életem...
Nem tartom kizártnak h egy kis villany dobozba csapott bele, h akkorát szólt, de számomra rettentő ilyesztő volt. Nagyon egyedül és kiszolgáltatottnak éreztem magam. Szörnyen rossz érzés volt az az út!
Gáborhoz érve jól megölelgettem, csimpazkodtam rajta egy darabig, mint egy kis maki, örülvén, h épségben ismét találkozhatok vele.
Aztán öntöttem magamnak whiskyt, rágyújtottam egy előkelő Djarum cigire, s kiültem az erkélyre s egy darabig csak lestem ki a fejemből.
Május 26 - Szerda;
Hosszú idő után végre ma gyönyörű, napsütés, májusi idő volt. Meló után körbe is bicikliztem a Duna mentén, a Parlamenttől indulva ( mivel az kb 2 percnyire van a munkahelyemtől) át a Margit hídon, végig le a budai oldalon, s vissza Pestre a kis kedvenc Szabadság hidamon.
Örülök, h jól érezhetően élhetőbbé vált Budapest azáltal, h végre már ismét fizetőssé tették a parkolást. Nagyon örülök neki. Lehet haladni, nem kell minden második utcában megállni a seggel keresztbe beparkoló autók miatt, nem dekkolnak a biciklisávban, szellősebbek az utak, szo baba nagyon. ☺️ Mondjuk így is szokott lenni dugó, de nem olyan gyakran, mint előtte. Jó érzés suhanni, a sok dugóban csücsülő, v araszoló, kocsik mellett. 😁
...
Közvetlenül a munkahelyem mellett van egy vegán kifőzde. Nagyon szeretem, s jókat csinálnak, így ebédre legalább nem eszek húst, ennyivel kevesebbet fogyasztok, ami szintén jó érzés.
...
A májusi sok esőzéstől beázott 2 ablakom körül. A lakás biztosító fizet x összeget, ami részben fedezi a javítási munkát. Kívülről majd újra kell csinálni a burkolatot lényegében.
...
Felmerült a második lakás vásárlás gondolata, így felkerestem egy hitel tanácsadót, és felmértem, h mik a lehetőségeim a már meglévő lakásom bevonásával.
Regebben még arra gondoltam, h eladom a meglévőt, s abbol veszek Budán, v az agglomerációban valahol egy kis lakást, de nem lenne szívem eladni ezt, mert szeretem, s rájöttem, h nem is akarom eladni. Szóval először az volt a terv, h akkor befektetési céllal veszek, egy kis garzont, amit kiadok.
Ez működne is, csak ahogy teltek a napok, s egyre jobban beleástam magam a témában, így változott menet közben a véleményem, h inkább már magamnak vennék egy belvárosit, s a mostanit adnám ki, mert h azzal egyrészt többet profitálnék, mivel nagyobb lakás, másrészt meg kényelmesebb lenne bent laknom.
Csakhogy nekem még ugye azért vannak igényeim, elvárásaim az új lakást illetően, az meg nem fér bele JELENELG(!) a keretbe, mivel új helyen vagyok, kevesebb még a kezdő fizum, de úgy állapodtunk meg, h folyamatosan emelkedni fog, s egy éven belül megakpom azt, amivel teljesen elégedett vagyok.
Nagyjából 30 millióig nyújtózkodhatok, de hát ez nem túl rózsás, ahhoz képest, h lényegében csak a Palotanegyed, az V. Ker és Belső-Ferencváros (Ráday környéke) jöhet szóba. Még esetleg Belső-Erzsébetváros (Zsinagóga környéke), vagy az I, II, és XII kerület belbudai részei, de hát arra meg olyan szar lakásokat adnak ennyiért, h az valami kritikán aluli.... 🙄🧐😵😱
Újlipótváros, és a VI. ker nem vonz.
Szóval nyitott szemmel járok, de lehet h várok még pár évet ezzel. Meg kérdés még, h mi lesz ősszel meg télen covidilag, gazdaságilag, szo lehet jobb ha várok még. Meg 2020at veszteségesen zártam, és csökkent sajnos a megtakarításom, de bizakodó vagyok az idei évet illetően. ☺️
Tehát inkább csak akkor vágok idén bele egy új lakás vásárlásba, ha nagyon megéri az a lakás, s a hitel törlesztésem minimum 80%át fedezi a kiadó másik lakásom.
40 millióért, már találtam lovely lakásokat, az említett kerületekben, de az túl nagy elköteleződéssel járna, túl hosszú időre, s inkább azt a taktikát folytatnám, amivel a jelenlegi lakást vettem, h nem az álmaim lakását vettem, de legalább Pesten, könnyen, gyorsan, jól megközelíthető helyen, s összességében nem sok időre terheltem le magam egy olyan hitellel, amivel eltudtam azt érni, h 2023 helyett 2019ben előtudtam törleszteni.
Szo a mostani igényeimből is engedni kell, s álmaim helyett inkább a biztosabbra menni. Már csak azért is, mert a hosszú távú terv az, h nyugdíjas koromra azért legyen legalább 1, (de inkább 2) olyan lakásom, amit kiadva termel egy kis pluszt. ☺️
Mondjuk mivel nem élek nagy lábon, nem vágyok bulikra, nagy utazásokra, nem vonz a rongyrázós élet, és hát amekkora zsidó vagyok szellemileg, így ezt egészen reálisnak is látom! 😅😂✌️
Jó mondjuk szeretem a jóu dógokat, technikai kütyüket, s azokból is valahogy mindig a legdrágábbakat választom, szóval azért puritán sem vagyok. 😁
Pl teszteltem egy fat bike-ot, ami valami fenomenális érzés volt!
Komolyan úgy felvoltam sapnolva, olyan energiák törtek fel bennem, amit utoljára kb azokban az időkben éreztem, mikor bevoltam kattanva 2019ben s hát elég sokmindent csináltam! 😅
Naggggyon jó érzés volt! A fat bike, egy jó nagy, tömör, vaskos kerekű bicaj. Magas kormánnyal, s úgy ülsz rajta, mint kb egy lovon. Olyan érzés is volt. Ez kb a biciklik SUV-ja.
Szóval azt mondtam, h nekem kell ilyen, ez ku.va jó! Rajta van ez is a wish listemen. 😊 Ilyen téren is nézelődök, nyitott szemmel járok.
Itthon 1 millió amit teszteltem, de nem ragaszkodom a márkához, s megelégednék egy kevésbé márkás, de ugyan olyan jó teljesítményű fél misissel is. 😅😁
De az se lenne annyi, mert eladó félben van a laptopom, amit már kb fél éve nem használok, mióta megvettem a pupos tabletem, s hát persze elednám a jelenlegi szeretett elektromos bicajomat is, s igy már meg is lenne az ára. 😅😁
Június 3 - Csütörtök;
Június első hetében, meló után a parlament mellett ücsörgöttem mindig a Gróf Andrássy Gyula szobarral szemben. Nyugis környék mostanság az is, szóval ideális a számomra. 😅✌️
Melóban minden szuper. Gyorsan eltelik a munkanap, sőt! Az egész munkahét gyorsan lepereg. Szóval örülök, boldog és hálás vagyok, h ismét találtam egy nekem való munkahelyet, ahol jól érzem magam. Az üzletvezetős időszakomban volt utoljára ilyen. ☺️❤
Június 5 - Szombat;
Elutaztam vidékre, meglátogatni az otthoniakat.
Június 6 - Vasárnap;
Gábor vidéken van a szüleinél, így ebéd után fogtam magam s elindultam felfedező túrára.
Kitekertem a Római partra, ami különösebben nem mozgatott meg. Vicces volt, h útközben az egyik hév megállónál a pirosnál, mellém gördült egy srác, akinek ugyan olyan bicaja volt. Úgy meglepődtem, h hirtelen hangosan kicsúszott számom egy határozott SZIA! 😅 (Így utólag belegondolva örülök, hogy nem a " DIIIIK TEEEE!" szaladt ki a számon! 😅😂
Ő is meglepődött, s ugyan azzal a hangerővel visszaköszönt, h SZIA! Erre mondtam neki, h de jóu bringád van! 😁🚴♂️
S ekkor egy kicsit hátra dőlt, és vette észre, h nekem is az van, s azért szólítottam meg.
Amíg vártuk, h elmenjen a 2 HÉV, jól elbeszélgettünk, h kinek mik a tapasztalatai. Szerencsére ő is dicsérte, szereti. Jó volt ezt hallani. ☺️
A Rómairól áttekertem a hídon a Pesti oldalra, ahol a Kabin nevezetű hely is van, s felfedeztem azt a környéket. Sose jartam még ott, de nagyon tetszik. Elkeveredtem egy kis öblös szigetre is, amiben bolyongva olyan feelingje volt, mint anno, amikor az Amazonas esőerdőben voltunk vezetett csoport túrán.
Naplementében tekertem hazafelé a Dunaparton, ami nagyon kellemes, hangulatos volt.
Mióta megvan a biciklim (január óta) 2300 kmt mentem vele.
Június 12 - Szombat;
Gáborral kimentünk a Kabin nevű helyre, ami a Népszigeten van.
Jó volt, csak délután jött egy nagy zuhé. Az egyik napernyő alatt húztuk meg magunkat. Kb fél óráig esett. Aztán elindultunk haza.
...
Hétfőn megyünk tüntetni a parlamenthez az neo kommunisták újabb álmokfutása miatt. ( Új kommunistáknak hívom őket, mert ugyan azt az uram-bátyám rendszert építették ki ,mint anno a komcsik. Mindenhova a saját embereiket tették, üldözik a demokráciát, a demokratákat. Mindenki ellenség, aki nem velük van, egy naaagy dicső vezér vezeti a nemzetet. + az oroszok és a kínaiak parancsolnak nekik....)
Amúgy különösebben nem aggódom ezen agymenésük miatt, mert az EUban, szerintem ez nem lesz jogszerű, s majd vissza kell vonniuk pár év múlva ezt is, mint a civil törvényt.
Nah! Egyelőre ennyike!
Csók!
😘❤️
Rion
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
Voltam több interjún is július utolsó és augusztus első hetében, s egy cég kitűnt a többitől. Ügyfélszolgálatos pozícióra kerestek, de közben felmerült a Helpdeskes pozi is.
Szimpatikusak, kedvesek, közvetlenek, jó fejnek tűnt a vezetőség. Az első meg a második interjún is 3an interjúztattak. A második már az igazgató is ott volt. Szimpi volt ő is. A hosszú távú tervem
kezdő lépéseként jó lesz szerintem. Azt sajnálom, h itt ritkán kell csak használni az angolt. Hosszú távon ilyen munkát szeretnék, mint ez csak angol és német nyelvtudással, mert az jobban fizet. Azért is kezdtem el tanulni a németet.
Jah! S végül nem ügyfélszolgálatos leszek, hanem helpdeskes, ami elmondásuk szerint komplexebb, s ott a B2B lesz a kommunikáció, azaz partnercégekkel kell beszélni, s nem a vásárlókkal (B2C).
Mindkét alkalommal dicsértek, h jó a beszélőkém, kellemes a megjelenésem, kisugárzás, s az igazgatónak szimpi voltam, s egyből a helpdesk poziba vették fel, holott először az ügyfélszolgálatra veszik fel az embereket s csak onnan lehet x gyakorlati idő után átkerülni a helpdesk pozira.
Július 31 - Péntek;
Gábor szülei délután átutazóban voltak Pesten, s elmentünk együtt vacsorázni az egyik Trattoria étterembe. Jól elbeszélgettünk, és most nem voltam feszült, mint az első alkalommal.
...
Semmi időm nem volt még csak jegyzeteket se írni, így ismét csak nagyvonalakban fogok mesélni.
Voltunk kétszer valamikor megint Agárdon strandolni, ahol a második alkalommal, egy régi jó barátom is csatlakozott hozzánk, Alex, akit még az első munkahelyemen ismertem meg a H&M-nél. Heteró, s mivel Juci barátosném is egyedulálló, s ha Szimpatikusak egymásnak, akkor örülnék, ha mondjuk összejönnének. 😀
...
Aug 9-én voltunk Balatonszéplakon strandolni az egyik sráccal, akivel hármasozni szoktunk + az ő baráti körével, akik eléggé más világúak, mint én, de egész jól elvoltam. 😊✌️
Aug 10-én kezdtem az új munkahelyemen. Egyelőre szimpik. Sok az új tanulnivaló. Fáradt vagyok. + Kedden és csütörtökönként 18-21 óráig német, szo a magánéletem, most kissé megsínyli, de még úszom az árral s a fejem a felszín felett.
A német egyre jobban tetszik, s szépen fejlődök a csoporttal együtt. 😊
Rájöttem, h amit mások utálnak a németben (hallani a németet) én azt szeretem. 🙂 🖤❤️🧡
Igaz nagyon sok időt elvesz, de szeretek tanulni. Sokkal jobb így, h én választom, h mit szeretnék tanulni, mint ha kényszerből kellene.
Például volt, h nem volt időm megcsinálni a házit, s tök rosszul éreztem magam. Hiányéreztem is volt, h kevesebbet foglalkoztam a némettel, meg az nagy segítség, mert amit az órán gyorsan megtanulunk, átveszünk, átrohanunk egy témán, azokat a házival tudom teljesen megérteni, feldolgozni, gyakorolni.
Szo sajnos vannak hiányosságaim, lemaradásaim, meg olyanok, amik nem egészen tiszták, h miért úgy van, de nem aggódom. Folytatni akarom a tanulást, ha végetér szeptember végén a tanfolyam. Igaz valószínű, h magán tanárral folytatom, mert heti 40 óra meló mellett sok ez a heti 8 óra német. + x óra házi, gyakorlás, tanulás.
Szeretem a csoportunkat is, meg a tanárunkat is. Van persze, h fárasztó, de akkor is szeretem. Ugyanolyan, mint ha leülnék játszani. Magába szív, megszűnik a külvilág, nincs más csak a német feladatok.
Az olvasott szövegértéses feladatok, fordítások, elsőre mindig ilyesztőek, s nehéz, megfejthetetlen feladatnak tűnnek, de aztán elkezdem egyesével megfejteni a szavak jelentését, majd a nyelvtani szabályt, s végül összerakom, értelmezem a mondatot.
Szóval, mint egy ügyes-okos kis általános iskolás, elsős-másodikos szintű tanulója. 😅😂✌️
Legjobban a hallott szövegértést szeretem. Imádom hallgatni, s közben olvasni, megoldani a hozzá tartozó feladatokat.
Sokat fordítok például hol magamban, hol hangosan is, amikor a barátokkal vagyok. Ilyenkor bevagyok lassulva, lassan reagálok, mert félig németül kattogok.
Persze, ez nem túl gyakori, mert még nem tudok csak egyszerű jelen idejű mondatokat, s a szókincsem is csak kb 300 db körüli, de hát valahol el kell kezdeni! Majd idővel jobb lesz! 😉💪
Berlinbe majd szeretnék a közel jövőben kimenni Gáborral néhány napra. Ő benne is van, csak mivel nekem az elmúlt 2 hónapom veszteséges volt, így most inkább spórolok még.
(Zárójelben azért azt megjegyzem, h nálam azért az nagy dolog, ha én magamtól azt mondom, h szeretnék valahova külföldre menni! 😅🙄🙈🙉🙊)
Jah! Veszteség! Kiderült, h nem kapok munkanélkülit, mert tavaly nyáron is munka nélkül voltam. Igaz csak 1 hónapot, de felvettem, (mert lehetett igényelni) a maradék 2 hónapra is a juttatást. Azóta viszont nem volt 360 napnyi munkaviszonyom, így most nem vagyok jogosult a támogatásra.
Szo hányinger ez az ország! Nem elég, h Dánia után nálunk a legmagasabb az adó az EUban, de még ennek ellenére is úgy szar a szociális támogatás, ahogy van!
...
Sajnálom, h elmarad idén a PRIDE, de a koronára való tekintettel teljesen megértem és támogatom a döntést.
...
Aggódva figyelem a Fehérorosz eseményeket. Minden nap gondolok a tüntetőkre, s kívánom, h érjek el a céljukat, legyen változás!
...
Itthon az ellenzék végre összefog és közösen fognak indulni. Jó jel. Örülök neki, s remélem, h együtt fognak tudni működni. Így már nagyobb eséllyel fogunk tudni bármit is elérni.
Nah! Kutyafuttában ennyike!
Csók!
Rion
❤️
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
A jegyzeteim kb 60%át megírtam, mire egy véletlen és egyben egy szerencsétlen mozdulattal sikerült őket valahogy eltüntetnem.
Szóval bazdmeg alapon nem fogom újra írni őket! 😊
Nagyon röviden és tömören amikre emlékszem;
Voltunk barátokkal Agárdon. Nagyon jó volt a nap első fele. Életemben először feküdtem függőágyban, ami annyira tetszett, h vettem én is magamnak egyet az erkélyre, meg Gábor is. Nagyon baba. Van hozzá szúnyog háló is, így este faszán fogok tudni odakint gyönyörködni a teliholdban, amit úgy imádok, s nyugodtan el is aludhatok. 😊😍❤️
Délutánra viszont jött a vihar, s taka volt haza.
...
A brazil srác... Hát hogy is mondjam...
Kaptunk róla képeket s hááát... Mmmmm. A feneke az pöpec, de ennyi. 🙄
...
Munka ügyben még mindig semmi, így már nem vártam tovább s jelentkeztem a Cosmopolitan nyelviskolához 50 órás német online tanfolyamra. Ez volt a kisebb csomag, s úgy gondoltam, h kezdésnek elég legyen ennyi. Meglátom, h tetszik-e, megy-e, s ha igen, majd akkor jelentkezek megint több órás tanfolyamra, v megyek magántanárhoz, mert gyermekkori jóbarátom ajánlotta a saját tanárát, aki 4 hónap alatt nulláról felhúzta középszintre a németét, heti 2 alkalommal.
Ez az 50 órás tanfolyam 7 héten keresztül lesz hetente 2x4 óra (4x45 perc) .
Az a terv, h ha menni fog, szeretni fogom, akkor karácsonyra elkellene érni a német középszintet, s belevetni magam az angol-német nyelvű állások keresésébe.
Július 20 - Hétfő:
Reggel 9-10 körül arra ébredtem, h nem fogadott hívásom volt. Felhívtam, s meló ügyben kerestek, s mivel sos-ben keresnek így még aznap 11-re mennem kellett interjúra. Kicsit kemény volt, mert még így kora reggel még elég kómás voltam, mert előző nap megint volt egy jó kis 4 órás, hármas have fun a srácokkal, s hát eléggé fáradt voltam. :D
Szo bevertem 2 kávét, tusolás, s taka át budára, de nem volt szimpi a meló. Nem is akarok jobban belemenni. Tavaly nyáron megtanultam, h ha egy meló már az elején nem szimpi, akkor se vállaljam el kényszerből, mert nekem nem fog menni. Én az a típus vagyok, aki nem tudja azt csinálni, ami nem érdekli. Sőt! Képes is vagyok belebetegedni, ha olyannal kell foglalkoznom, ami nem szimpatikus, ahogy ez volt tavaly is.
Aztán szintén még hétfő délután hívtak egy másik meló ügyben is, és egy 30 perces telefonos interjú után, szerdára megbeszéltünk egy személyes interjút is. Amúgy mindkét helyen megdícsérték az önéletrajzom, aminek örültem, mert már azt hittem, h azzal van a baj, h hetek óta nem hívtak sehonnan. Július 24 - Péntek: Nagyon gyorsan eltelt ez a hét. De jó volt, mert pörgős volt. Érdekes, h éppen ezen a héten indultak meg az interjúztatásaim, amikor elkezdtem a német tanfolyamot. 🙄🤔 Sajnos időm se volt jegyzetelni, szo most egy szuszra próbálom visszapergetni a történéseket; Hétfői interjú második körét végül lemondtam. Nagyon nem volt velük kapcsolatban jó érzésem. Hétfő este szarul is aludtam emiatt. Aztán a hét minden napján voltak telefonos hívások, előinterjúztatások munka ügyben: Szerdán voltam egy személyes interjún, amit kb hármasra értékelnék egy 5 fokús szimpátia skálán. Mint ember szimpi voltam nekik, de nincs elég technikai jellegű tudásom, ami kellene a melóhoz. Jövő héten értesítenek majd, de szerintem fognak tudni találni nálam megfelelőbb embert is, amit nem is bánok, mert ez a meló egyfajta kényszer meló lett volna csak, amolyan jobb, mint a semmi féle. (Update: Most hívtak ez ügyben is, h jövő héten csináljunk egy próbanapot. Pénteket kértem, s azt is beszéltük meg, remélvén, h addigra már lesz másik konkrétum, s mégse kell ezzel élnem, mert ez van nálam most a szimpatikus opciók legalján. 😊) Aztán volt egy másik, 20 perces telefonos interjúm is angolul-magyarul, ami szintén tetszett volt, s közel is lenne hozzám. Abban maradtunk, h a hr-es továbbít az illetékes osztály vezetőjének, aki most nyaral, de augusztus első hetében várható visszajelzés. Csütörtökön is voltam interjún, azt négyesre értékeltem az 5 fokú szimpátia skálámon. Tetszett az irodaház is. Hárman interjúztattak, de nagyon laza, kedves, jó hangulatú beszélgetés volt. E héten még interjúztatnak, jövő hét második felétől szabin lesz a vezetőség, szóval majd csak az azutáni héten, azaz augusztus első hetében várható visszajelzés. (Update: Szintén ma délután hívtak, hogy továbbjutottam, s szerda délelőtt mehetek interjúra a vezérigazgatóhoz, mert az is menni fog nyaralni, s inkább úgy döntöttek, h a nyaralás előtt szeretnék lezárni ezt az egész ügyet, szóval szerdán 2 interjúm is lesz. 😊✌️) Aztán szintén ma délután volt egy kb 20 perces angol-magyar nyelvű telefonos interjúm, ami majd csütörtök délután folytatódik egy teams-es online interjúval. Aztán hétfőn megyek majd még interjúra, ami szintén tetszett a telefonos interjú alapján, bár a fizu szerintem már nekem túl kevés. És szerda délután is megyek majd egy interjúra, aztán egyelőre ennyi. 🙂 végül is szinte tele a jövő hetem! Mit akarol? 😅😁
Augusztusra már csak lesz valami. 🙂
Német:
Kedden volt az első alkalom. (Ami 4x45 percet jelent.) Az első fele nem tetszett, keszekuszás volt, puffogtam sokat, de aztán a második felére jobb lett a hangulat, megváltozott a véleményem.
Kb 15-en vagyunk a csoportban vegyes korosztály, 18-tól a kb max 60-ig bezárólag. A tanár nagyon szimpi, fiatalos, kis cuki csaj. Jó humora van, mindig jókat nyerítek a reakcióin, viccein. Nagyon szimpi. Szerintem ő is olyan kis hülyülősss, mint én. 😁
Az első alkalommal megbeszéltük, h lesz egy közös messenger csoportunk, aminek a létrehozását én vállaltam, ami nem volt egyszerű, mert a begyűjtött név és a fejemben lévő névhez társuló kép alapján nem sikerült levadászni, begyűjteni az embereket, szóval a második (csütörtöki) alkalomra kértem azoktól, akieket nem sikerült megtalálnom, felvennem, h a profiljuk linkjét küldjék el.
A második 4x45 perces csütörtöki alkalom is jó volt, de ott az utolsó 1 órában nekem offolt az agyam. Nagyon nyelvtani volt, s nekem nyelvtanból anno, kb 3,5-ös volt csak az átlagom, + meggyőződésem, h van egyfajta enyhe diszlexiám is, + nemcsak az óra, de a nap végén jártunk már, szo amikor olyan feladatokat csináltunk, h a személyes névmások esetében hogyan módosulnak az adott szavak helyesírása, ott vóóót baj! 😅
Összefolytak a betűk, s konkrétan éreztem, h zsibbadt az agyam.
De szerencsére nem csak nekem volt ez, mert a tanár látta a fejeket a zoom kamerákon, s mondta, h oké, ezt majd kövi alkalommal folytatjuk, s térjünk át valami könnyedebb témára, s az online téren keresztül is lehetett érezni, hogy fellélegzik a csapat. 😃
Kb 5-en vannak fizikálisan jelen a teremben, mindenki más online vagyunk, de a kövi keddi alkalommal + ketten megyünk majd a személyes, termi oktatásra, mert kíváncsi vagyok az ott lévőkre, meg szívesen megismerném őket élőben is, másrészt, meg szívesen kipróbálnám, h milyen ott élőben lenni velük. ( Milyen lenne?! Semmi különös gondolom, csak azért mégis kíváncsi vagyok, hisz fősuli óta nem vettem részt tanfolyamon, s most kíváncsi és izgatott vagyok. 😀 )
A 4x45 perc amúgy gyorsan eltelik. Félidőben van egy kb 10 perces szünet, de az első két alakalommal tényleg gyorsan eltelt. Sőt! Nagyon jó, de egyben meglepő érzés volt azzal szembesülni a második német tanfolyamon, hogy a lejátszott német hanganyagok kb 80-90%-át értettem!
Persze gondolhatjátok, h nem volt egy bonyolult, de akkor is tök jó örömteli érzés volt! Mondtam is magamnak h DIIIIIK TEEEEE! De fahin vagyok! 😅✌️💪😎
Az egyik, egy pár vitatkozása volt az ügyvédnél, h elváltak, hány gyerekük van, hány évesek, ki, hol lakik, külön élnek, mivel foglalkoznak, ilyesmi.
A másik meg szintén egy pár vitatkozása volt a csóka lakásán a falon lévő képről, amin a pasi szerepelt egy nővel, s féltékeny lett a nő h ki az, s a manusz azt hazudta, h az anyja, nem a barátnője, s nem házas, s el kellett dönteni a könyvben lévő állítások közül, h mit gondolunk igaznak és hamisnak.
Szo a tananyagok is tök jók, érdekesek. Úgy érzem magam mint kb 22 éve, általános iskola negyedik osztályában, mikor először kezdtünk el angolt tanulni. :D Kisssss lelkessss vagyooook! (MÉG!) 😅✌️
Amúgy nagyon sokat segített a Duoligno app, s hálás vagyok, h tanulgattam előtte magamtól, mert nagy könnyebbség, h sok mindent értek és tudok már így az elején. De ugyanakkor tudom, h hamarosan ez a kis előnyöm elfog szivárogni, ahogy egyre előrébb haladunk a tanagyaggal. 🙂🙄
Vannak persze házik is. Nem is kevés, szo ezért is gyorsan elszaladt ez a hét, mert kb 4 feladatot, kb 2 óra alatt csináltam meg, olyan csiga lassan haladtam. Jó persze értelmeztem a mondatot, annak a nyelvtani hátterét kibogoztam, amik nem voltak tiszták, h mi miért van úgy, meg írogatom fel külön a szavakat, amiket meg kell tanulni. El is gondolkodtam azon, h basszus, pereg az élet, s még csak nem is dolgozom! Mi lesz velem, ha majd munka mellett fogom csinálni? 😁😅🙄😱
MEIN GOTT! 🤣
...
Aztán találkoztam végre Bence haverommal is, akinek bemutattam Gábort is. Bence egy telekommunikációs cégnél dolgozik, és kötöttem vele egy üzletet, aminek köszönhetően lemondtam a Digi-t, s így egy szolgáltatónál van a mobil és az otthoni cuccaim. Nyertem vele, h olcsóbban jövök ki a kedvezmények miatt, a mobil netem is duplázódott és az otthoni netem is gyorsabb, mint volt. Tv szolgáltatásom viszont nincs. Nem is kell, mert nem is nézek az RTL híradón kívül semmit, de azt is utólag visszatudom nézni online. Összegezve az otthoni tv, internet, + a mobiltelefon számlám eddigi havi 12.000 ft-os össz kiadását, most lefaragtam 4300 ft-ra, szo örül a fejem 😁
Hát gyerekek! Munkanélküliség van! Nincs mese! Csökkenteni kell a kiadásokat ahol csak lehet! 😅🙄
Szóval összességében szuper volt ez a hét! + Elgondolkodtató, hogy végre már miután eldöntöttem, h jelentkezek német tanfolyamra, s ezen a héten, amikor kezdődött is a tanfolyam, akkor indultak meg az interjúim is.
Én hiszek abban, h minden okkal történik, s hiszem, h nem a véletlen műve, h miután végre döntést hoztam, s ráléptem a cselekvés útjára, s elindultam egy irányba, akkor indultak meg csőstül a további folyamatok is s piff anyukááám! Tele lett ez, meg már a kövi hetem is az interjúkal!
PEREG AZ INTERJÚÚ! PEREEEG! 😅🤣
...
17 óra után megindultam egyedül az Indexért szervezett tüntetésre. Senki nem akart jönni az ismerőseim közül, ami kicsit el is szomorított, de végül egy ismerősöm csatlakozott, aki 18kor VÉGZETT melóval, s ott dolgozik a Kolosy téren, ahol gyülekező volt, s mire oda értem társaságom is lett.
Nagyon jó volt! Tudjátok én szeretem a tüntetéseket, s 2010 óta minden nagyobb, komolyabb megmozduláson résztvettem. Nekem ez lelki fröcsi, energia, ami feltölt, hisz olyan közegben vagyok, akik hasonlóan éreznek és gondolkodnak, mint én, s jó látni, érezni, h sokan vagyunk, nem vagyunk egyedül.
Egyre jobban hiszem azt, h beteg a vén dagi törpe. Úgy beszél, mint egy falusi paraszt a kocsmában! Meg mint egy igazi gnóm kis törp, aki állandóan puffog és csatázik! "Seregeink harcban állnak! Ezt megnyertük! Azt kivívtuk! Amazt megvédtük! Országunkat támadják!" Most ezt csináljuk ki! Most azt támadjuk! Aztán meg ezeket gyűlöljükés és utáljuk, meg azokat, meg azokat!
ISTENKÉÉÉM! 🙈🙉🙊🥱😵🤢🤮🙄🤦♂️🤦♂️🤦♂️
NAH JÓÓÓÓ VAN! 🙅♂️💁♂️
Takázom dógomra! Remélem legközelebb már az új munkahelyemről és a csodásss német tudásmoról csacsoghatok! 😅😁✌️😘
Csóóók! 😘
Rion
❤️
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
Úton vagyok vidékre a szüleimhez. Kevesen vagyunk a buszon. Csend és nyugalom van. Ezt szeretem.
Dec 21-én pénteken dolgoztam utoljára az idén. Mindezt megünnepeltem egy szép nagy tüntetéssel a barátokkal. Zárás után felugrottam az irodába, mert volt egy lightos kis kari iszogatás, majd 8-kor taliztam a barátokkal és mentünk a nagy tüntetésre. Imádom a rezsim elleni tüntiket. 😊✌🏻🇭🇺💪🏻🇪🇺
Számomra mindig lelkesítő, energetizálóak ezek a tüntik. Így meg, h a szeretteimel, jó fej arcokkal, barátokkal vagyok, külösen még erősebben az. Tudom h furcsa lehet sokaknak, de számomra ez olyan, mint másoknak a wellnes, nyaralás, kikapcsolódás.
Én az ilyen felvonulásokon tudok kikapcsolóni. Ellazulni, s érzem jól magam.
Sokan másokkal szemben én nem morgok a hangosítás, a szar beszédek, vagy ilyen meg olyan okok miatt. Tudom h nem egyszerű az ilyeneket megszervezni s minden pénzbe kerül. Egy rakat olyan dolg van, amiért fizetni kell s nem is gondolnánk. Mondjuk Én azért állok így hozzá, mert anno helyi Jobbikos vezetőként volt részem, tapasztalatom belelátni, h mivel járnak a rendezvények megszervezése....
Viszont naggggoyn örülök, h ilyen sokan voltak. Nagyon boldog vagyok. Annyira jó élmény volt a nagy tömeggel vonulni, meg amikor megálltunk a palotánál az utca szélén és csak jöttek és jöttek sűrű tömört sorokban az emberek!!!😍 Borikámmal mindig karöltve sétállunk, s van h ha olyan zene szól, akkor együtt énekelünk. 😊
Szólt a tüntetéses palylistem, az arra vonulók is élvezték, énekelték, táncoltak rá. 😊✌🏻
Azért szeretem ezt mert jó látni és érezni, h ilyen sokan vagyunk s tudom, h ez csak egy pici része annak a több milliós tömegnek, akik elégedetlenek s a rezsim ellen vannak. S szinte érzem, h lelkiekben (is) nagyon sokan velünk vannak országhatáron innen és túl. Ez számomra egy olyan közösség, egy olyan energiaforrás, mint anno ‘56-ban lehetett a felkelők közössége.
Én nem vártam semmit ettől a tüntetéstől. Elég sok tüntetésen voltam már az elmult években ahhoz, h megtanuljam, h nem szabad elvárásokkal menni tüntetni, h nah majd ettől lesz valami. Én az élménynek, a flownak adom át magam, abban lubickolok, s mint mondtam, tölt fel pozitív energiákkal, amire szerintem nagy szükségünk van ezekben a bajos időkben...
...
23an Norbival megvettük a fát. Feldíszítettük, s este pedig elmentünk a Norbi által megismert régi baráti társasággal vacsorázni a Vakvarjú étterembe a Paulay utcába.
Eléggé gyermek és család barát egy hely, (amiről nem tudtunk) s amilyen szerencsések vagyunk, persze tele is volt ordibálló kis sarlatánokkal. Szo az olyan gyenge idegzetűeknek s kevésbé gyermekbarátoknak mint én, nem ajánlom azt a helyet. 😅 Am a kaja es a társaság jo volt, csak pár torkaszakadtából üvöltő gyereket tudtam volna izomból pofánbaszni egy péklapáttal. 😊
...
26-27-én az esti kártyapartinknál komolyzenét hallgattattam a szülőkkel, mire megkaptam, h koravén vagyok. Mondom ez van. Mondták már mások is. Így érzem jól magam. Ennyi. 😊 ✌️
Apumnak mutattam képeket, meg videókat az elmúlt hetek tüntetéseiről. Szereti hallgatni, meg nézni, h mik voltak. Majdnem elszóltam magam, h szokott szólni a kárpátia is, de nem akartam felkorbácsolni nagyon a múltat.
Apum nagyon büszke volt rám az aktívan tevékenykedő Jobbikos vidéki éveim alatt.
De nem szeretem felhozni a témát, mert gyakran a gyűlöletre és az erőszakra tereli a témát, amiből meg komolyabb vitáink szoktak lenni, mivel h ellene vagyok mindenféle erőszaknak.
...
27-én délután hazaértek bátyámék is. Fura, de most először éreztem azt, h várom őket. Jobb lett azóta a kapcsolatunk, h előbújtam neki, miután hazajöttem az egy éves hajózásból.
Nagyon szeretem a nagyobbik fiát is, aki kb negyedikes. Szeretem nyúzni, meg játszani vele. Általában makaózunk, meg honfoglalózunk. Kis értelmes okos, mosolygós fiú. Az őszi szünetben láttam utoljára, s már hiányzott a buksi feje. 😊
Voltam kint anyummal a temetőben is. Meglátogattuk papát. Bár számomra nem jelent sokat a sírhely, mert anyummal ellentétben én nem a helyhez ragaszkodom, hanem az elhúnyt személyhez, aki a hitvilágom szerint lehet bárhol. Bárhol, bármikor gondolhatunk rá, velünk lehet. Nem kell ahhoz kimenni hozzá a temetőbe. Elég sokat gondolok rá. Szerintem azt is mondhatom, h szinte napi szinten gondolok rá. Szeretettel és hálával. Is. Meg a dédszülőkre is. Hálás vagyok, mert szegényeknek számítottunk, de ugyanakkor mégis gazdagok voltunk. Spúrok vagyunk, de megvolt s van mindenünk, s az öregek mindig segítették, támogatták a családunk.
A hitvilágom ellenére mégis szeretek anyummal kijárni a temetőbe, mert szeretem azt a csendet és nyugalmat, ami ott van. Oly annyira, h mindig anyum szól, h induljunk vissza.
Mint azt már korábban is írtam, sokat merengek a szép, boldog gyermekkorom emlékein. Hát itt a temetőben meg aztán nagyon élénkek a képek.
Szeretettel gondolok vissza a falu öregjeire is. Sajnálom h oly sokan nincsennek már velünk. Sőt! Egyre kevesebb van már akit ismerek. Ez elszomorít h szinte már csak nyomai vannak meg annak a világnak. Ugyanakkor megmosolyogtat, h már gyerekként is szerettem velük beszélgetni. Akár hova mentem a környéken a fauban, mindenkit ismertem, s ők is ismertek. Jó világ volt. Hiányzik. 😔 De ezért is mindig hálát mondok, h a részese lehettem. ( És erre most a spotifyon elindult a gyermekkorom egyik kedcenc száma az All that she wants - Ace of base)
😊✌🏻
...
Szo kellemesen, boldogan és gyorsan eltelt a karácsony.
Kíváncsian várom a jövőt. Bízom h jönni fog egy olyan lehetőség 19-ben, ahol megbecsülésben dolgozhatok. 😊
Kellemes ünnepeket és BoldO1G új évet! ;)
Csók!
😘
❤️✌🏻
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
Am úgy érzem h kezd végül tisztázódni bennem, h kire fogok szavazni.
2 szavaztunk van ugye. Helyben a legerősebb ellenzéki (MSZP-PM) jelöltjére fogok szavazni.
Az országos listát tekintve meg eléggé bizonytalan voltam.
Eddig a Jobbik (mint legesélyesebb kormányváltó erő) és az LMP(legszimpatikusabb parlamenti párt) között vívódtam. Aztán végül arra a belátásra jutottam, h a Jobbik úgy is erős, fognak rá elegen szavazni, továbbá hiába értek velük egyet jó néhány dolgoban, azért az alapvető emberi értékek tekintetében nem egyeznek a véleményünk.
Az LMP így is befog jutni a parlamentbe.
S mivel a Momentum a számomra legszimpatikusabb párt, s nekik kétséges a bejutás, ezért inkább őket támogatom a szavazatommal. Szeretném megadni nekik az esélyt a bejutásra.
Arra kérek mindenkit h menjen el, s szavazzon a legesélyesebb 21. századi ellenzéki pártra!
Örülnék ha 20-30 év múlva már a mesterséges intelligenciák vezetnék az országokat. Ők legalább tiszták. Nem hazudnak, nem lopnak nem csalnak. ... A legutóbbi bejegyzésemből kimaradt az a fontos megjegyzés, h a mai Magyarországon már nem a Jobbik számít szélsőjobbnak, hanem a FIDESZ! "Ugye nem arról van szó, hogy neki vagy esetleg egyeseknek az lenne a jó, ha a Jobbik újra egy beskatulyázható, szélsőjobboldali párt lenne? Mert akkor lehet vele riogatni, lehet rá mutogatni? Rendben van, hogy valaki szkeptikus, hogy kérdései vannak, ez természetes, de a kizárja azt hogy a dolgok őszintén megváltozhatnak, hogy emberek képesek tanulni a tapasztalataikból, attól tartok, éppen azt a hibát követi el, mi ellen elvileg szót emel. ... Mindig azt hallom, hogy nézzük meg a Jobbik másod- és harmad vonalát, de senki nem nézi meg. Vette már valaki a fáradtságot és elment megnézni, kik a Jobbik önkormányzati képviselői, vagy kik a Jobbik polgármesterei? Senki nem vette a fáradságot! Mindenki elkönyvelte, hogy biztosan ordas nácik ülnek vidéken a jobbikos önkormányzatokban. Nem! Elmondtam már többször, hogy az Elvi Nyilatkozatunkat az elnökség, a választmányunk és a kongresszus teljes egyetértésben fogadta el, és azoknak, akiknek ez nem tetszett, már eltávoztak. Mind a párt szimpatizánsai, mint a tagsági köréből. A valódi szélsőjobboldali szavazó bázisa jelentős része már a Fidesz és Orbán Viktor szimpatizánsa. Tehát a helycsere, amiről sokan beszélnek, megtörtént: a Jobbik ma egy felelős néppárt, a Fidesz pedig szélsőséges." - Vona Gábor - Újratervezés Február 7 - Szerda: Lebetegedtem. Influenza. Láz, végtagfájdalmak, végelgyengülés. :) :/ Az elkövetkezendő napokban minden nap új kellemetlenséggel kellett megküzdenem. Torokfájás, majd a nyaki nyirokcsomóim gyulladtak be. Újabb hőemelkedés, levertség. Orrfolyás, gyakori trüszkölés. Most, mikor ezen sorokat írom, vasárnap van. Reménykedtem, h hétfőn újra munkába állhatok, de sajnos nem. Pedig gechi sok a teendő odabent és elég nagy változások álltak már be megint. De február 14 környékén már csak normalizálódik az állapotom. Meló: Szokásomhoz híven, kronológiai sorrendben kezdek bele a mesélésbe: Január 31.-én kaptam egy emailt a Gucci német regionális HR-esétől Deprtment manager pozícióra: "Please excuse the unannounced disturbance and many thanks for taking the time to read my message. Gucci is growing. We are therefore increasing the sales-team in our Budapest store and are seeking for energetic and experienced joiners.
During my research for suitable candidates I found your very interesting profile. I think you would match perfectly to the Gucci-family!
If you are interested in a new challenge at the - now unfortunately only second hottest brand on earth then don't hesitate to contact me!"
Nem mondom, h nem kellett pár másoperc s mégegyszeri újraolvasás, feladó ellenőrzés, h ezt most tényleg komoly?
Aztán mikor nyugtáztam, h ez nem egy kamu email, majd kiugrottam a bőrömből. Pont ezért vagyok fent LinekdIn-en, s be is van állítva, h nem keresek melót, de nyitott vagyok az ajánlatokra. De a kezdeti nagy öröm gyorsan elmúlt, mert bekapcsolt az elemzős énem, s hát hamar azzal szembesültem, h elég sok a pro és kontra érv mind a jelenlegi munkahelyem, mind a Guccival szemben. Sokan ezt nehezen értik meg. Főleg a volt kollégák, barátok, akik Luxusban dolgoznak, s tisztában van ezzel mindenki, h okéééé, ez a krémek krémjének egyike. De... Ott van az a bizonyos deeeeeee. Összegyűjtöttem a pro és kontra érveket: Ami a maradás mellett van:
- Szeretem a munkám. - Szeretek itt dolgozni. - A fizu is jó. - Mindig van új tanulnivaló . - Sokféle, változatos a munkaköröm. - Hol pörgős, hol nyugis. Pont jó. - Televannak tervekkel. Terjeszkedéssel. Már tárgyalás megy a MOM parkkal és az Alleeval, h honnan kapunk kedvezőbb üzlethelyiség ajánlatot. - Ha beindul az üzlet s a terjeszkedés, akkor regionális üzletvezető lehetnék. - Fizu emelés előtt állok. - Eddig ketten vittük a Cinq Fillest, de a napokban felmondott a kolléganőm. Így én több feladatot fogok kapni, nagyobb lesz a felelősségem, többet tanulhatok. - Felvennének egy részmunkaidős eladót, mert enyém lenne az adminsztráció legjava, szo félig irodai és félig üzletben teendő melóm lenne, mi számomra tökéltes balance.
Ami a maradás ellen szól:
- Mivel ez egy a nyáron nyitott üzlet, így nagyon új, s nem biztos munkahely, mert mi van ha nem durran be az üzlet?....
Ami a Gucci mellet szól:
- Nívós, biztos munkahely - Presztízs - Jól mutat az önéletrajzomban. - Többet keresnék, de mivel kilátásba van a jelenlegi munkahelyemen is a fizu emelés, így kérdés h mennyivel.... 🤔
Ami a Gucci ellen szól: - Nem tudják, h melyik részlegre keresnek managert, mert átszervezés alatt vannak. Az én szeretett részlegem a kiegészítők. Táskák cipők, stb... De szeretem mondjuk a női részleget is. De a férfi?! Sosoe szerettem! Szo az is itt van h nem vállalnék el akármilyen részlget... - Szar munkahelyi légkör. - Farkas törvények uralkodnak. Hasonló az Il Bacio második évére volt jellemző, csak rosszabb. Itt nem tisztelik egymást a kollégák. Mindenki, mindenki ellensége. Csak a pénz, a plusz jutalék számít. Én ennek a rendszernek sose voltam híve... - A jelenlegi melómnál van egy jó fix alapom, addig a Guccinál kitudja mennyi lenne a fix, + a jutalék. Namármost én bekerülnék egy olyan közegbe, akik már hosszú évek óta ott dolgoznak, megvan a saját ügyfélkörük, vevőik, szo nekem már valszeg csak a jöttment turisták maradnának... Ja! S kiesnek a kínaiak, meg az orosz vevők, mert van a nyelvükön beszélő eladó... - A pénz nem minden. Ahogy öregszem, úgy egyre fontosabb a nyugalom is. Természetesen megvannak a magam kapcsolatai ezen körökben, szo a fentebb leírtak biztos infók. Szo jan 31.-én kaptam a mailt. Január 5.-ig hezitáltam, s csak ötödikén írtam vissza, h ja, érdekel. Elküldtem az ilyenkor szokásos doksikat (önéletrajz, motivációs levél, előző 2 munkahelyeim referencia levelei.) Január 8.-án (betegen!) már meg is volt az első telefonos interjúm. Gondoltam 10-15 perc...
FASZT! 1 óra 10 perc! Jó megizzasztott a szépfiú. (Mert LinkedIn-en van kint ugye egy kép a német HR-esről, s hát elég fiatal szépfiúka. Lovely ajkai vannak.) Meg is jegyezte a srác, h jó hosszú lett. Mondtam is neki, h kb 10-15 percesre számítottam. Mire ő vissza kérdezett, h szeretnék panaszt tenni? :D Nah de! Még mindig hezitálok. Az interjúba azért mentem bele, mert mindenki azt mondta, h legalább hallgassam meg, h mit ajánlanak. Nem győzöm mindenkinek mondani, h ott leragadnak, h GUCCI! De nem csak a nevet és a pozit kell nézni... Ráadásul felmondott a kolléganőm ugye. Aminek szintén megvannak a pro és kontra oldalai. Jó, mert bővülni fog a feladatköröm, többet tanulhatok, ami mindig is fontos volt a számomra, és most már a fizu emelést sem fogják tovább húzni, hanem az újratervezéssel erre is pont kerül. Ugyanakkor negatív, mert jó, ügyes talpraesett ember, jól összedolgoztunk, s szeretem is. :/ Továbbá, mivel elment, s nekem is kilátásban van egy ilyen lehetőség, az elég nagy pofon lenne a tulajoknak, (akiket meg szeretek) ha én is elmennék... Sokáig evett az ideg, h mit csináljak, nem tudtam dönteni, h mit akarok, s végül rájöttem, h addig nem is fogok tudni dönteni, még nincsenek konkrét infóim. Még nem tudom, h a jelenlegin mennyit emelnek, s mennyit ajánlanak a Guccinál.
Most ott tartok, h várok a Gucci visszajelzésére. Persze lehet, h össze se jön. Akkor legalább magától elfog dőlni az ügy. Ha meg behívnak a üzletbe interjúra, akkor lesz lehetőségem érezni egy picit a légkört, látni a "leendő kollégákat", meg hát maga az interjú. Van jó pár kérdés bennem, amit majd az interjú végén felteszek... Sokat segít, erősít rajtam az a hozzáállás, h úgy megyek oda, h lássuk mit ajánlanak. Szo ezzel az egésszel kapcsolatban, majd csak a tények függvényében fogok tudni dönteni, de a jelenlegi(!) infóim alapján inkább a maradás felé húzok. Végezetül pedig egy felhívás, kérelem: Kérlek írjátok alá az európai nemzeti kisebbségek védelmét elősegítő kezdeményezését: http://www.minority-safepack.eu/
😊 Csók R I O N ❤️
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
